Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-05-16 / 39. szám

XVIII. évfolyam. 39. szám. Szekszárdi 1936 május 16. (Szombat.) Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési dl|i Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Főszerkesztő: S CHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÄZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a1'S0 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér. MÜástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, j A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Echhoidt ulabb Kirohanása A kisgazdapárti nyílt elégedetlen aégek kirobbanása után Eckhardt Tibor elérkezettnek látta az időt, hogy a párt orazágos nagy választ­mánya előtt is beragassza ékesezólá- sának tapétájával azokat a réseket, amelyek néhai Gaal Gaszton eszmei épületének falain éppen ő, az uj ve­zér, az utód politikai kiruccanásai és más világnézetű pártokkal való kokettálása következtében mutatkoz­tak és az egész szerkezetet össze­omlással fenyegették. Mint tapéta ragasstó is hű maradt Eckhardt az utóbbi időben tőle már megszokott stílushoz. A hatalomvágynak, a ki nem elégített személyi ambícióknak ez a szenvedélyes megszállottja ismét valóságos ámokfutóként tobzódott a Gömbös Gyula elleni személyes gyű lölködésben. Vádlottként állva az országos választmány előtt fulmináns vádbesaédet robbantott ki Gömbös Gyula miniszterelnök személye és egyénisége ellen, összetévesztette a kritikát a legközönségesebb fajtájú ócBárlással, mintha ennek harsogó és sznperUtivuszokba szökő hanghullá maival akarta volna elhallgattatni azt az ellene emelt vádat, hogy nem méltó | Gaal Gaszton örökére. Személyeskedés, ócBárlás, igaztalan és dühtől tajtékzó lekicsinylés volt ez a beszéd, Egymagában ez is elég ok volna, hogy sz ország közvéle ménye felháborodottan visszautasítsa, dacára Annak, hogy a közéletben szereplő férfiúnak éppoly higgadtan kell eltűrnie az őcsárlást, mint a töm- jénezést. A kisgazdapárti vezér azon­ban Gömbös Gyula személyén át az egész mai kormányzati rendszert il­lette olyan vádakkal, amelyek a kellő kritikával nem rendelkező tömegek Télé demoralizálóan hatnak, a szó szoros értelmében deBtruálnak és Vérig sértik minden higgadt és tárgyilagos ember jóizlését. Eckhardt Tibor azt cselekedte, hogy a saját maga sivataglelkületü politikai passzivitását'és eszmei mag- talanságát hasonlította össze a mi­niszterelnök úgy kül-, mint belpoli. tikai alkotó aktivitásával. Hogy hon­nan veszi Eckhardt Tibor a jogot a római egyezményt megteremtő minisz­terelnök ‘külpolitikájának lekicsinylő sére, a józan emberek előtt örök rej tély marad. És hogy éppen ma be­szél egy ellenzéki politikus így, ami kor a magyar miniszterelnöknek és kormányának az olasz—abesszin kér« désben elfoglalt álláspontja a kül politikai gestiók legnagyobb sikeré-< nek bizonyult, az csak a szemeket vakító gyűlölködéssel magyarázható, j Hiszen az eleven tények, a világ- politikai események pörölyként zuz-j zák szét a lekicsinylő vádaskodás minden egyes szavát. Ma, amikor a kimélyitett római egyezmény a távol afrikai eseményekkel karöltve és két­ségkívül a miniszterelnök külpoliti­kájának eredményeként jelentékenyen emelte az ország külpolitikai snlyát még ellenségeink előtt is, valóságos merénylet a közvélemény ellen ennek a külpolitikának lekicsinylése. És a belső politikában mi történt ? Gömbös Gynla kormánya élén meg­szilárdította az ország pénzügyi egyen­súlyát, népi politikájával szociálérté- keket alkotott. Rendezte a gazda adósságokat, megteremtette a hitbizo mány és telepítési reformokat, meg kezdette az Alföld fásítását és csa tornázását, útépítésre milliókat tudott előteremteni, a szakoktatást meg­reformálta, a tudás fáklyájával a barázdákig világított. Rentábilissá tette az őstermelést, piacokat szerzett nyerBáruinknak, ipari téren fellendü lést teremtett, biatositotta a munkás minimális bérét és összhangba hozta a nemzet különböző termelési ágait. Rendeltetésének régóta nem felel már meg a szekszárdi vasútállomás szűk és célszerűtlen elrendezésű fel vételi épülete. Bővítésére és átalakí­tására még a háború előtt történtek intézkedések, de az elgondolások a mindinkább rosszabbodó gazdasági viszonyok miatt megvalósíthatók nem voltak. Pár évvel ezelőtt már remény volt Szekszárd közönsége ilyen irányú kívánságának a teljesítésére, azonban Samarjay MÁV elnök nyugalomba vonulásával ez az ügy elaludt. Most vitéz Vendel István polgármester a legnyomatékosabban felhívta a M. Kir. Államvasutak figyelmét a már- már tarthatatlan állapotokra és arra, hogy ez a felvételi épület nem felel meg többé olyan megyeszékhely igé Egy hónappal ezelőtt mait ötven öve, hogy a Felhő Klárit, Rátkay László nagyszer!! darabját a Nép színházban előadták. Kevesen emlé­keznek már erre a diadalszámba menő eseményre és lassan kezdik elfeledni nemcsak az országban, de szükebb hazájában, Tolna megyében is Rátkay László nevét. A könnyen feledés ér zéséből rázza fel a költészetet ked­velők hatalmas tömegét az az 525 oldal terjedelmű kötet, amelyet a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda ; készít és amelyet a Petőfi Társaság erkölcsi támogatásával dr Rátkay László -dunaföldvári ügyvéd, -a 80-as és 90 es évek kiváló költőjének ver- • seiből közread. A puritán jellemű és szerény -költő életében nem jelentette i meg írásait. Halála után néhány évre a Petőfi Társaság — amint Írja — „örömmel és büszkeséggel bocsájtja | útjára Rátkay László költői tehet­Mit tett ezzel szemben Eckhardt Tibor ? Hatalomra tört és hatalomra tör ma íb. Mikor úgy látta, hogy célját a kormányzat hatalmi körének árnyékában meghuaódva érheti el leg sikeresebben, nyngodtan futott man­dátumért a NÉP listán. Mikor csa­lódott, akkor elkezdte a személyes­kedő hadjáratot a miniszterelnök elleo. Barátságát kereste azoknak a tőle távolálló politikusoknak, akik bizal­mas választójogi elgondolásait ma sem tudják elfelejteni ób olyan világnézeti pálfordulást produkált a közélet aré­nájában, amilyent magyar politikus tói még alig láttunk. Ne álljon tehát annak a fajsuly- tnérőnek serpenyőjébe, amelynek má sik felére Gömbös Gyulát helyezi, mert megeshetik vele, hogy szédítő magasságba szökken, a legteljesebb komolytalanság sztratoszférájába. nyeinek, ahol az összes állami hiva­talokon kívül jelentős közoktatási intézmények is vannak, ahol a vasnti forgalom növeléséhez a hatalmas kór­ház is hozzájárul és amely nemsokára tekintélyes helyőrségi állomás is lesz. A MÁV a polgármester közbenjárá­sára máris intézkedett a felvételi épü­let bővítését megelőző helyszíni szemle megtartása iránt és Neg Ákos mi­niszteri tanácsos, a MÁV építési és pályafenntartási főosztályának igazga­tója, valamint Seidl József miniszteri tanácsos, pécsi üzletigazgató vezeté­sével e hó 16-án bizottság érkezik Szekszárdra, hogy a helyi hatósá­gokkal együttesen tárgyalja meg azt a programot, amelynek megvalósítása tovább már nem halasztható. ségát és nemes rokonszenves egyéni­ségét bemutató kötetét. Amilyen,tiszta volt emberi élete, éppen olyan ra­gyogóan tiszta költészete is. Nemes kötelességet teljesítünk, amidőn teljes erkölcsi erőnkkel támogatjuk post- humus kötete megjelenését“. A Petőfi Társaság eme néhány szava a leg­melegebb és a legértékesebb ajánló sor. Valódi nemeslevél. Aki ezt a könyvet olvasni fogja, úgy fog benne gyönyörködni, mint a tavasz ezer virágában, az ősz változatos színeiben, az emberi jóság és szépség hangula­tos megnyilvánulásaiban. Ha Rátkag László nem is vár megyénkben született, mégis ez a vármegye volt az ó otthona. Itt irta Felhő Kláriját, költeményeit, a fő városi lapokban megjelent nagyszerű vezércikkeit és az ő költői sikeréből háramló dicsőség a mi megyénk di csősége is volt. Reméljük, hogy Tolna vármegye nemes hagyományaiból folyó lelkesedéssel ragadja meg az alkalmat és elhunyt költője emlékét megtisz­teli azzal, hogy ezt a verseskötetet a legmelegebb szeretettel fogedja. A kötetet dr Pitroff Pál tanár, neves esztétikus rendezte sajtó alá és látta el bevezetővel is.' A fin szere­tőiével, egy kiváló irodalmi társaság nemes kötelességéi setével és az esz­tétikus szigorú kritikájával lépnek a nagy nyilvánosság elé Rátkag László költeményei. Az érzés, amely útra- boosájtja, az az ezernyi szépség, amely kidalol belőle, megérdemli, hogy ol­vasóközönségünk figyelemmel fordul­jon vármegyénk elhunyt nagy köl­tőjének irodalmi hagyatéka felé. A könyv bolti ára fűzve 8 pengő, kötve 10 peDgő. Megjelenés előtt megrendelhető dr Rátkay László ügy­védnél Dunaföldváron 7, illetve 8> pengős kedvezményes áron. Hogy minél könnyebben hozzá lehessen jutni nemzeti irodalmunk eme érté­kéhez, sikerült olvasóink részére azon* kedvezményt is kieszközölni, hogy havi 2 pengős részletekben is fizet­hető a kötet ára a DunafÖldvári Ta­karékpénztár és Hitelbank 1871-es számú csekkszámlájára. Református nap Megemlékeztünk már a paksi ref- leány- és ifjúsági-egylet körzeti ’kon­ferenciájának programmjáról és elő­készületeiről. Á f. bő 10-én lezajlott nagyszabású konferencia —• mint értesülünk, — a legteljesebb siker­rel járt. A megnyitó istentiszteletet Tóth Lajos szekszárdi lelkész tar> tóttá. A konferencia jelentőségét ki­domborítva fejtegette, hogy az Isten nekünk is meg akarja mondani, hogy a mi életünkre is számot tart. Ezt az alkalmat adja, hogy még világo­sabban, még határozottabban meg­tudja nekünk mondani, hogy nem lehetünk állandóan játékszerei a mai élet hullámzó tengerének. Az isten­tisztelet végeztével dr Kovács Se­bestyén Endre, a paksi ref. egyház főgondnoka, felsőházi tag mondott üdvözlő beszédet, majd Kovács Pé­ter ifj. titkár színes példák felsora­koztatásával szólott az ifjakhoz.. Gilicze Sándor esperes, a paksi egy­ház jótevőinek emléktábláját leplezte le, kiemelve, hogy az élet szentség* az, ha minden jócselekedetünkkel arra gondolunk, akinek a nevét ál­talunk is meg kell szenteltetni. Az ifjaknak vitéz dr Csia Sán­dor MÁV igazgató-főorvos tartott előadást arról, hogy milyennek nenz akarja Isten a fiatalembert ? A nemi kérdés borzalmainak föltárásával igyekezett a helyes utat megadni. Előadása óriási érdeklődést keltett. Ugyanekkor Fazekas Lajos lelkész, neje „Az imádság — harctér“ cí­men tartott a nőknek nagy figye­lemmel kisért előadást. Egyes szám ára 12 faliéra A szekszárdi vasúti indóház bővítésének ugye Rátkay László költeményei

Next

/
Oldalképek
Tartalom