Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-04-18 / 31. szám
XVIII. évfolyam. 31. szám. Szekszárd, 1936 április 18. (Szombat.) Szerkesztősé? és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefon szám: 88 és 102 előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre-----------6 pengő Pő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dlfak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arait A legkisebb hirdetés dl|a 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mlllhnélersoronként 10 fillér, MÜástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, , A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerUl. Választás előtt. As ellenzék már két cikkben is dicséré szavakkal illeti a választási elnököt asért, mert annak eljárásától teljes pártatlanságot és tárgyilagos ságot vár. Mi ast annyira terméssé tesnek találjak, hogy egy válaBstási elnök csakis a törvény intéskedései szerint járhat el, hogy annak betartásáért dicséretet mondani nem tartják ízlésünkkel össseférhetőnek, de agy véljük, Haypál Sándornak nincs is szüksége arra, hogy akár dicséret alakjában, akár más formában a pártatlanságra és a törvények betartására gyengéden figyelmeztettessék. Nem tartjuk egyébként sem helyénvalónak ezen nagy pártatlanság és törvénytisztelőt örömmel való han goitatását azért sem, mert a három év előtti választási elnök, Sseghy Sándor is a legnagyobb tárgyilagossággal töltötte be nem könnyű tisztét. Mi a választás valódi titkosságának biztosítékát abban látják, hogy a választási elnök kellé eréllyel fog eljárni tisztében és nem engedi meg ast, ami a három év előtti képviselő testületi tagok választásánál, de a leg« utóbbi országgyűlési képviseléválasz« tásnál oly erősen kidomborodott, hogy ellenzéki oldalról — gyengéd kifejezéssel élve — erősen befő* lyásolják a szavazókat csúfon- dároskodással, fenyegetéssel, a titkos szavazásnál pedig a cédulák elszedósével és kicserélésével szavazatuk leadásánál. Biiunk benne, hogy meg fog történni minden intézkedés, hogy a sza- vazóhelyiségek környékéről az erő- szakoskodó és a szavazólapokat elvevő és kicserélő kortesek eltávolít, tassanak és igy különös figyelem fog fordittatni arra, hogy nem esen különböző kényszerek hatása alatt, hanem jogainak valóban független gyakorlásával nyilatkozhassál; meg Szek- szárd város lakossága a holnapi választáson. A városi párt igaza tudatában nyugodtan néz a holnapi döntés elé. Három évvel ezelőtt a vizdijjal még csak sorompóba lehetett állítani az ellenzéki oldalon a hiszékeny választókat. Minthogy azonban Szekszárd lakásai báron év alatt meggyőződhettek arról, hogy az elleozóknek a képviselőtestületbe való bevonulása és ottani szereplése legkevésbé sem hozta meg azokat az eredményeket, amelyekre fogadkoztak és amelyeket most ismét nagy gar- ral hangoztatnak, mert semmiképp sem tudtak oly eszméket és oly terveket felvetni, amelyekkel a lakos ság tagadhatatlanul nehéz sorsán könnyithettek volna, hanem az or Bzágos politikától irányított egyöntetű álláspontjukkal mindig arra törekedtek, hogy a város vezetőségének kezét megkössék, az ne rendelkezzék idővel és alkalommal, hogy a város fontos érdekeiben cselekedni tudjon, sőt nem egyszer a város ügyeinek a fővárosi lapok hasábjain ferde beaállitásban való szellőztetésével a városnak hitelét is aláásták és eat csakis a polgármester fáradhatatlan munkájával sikerült kiegyensúlyozni, Szerintünk az ellenzék feladata nem a gáncsoskodásban merülhet ki, hanem abban, hogy a város ügyei, különösen a lakosságot érintő gazdasági kérdései úgy oldassanak meg, hogy a város kulturális, egészségügyi és népjóléti visszafejlődése nélkül a lakosság terhei könyittes- senek. Már pedig ott, ahol megvannak a a különböző intézmények és üzemek, eredményt elérni nem azzal lehet, hogy örökösen csak a terhek nagyságát hangoatatjuk, hanem a módozatokat kell keresni a bevételi források emelésére. Állíthatjuk azt, hogy a város vezetőségét, különösen annak polgármesterét semmiféle mulasztás e téren nem terheli. Vitéz Vendel István polgármestert Budapesten a minisztériumokban Jobban ismerik, mint saját városában. Képességeit és a város érdekeinek lelkes szolgálatát nagyra értékelik és képességeit egy város vezetését illetőleg feltétlenül elismerik. Ezekkel a tulajdonságokkal tudta csak Szekszárdot a gazdasági krízis immár hosszantartó évein keresztül átvezetni minden erősebb zökkenő nélkül, amikor a trianoni magyarság sok-sok városa a fizetésképtelenség állapotába jutott. A városi párt ismeri a polgármester becsületes szándékait, elismeri azt a nagyértékü munkásságot, amelyet nemcsak az intézmények megteremté sében fejtett ki, hanem abban az irányban is, hogy a különböző segélyek kiesz- közlésével, vásártéri és helypénzszedési jogok megszerzésével arra nézve is becsülendő, nagyértékü munkásságot fejtett ki, hogy a jobb időkben vállalt terheknek e város és lakossága mbg is tudjon felelni. Szinte komikus az ellenzéki újság egyik cikkírójának a városi pártot leckéztető kirohanása és azzal való megvádolása, hogy könnyelműen járt el a város ügyeinek intézésében és a vezetőség működésének támogatásában. Különösen frivol ez a támadás azért, mert oly helyről jött, ahol az adó, vizdij és villanytartozási kötelezettségnek nem szoktak eleget tenni. Csodálkozunk azon a merészségen, hogy ily cikkíró miként meri köny- nyelmüséggel vádolni azokat, akiknek legnagyobb része a város legnagyobb adófizetői közé tartozik és akik mindenkor kötelességüknek ismerik a reájuk nehezedő terhek pontos kifizetését is. A városi párt tagjai mindenkor mérlegelték a helyzetet és a lehetőségeket. Igyekeztek a megváló sitható gondolatokat és felvetett eszméket támogatni, ök képviselőtestületi tagságukban sohasem keresték ast, hogy a felvetett gondolat, vagy előterjesztett javaslat az ő érdekeiket szolgálja e ? Előttük mindig az általános érdekek lebegtek és inkább hoztak egyénileg áldozatot, mintsem át akarták volna hárítani terheiket más társadalmi osztály rovására. Es a felfogásuk különösen a via és villany kérdésében nyilatkozott meg. Szekszárd legszegényebb osztályához tartozó polgárok lettek volna újabb adóterheknek kitéve, ha nem hárította volna el fejük felől a városi párt azt a veszedelmet, amely a villany és vizüzemeknek a város költségvetéséhez való hozzájárulási összeg leszállításából származott volna és amelyet kellő meggondolás nélkül az ellenzék mindig követelt. Kézenfekvő dolog, hogy a villanyáram, valamint a vizdij leszállításának kedvezményét csak kevésbé élvezhette volna a város szegényebb lakossága, hanem a nagyobb háztulajdonosok, közintézmények és főként városi pótadót nem fizető lakosság. Ellenben az igy igen Jelentősen megnövekedő pótadóhoz annak is hozzá kellett volna Járulnia, aki sem vizet nem használ, sem lakásába a villanyáram bevezetve nincs. A városi pártot sohasem jelszavak és politikai mellékgondolatok vezették. Szigora kritikusa volt a bizottságokban a város vezetősége előterjesztéseinek és javaslatainak és rövid felszólalásai nem, az utcai tömegek hangulatát igyekeztek felforralni, hanem gondoskodásuk a város minden polgára érdekeinek becsületes szolgálata volt. Ha mindezek dacára a város polgárait mégis sikerült az állandóan folytatott hangulatkeltéssel kisebb, vagy nagyobb mértékben sorompóba állítani a város ügyeit legnagyobb lelkiismeretességgel vezetni igyekező polgármester és munkatársai, valamint a pártatlanul működő városi párt ellen, ez lehet lelkiismereti kér dés, de nyíltan kimondjuk, hogy nem a város szeretető. Ha a képviselőtestületből kimaradnak a különböző hitfelekezetek vezetésére jogosított papjai, kiBzorittatnak az értelmiség képviselői és a földmives társadalmi osztályhoz tartozó azok az emberek, akik a higgadtabb felfogásnak rétegéhez tartoznak, ez nem jelent az ő részükre személyileg kárt, de kárt jelent a város összes lakosságára s különösen azokra, akik a most any- nyira szidalmazott intézmények léte« Bitése alkalmával munkaalkalomban részesültek és megmenekültek attól, ami oly Bulyosan nehezedett a filoxera pusztítása idejében Szekszárd város munkástömegeire, hogy a vándorbotot kellett a kezükbe venni. Amikor egy szekeret felfelé kell huzni, nem szükséges, hogy a gyeplőt erős kezek tartsák, mert nem forog fenn az a veszély, hogy zabolátlanná váljanak a paripák. De amikor lefelé kell menni, ahol jobbról-balról árkok és mélységek meredeznek, akkor meggondolatlan gazda az, aki szekerének irányításét tapasztalatlan kezekre bízza. A magyar városok szekere a trianoni megcsonkítás következtében meredek, lejtős utón halad. Irtózatos erőfeszítés kell, hogy az úgy irányittassék, hogy kikerülje a mélységeket. Akik ezekben az időkben jelszavak, megtévesztő hírek, könnyelmű vádak és lelkiismeretlen gyanúsítások maszla- gaival arra birják rá a gazdák tömegeit, hogy a biztos kezekből a gyepltttartást kivegyék, avagy a szekér irányításában megakadályozzák, bűnt követnek el maguk és embertársaik ellen. Szekszárd város polgársága a szombati választáson tanúbizonyságot tesz arról, hogy érett-e a titkos választói jogra. Többre becsüli-e a komoly elhatározása munkát, mint a jelszavakat és a félrevezetést? Mi nem kétkedünk, hogy Szekszárd polgársága megmarad a higgadt megfontolás utján és ezt nem az egyes jelöltek győzelme, de a város jövő boldogulása érdekében reméljük. Pedagógiai szemindtlam Szekszárdim A szekszárdi körzet tanítósága e hó 16-án tartotta meg a pedagógiai szemináriumát a polgári leányiskola rajztermében, melyet a tanítóság zsúfolásig töltött meg és amelyen részt- vettek vitéz dr Thuránszky László főispán, Kiss Lajos apátplebános, felsőházi tag, vitéz Nagy Pál csendőr- .alezredes, dr Kontorik Gyula tanügyi titkár, a székesfehérvári tankerületi kir. főigazgatóság képviseletében, Faludy Ferenc reálgimnáziumi igazgató, dr Varga Gábor, Mentz János és dr Hencse Bála reálgimnáziumi tanárok, Dréher Andor faddi plébános, dr Rubinstein Mátyás főrabbi s mások számosán, mint vendégek. A Magyar Hiszekegy elmondása után dr HalmoB Andor tanügyi tanácsos, királyi tanfelügyelő klasszikus megnyitójában rámutatott a mai népoktatás nevelési problémáira, a tanítóságot lelkeB munkára buzdította és üdvözölte vitéz dr Thuránszky László főispánunkat, ki mindenkor ott látható, ahol a magyar nemzeti kultúra támogatásáról, munkálásáról van szó. A tanítóság lelkes ovációban ré- | BzeBÍtette a főispánt, aki szűnni nem Egyes szám ára 12 fillér.
