Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-04-04 / 27. szám

XVIII. évfolyam.

Szekszárd, 1936 április 4. (Szombat.)

27. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

ECETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP

Peleifis szerkesztő:

BLÁZSIK FERENC

Szerkesztőséé fis kiadóhivatal: I Főszerkesztő:

Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 SCHNEIDER JÁNOS

• • . ■ I A lap megjelenik minden szerdán fis szombaton.

p . .r ti Főlóvrp ft nencrft I és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illetői a hírrovatban elhelyezett reklám«, eljegyzési, családi hír, valamint a

Egész evre _ 12 pengő || relevre__ — — " pengő | közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I nyllttér soronként 60 fillérbe kerül.

Hirdetések árait

A legkisebb hirdetés dlfa 1*80 pengő, — A hirdetés egy 60 ralUlméter széles hasábon mllltmélersoronként 10 fillér. »Uástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, ,

Három nemzedék reformja

Széleskörű és tartalmas vita után a képviselőház befejezte a telepítési törvényjavaslat tárgyalását. Hatalmas lépést tett előre a megvalósulás felé aa a reform, amelynél nagyobb jelentőségű alkotást az. utolsó tiz évben alig iktattak be a magyar Corpus Jurisba.

Á vitában ellenzéki részről többen is felvetették a kérdést, megvan e az időszerűsége ennek a nagyjelentőségű reformnak ? Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter nagyvonalú vitazáró beszédében erre a kérdésre is megfelelt. „Nézetem szerint — mondotta —- jobb lett volna még előbb megcsinálni. Nem helyes csak akkor kodifikálni valamit, amikor a szükséglet már a kapukon dörömböl. Benne vagyunk a legújabb korban s az uj bort nem lehet régi tömlőkbe tölteni. Ha aggódva nézzük is a je lenségeket, akkor sem hunyhatunk szemet elóttük. A kormánynak kötelessége minden jót átmenteni a múltból s a múlt bevált intézményein építeni az eljövendőt. De megállás nincsen lu

Klasszikusabban megindokolni a javaslatnak nemcsak időszerűségét, de feltétlen szükségességét, nem íb lehetett volna. Mert azok, akik a javaslattal szemben foglaltak állást, a legnagyobb ellentmondásba estek. Egyik oldalon súlyosan kifogásolták, bogy a múltban nem volt céltudatos birtokpolitika; megállapították, hogy Trianon is másként alakult volna, ba a háboruelőtti törvénytervezet valósággá válik, — másik oldalon időszerűtlennek vagy feleslegesnek nevezték a javaslatot.

Holott valóban, a társadalmi életben éppúgy, mint a természetben, megállás nincs. As élet változik, halad, fejlődik b jaj annak a társadalomnak, amely megmerevedett jogrendszerrel és íuozdulatlan gazdasági berendezkedéssel próbálja megakadd lyozni a fejlődést. Egyik legnagyobb történelemfilozófus mondotta, hogy a forradalmak szülőanyja az elmulasztott reform. Sajnos, a magyar politika a háború előtt sok szükséges reformot mulasztott *el s az emberi gyön- geségen és hitványságon kívül ez is egyik oka volt annak, hogy 1918 őszének és 1919 tavaszának BÖtét emlékű napjai ránkszakadtak.

Tanulnunk kell a múltból és nem szabad megismételni ugyanazokat a hibákat. Meg kell előzni azt, hogy „a szükséglet már a kapukon dörömböljön*. Ez a telepítési reform igen szerencsés és nagyvonalú lépés ebben ak irányban. Célja, mint Da rányi miniszter megállapította, szaporítani a földből élő és ahhoz hozzákapcsolt önálló magyar családok számát és szolgálni a magyar föld egészséges megoszlásának kérdését. Hasonló célt akar szolgálni a jelenlegi földmivelésügyi miniszter nagynevű elődjének és nagybátyjának, Darányi

Ignácnak törvénytervezete is. Darányi Ignác tervezetét eltemette a politika pártharca, de ezt a temetést harminc év óta siratja az ország. Darányi Kálmán javaslatából most már éló valóság lesz. A Gömbös Gyula mi niszterelnök mögött felsorakozó hatalmas politikai alkotmányos többsége, reformBzellem haladó felfogása biztosította, hogy amit megálmodtak az

elődök, megvalósíthassák legalább az utódok s ne maradjanak adósok a harmadik nemzedékkel, az unokákkal szemben.

1936 tavasza emlékezetes időpontja marad a magyar törvényalkotásnak. Mint Darányi miniszter mondta: most, mikor a mezőkön újból csirába szökken az élet, uj tavasz alapjait rakják | le a társadalmi életben is.

Az Alsődunánlull Mezőgazdasági Kamara uj elnöke báró Mirbach Antal Döry Frigyes elnökölt a közgyűlésen

Csütörtökön tartotta az Alsódunán- túli Mezőgazdasági Kamara közgyűlését Kaposvárott, ahová ez alkalom mai leutaztak: Mecsér András or szágos kamarai elnök, valamint az összes kamarai igazgatók. Az elnökválasztó közgyűlést Döry Frigyes gazdasági főtanácsos, a Kamara al- elnöke nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg Benyovszky Móric grófról, a Kamara elhunyt elnökéről. Szavait állva hallgatta meg a közgyűlés, amely elnökének emlékét jegyzőkönyvileg megörökíti és megfeBteti arcképét.

Az elnökválasztó aktus során Döry Frigyes bejelentette, hogy a 144 kamarai tag közül 132-en báró Mir- bach Antal sombereki földbirtokost ajánlotta elnökül és ezen az alapon őt a közgyűlés megválasztott elnöknek jelentette ki. A küldöttség áltál meghívott báró Mirbachot a közgyűlés lelkes éljenzése közben Döry Frigyes igen hatásos szép beszédben üdvözölte.

Szonsoft Edvln szekszárdi főszolgabíró, nem t pályázik a bácsbodrogvár megyei

alispán! állásra

Dr Szabó Dusán bácsbodrogvár- megyei alispán teljes szolgálati idejét betöltvén, e hó 1-én nyugdíjaztatását kérte éB a vármegyének a közeljövőben megtartandó tavaezi közgyűlése a kérelmet el is fogja intézni. A lapokban is napvilágot látott bácskai hirek szerint az alispáni állásra állítólag pályázni fognak: dr Bajsay Ernő ideiglenesen behelyettesített főjegyző, volt belügyminiszteri titkár, dr Hirmann Gyula ügyvéd, közjegyzőhelyettes és Szongott Ed »in szekszárdi járási főszolgabíró. Köztük kell tehát eldőlni a bácskai alispáni állás sorsának. Ezekkel a hírekkel kapcsolatban kérdést intéztünk Szón* gott Edvin központi járási főszolgabíróhoz, aki felhatalmazott bennünket annak a kijelentésére, hogy nem kíván a bácskai alispáni állásra pályázni és hogy aa ő nevének forgalomba- hozatala nem egyéb önkényes kombinációnál.

Egymllllfi pengős utfentarlásl és útépítési Programm a szekszárdi államéplté szeli

hivatal területén.

A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a szekszárdi államépitészeti hivatal területén az 1936. évre az alábbi programmot hagyta jóvá. Igen örvendetes, hogy ennek végrehajtása során jelentékeny kereseti alkalmakhoz jut a munkásság.

a) Útfenntartási munkák:

1. 28.000 m* 4 * * * * 4 * * * 8 fedanyag beszerzése és fuvarozása 413 000 P költséggel;

2. 38.000 km leromlott útszakasz kőpályájának általános terítés mellett való hengerlés által leendő karba helyezése 60.000 P költséggel; 3. átkelési szakaszok kőpályájénak olajjal való portalanítása 40.000 m2 te rülettel, 20.000 P költséggel.

b) Uj Iltépité8ek (makadam burkolattal) :

4. Ssekszárd—szedresi th. ut 6.0—

7 550 km. 21.700 P. 5. Tevel— závodi th. ut 2.9—4.550 km. 28.800

P. 6. Győré—izményi tb. ut 3.2— 5.050 km. 22.200 P. 7. Hant—mucsfai

th. ut 7.5—10.100 km. 50.700 P.

8. Bikád—nagysaékelyi th. ut 3.2— 6 600 km. 55.500 P. 9. Bikád— udvari th. ut 0 0—3.000 km. 55500- P. 10. Mucsi—hőgyésii th. ut. 0.0— 4 000 km. 65.000 P. 11. Dunaszent- györgy—taddi th. ut 3. 5—6.500 km. 47 000 P. 12. Koppány szántó—kányái tb. ut 10.1-15.100 km. 68.000 P.

grábóci th. ut 4.3—5.500 km. 18 000 P

cement-makadam burkolattal:

15. Bonybád—zombai th. ut 1.000- 2.000 km. 30.000 P

aszfaltszőnyeg burkolattal:

16. Bonyhád—mázai th. ut 0*350— 1.350 km. 30 000 P

kiskő burkolattal:

17. Szekszárd—keselyűst th. ut 2.300—2.800 km. 20.000 P. 18. Tamási—dombóvári h. ut 36 029— 36.360 km. 15.000 P. Fenntartási munkák értéke 493.000 P. Uj útépítési munkák értéke 551.400 P, ősz- szesen 1,044 400 P.

i 13. Nagyszokoly-—fürgedi th. ut 0.0— I 2.000 km. 34 000 P. 14. Szekszárd—

Bonyhád az alföldi Ínségeseknek

A bonyhádi társadalom „A pusztuló Alföldért“ címen inségakciót folytatott le. A mozgalom dr Peresei Bála alispán irányítása mellett as egész megye területén folyamatban lévén, követendő példa gyanánt kö- aöljük a bonyhádi gyűjtés eddigi eredményét: tényleges köztisztviselők 20618 P, nyugdíjas köztisstviselók 148 56 P, magántisztviselők 110*36 P, szabad pályán működő intelligencia 92*25 P, vállalatok 98*14 P, iparosok 140 60 P, kereskedők 109*50 P, mezőgazdák 167*84 P, ev. ref. lelkészi hi ratal 10 P, ág. ev. lel* készi hivatal 15, ev, elemi iskola Vöröskeresst Egylet 2 40 P, ev. reál- gimnázium ifjúsága 39 32 P. A gyűjtés összes eredménye: 1140*15 P.

OTI építkezés

Sok sió eBett már ennek a lapnak a hasábjain az Országos Társadalombiztosító Intézet szekszárdi székhá- zának építéséről, amely a mostani teljesen célszerűtlen és idejét múlt elrendezésű épületet kívánja megfelelő modern létesítménnyel felcserélni. Úgy látszik, hogy az elgondolás most már hamarosan meg is valósul, mert az Országos Társadalombiztosító Intézet igazgatósága Budapesten március hó 27 én tartott ülésében akként határozott, hogy az uj székház felépítésére 121,000 pengőt kíván fordítani. Az épület tervezésére és a munkavezetési költségekre 11,000 pengőt irányzott elő a Társadalom- biztosító. Itt említjük meg, hogy értesülésünk szerint a belügyminiszter az OTI és MABI tőkék felhasználása terén egész uj programmot dolgoztatott ki. Elhatározta, hogy a lehető legsürgősebben statisztikát készíttet a vidéki centrumok lakásviszonyairól és ahol modern lakásokban hiány van, ott elrendeli modern bérházak építését. Az első ilyen OTI bérház Debrecenben épül. Ennek az Ugye { napok alatt átment az illetékes fórumokon és a belügyminiszter órák

Egyes szám ára 12 fillér*