Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-05-13 / 38. szám
XVIII- évfolyam, Szekszárdi 1936 május 13. (Szerda.) 38. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZÉR MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési dill Egész évre _ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerddn és szombaton. Előfizetési dl|ak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arait A legkisebb hirdetés dl|a 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milllmélersoronként 10 fillér, Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, , A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi bír, valamint o nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. A Magyarságot ismét felültették A másik a következő: „vitéz Vendel István polgármester most minden igyekezetével ason van, hogy vala- naikóp mentse a városát, A város képviselőjének, Dalin Jenő dr segítségével sikerült elérnie, hogy katonaságot telepítsenek Szekszárdra és OTI székházat épitsenek.u Felhatalmazást nyertünk annak kijelentésére, hogy vitéz Vendel István polgármester nr ez ügyekben egyetlen egyszer sem vette igénybe Dalin Jenő dr segítségét. Az első, a kaszárnyaépités, teljesen saját elgondolása volt, évek óta dolgozott abban. Gömbös Gyula miniszterelnök díszpolgári beiktatása alkalmával is szóvá tette ezt és kérte a város eme régi óhajának megvalósitását. Azóta is kitartó szívóssággal dolgozott ezen ügyben, igénybe vette a vármegye befolyásos embereinek értékes támo gatását, de Dalin Jenő dr képviselő árét nem, az elért eredményben tehát nem kell vele osztozkodnia. Az OTI székházépitéB kérdését az OTI szekszárdi választmánya évek óta igen erősen BÜrgette, ez az alapja, hogy végre Szekszárdon OTI székház épül. A polgármester ezen ügyet szerencsés kézzel fogta meg és vitte a befejezéshez. Politikám tehát ebben sem játszott közre. Hisszük, hogy dr Dalin Jenő képviselő nr is nyilatkozni fog, hogy a nyilván neki kedveskedni óhajtó tudósító rosszal volt informálva, Politikai ellenfelei vagyank dr Dalin Jenő árnak és sok kérdésben nem értünk vele egyet, de ez nem lehet ok annak a feltételezésére, 11 hogy oly érdemeket kíván elismertetni és azok hirdetését tiltakozás j nélkül elfogadni, amelyekről maga ■ tadja legjobban, hogy a tényeket nem { fedik. Szekszárd jóakarata barátjához, a tudósítóhoz pedig az a szavunk, hogy hagyja békében ezt a várost, amelyhez sem születés, sem teherviselés szempontjából, sőt njabban ittlakás alapján sinoB semmi köze. Foglalkozzék aj otthonának nagy problémáival, tán azokat közvetlenebbül láthatja és jobb érzülettel is tárgyalja, A fővárosi sajtót pedig arra kérjük, hogy mielőtt városunk ellen igaztalan, elcsépelt, kivizsgált, letárgyalt támadásoknak helyet adna, munkatársa jöjjön le Szekszárdra, nézze meg ezt a szép várost, amely éppenngy, mint minden város, sok bajjal küzd agyán, de 1 és Vb évtized alatt falából várossá fejlődött. Lépjen érintkezésbe neosak a város ellenségeivel, de barátaival is, hisz- szük, más véleménye lesz Szekszárdi j ról, mint eddigi elfogult tudósítói szemüvegén keresztül. Ezt a pártat- I lan szemléletet, ezt a vizsgálatot nyu- I godt lélekkel várjak. Gróf Zichy Gyula kalocsai érsek felszentelte a bogyiszlói templomot Lelkes és meleg fogadtatásban részesítették a főpásztort Tolna vármegye területén régi hívei A Magyarságot tudósítója újból csúnyán felültette. Ezerszer elmondott dolgokat mint njakat tálalt fel, valószínűleg két okból. Először, hogy a hosszasan megirt cikkért megfelelő obalusokat kapjon, másodszor, hogy Ssekszárdot ismét megharcolja ország, világ előtt. Szomora fényt vet a mai újságírásra, hogy a fővárosi lapok csak akkor vesznek tudomást egy-egy vidéki városról, ha valami panamáról, vagy botrányt sejtető csemegéről kerül hir hozzájuk. Történhetik egyébként bármily hazafias, kulturális vagy szociális célzata megmozdulás, arról vagy nem írnak, vagy pár sorban, táviratstilusban emlékeznek meg. De ha egy tudósitójaknak eszébe jut valamely vezető tisztviselőt megtámadni, vagy az újságírás raffinált stílusával felelősségre nem vonható módon holmi panamát sejtetni, akkor nincs térszüke. A Magyarságnak a múlt héten egy előfizetés gyűjtője járt Szekszárdon a tudósító feleségével, A siker, agylátszik, nem lehetett kedvező. Gon- dnIteh tehát égy nagyot, felhasználták a lap hasábjait, hogy Valamely szenzációt helyezzenek él Szekszárdról, azt hívén, hogy eszei nagy óbb lesz az előfizetési kedv. Üjabbat azonban nem sikerült kitalálni, felmelegitették tehát a három négy évvel ezelőtt már igen sokszor elmondott, letárgyalt és „pártatlan miniszteri vizsgálattal0 le is zárt ügyeket, mint amelyek Szék- szárd közönségét most lázas izgatottságban tartják. Ügy gondoljak, hogy ezzel a' kis lüszurkálással nem is volna érdemes foglalkozni, de mégis reá kell matatni két dologra, amely nyilvánvaló tudatlanságot, avagy rosszakaratú ferdítést tartalmaz. Az első az szállítás: „De kiderült az is, hogy a lakosság már réges régen kifizette az aszfaltozás költségeit, mégis a város mintegy 365.000 pengő kamattal tartozik a társaságnak.0 A valóság ez ügyben az, hogy a Magyar Aszfalt 594.392*28 pengő ára aszfalt utat készített. Fizettetett erre kamatokkal együtt 629.037 pengő 66 fillér. 1936 január hó 1 én fennálló tartozás 303.108 pengőt tett ki, ebből a várost, mint erkölcsi testületet terheli 114.061 pengő 11 fillér, az egyeseket, köztük jogi személyeket is 189.046 pengő 89 fillér. Ezen adatok igazolják, hogy mily légbőlkapott állítása a cikknek az, hogy az egyesek rég kifizették az aszfalttartozást és a város mégis tartozik. Ha kifizették volna, agy nem kellene most depatációzni a miniszterhez és nem kellene törniök a * fejüket azoknak a vezető embereknek, akiket e nehéz kérdésben a közeli napokban a főispán tanácskozásra hivott ÖBBze. Tiz év lankadatlan és fáradságot nem ismerő munkájának sikerült meg építeni a bogyiszlói katoliknsok régi kívánságát, a templomot. A hívek és a főpásztor áldozatkészségéből emelkedik a művészi szépségű istenháza és szent rendeltetésének maga gróf Zichy Gyula kalocsai érsek adta át Tolna vármegye és a kalocsai főegyházmegye legújabb szentegy- házát. Az érsek automobilon utazott székhelyéről és szombaton délután fél 6 órakor érkezett Tolnára dr Mosonyi Dénes apostoli protonotárius és dr Kujáni Ferenc tb. kanonok, érseki irodaigasgató kíséretében. — Tolnán a katolikus templom előtt az óriási számban felvonult hívekkel együtt sorakoztak a polgári és katonai hatóságok, az iskolásgyermekek és az éljenző közönség élén Pitesszer Antal tolnai vikárius üdvözölte a volt pécsi püspököt, a tolnai katolikus bivek volt főpásztorát, akinek oly sok szeretetteljes intézkedésében gyakran érezték a jóságos szivet. Gróf Zichy Gyula kalocsai érseket mélyen meghatották Pitesszer vikárius szavai és felidézve azokat az időket, amikor még a pécsi egyházmegye főpáBztora volt, hangsúlyozta, hogy tolnai hívei részéről kedves emlékekként őrzött sok sseretetben volt réBze és éppen ezért mindig örömmel gondol a tolnaiakra, akikről imáiban is sokszor megemlékezik. A tolnai üdvözlés után az érsek j gépkocsiján átrobogott Bogyiszlóra, ahová már egyházi ornátusba öltözötten érkezett. A leventék, a tűzoltók és az elöljáróság sorfalán túl a bogyiszlói hívek apraja-nagyja várta gróf Zichy Gyulát, akit a vármegye nevében Szongott Edvin főszolgabíró üdvözölt. A főpásztor legelső útja a templomba vezetett, ahol litániát tartott. A litánia után az uj templomot minden részletében a legalaposabban megvizsgálta és teljes megelégedését, nagy örömét fejezte ki Wetzstein Adám plébánosnak a minden tekintetben kiválóan sikerült alkotásért. Ezután az érsek visszavonult, majd 8 órakor szűk keretek közt lefolyt vacsorán vett részt a plébánián, mig féltiz órakor nyugovóra tért. Vasárnap ragyogóan gyönyörű, napsütéses időre ébredt Bogyiszló. Nemcsak magának a községnek a lakossága, hanem a környező helységeknek a római katolikus közönsége is úgy elözönlötte az utcákat éB a tereket, hogy azok szinte zsúfolásig megteltek a nevezetes esemény alkalmából. Sokan voltak Tolnáról. Fájsz- ról Horváth Károly esperes, ócsény- ből pedig Pulay János plébános vezetésével processzió ment át Bogyiszlóra. Ott volt az espereskerület egész papsága, továbbá több bajai lelkész is. Kilenc órakor érkezett Bogyiszlóra vitéz dr Thuránszky László főispán, Kiss Lajos felsőházi tag, szekszárdi apátplebános, vitéz Galánthay- Glock Tivadar ny. tábornok, a kerület or- ■ szággyülési képviselője és Szongott I Edvin szekszárdi főszolgabíró, akik rövid tisztelgő látogatást tettek a* érseknél, aki azután a papság élén, a hatóságok vezetőitől kísérve a templomhoz vonult és megkezdte a szentelés lélekemelő szertartását. Amig az érsek a falak külsejét és belsejét megszentelte és végezte Az erre az alkalomra előirt funkció* kát, Wetzstein Ádám plébános a templom előtt egybeBereglett nép előtt ismertette a templomépités történetét, amely több mint egy évtized munkájára tekinthet vissza és megmagyarázta a szertartásokat. Gróf Zichy Gyula érsek a szentelést elvégezvén, kinyíltak a templom kapui és a hivek zsúfolásig megtöltötték a szentegyházat, amelyben megkezdődött a főpapi mise. A főpásztor fényes segédlettel matatta be az első szentmise áldozatot az uj templomban, majd az evangélium után a szószékre lépve szentbeszédet tartott, amelyben a templomépités jelentőségét ismertetve rámutatott arra, hogy nenu elég csupán a fényes templom, ha a. hivek lelkűkben is nem építenek, templomot Krisztusnak. Köszönetét fejezte ki a közületeknek, a közeit pit vány nak, a papságnak és a híveknek azért az áldozatkészségért, amelyet a templom megvalósítása érdekében hoztak, (ügy tudjuk, hogy a templom megépítéséhez a legnagyobb anyagi segítséget maga gróf Zichy Gyulaérsek adta. Szerkf A híveket mélyen megható szent- { beszéd végeztével az érsek folytatta I a misét, amely alatt a bogyiszlói Egyes szám ára 12 fillér.
