Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-02-23 / 16. szám
XVII. évfolyam fSzekszárdi 1935 február 23. (Szombat) 16. szám. T0LNAME6YE1 ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNT POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI UUP Szerkesztőség és kiadóhivatal: I Főszerkesztő: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllméiersoronként 10 (Iller. Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. Előfizetési difi ■ _ ------------------J—_ _________________ _ , ,__ p... -__ , „ I Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető I a hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hir, valamint Eg ész évre — »» pengő | reievre_ — — o pengői közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I nyflttér soronként 60 fillérbe kerül. Dr Eckhardt Tibor szentesi és csongrádi beszédei. Kínos szenzációja a magyar politikai közéletnek az a két beszéd, amelyet <fr Eckhardt Tibor országgyűlési képviselő, a Kisgazdapárt vezére vasárnap Szentesen és Csöng- rádon elmondott. Az egész ország felfigyelt a szokatlanul durva és a tárgyilagosságtól teljesen elvonatkoztatott, Ízléstelen hangú kifakadásokra, amelyek a mostani időkben szinte beláthatatlan károkat okozhatnak az országnak. Az alaptalan vádak egész garmadáját szórta a fékeahetetlen temper ámen tumu képviselő a Nemzeti Egység Pártjára és nem átallotta meggyanúsítani gróf Bethlen Istvánt Bem, akinek politikai mfiködését az alkotások légiói örökítik meg. Ab egéBZ ország minden józanul gondolkosó embere megdöbbent Eckhardt Tibor cinikus szavaitól, mert hiszen miedazt, amit egy polgári párt vezére kimond, a lelkiismeretes meg gondolásnak kell irányítani, nem pe dig a ki nem elégített ambícióktól túlfűtött indulatoknak. Mi, az igazat megvallva, többet, sokkal többet vár tunk tőle, mint jó magyar embertől, akire-a kormány a nemzetközi areo pag előtt is rábízta az ország sorsát. Azt hittűk, hogy tehetsége, képességei mindenkor jobb utakon vezetik. Sajnosán csalódva kell azonban meg* állapítanunk, hogy aki annyira im- pulziv, mint ő és aki a nyilatkozatait se külföldön, se belföldön mérlegelni nem tudja, az nem a komoly vezetésre, hanem csupán a fenegyerekes- kedésre hivatott. Dr Eckhardt Tibor ssellemi képességeit letagadni nem lehet és éppen ezért rendűit meg a neki előlegezett bizalom nemcsak a kormányzépárt, hanem az ellenzék részéről is, hissen Gaál Gasiton tiszteletreméltó örökében mindenki sokkal nyugodtabb, sokkal megfontoltabb embert kíván látni, olyant, akivel nem szalad el a ló, aki tud uralkodni az indulatain. Sajnos azonban, hogy Eckhardt nem mutatkozott annak a vezéregyéniségnek, akire fontos dolgokat lehetne biani. Hiszen ma már mindenki tudja, hogy ő volt az, aki memorandumot intézett a Nemzeti Egység Pártjához arra vonatkozóan, hogy az ő terve szerinti és a valójában a nép jogait elkobzó elgondolásával miként lehetne állandó parlamenti többséget biztosítani, tehát illusóriusBá tenni a nagy garral követelt titkos választást. Amidőn ez a felkinálkozása kiderült és ellenzéki vezérségének babéréit erősen megtépáita a közvélemény, más alapon létesített megállapodáBt Gömbös Gyula miniszterelnökkel. Hogy mennyi volt ebben a megálla podásban az őszinteség Eokhsrdt részéről, azt a legutóbb lefolyt ese mények világítják meg. Nem a titkos válaBstéi jog megvalósítása volt a cél, hanem a bársonyssék. Est úgy vélte elérni Ocskay brigadéros, pardon: Eckhard népvezér ur, bogy amíg a kormány fejével megállapodott, addig Miskolcon ÍBmét a hordó tetejére állt ób a legizléstelenebb fenegyerekes- kedéssel támedta a Nemzeti Egység Pártját és igyekezett a miniszterelnök és annak pártja között ellentétet szítani és az igy keletkező zavaros helyzetet saját érdekében gyümölcsöztetni. Annyira biztos volt politikai cselszövéseiben, hogy maga és vidéki alvezérei már nyilt népgyűléseken osztogatták egymás között a minisz téri tárcákat. Ezt a félszeg helyzetet likvidálta a Nemzeti Egység Pártja a mu't hetekben. Megteremtődött a teljes egyetértés a miniszterelnök és pártja között. Megtalálták úgy a választói jog, mint az egyéb reformokat illetőleg is, — amelyeket az Egységes Párt soha sem akart elgáncsolni, — a teljes formát. Természetesen ez a megértő összefogás, amelyben nem kis érdeme és szava volt gróf Bethlen Istvánnak, Eckhardt Tibort ób néhány vezértársát erősen eltávolította a miniszteri bársonyszéktől. Maradt ismét a hordó teteje ób az ellenzékeskedés már megunt kenyere. Ez az elkeseredés ragadta el a csalódott vezért annyira, hogy Szentesen oly beszédet mondott, amely több volt mint népfélrevezetés, rágalom és gyalázkodás, ez a beszéd egyes ré síéiben ott járt, ahol az ügyésznek is teendője akad. Bár mindenki meg van arról győ ződve, hogy Eckhardt szentesi beszéde gróf Bethlent illetőleg a hamis beállítások ób a politikai valótlanságok egész tömegét tartalmazza, mégis idéznünk kell Berky Gyula országgy. képviselő nyilatkozatának ezt a részét: Eckhardttal szemben gróf Bethlen Istvánt nem kell megvédelmezni, mert Bethlen tízéves kormányzati munkájának eredményeit jól ismerjük. Mig Eckhardt Tibor azon a fronton harcolt, ahol 1921-ben 8z állam és a társadalom békéjét hetenként megbontották -— emlékezzünk csak vissza ezekre az eseményekre,— addig Bethlen István helyreállította Magyar- országon a jogrendet és megvetette alapját a társadalmi és felekezeti békének. — Bethlen István eszközölte ki a soproni népszavazást. O állította he yre államháztartásunk egyensúlyát, ő juttatott nagyatádi Szabó Istvánnal együtt egymillió hold földet és háromszázezer házhelyet a magysr népnek, ó gondoskodott munkaalkalmakról, ő létesített ötezer népiskolát, ő emelte a falusi nép gazdasági, kulturális és egészségügyi színvonalát. I O teremtette meg Magyarország kül- ' politikai összeköttetéseit és biztosította a trianoni Magyarország iránt számos európai nép rokonszenvét. Ezzel szemben, ha összehasonlítjuk Eckhardt Tibor „nagyértéküu munkásságát, nem tudunk róla mist, mint azt, hogy Eckhardt az Ébredő Magyarok elnöke volt, aztán a Fajvédő Párt zavaros programmját szerkesztette, azután Gaál Gaszton nemlétező politikai végrendelete alapján belovagolt a Kisgazdapárt elnöki székébe. Nehogy valaki pártelfogultsággal vádolhasson bennünket, nem folytatjuk tovább Berky képviselő nyilatkozatának idézését, hanem közöljük olvasóinkkal, miként vélekedik Eok hardt megnyilatkozásáról örgróf Pallavicin) György a dombóvári kerület országgyűlési képviselője, aki — mint közismert — éveken keresztül a leghevesebben szemben állott Bethlen Istvánnal. Dombóvár követe eképpen nyilatkozott egy fővárosi lapban : Nem meglepő Eckhardt szentesi megnyilatkozása. — A Kisgazdapárt Gaál Gaszton halála óta teljesen le- siklott arról a magas etikai alapról, amelyen az elhunyt vezér pártját ve zette. Eckhardt tehát kénytelen volt szélsőséges demagógiát folytatni és amikor ez sem vezetett sikerre, titkos paklizással próbálta jövőjét biztosítani. Miután ez nem sikerült, természetesen vissza kellett térnie a még szélsőségesebb demagógiára. — Nem meglepő, hogy éppen Eckhardt képviselő az, aki a választójog kérdésében támad kormánypártot és el lenzéket egyaránt. A legkevesebb jogosultsága vau neki erre azok után a bizalmas elgondolások után, amelyek a választók akarata megnyilvánulásának egyenesen balkáni rendszerű meghamisítását célozták. De azért sem meglepő, mert hiszen sokunknak még élénk emlékezetében van, hogy Eckhardt milyen módon vezette az 1922. évi választásokat. — Ami azonban mieden jéizléaii emberre megdöbbentően hat, az a hang, amelyet Eckhardt most megütött. Én magam Bethlen István gróffal Bzemben hosszú éveken át éles ellentétben voltam és lehet, hogy a parle menti harcok hevében egyik is,, másik is kemény hengot használt, de példátlan az az eset, hogy valaki népgyülésen, előre megfontolt szándékkal támadjon élőt Ó9 holtat, úgy. mint a volt genfi főmegbiiott, aki jónak látta támadni aat a féifit, kinek segítségével kapott helyet a közéletben. Azok után, amik az utóbbi napokban történtek, egészen világos volt, hogy miután ama bizalmas elgondolások nem váltak valóra, amelyeket a Kisgazdapárt veiére elképzelt, — sarokba lévén szorítva — törekvéseinek előmozdítására példátlan támadásokat fog intézni. És teszi ezt mindazok ellen, akikről aat hiszi, hogy messzemenő terveit elgáncsolják. — De hogy egy különben a nyugati műveltség látszatával biró politikus és volt népsaövetsági főmegbizott ilyen példátlan fraaeolégiára ragadtassa el magát, amint azt szentesi beszédében hallottuk — ezt még én sem mertem volna elképzelni, aki pedig sok mindent láttam és tapasztaltam a magyar belpolitikai életben. Azt hisszük, ennyi íb elég Palla- vioini megsemmisítő nyilatkozatából. A budapesti sajtó ssámos ellenzéki politikust megszólaltatott a szentesi beszédre vonatkozóan. Esek legtöbbje megállapítja, hogy Eckhardt Tibor önmagáról állított ki bizonyítványt ezzel a beszéddel, amelyből most már láthatja az ország, hogy milyen államférfiul kvalitásokkal rendelkezik a kisgazdavezér, aki a legutóbbi napokig ügyvédjelölt volt dr Ulain képviselőnél, aki a vidéken I a rongyosok vezérének hirdeti ma- I gát, de budapesti ügyvédi irodájában a legfőbb védelmezője a valuta-, I adó- és vámcsalóknak. Tolna vármegye erdőgazdálkodása. Trianon révén erdőterületeinktől megfosztatván, kereskedelmi mérlegünk javításának szempontjából gaz daségi életünk egyik legnagyobb fontosságú kérdése lett az erdő és az erdősítés. Mindenkit érdekelni fognak tehát vármegyénk erdőviszonyai, amelyekről Egly József m. kir. főerdő- tanácsos, a szekszárdi erdőfelttgyelő ség főnöke legutóbb részletesen tájé koztatta a közigazgatási bizottságot. Az érdekes jelentésből az alábbi adatokat tartjuk szükségesnek leközölni: A vármegye területén fekvő erdők területállománya aa 1934. év végén 53 716 6 kataszteri ho dat tett ki, melyhez még mint az erdőhöz tartozó 1617 0 kát. hold egyéb termá kény és 2095 0 kát. ho d terméketlen terület íb járul. Az előző évi erdőterülettel szemben a gyarapodás . 248 7 kát. hold. Ebből a területből I 17.633 3 kát. bold a tölgy-, kőris- és szilerdő, 35.024 7 kát. bold egyéb lomberdő (bükk, cser, gyertyán, akác, nyár, fűz) és csak 1058 6 kát. ho!d fenyőerdő. Rendszeres gazdasági üzemterv szerint kezelendő 36.079 5 kát. hold, mig 17.637 1 kát. hold kiterjedésű magánerdőre nem áll fenn az üzem- terv Bzerinti kezelés kötelezettsége. Ezen utóbbi területből azonban 12: erdőbirtok 3167 6 kát. ho'd területére nézve részint az erdőbirtokos önkéntes elhatározása, részint felsőbb intézkedés folytán az üzemterv szerinti kezelés kötelezővé van téve. Az üzemterv szerint kezelt erdőbirtokokon a jóváhagyott üzemterv előírásai szerint, a magánerdőbirtoko- kon pedig hatósági engedély alapján rendes fahaBználat gyakoroltatott 7415 kát. holdon mintegy 86.151 ms fa j tömeggel, rendkívüli fabasználat 689*2 kát. holdon mintegy 68.042*5 ms faJL.. 19 CSIIA»
