Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-04-29 / 34. szám
fcVllI. évfolyam. Szekszárd, 1936 április 20igszerda.) 34. szAu^ TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 Elóflzetés! dl|i Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Hirdetésék árait Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC . _ . _. , , , _ „ széles hasábon mllltmélersoroaként 10 flfl< rtllésikeresőknek 60 százalék kedvezmény, j Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illetői a hírrovatban elhelyezeti reklám-, eljegyzési, családi hír, valamim » közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I nyilttér soronként 60 flilérbe kerül. I A legkisebb hirdetés dl|a 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 mNUméte. ................ inér. Va csora a szekszárdi polgármester tiszteletére Országos esemény volt a Tolnamegyei Tejszővetkezetek Szövetkezeiének évi közgyűlése As egész orsság tejtermelő társadalma felfigyelt arra az imponáló eredményeket felmutató munkára, amelyeket a Tolnamegyei Tej szövetkezetek Szövetkezete pár évi működésével máris elért és a kebelében tömörttlt szervezetek tagjainak bis- tositott. Egy táborba boata össze ez z szövetkezet a vármegye összes tejtermelő kisgazdáit, akik a tejeladásoknál egységesen sservezkedve tudnak fellépni és mind többet szereinek azoknak, akiket a tejtermelés haszna valóban megillet. Vasárnap délelőtt a szekszárdi vár- megyeháza nagytermében tartotta évi közgyűlését ez a máris országos tekintélyű egyesülés, amelyhez addig, amig a saját szervezeteik megalakulnak, érdekeik védelmére csatlakoztak a délfehérmegyei és ai észak- baranyai szövetkezetek is. óriási érdeklődés mellett folyt le ez a közgyűlés, amelyen a 132 tagszövetke- set mindegyike képviseltette magát, hogy részese lehessen znnak a felemelő érzésnek, amelyet az elmúlt negyedik év kedvező eredményeiről való beszámoló tudomásulvétele jelent. A közgyűlést Miehéli Mihály bátaszéki bíró, e szövetkezet elnöke, a Tejtermelők Országos Szövetségének a földmivelésttgyi miniszter által kinevezett alelnöke vezette, aki elnöki megnyitójában melegen üdvözölte a megjelent vitéz dr Thu- ránszky László főispánt, dr Perczel Béla alispánt, báré Mirbach Antalt, az Aiiédunántuü Mezőgazdasági Ka mura elnökét, felső-eőri Nagy Pál gazdasági főtanácsost, a Tejtermelők Országos Szövetségének elnökét, Konkoly- Thege Sándor ÖMGE főtitkárt, z Tejtermelők Országos Szövetségének igazgatóját, a földmivelésttgyi miniszter. képviseletében megjelent dr Sopronyi Elek miniszteri gazdasági felügyelőt, Dusing Miksa kormányfőtanácBOSt, az Országos Magyar Tej szövetkezeti Központ elnökét, dr Kováts-Sebestény Endre felsőházi tagot, Schneider János vezérigazgatót, dr Dezsényi Elek sop ronmegyei, vitéz Horváth János ba- ranyamegyei, Brokesch Rezső so- mogymegyei és Eordögh Zoltán tolnamegyei m. kir. gazdasági felügyelőket, John Sándor tolnamegyei és vitéz Poroszhegyi Károly somogy- megyei gazdasági egyesületi igazgatókat, valamint a többi megjelent előkelőségeket. Miehéli Mihály elnök igen nagy tetszéssel fogadott megnyitója pompásan mutatott rá a szövetkezeti életben rejlő nagy erőre és a szövetkezés szükségességére, amely a Tolnamegyei Tejszővetkezetek Szövetkezete révén kézzelfogható tényekkel igazolja, hogy a gazdatársadalom nagy problémáit csak közös erővel, egyesüléssel lehet elérni és hogy ez a szövetkezés nemcsak a gazdasági, hanem a kulturális sainvonal emelkedését is jelenti. Megköszönte az illetékes országos vezető köröknek a TTSz. Szövetkezetével szemben dokumentált jóindulatát és hangoztatta, hogy a magyar gazdatársadalom nem is kér anyagi, hanem csak erkölcsi támogatást, amelynek birtokában önerejéből megél. Felső eőri Nagy Pál válaszolt az elnök Üdvözlésére és örömét fejezte ki, hogy Tolna vármegye, mely a szarvasmarhatenyésztés terén mindig kiváló helyet foglalt el, a szövetkezeti életben is vezető szerepet tölt be. A földmivelésttgyi miniszterhez intézett Üdvözlő távirat szövegét olvasták fel ezt követően. Az igazgatóság minden részletre kiterjedő igen tartalmas jelentését Paulay Ferenc Ügyvezető igazgató olvasta fel ezután. Örvendetes tudó* másul szolgált, hogy az elmúlt esztendő a szövetkezeti gondolat megerősödése révén újabb, az eddigieknél is hatalmasabb és mélyebbre ható fejlődést hozott a szervezetnek, mert a tagszövetkezetek száma 1935-ben 68 ról 110-re szaporodott, a hozzávetőleges napi tejmennyiség pedig 40.000 literről 55.000 literre. A tej- szövetkezetek házi szükségletükön felttl 19,739.547 liter tejet produkáltak, illetve adtak el és ebből 833 000 kg vaj készült. A költségek levonása után elért és a termelőknek netto kifizetett átlagos tejár literenként 10'13 fillér volt. A szövetkezet vajkilogrammonként 35 fillér, tejliterenként 1*4 fillér áremelkedést ért el a fogyasztó közönség megterhelése nélkül, ez pedig az 1935. évi 19,739.182 liter összes tejtermelésnél 185.500 pengő bevételi többletet jelent. Olyan hatalmas eredmény ez, amely mellett szótlanul elhaladni nem lehet. Különösen kitűntek tejprodukciójukkal : Kaposszekcső, Medina- Szőlőhegy, Medina, Szakos, Harc, Bikái, Szárazd, Egyházaskozár, Szárász, Szakály, Mekényes, Aisémocsolád, Bonyhádvarasd, Csikóstöttőa, Decs, Diésberény, Dúzs, Kocaola, Kurd, Sióagárd, Závod és Grábóc. \ j Zsirtartalom tekintetében \ a dúzsi, kifizetett legjobb tejárban a kakasát tej szövetkezet ■ vezet. ■ Beszámolt a jelentés a tej el adások I feltételeinek megállapításánál taousiA városi képviselőtestületben megüresedett tagsági helyek betöltését megelőző, hosszú idő óta tartó ellenzéki korteBkedés és szervezkedés célpontja állandóan vitéz Vendel István polgármester volt. Az ő személyének a polgárság előtt minél ellenszenvesebbé tétele volt az az eszköz, amelynek segítségével az ellenzék győzelmet akart aratni a városatya választáson. A választók kilencvenkét százaléka nyilatkozott meg ez alkalommal és ennek a titkosan történt megnyilatkozásnak az eredményeképpen a választók többsége akként döntött, hogy megértette a polgármester törekvéseit és méltányolta azt a reális éB szívós munkát, amelyet vitéz Vendel István polgármester és az ót támogató városi párt Siekszárd közügyéi sikeres intézésének érdekében állandóan kifejtett. A városi pártnak a képviselőtestületen kívül is álló mintegy siás tagja intim vacsorára gyűlt össze szombat este a Szék szárd Szálló éttermében tartott vacsorára, nem azért, hogy győzelmi tort üljön, azért sem, hogy a párt ellen elhangzott alaptalan kritika és megállapítások cáfolatával foglalkozzék, hanem azért, hogy ennek a békére, nyugalomra vágyó városnak a polgármesterét ragaszkodásáról és támogatásáról biztosítsa és hangoztassa, hogy a reánk váré fontos és nehéz közérdekű feladatokat nem egyenetlenségekkel és harcokkal, hanem csak komoly, egyetértő munkával és az erők egyesítésével lehet sikeresen megoldani. A polgármestert dr Leopold Kornél, a városi párt vezetője pohár- köszöntőben üdvözölte, hangsúlyozva a titkos választáson elért győzelem értékességét, mert ezen a választáson nem érhette el a célját a szenvedel- mes tömegterror. Megállapította,hogy a városi pártot célkitűzéseiben sohasem az országos politika vezette, hanem működésében egyedül a város közérdekének és lakossága egyetemes érdekeinek a szolgálata irányította. tott imponáló összetartásról és arról az örvendetes tényről, hogy a Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezetének eladási feltételei országos figyelmet keltettek. Ennek bizonysága, hogy a Tejtermelők Országos Szövetsége körlevélben ismertette meg azokat az ország összes tejtermelő gazdáival és szövetkezeteivel. A felmutatott nagyszerű eredmények nyomán léptek be a Tolnamegyei Tej szövetkezetek Szövetkezetébe Fejér vármegye déli részének és északi Baranyának a tejszövetkezetei, úgyhogy most a tejszővetkezetek száma 132 és a hozzávetőleges napi tejtermelés 65,000 liter. Beszámol ezután | az igazgatósági jelentés a tejrendelet Mivel a választásnál a polgármester személye volt az Ütközőpont, részletesen felsorolta azokat a közérdekű intézményeket — a kislakásoktól ft küszöbön álló kaszárnya építéséig, amelynek kezdeményezése és létesítése vitéz Vendel István működésihez fűződik. Ezek az alkotások adják meg Szekszárdnak a városi jelleget és több van közöttük, amelyik jelentős anyagi hasznot és rendszere» tekintélyes évi jövedelmet jelent a. városra nézve. (Kislakások, helypénz« szedési jog.) Felsorolta a polgár- mester közhasznú alkotásait, amelyek létesítésében őt a sattlővárosa iránt érzett lángoló szeretet és a váró» fellendítésének vágya vezérelte és aft z szociális szempont, hogy a váron iparosainak és munkásainak éveken át tekintélyes kereseti lehetőséget teremtsen. Midőn végttl rámutatott arra, hogy a polgármester fáradságot nem kímélve a város minden polgárán segíteni igyekszik, biztosította őt, hogy a városi párt köiérdeküt munkájában a jövőben is támogatni fogja és minden igaatalan támadás ellen megvédi. A nagy tetftáat kiváltó beszéd után vitéz Vendel István polgármester meghatva mondott köszönetét a megemlékezésért és nagyszabású válaszában elmondotta, hogy ő, mint a háború pokoli borzalmaiban megaeélo* zédott Istenimádé és erős akarati} ember miként fogott neki a város összessége érdekében végzendő annak as építő munkának, amelyért őt kriptából előbujt, vagy idegenből ide került szűk látókörű egyének támadják. Beszámolt róla, hogy milyen pompás jövedelmi forrása a városnak a kislakások, hogy a város 35,000 pengőt keresett a Nemzeti Bank megV épitésén, hogy zz évi 30,000 pengőt jövedelmező helypénzszedási jogot miként sikerült nevetségesen csekély összegért megszereznie ób hogy a különféle közintézmények 365,006 pengő készpénzzel járultak hozzá ft (Folytatás a 2. oldal 1. hasábján.) intencióinak helyességéről és örvendetes eredményeiről. A kösgyttiés általános helyeslés; mellett egyhangú köszönetét mondott az igazgatóság által kifejtett nagyszabású munkáért, egyúttal azt is elhatározta, hogy Szekszárdon a szövetkezet hivatalos helyiségei számára, ingatlant vásárol. Düsing Miksa kormányfőtanácsos fejezte ki ezután legteljesebb elismerését Miehéli Mihálynak és az egész igazgatóságnak azért a munkáért, amelynek a következményeképpen zz j egész ország tejtermelőinek a szeme I most Tolna vármegyén függ és innen, j várja az irányítást. (Folytatás a 2. oldal IV. hasábján.) Egyes szám ára 12 fillér.
