Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-12-24 / 104. szám
1935 december 24. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 Épen eleget dolgoztak mar Sócsövei-önké nem lóhátnál.. Elhalkul a vete'7 tor tesI _de van segrtseg.^ in Tungsram csöve A legszebb karácsonyi ésdIíqI ajándék Blllréiil fénykép VITKAY fényképészmestertől SzekSZárd, Garay-tér 10 Az én hitvallásom. és megértem A mások bánatát is osztozom a mások Őrömén. Minden sírás az én sírásom is is minden ujjcngó szó az enyém. Jártam már én is napfürdette csúcson, Ssgaras csúcsain fehér örömöknek is sodródtam én is bánat yizek árján Hitemből ácsolta kis lélekvesztőben. És hit maradt a hitem l Én hiszem az Istent, Ín |ii§zem az életet, Az életet és Istent, A báláit soha I Mert tudom, hogy a bálái is. élet: Egy új életnek hajnala I Ín hiszek I És bátran vallom kétkedőknek, hitetleneknek, lömül nekem és könnyű azoknak, Akik hiszik az Istent I Sarányi Katalin. Tolna vármegye Hunyadi emléke Irt«; FájJh Jenő 1437 ben Szendrönél aratta Hunyadi János első nagyobb győzelmét S tőrok ellen, mint Szentmiklósi Pongrác vezértársa. Jutalmul Szörényi bánná nevezte ki Albert király s rábízta az. aldunai várak védelmét. A világlátott udvari vitéz, ki Zsigmond király kíséretében 1433-ban Rómát Is megjárta 8 aztán a bázeli zsinaton 1« megfordult, az ország előkelő emberét közé emelkedett, 1440 ben Báta mellett leveri Gara seregét, megerő- ■iti trónján Ulászlót, erdélyi vajda lesz és Nándorfehérvár kapitánya, a török elleni harcok fővezére... Maholnap ötszáz éve, hogy megkezdő dött nemzetünk életének az a világtörténeti jelentőségű korszaka, mikor félszáz éven át a Hunyadiak csillaga ragyogott a magyar égen s az ő nevük révén tisztelettel emlegette hazánkat egész Európa, mint a kérész* tény8ég védőpajzsát és a művelődés meleg otthonát. Készülnünk kell a Hunyadiak ünnepére. Ideje, hogy emlékezzünk a cégiekről, megszólaltassuk a drágaszép magyar .múlt hallgatag emlékeit: régi romokat, öreg írásokat. Mert most nem mehetünk emlékezni, lelkesülni Hunyad várába, kincses Ko lozsvárra, sem Gyulafehérvárra. Ott nem szabad a magunkénak vallanunk Hunyadi Jánost, pedig mennyi küzdelem, — török ellenség, magyar irigység, —- mennyi szenvedés tette őt egyik legnagyobb magyarrá 1 Itt, a csonka hazában kell keresnünk emlékeket, amelyekhez a Hunyadiak életének történelmi, fontos eseményei fűződnek, amelyek közelében nemcsak a lelkesedés tüzében, hanem a való történet világánál is maga előtt láthatja lelkünk, világhíres nagyjaink legendás alakját... I Tolna vármegyének a honalapitás ezredik évfordulóját ünneplő díszközgyűlésén Kämmerer Ernő így emlékezett meg a Hunyadiakról: > Idézem a hős Hunyadi házat, melynek megyénkben tűnt fel és hányát lőtt alá szerencsecsillaga. Hunyadi János első diadala, mely a közfigyel met reá vonta, ott zajlott le a hátai monostor alatt a síkságon, mikor hazája és I. Ulászló szolgálatában Albert király özvegyének pártos hlyeit leverte. Kegyeletes hála csatolta ezért Bátához.. .. a monostort sok ajándékkal gazdagítja Ugyanezt teszi nejó, Szilágyi Erzsébet, Mátyás király is.. Még Corvin Jánosra, majd özvegyére is átszállóit e kegyelet; ő az utolsó a Hunyadi házból, ki a monostort gazdagította... És szó moru véletlen — ugyan e megye határain belül — SzabatQQ falu mellett, a Csontmezőn zúdult a végső | Csapás a Hufiyadí házra, amikor a hálátlan Kinizsi és pártos felei Corvin Jánosra ütvén hadát, kincseit és sze rencséjét örökre megsemmisítették. Báta tehát a Hunyadi báz csillagának felragyogását, Szabaton és Csont mező pedig aláhanyatlását jelenti«. Ez a jogosan büszke hivatkozás vármegyénknek a Hunyadiakkal való szoros kapcsolatára nem szépszavu retorika, hanem a történetíró meggyőződése. A beszéd hatása — a gyűlés jegyzőkönyve szerint — olyan volt, »mint mikor a kelő nap sugarának meghódol a ködtakaró s az előhb csak körvonalaiban sejtett tájnak odavarázsolt panorámája egyszerre élénk világításban tárul elénk«. Az emlékbeszéd nem térhetett ki részletekre. Nem mondhatta el, hogy Hunyadi magyar és lengyel csapatok élén indult ugyan Budáról délnek, de békés megegyezést keresett A határon leskelődő török miatt véget kellett vetni a két királyért dúló pártharcoknak. Összetűzést kerülve, óvatosan közeledett a hátai apátságba zárkózott Gara Lászlóhoz, kinek vezértársai Kórógyi, Tamási és Bothos András voltak. Egy napig állt a monostor alatt, tanácskozásra hívta ellenfeleit és csak akkor rántott kardot, mikor gőgösen azt izente Gara bán, hogy most már itt az idő, mi kor nem nyelvvel, hanem fegyverrel kell küzdeni. A bátai csatát váltakozó szerencsével, keserű haraggal vívták meg. Hunyadi a jobb szárnyon harcolt Garával szemben, kit futásba kergetett. Bothos elesett a harcban. Tamásit elfogták, Gara és Kórógyi megmenekültek. — Ezután Simontornya és Siklós ostromára sietett a győztes Hunyadi, de nem akarván sok időt veszteni, csakhamar visszatért Budára. A hálás Ulászló erdélyi vajdává teszi.. . Most már ő a török elleni harcok intézője, az ország első embere, tizenöt éven át a százszor keserves magyar sors hős- lelkű, fáradhatatlan viselője, kit nem tör meg a vereség, nem kábít el a győzelem; ott van mindenütt, hol tenni kell a nagy célokért: szemben a halállal, tűrve megalázó fogságot, felejtve irigy ármánykodást. Egy gondolat ég a lelkében : megmentem a pusztulástól hazáját és a kereszténységet, kiszorítani a hitetlen törököt Európából... Ennek a gondviselés adta nagyszerű nemzeti hősnek szerencsecsillaga valóban Tolna vármegyében ragyogott fel. JövŐjé pék alapját a bátai győzelem vetette meg. Dó <— mit érne minden hivatkozás a történeti valóságra, ha Hunyadi elfeledte azt a napot, mikor csillaga felkelt, ha továbh haladva dicsősége utján viasza se gondolt oda, hol egyszer sorsdöntő órában állt a válaszúton ? ... Hunyadi hálás volt a kis tolnamegyei fala iránt, honnét nagy útjára indult. Szép szokása volt, hogy isteni büntetésnek tartotta a verese get, győzelmei után pedig hálát adott Istennek, kolostort épített, templomot gazdagított. A bátai apátság akkor már ismert bucsujáró hely volt. A vérző szent ostya csodájáról hires templomát 1534 ben avatta bucsus hellyé IV. Jenő pápa levele. Hunyadi előbb is láthatta a szent helyet, mikor a szomszédos Cikádorban tartózkodott. Rómában pedig együtt volt 1533-ban Gatalóczi Mátyás és Németh György pécsi kanonokokkal, kik ott a hátai csodáról is beszélhettek. Szokásához híven, a győzelem után megajándékozza a bátai templomot is. Két dalmatikát ad, melyeket 16 forintra értékel az 1526. évi leltár. Hunyadi kegyelete nagy ban hozzájárul a bucsuhely felvirág zásához. Egymást érik a drága aján - dékok. A kis falu, Báta, melyet Ran- zanus vicusnak nevez s amelynek a mohácsi csata idején csak 200 háza volt, az érdeklődés középpontjába kerül temploma révén. Az ajándékozók közt elöl jár a Hunyadi-család. Az egyik legszebb, legértékesebb miseruhát Szilágyi Erzsébet adja. Nagy bársony volt a neve ennek a ruhának. Mátyás király nemsokára a i tolnai gyűlés után Bátáról intézi a | török hadjárat előkészületeit. Majd Primo tOztfdt ölben éa aprítva, ■,< a legjobb minőségű 970 hazai szeneket a legmegbit hatóbban és legolcsóbban TREBITSCHER síén- és tűsifakereskedönél kaphat Iroda: Széchenyi-n. 29—31. Telefon: 137 Raktár: Szent Istvón-tér 24. két hétig tartózkodik az apátságban. Arannyal átszőtt damaszt ruhákat, oltárdiszeket hoz magával. Családi Örökség ez a kegyelet Báta temploma iránt. Apáról fiúra száll, melyet nem magyaráz meg eléggé sem a vallásos érzés, sem a bucsus hely nagy hire, ötven éven át nem felejtik a Hunyadiak az eldugott kis tolnai falut. Emléke a szivükhöz nőtt. Nem feledtette azt sem a háborúk fok viszontagsága, sem a trón pompája, százféle good ja. Milyen mélyen gyökerezett lelkűkben a ragaszkodás Báta kincséhez, a szent vérhez, meg- kapóan mutatja Hunyadi László cselekedete: halála órájában egyik utolsó kívánsága, hogy aranyos fekete bársony miseruhát küldjenek Bálára. Ezzel búcsúzik a azenthelytől, melynek megbecsülését szüleitől tanulta. Szomorú lelkét az vigasztalja, hogy majd megemlékeznek róla a szent vér oltáránál. Corvin János is követi a családi hagyományt. Négy bársony ruhát ajándékoz 200 forint értékben. A Hunyadiak példája lelkesíti a környék előkelőit. Felsorolja a leltár Geréb Péter, enyingi Török Imre, Garay Jób, Perényi Imre. Kanizaay Dorottya adományait. Garay Jób félember magassága ezüst szobrot is ád, melynek értékét 6 girába számítja a jegyzék. Ráskay Bálán kát ezüstláncos mellfceresztjét pedig 2 girába. Az összes ruhák becsértéke 1426 forint, az ékszereké 286 fociét és 20 gira volt a mohácsi csata után. A bőkezű szeretet annyi drágakövet ezüstnemüt, fátyolt, szövetet haheo- zott össze, hogy — a leltár szerint — csak Isten tudja azok számát ás értékét. A bucsujáró hely virágzása a Hunyadiak korára esik. Utána már nem gazdagítják, hanem rabolják a templomot erőszakos kegyurai.... II. Lajos lelkét talán a Hunyadiak emléke hatotta meg, amikor kétszer is Bálán várta seregét s bünbánat- ban megtisztulva, hősi elszánással innen indult a nagy temetőbe, —: Mohácsra. Az ötszázéves forduló ünnepén Tolna várnaegye méltán mutathat olyan tényekre, melyek a vármegye múltját a Hunyadiakhoz fűzik. Ha ez ünnepen felkelne sírjából, az elcsatolt, de szivünkből soha el nem szakadó, drága magyar földből nagy Hunyadi János és végigjárná mind a földet, ahol harcolt, szenvedett: Szendrőt, a Maros völgyét, a Vaskaput, Zimonyt, Nándorfehért, sehol sem tudna megpihenni a szomorú lelke. Akik ott uraskodnak, nem az ö népe. És ba elszállna aztán csonka hazánkba és megkeresné a hátai síkot, a klastromhegyet, mert itt is volt véres, döntő csatája; itt is könyör- gött Istenben bízva ; innét nyilt meg az útja, hogy a haza és a keresztény világ védőpajzsa legyen; ide küldette Erzsébet Királyné Szálló Budapesti llf.9 Egyetem-utca 5. 281 100 modern, kényelmes sióba. • Liftek. • Hideg-meleg folyóvíz. Központi fűtés • Ai étterem- és kávéházbaa minden este szalonzene As Emóbet-pincében egyplncér-rendizer! Menü: MO P Menüt l*fiO P
