Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-05-20 / 40. szám
Vili, évfolyam. 5. szám. . VOBMAto 1936 május 20. TOLNAMEGYEI GAcZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA ’ Felelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. igazgató Szerkesztőség: Szekszárd, Vármegyeház. Telefon: 125 Finnország telszövetkezetl szervezete*) Magyar viszonyok között úgy kell a finn tejszövetkezeti hálózatot elképzelni, mintha a mi vaj-, vagy zajtgyártó telepeink, amelyek tulnyo- mólag magán , vagy részvénytársa- aági kézben vannak, a tejtermelő gazdák köaös tulajdonai volnának. Pl. egy 15, vagy 20 km. es körzet központjában fekvő telep az ott lévő 10—-12 község tejtermelő gazdáié lenne. Á szomszédos körzetnek szín* tén volna egy központi szövetkezeti vaj*, vagy sajtgyára, hasonlóképp az ottlakó termelők tulajdonában. Körzet körzet mellett a maga tej termék gyártó üzemeivel egy oly szervesen összefüggő erős szövetkezeti rendszert alkot, amelyben minden a gazdáé. Vagyis a termelő is, a gyároB is az értékesítő is a gazda. Közbeeső szerv, kereskedő, vagy viszontelárusitó nincs és a lej a legrövidebb utón, a legkisebb rezsiköltséggel, tehát a leg* olcsóbban kerül a fogyasztó asztalára. Tejüzem szövetkezetük volt': 1903 ban 55 szövetk. 4025 taggal. 19Í5 ben 381 „ 41380 „ 1925 ben 602 „ 57769 „ 1933-ban 699 „ 74000 „ Ezek nem kis falusi tejszövetke- zetek, pár száz liter napi tejmennyiséggel, hanem olyan nagy vaj- és sajtgyártő üzemek, amelyek között á legkisebb is legalább napi 1000 liter tejet tud befogadni. Egész tej* rendszerük ily nagyobb körzetű Üzemekből álló tejszövetkezeti hálózat. Ennek két jellemző vonása van. 42 egyik, hogy, az egyes üzemük teljesen önállóak és függetlenek egymástól, a másik pedig, hogy valamennyire nézve ugyanazok az alapszabályok érvényesek. így aztán az egész tejssövetkezeti szervezőt egy roppant tömör, egységes, amellett pedig öntudatos szövetkezeti jélleget mutat és ez az egységesség eredményezte gat. is, hogy kéBŐbb a központi együttműködést oly sikeresén meg tudták valósítani. A finn tej szövetkezeti szervezet alapelve, hogy a termelőt minél jobban erősíteni kell. így az olcsón termel, több tejet tud szállítani, a több tej csökkenti az üzemköltsége két és jobb tejárakat eredményez. A szervezet maga a következő: Az egyes gazdaságuk és kisgazdák a hozzájuk legközelebb eső körzeti tejüzem szövetkezetnek a tagjai és a tejet ide szállítják. A tagok tebenen* kint üzletrészeket jegyeznek. Ennek az a jelentősége, hogy az üzletrészeket nem lehet eladni; tehát a szövetkezet nem mehet át egy két vagyonosabb ember birtokába, hanem sokak közös tulajdona marad. Minden tag 1 szavazati joggal bir, tekintet nélkül arra, hogy hány tehene van. Egy-egy üzletrész értéke 200 finn márka (kb. 22—23 pengő). A taglétszámuk egyenkint kb. 100, a közepes napi tejforgalmuk 3—4000 liter. A legkisebbek 1000, a legnagyobbak pedig 20.000 liter tejjel rendelkeznek naponta. Mindegyiknek a termelőkből álló választott vezető*) A Tolnainegyei Tejazövetkezetek Szövetkeze- í tének múlt hóban tartott közgyfilésén Molnár Pál | az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara titkára nagy | érdeklődéssel kisért előadást tartott finnországi ta- j pasztalatairól. Ennek a gazdatársadalom széleskörű I ■érdeklődésére számottartó előadásnak kivonata a fenti I közlemény. Bégé van. Énnek 5—6, a legnagyobb üzemekben pedig 10 tagja van és ez intézkedik az összes ügyekben. A kezében van minden hatalom és ren delkezési jog a tejüzem szövetkezet felett. Tőle függ, hogy a tejet hogy értékesítsék, tőle a bevételek és ki adások elosztása, tehát a havonta kifizetésre kerülő tejár megállapítása is. Fizetése nincs, csak a gyűlésekért kap némi osekély díjazást és teljes utiköltségmegtéritést. A szövetkezetek egyéb szervei, az évente kétszer összejövő közgyűlés és a havonta egybehívott intézőbizoit ság. Az ország fővárosában, Helsinkiben pedig saját hatalmas szövetkezeti központjuk van, a Valio La- boratorio. Ennek is maguk a terme lók a birtokosai és vezetői. Az egyes vidéki tejüzemek a saját tagjaik kö sül 12 rendes és 10 póttagot válasz* tának a Valio testületébe. Ezek ki vétel nélkül tejtermelő gazdák. Belőlük kerül ki az elnök és a 2, vagy 3 alelnök. Fizetésük ezeknek sincB, csupán a vidéki tejüzemek vezetőihez hasonlóan a gyűlésekért kapnak némi napidijat és teljes utiköltségmegtéri tést. A pénzfizetés zsitalapon megy. He- tenkint bizonytalan időben van a zsirpróba és ott határozzák meg a havi összzsirt, majd pedig a kifizetésre kerülő tejpénzt. Minden tejüzem, tehát úgy a vidékiek, mint maga a Valio, teljesen önállóan és függetlenül gazdálkodik. A Valio nem írhatja elő tagjainak, hogy mit csináljanak. Ezeket csupán annyi megszorítás terheli, hogy értékesíteniük csakis a Baját körzetükön belül szabad. Ha marad feleslegük, azt mindenkor átveszi tőlük Valio és havonta elszámol velük. A tejek igen zsírosak, az egyes üzemek évi.átlaga ritkán szállá 3 9 százalék elá. A tej fuvarköltségeit a termelők viselik. Kocsin, autón, vagy szánkón szállítják a tejet saját központi üzemükbe. Mindig a legtávolabbi ponton kezdik összeszedni a tejet és Borban egymás után mindenütt felveszik, így megy a fuvarozás 35—40 km-es távolságokon keresztül be egészen a központi üzemig. Fogyasztási és ipari tej ott nincs, CBupán tej. Tehát nincs is kétféle tejár. A körzeti tejüzem pzövetkezeA Tolnnmegge! Gazdasági Egyesület APRÓ HIRDETÉSEIGazdaságok Bzemnnoniinl legolcsóbban utján szerezhetők be: Olaj, benzin, gázolaj, traktorolaj, petróleum. — Mindennemű műtrágya, zsák és kötéláru, erötakarmányok, vetőmagvak, — csávázó és növényvédelmi szerek. Gőzeke- ét fűtési szén salgótarjáni kocka, darabos vagy tojás brikett az Egyesület révén megrendelhető. Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák és kötöző zsinegek megrendelhetők. Mindenféle Betömni ae rezhető. tek eladják a tejet akár vaj, akár sajt, akár teljes tej alakjában. A bevételeikből levonják a kiadásaikat, a tartalékalapokat kiegészítik belőle, a többit'pedig tejárképpen kifizetik a gazdáknak. 1933 őszén Helsinkiben a literenkinti tejár 16 fillér volt, a gazda pedig 10 fillért kapott érte. A tej előállítási költsége azonban ott sokkal kevesebb, mint nálunk. A körzeti tejüzem szövetkezeteknek egyéb más üzemeik is vannak. Nagyon soknak van hussertéstenyész- tése a felesleges sovány tej kellő kihasználására, soknak pedig malma éB fűrésztelepe. Ezeknek a melléküzemeknek a haszna az üzletrészek arányában feloszlik a gazdák között. Tejeladási szerződéseket soha nem kötnek, mert nem is kell kötniök, övék mindenütt az egész üzemrendszer, az ő megbízottaik intéznek és vezetnek mindent, tehát bármi történik, az ő érdekeiket szolgálja. A saját maguk gazdái a szó legigazibb értelmében. A finn szövetkezeti hálózat ezt a a hatalmas fejlettséget kb. 25 év alatt érte el. (1903-tól. 1930-ig). 1905-ben 12 szövetkezeti vajgyár állt össze és megalakította a Valiot. Ez ma mindenkitől független és az államtól sem kap semmiféle támogatást. Évi forgalma 70 millió liter teljes tej, 18 millió kg vaj, 2,600.000 kg sajt és 2 millió liter tejfel. A kötelékébe ma 549 szövetkezeti vaj- és sajtgyár tar tozik 63.400 taggal és 562 millió fiún márka értékű évi forgalommal. (Kb. 62 millió magyar pengő.) Az export 90 százalékát ő bonyolítja le. A Valio központjában dolgoznak az u. n. tanácsadók. Ezek oly szakemberek, akik felülvizsgálják az egyes Üzemek gyártási eljárását, sőt a könyvvezetését is. Ha valahol gyanús tej, vagy gyártási hiba fordul elő, az illető körzet tanácsadója rögtön megjelenik a helyszínen és a bajt tüstént orvosolja. Ez a gyors éB szigorú ellenőrzés biztosítja a finn tej- és tejtermékek állandó és féltve őrzött jó hírét. Az egyes tanácsadók valósággal versenyeznek egymással, hogy a körzetükben semmi kifogás ne forduljon elő. Nagyon szigorú és gondos az export jra kerülő vaj és sajt felülvizsgálása éB márkázása is. Az állami vaj- és sajtmárkázók a ... Valioval a legjobb megértésben működnek Az egyik neves uradalomban 5 darab i&ffi tenyészbika jfr'S» tudható a Tolnamegyei Gazdasági Egyesületnél. MezösaziM sépek, gyártmányúak, az egyesület révén beszerezhetők. Mindenféle biztosítási Ügyben, mint tűz, jég, általános és állatbiztosításnál készséggel rendelkezésre áll a gazdáknak egyesületünk biztosítási főképviselete. Pétlsú és kúllniűtfáéya íjö Szekszárdon, az egyesület révén, kisebb tételekben is. rcHlllÖfilrtMt 20 q t keresünk vetésre LMIlUsUinUl, — lehetőleg fehéret, — ajánlatot kér Griesewaldi Gazdaság, posta Tevel. együtt. M nden egyes sajtkarikát két állami és egy Valio szakember vizsgál meg, zsírtartalom és készítési minőség tekintetében. Azonosság te^ kintetében soha sincs baj. Az áruik megbízhatók, tehát olyanok, mint amilyennek jelzik őket. Igen nagy erősségük az üzleti tisztesség, amely nem csupán szövetkezeti életüknek, de egész goudolk ozásmódjuknák egyik legszembetűnőbb vonása. Thorsten Odhe a nemes svéd szövetkezeti férfi többször beutazta Finnországot, könyvet is irt róla és kijelenti, hogy a finn tejszövetkezetek nem tudták volna a világpiacokat meghódítani ily erős és öntudatos szövetkezeti szervezettség nélkül. Ide kevés lett volna bármily tőkeerős magán- vállalkozás, ide a Valio rendszere, szelleme és ereje kellett. A fogyasztásra szo'gáló tejet ott^ nem forralják, hanem hfttik és úgy isszák. A tej minden étkezés alkalmával nagy korsókban ott áll zz asztalukon. A napi tejfogyasztás átlagosan 8 dl, szemben a budapesti 3 dl rel. Ez a tej egészségügyi szempontból is teljesen kifogástalan. Tüdővészes tehén Finnországban nincs. A szaivasmarhák egészségügyi felügyelete a lehető legszigorúbb és legkövetkezetesebb. Ezzel a komoly és céltudatos eljárással a te) tisztaságát, jóságát és pompás táp- hatását a legkitűnőbben megőrzik* Ezt a kérdést a finnek egy csapásra gyökeresen megoldották. Az igazi tejszövetkezet az, ami az övék. Ahol a tej ügyeibe senkinek semmi beleszólása nincs, egyedül a gazdának. Ahol a termelő maga ve: szí kezébe a saját sorsának irányi», tását és mindenkitől függetlenül önállóan dolgozik. Sőt Finnországban? annyira önállóan, hogy ott a tejkérdésbe még az állam se szól bele; Minden a fennálló szövetkezeti rend? szer állandó és gondos felügyelete mellett intéződik el és pedig oly lelki- ismeretesen, szakszerűen és fegyelmezetten, hogy az állam nem is látja szükségét, hogy a gazdák eme munkájába beleszóljon. Erős szociális érzék hatja át az embereket, járja át az egész tej szövetkezeti életet és ez a bámulatos összmüködés, a közös* ség és egymásrautaltság nagy érdekeinek ily öntudatos felismerése és szolgálata termelte ki a finn szövetkezeti munkásság gyönyörű eredményeit is» GAZDA HlitEK — A gyümölcsfák tavaszi és nyári kezelését ismerteti a Növényvédelem és Kertészet legújabb száma. Cikkeket közöl még a diófa terméketlenségéről, a gyümölcsfák elkésett Jw- ronaalakitásáról, a szőlőtőkék visszaeséséről, a cseresznye és szilva kuka- cosodás elleni védekezésről, a virágosakért helyes öntözéséről, a szőlő zöld- oltásáról, a pajzstetvek, levéltetvek, hangyák, pókhálósmolyok és hernyók irtásáról, a kajszibarackfa gutaütéséről stb. A dúsan illusztrált színes gyümölcsképet is közlő két szaklapból a Növényvédelem kiadóhivatala (Budapest, V., Földmivelésügyi Minisztérium) egy alkalommal e lapra való hivatkozással díjtalanul küld mutatványszámot. Molaár féle nyomdai műintézet és szab. iróalzat^yár rt. nyomása, Szekszárd.
