Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-03-14 / 21. szám

TÖLNAMEGYEI ÚJSÁG 1936 március 14. kizárólag annak, ami a sajátja. Lá­gyén akármilyen hívogató és csábitó egy alantasabb élet más nemset siár- nyai alatt, ideiglenesen akár jómód­ban is, feladni érette a magaok sia> badságát sohase ssabad 1 Hogy mondja Peti fi A farkasok dalában ? így mondja: »Itt kiviül a hideg, Az éhség ott belül, E kettős üldözőnk Kinoz kegyetlenül. S amott a harmadik: A töltött fegyverek. A fehérhóra le Piros vérünk csepeg. Eázunk és éhezünk S átlőve oldalunk, Részünk minden nyomor ,.. De szabadok vagyunk!« A mait márciusa tanítsa meg est a nemzetet arra, hogy soha se küzd­jön másért, soha se fogjon fegyvert másért, soha se emeljen szót másért, mint a független és szabad magyar nemzeti élet egyetemes érdekeiért és ezen egyetemes érdekekért együtt és mindhalálig! Mert egyUtt sírni, együtt örülni márciusaink szelleme szerint, a siker és a győzelem titka eieréves örök küzdelmeink ben. Márciusi tüzek Európa szélein piros a láthatár: márciusi lángot vetett fel a német kasafiBág,erő és ön tadat. Eletet jelent-e Tagy pusztulást a márciusi tűz ? A 48 aB ifjak óta a megmozdulás hónapja a szabadság egyenlőség és testvériség ünnepét jelenti; szókét az eszmékét, amelyeket a francia forra­dalom hozott, majd vívódó háborúk után a 19-ik század vége kiterebé- lyesitett és hozzánk is a liberáiizmus korszakának virágzását hozta. Ez a korszak jelenti az egyén kor­látlan szabadságát képességeinek ér­vényesítésében : a liberális gazdasági rendszerben az egyén termel minden korlátozás nélkül. Ebből következik, hogy amely országban nagyok a gaz­dasági lehetőségek, kiaknázatlanok a természeti, vállalkozási adottságok, ott a liberális rendszer minden más gazdasági berendezésnél hatásosabban lendíti fel a civilizációt. A háború előtti Magyarországon is, ahol a né­pesség számaránya lehetővé tette, eoha nem látott virágzást produkált. Azoknál a nemzeteknél, amelyek gyarmatokkal rendelkeznek, hova fö­lös gazdasági erőiket levezethetik, ma is uralkodó rendszer. Csak ott vált a korlátlan szabadság egyszeriben gyil­kos versennyé, ahol az ilyen adottsá­gok kifogytak a népesség fejlődési erejéhez képest. Itt a liberáiizmus a gazdaságilag ügyesebb, erősebb egyén nek kegyetlen, irgalmat nem ismerő harca lett a magántulajdon és az örö­kösödés folytán haladványszerüen el nyomorodé gyengébb ellen. A világháborút befejező békék ön­kényesen figyelmen kívül* hagyták a népek fejlődő képességét: szaporodó, fejlődő, civilizációs erejét és aszerint osztották fel a zsákmányt, hogy me­lyik ország lesz alkalmasabb az euró­pai politika egyetlen alapjának, a francia félelemérzetnek a csillapítá­sára. Jól nézd meg, mire adod ki. Kerék­párod abroncsánál arra ügyelj, hogy rugalmas, ellentálló, tartós legyen. Kerékpárod abroncsa tehát EMERGÉ gumi legyen Hff társad az EMERGÉ, bátran rábízhatod magad Nagy érték az EMERGÉ s mégis kis pénzért a tied Hét ENERG £ fajtából választhatsz, még a leg­olcsóbb is tökéletes Vigyázz! EMERGÉ védjegy = EMERGÉ minőség! GYÁRTJA A MAGYAR RUGGYANTAÁRUGYÁR Azok az országok, amelyek kap­tak, maradtak a liberális rendszer mellett. Anglia, Franciaország a né­metektől elvett gyarmatokkal is bő­vülve, vidáman élhet úgy tovább eb ben a rendszerben, amint erre sajtónk egy része oly igen szeret hivatkozni, müveit nyugatot emlegetve. Nem akarják éssrevenni a dolog okozati összefüggését, hogy azok az államok, melyektől a békeszerződések elvették területeiket, gyarmataikat, vagy népük fejlődési erejéhez képest kevés, vagy jelentéktelen maradt ne­kik, nem véletlenül tértek át arra a gazdasági és politikai rendszerre, amelyben az egyén termel, de már nem korlátlan szabadsággal, hanem az állam irányítása és ellenőrzése mellett ób ez az irányítás mindig a közösség érdekében történik, nehogy a túlzásba vitt verseny kiváltságosai a tömegembernek járó minimumot is magához ragadja. Ez a fasisztának nevezett rendszer nem dobja tehát el az egyéni kezde­ményezés eleven erejét, mint ellen tété, a kommunizmus, ahol egyedül az állam termel. Hogy mint azt mu­tatják a szovjetnek Potemkin gyár­gigászai, mint reklámok a főváros közelében, másfelől az, hogy a tö­megnek ruhája, cipője is alig van. A bolsevizmusnak egyebek közt az a tragikuma és egyben fennmaradásá­nak is oka, hogy nem természetes fejlődés eredménye, mert ott még ma is virulhatna a liberális rendszer, ha az ország természeti kincseit, ki nem aknázott területeit vesszük figyelembe. A bolsevizmust erőszakkal, a háború pokoli kohójában alkotta meg néhány politikai kalandor, arra Oroszország fennmaradásának nem volt szüksége. Magyarország is azok közé az or­szágok közé tartozik, amelytől a bé keBzerződés kiaknázatlan természeti kincsekben bővelkedő részeit elsza­kította és hagyott itt egy meglehe­tősen sűrűn lakott mezőgazdaságból élő területet. Az általános európai gazdasági elzárkózás folytán egy le­hetőség maradt a Csonkaországban, a nagyipar gyors kifejlesztése az ál­lami vámvédelem mellett és az evvel kapcsolatos kereskedelem. Az a né­hány ezer emberből álló szerencsés csoport, amelynek ez sikerült, tekin­télyes sajtójában a liberáiizmus har­sonáit fújja. De ugyanakkor nem akarják észre­venni, hogy ebben a kicsi országban nagyon ki van merítve minden adott­ság, hogy a többségnek egy helyben topogás és nem előre lendülés lehet csak az életpályája, hogy a szabad pályák túl vannak zsúfolva éB sza­bad verseny mellett a közösségnek istápoló, felemelő karja nélkül a nép hatalmas része a teljes elnyomoro- dásba, valósággal a nemlétbe jutna. Viszont a fejlődés eddigi tempóját tekintve, liberális rendszer mellett a mai nagytőkés foglalkozású liberális álma kisszámú réteg adná nem is olyan távoli időkben az ország uj zászlósorait. Csakhogy a tömegek védtelen ki­szolgáltatottsága, másfelől egy kicsi, nem is a nemzet eleven életében gyö kerező réteg uralma nem lehet pro­gramot ja, célja a magyar állameszmé­nek, hanem az országnak testben- lélekben, faji és emberi erényekben erős magyarokkal való benépesítése. A liberális sajtó ajakbiggyesstve beszél a mai magyar ifjúságról, ami­kor lüktetőén érzi ezeket a problé­mákat. Pedig az ifjúság sohasem ma­radi, amint a márciusi ifjúság sem volt az. De az Eg megadta neki a jövő iránti eleven fogékonyságot egy­szerűen azért, mert az ifjúság maga a jövő. Ez a mai márciusi ifjúság érzi, hogy csak az ilyen, csak a nemzeti közösségbe beágyazott egyéni élet­mód rendszere mellett lesz képes megtalálni méltó emberi életét a ma­gyar nsp alatt; nevezhetik ezt a rendszert Németországban nemzeti szocializmusnak, Itáliában fasizmus­nak, vagy ha úgy tetszik az ősi ma gyár alkotmánnyal a szerves össze­függést megtartva Nemzeti Egység­nek : egy a fontos, az ifjúság érzi, jelzi, hozza a jövőt. A jövőt, amit a németek dübörgő maBirozása az igazi, a becsületen ala­puló béke felé irányit. Adja Isten, hogy az európai láthatár márciusi lángja ennek örömtüze, ne pedig egy újabb világégés és alkotmányo» rend. szerek romhalmain felburjánzó vörös pokol legyen. Dr Gyöngyös Béla. Kulfurdélutáii A Magyar Asszonyok Nemzeti Szö­vetsége szekszárdi csoportja március hó 12-én délután 6 órakor a vár­megyeház nagytermében kulturdél- utánt rendezett. Az egyesület agilis vezetősége ezt a kulturdélutánját is a szegény tanuló ifjúság segélyezé­sére rendezte és célja az volt, hogy a magyar jövendő, a magyar ifjúság ügyét propagálja. A márciusi nagy napok emlékét akarta felhasználni erre a célra és éppen ezért kérte fel a magyar jövő célkitűzéseinek ismer­tetésére vitéz dr Bánsághy György országgyűlési képviselőt. Végtelenül sajnáljuk, hogy betegsége miatt az illusztris előadó elmaradt, de mégis a felsőbb hatalom kifürkészhetetlen intézkedését látjuk abban, hogy a ma­gyar ifjúság ezen lelkes vezére nem jött el Szekszárdra, nem látta és igy nem ábrándíthatta ki a fiatalságból, nem veszthette el hitét és reményét abban, hogy egy boldogabb jövendő felépítésének letéteményese az ifjúság. A nők, mint rendesen, tiszteletre­méltó számban jelentek meg ezen kulturdélutánon is. Már az öregek és az állásban lévők kevesebb szám­ban, az ifjúság pedig, mintegy tün­tetett távollétével. Hogy lehessen jog­gal kivánni az úgynevezett öregek­től, hogy ne rójják csak a maguk útját és törődjenek, foglalkozzanak az ifjúság ügyével, amikor ez az ifjúság a saját ügyei iránt oly kevés érdeklődéssel viseltetik, nem szán pár órát sem arra, hogy útjaikat egyengetni hivatottak szavát meg­hallgassa. A kulturdélután Bánky Mária bá- taszéki oki. tanítónő szavalatával kezdődött. Vitéz dr Gereöffy Géza „Extra Maguam Hungáriám non est vita0 című mélységes hazafias versét szavalta, majd Mécs László „A ki­rándulás elmaradt0 cimfi bájos és mély hazafias érzéssel átszőtt és vé­gül Reményik Sándor „Szív“ cimü, magyar érzéssel telített versét. A bájos előadónő nagyon ügye­sen választotta meg a költeménye­ket, amelyek igen beillők voltak egy hazafias tendenciájú kulturdélután keretébe. Előadása tiszta csengő volt és mélyen átérezte mindazt, amit a költők a hallgatóságnak mondani kívántak. Minden vers után hatal­mas taps jutalmazta a verseket mű­vészettel tolmácsoló előadónőt. Alig ült el a taps, egy kis hang­szert helyeztek el az előadói asztalra. Mindenki kérdőleg tekintett a ritkán látott hangszerre. Volt valami a leve­gőben, ami az érdeklődést és kiván ceiságot jelezte. Amikor Schmidt Ferenc, a bajai Ferences zárda zene­tanára, orgonamüvész széthúzta a koncertharmonikát és azon Verdi: Troubadour nyitánya, valamint saját szerzeményű harmonika koncertje és Magyar táncának hangjai búgtak fel, mindenkinek arcáról a csodálat és elragadtatás volt leolvasható. Még a karzati ifjúság hangos beszélgetése Á rajkaiatok díjmentesen Saját telepei Saját raktárai Kedvező részletfizetésre is I Nutschenbacher Ödön és Fia (6 égtulajdonos: Mutschenbacher Jenő bej. cég) kőfaragó-, sirkőraktára, műkő-, műmárvány- és cementáru- 286 készítő iparüztme, tüzelő- és építési anyagok kereskedése Szekszárd, Horthy Miklős-ut 14-16-18. és Gróf Tisza István-ut 12. szám Fióksirköraktárak : Tolna és Kakasd Köfaragómunbák vállalása adott rajz és terv szerinti kivitelben is. Nagy és állandó raktár fnkntA «ivAd stb. nunden e szaWa vágó munkák. Állandóan kapható friss porfLd éT.Üstökös'Thér^mSírt stockatur nád, gipsz, biber, dunakavics, dnnahomok, bányahomok, ködara mindénTriníL■a«T zetben, cementfesték, falburkoló csempelapok egyszinfiek és többszínű mintázatokban. Vakolati könor* úgymint sárga-, fehér-, rózsaszín, vörös. Schamottégla (tűzálló) schamotthabarcs, szigetelő- bőr- és Eát- r any lemez, stb. stb. Puha és kemény tűzifa, ölenként és vagóntételben. ’

Next

/
Oldalképek
Tartalom