Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)

1935-11-06 / 90. szám

2 TÖLNAMEGYEI ÚJSÁG hogy a most meglevő hidaknál, át« érésieknél egyszerű láréisilipeket, dnussitókat létesítve, szakaszonként igen jelentős viimennyiséget tudnánk rnegőriini s hasznosítani. Eszel, ha egyebet nem is, annyit elérhetnénk, hogy a talaj met bizonyos fokig emelni, illetve ugyanazon szinten tartani tud­nánk. A vizkivételi lehetőségek önként adódnak s nem okoznának nagyobb nehézséget, mert csatornáink majd­nem közvetlen összeköttetésben áll­nak a vizadókkal. Ezeknél a mun­kálatoknál fel lehetne használni az inségmunkákat és igy a vizadás mel­lett még munkaalkalmat is tudnánk teremteni. Azok, akik nem ismerik a hely­zetet és nem látják kösvetlentil azt, hogy mint pusztulnak el olyan érté­kek a vízhiány következtében, melyek talán pótolhatatlanok, azok nem is tudhatják megérteni, mit is jelentene Sárköznek ismét a vis. A fentemlitetteken kivUl igen ál­dásosán éreztetné még jótékony ha- tását a viz a baromfi és kenderter- melésllnknél is, hiszen ma már nem tudjuk hol áztatni kenderünket és lenünket és nincs vizrejár4si lehető­sége a kacsának, ludnak. Pedig hej, de híresek voltak a régi sárközi szőt­tesek és hangos volt minden vizünk szárnyasaink vidám neszétől, Aki vizet ad ismét a Sárköznek, az uj életet is teremt és az uj élet nyomán talán ismét felvirágsik a régi sárközi jólét éB hangos less majd magyar nótától ismét a buzakalászos sárközi rónaság. Molnár Béla. i A társulat műsora csupa elsőrendű érdekességü újdonságokból áll és a következő: szerdán „Haragszom rid..." Louis Verneuil kacagtató vigjátéka, csütörtökön Irodalmi Est gyanánt „Szeretni" és „Tavasz" cimü színmüvek, pénteken „Bridge" és „Hőstenor“, szenzációs újdonságok, szombaton szünet, vasárnap 16 fil­lértől kezdődő igen olcsó helyárak­kal „Kacagó délután", este „Potya­utas" vígjáték, hétfőn „Mindig lesz­nek Júliák" (a Nemzeti Ssinház mű sorából), kedden „120-as tempó", az évad legpompásabb és legnagyobb sikerű vigjátéka. Szinházi pénztár 7*10—1 óráig és délután 3—5-ig a Szekszárd Ssálló kávéházában van. Azontúl az Iparos- székházban. HÍREK Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I A küldetés szomorúsága. Úgy akarta egyszer valaki, hogy A gondparton szülessék egy gyerek, Kit hozzanak tavaszi viharok, Lázadások, mesék, forgószelek. A mélyről jöjjön, Bánatországból, Gyászmithológiával szivében, A tavaszt ne ismerje sohasem, Csak önálmodott színes mesékben. Hazudjon magáról tenger szépet És fesse színesre a bús eget, Hogy ne ismerje soha a valót, A biztató, az igenlő jelent. — Halálozások. Sédeni és remetei | gróf Ambrózy Gyuláné, sz. kis- és I nagybarcsai Barcsay Mária Eüanet, I akinek tragikus haláláról múlt szá- 1 mánkban már megemlékeztünk, folyó hó 3-án, vasárnap szentelték be a budapesti Kerepesi-ut melletti teme­tőben és ideiglenesen ott is helyez­ték örök nyugalomra. Az engesztelő szentmiseáldozatokat a budapesti ta báni plébániatemplomban e hó 4-én és Kápolnásnyéken 5-én mutatták be lelke üdvéért a Mindenhatónak. A korán elhunyt fiatal hölgyet férjén sédeni és remetei gróf Ambrózy Gyu­lán, a Magyar Általános Hitelbank szekszárdi fiókjának tisztviselőjén és Edina nevű újszülött leánykáján ki- vül gyászolja: kis- és nagybarcsai Barcsay Tibor édesatyja, özv. eör- ményeBÍ és karánsebesi báró Fiáth Ferencné sz. sárosi Saárossy Kapel- ler Edina édesanyja, özv. kis- és nagybarcsay Barcsay Akosné sz. gubányi Gubányi Hona nagyanyja, özv. sédeni és remetei gróf Ambrózy Gyuláné sz. hu'csini és guttenlandi Wilczek Anna grófnő (a volt ko­ronaőr özvegye) anyósa, valamint a kiterjedt és előkelő rokonság. Szekszárd polgári társadalmának egy köztiszteletben álló tagja Gottlieb Ármin malomtárstulajdonoB hunyt el életének 75 ik évében rövid szenve­dés után folyó hó 2 án éjjel. Teme tése folyó hó 4 én délután 3 órakor volt a Lehel-utcai gyászházból. A helybeli izr. sirkertben helyezték örök nyugalomra. A megboldogult ritka puritán gondolkozásu munkás ember volt, akit mint az Első Szekszárdi Gőzmalom társtulajdonosát igen so­kan ismertek és tiszteltek. Gyászol­ják : György JózBa, Rács Jenőné sz. György Margit, György Endre gyer­mekei, György Endréné sz. György Mártha menye, Rácz Jenő veje és Rácz Kató unokája. Schröder Rezső legyeli igazgató- kántortanitó, aki 40 évi szolgálat után nemrég vonult nyugdíjba, uj lakóhelyén, Dombóváron váratlanul meghalt. — Az Országos Frontharcos Szö­vetség völgységi járási csoportja e hó 2-án, halottak napján reggel 9 órakor a hősi emléknél hazafias ün­nepélyt rendezett Bonyhádon. Ezt bevezetőén a római kato­likus plébánia templomban reggel 8 órakor gyász- mÍBe volt a bonyhádi hősi halottakért. Ezután a front­harcosok és a meghívott vendégek a hősi emlékhez vonultak. Itt B i h a r y László színművész, tart. tüsérfőhad- nagy megrázó erővel szavalta el Kozma Andor „Jaj a győzteseknek" című hazafias költeményét. Majd vi­téz Zerinváry János reálgimn. tanár, a járási vitézek hadnagya, a Járási Frontharcos Csoport társelnöke tartotta nagyhatású emlékbeszédét, mely után a völgységi járás front­harcosai nevében megkoszorúzta az emlékművet. Ezután Bihary László az Országos Ssinész Egyesület és a Bonyhádon időző Kallós, magyar szín­társulat nevében koszorút helyezett el a hősök emlékművén. Majd a „Szó­zat" elénekléBe után véget ért az ün­nepség. — Kinevezések. Vármegyénk főis­pánja a gyönki áll. óvoda felügyelő bizottságának elnökévé vitéz Márky Henrik községi főjegyzőt, tagjaivá John Adámné, dr Sommer Andornó, dr Damokos Irnákné, Baky 1st- | vánné, Schmiedt Jenőné, dr lllgenn > Aurélné úrnőket, Hesz Endre keres- | kedőt, Huszár Sándor ref. lelkészt I és dr Arbanász Zoltán ügyvédet ne- 1 vezto ki. Kamara Színház Szekszärdon Miskey József színigazgató Thália Kamara Színháza vasárnap kezdte meg szekszárdi vendégjátékainak so­rozatát az Iparos Székház színház termében. — Bemutatónak Siegfried Geyer Megzavart kaland cimü víg­játékét választotta a társulat, amely kifogástalan rendezéssel, gyorsan pergő előadásban hozta színre ezt a mindvégig kacagtató hangulatot te­remtő derűs színjátékot. A darabot természetesen a szekszárdi közönség előtt oly előnyösen ismert Miskey igazgató vitte és mellette pompásak voltak Donáth Kató, Erős Ica és Deák Ferenc, az előző kamaratár­sulatok oszlopos tagja. A vígjátékon kívül előadtak még két egyfelvoná- sos bohózatot, amelyek szereplői való­ban tökéleteset nyújtottak. Hétfőn W. Sommerset Maugham angol írónak, a Vígszínházban is nagy sikert aratott színjátéké, A szent láng került a közönség elé. A Mis­key József által nagy gonddal ren­dezett darab igen pompás előadásban folyt le és a közönség jelenetről- jelenetre növekvő extázissal adott kifejezést elismerésének. Ez alkalom­mal láttuk először a szekszárdi szín­padon Zách Bélát, a kiváló fiatal zzinészt, aki CBupán az első felvo­násra terjedő jeleneteiben az érzések zzélez skálájának virtuóz művésze­ként mutatkozott be. Nagyszerű part­nere volt a bájos megjelenésű és be­hízelgő orgánumu Magyarics Flóri. Tökéletes illúziót keltett Erőss Ica, úgyszintén Donáth Kata is. Miskey József Deák Ferenccel együtt mű­vészi tudáBa javát adta. Hisszük, hogy a nem közönséges művészeti élvezetet nyújtó két előadáB után a közönség fokozottabb 'érdeklődéssel fordul a minden kritikát elbíró együt­tes felé és támogatásával lehetővé tessi ideális törekvéseinek akadály­talan megvalósítását. Legyen siratőja sírásnak, Hogy halljanak halk, kósza éneket, Különös fojtott bánatokat, mit Nem értenek, csak álom-emberek. Legyen hitető, legyen öncsaló, Soha se legyen nyugodt élete, Lebegjen a szent végletek között És nyelje el a fekete mese. Könnyű László. — Kormányzói elismerés. A kor­mányzó a pénzügyminiszter előter­jesztésére megengedte, hogy Szautner Ottó miniszteri tanácsosi címmel fel­ruházott pénzügyi főtanácsos, székes- fővárosi pénzügyigazgatóhelyetteBnek sok éven át teljesített érdemes és buzgó szolgálatáért saját kérelmére történt nyugalombahely esése alkal­mából elismerését tudtul adják. — Ez a hir mindenesetre sokakat öröm­mel tölt el Szekszárdon és Tolna megyében is, mert Szautner az itteni pénsügyigasgatóságnál teljesített szol­gálata alatt sok tisztelőt és barátot szerzett magának. — A Szociális Misszió Vörösmarthy ünnepélye. Előző számunkban már hirt adtunk róla, a Szociális Misszió Társulat szekszárdi szervezete sze­gényeinek téli felsegitésére nagysza­bású művészi eseményt készít elő. Az Iparos Székház színháztermében e hó 9-én rendezendő Vörösmarthy est lesz az, melynek programja a követ­kező: Rachmaninoff: Pró üde. Zon­gorán előadja László Gabriella. A Garay János reálgimnázium zenekara dr Tóth Bála vezényletével előadja Beethoven: Menüettjét. Kodály: Háry Jánosának intermezzóját és a Szóza­tot. Vörösmarthy Mihály életét és költészetét ismerteti dr Hencze Béla reálgimnáziumi tanár. Vörösmarthy költeményeiből megszemélyesített ké­pek : 1. Kisgyermek halálára. 2. Egy szegény asszony könyve. 3. Fóthi dal. 4. Szép Ilonka. 5. A vén cigány. — Az fiC8ényl ellenzék veresége. Vasárnap tartotta az ŐCBényi Legel*, tetési Társulat elnökválasztó kői. gyűlését, amelyen Márkus Sándort az őcsényi Nemzeti Egység pártjának titkárát, 310 szavazattal 91 Bzavaiat ellen választották a Legeltetési Tár­sulat elnökévé. Bizonyára boldog elégtétellel veszik sokan tudomásul ezt az örvendetes eseményt, amely egyúttal a független kisgazdapárt súlyos vereségét jelenti. Szeretettel üdvözöljük ez alkalommal őcsényi dolgos testvéreinket és további kitar­tást kívánunk nekik célkitűzéseik megvalósításához. Úgy látszik elér­keznek az őcsényi gazdák is ahhoz az időhöz, amikor nem a cikornyái Ígéretek után indulnak, hanem abban az irányban, ahol dolgoznak értük és jövőjükért. — Bátaszék hódolata a hősüknek. November 1 én Bátaszék is emléke­zett. Az ünnepélyes istentisstelen az elöljáróság és az intelligencia teljes számmal megjelent a lakosság élén, hogy meggyujtsa az emlékezés gyer­tyáját az elesett polgároknak, kik a legszentebbet, az életet vitték a ma­gyar haza oltárára áldozatul. A hő­sök emlékoszlopánál lezajlott ünne­pély után a közönség kivonult a hő­sök sírjához a temetőbe, ahol Balogh Ferenc káplán tartott hazafi *s és mélyen szántó gondolatokban gazdag beszédet. Az egész ünnepség fényét nagyban emelte a Cecília kórus gyö­nyörű szereplése. A kar úgy az ün­nepélyes misén, mint a temetőben ssebbnél-szebb énekszámokat adott elő Babócsay János karnagy veze­tésével. — A Szekszárdi Kaszinó választ­mánya legutóbbi ülésén akként ha­tározott, hogy olvasótermét takaré­kossági szempontból csupán eBte 10 óráig világítja. Ugyanakkor a vacsora­utáni kártyapénzeket is újból szabá­lyozta. Bridzsjátékosok személyen­ként 50 fillért fizetnek, mig tarokk és magyar kártya után 30 fillért kell fizetni. Éjfél után pótdijat számítanak. — Véglegesítés. A vallás- és köz­oktatásügyi miniszter Németh Béla simonmajori községi segédtanítót, je­lenlegi állomáshelyén rendes tanítóvá léptette elő. — A tengelici községi Iskolánkivüli népművelési bizottság f. hó 3-án dr Halmos Andor kir. tanfelügyelő, vár­megyei biz. ügyv. elnök elnöklete alatt tartott ülést, melyen elnökül Szolga István plébánost, társelnökül Lehel György ág. ev. lelkészt válasz tóttá meg s egyúttal megállapította az 1935/36. évi népművelési munka­rendet. — A tengelici Ifjúsági Vöröske­reszt Egylet f. hó 3 án este a kultur- házban szépen sikerült iQusági előadást rendezett a szegény gyerme­kek karácsonyi felsegély esésére. Elő­adásra kerültek az „Aranykalász" a „Babavásár" c. színdarabok, melyek előadásával a kis színészek valóság­gal brillíroztak. A darabok betanítá­sáért Gájási Sándorné áll. tanítónőt illeti az elismerés, mig a táncokat Pataky Irén oki. tanítónő tanította be, aki Pataky Imre közs. főjegyző, gondnoksági alelnökkel együtt nagy segítségére volt Gájási Sándorné- nak. A megjelenfnagysiámu közön­ség elismeréssel adózott a rendezők- ■ a szereplőknek egyaránt. ___________1935 november 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom