Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-02-16 / 14. szám
VII. évfolyam. 2. szám. 1935 február 16. \ TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE Felelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. titkár. HIVATALOS LAPJA ________________________________________________________ Sz erkesztőség: Szekszárd, Vármegyeház. Telefon: 125 ban ai összefüggések megértése végett aiokat 8z elgondolásokat vázolni, amelyek a gaadatársa dalom ilyen iránya megszervezésnek alapjait képezték. Ezek az elgondolások és célkitűzések az emlitett négy év alatt nem voltak mindig ugyanazok, mert a kérdések megoldásaiba parancso lélag beleszóltak a lehetőségek és azok határai, valamint a négy év alatt sokszor megváltozott gazdasági helyzet. Az eredeteti terv zz volt, hogy a vármegyében lévő községi szövetkezetek tömörít tessenek egyedül és ki- sárólag azon célból, hogy mint nagyobb gazdaérdekeltség nagyobb erőt tudjon kifejteni érdekei megvédésére. A szövetkezeteknek tömörítése elé azonban igen sok nehézség tornyo sült. — Egyrészt féltették a szövetkezetek önállóságukat, másrészt a kereskedők ssintén bizalmatlan szem mel nésték a mozgolódást, mert tartottak attól, hogy üzletkötéseiket ez a mozgalom meg fogja nehezíteni és éppen ezért természetszerűleg minden rendelkezésükre álló befolyásukat latbavetették, hogy a szövetke zetek tömörítése ne sikerüljön. Nem csekély nehézséget okozott az is, hogy a tejkonjunktura kezdett lefelé irányulni. Mindezek dacára réssben a gazdatársadalom felvilágosítása, részben néhány lelkes szövetkezeti gazdatag nak bekapcsolódása révén a mozgalom mégis eredményre vezetett. Az első megmozdulás eredménye egy gazdakartellszertt tömörülés volt, amelyben a tagok (szövetkezetek) arra kötelezték magukat, hogy tejtt két CBak a Tolnamegyei Tejgazdasági Bizottság által megállapítandó áron adják el. — Ez a bizottság a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület kebelében 1930 ban alakult a tejtermelők érdekeinek védelmére és fel adatául tUzte ki, hogy egy egységes és a gaadatársa dalomnak megfelelő alapot létesítsen a tejár megállapító sára. Többé-kevésbé sikeresen bonyolódtak le az ez évi tejeladások, de látható volt az is, hogy egy ilyen ingatag egyesülés nem alkalmas arra, hogy a gazdatársadalom érdekeit minden körülmények között eredményesen szolgálhassa, mert hisz oly könnyű konkolyt hinteni a gazda- társadalom közé és ennek követkéz ményei ellen csak egy erősebb szer vezette! lehet küzdeni. Ekkor irányult a törekvés egy vármegyei szövetkezet megalakítására, amely mint gazdasági egység és tényező, törvényes ellenőrzés alatt állva egyedül látszott alkalmasnak a gazdatársadalom összetartására. Ez a szervezkedés íb igen nehezen ment. Részben a tejátvevők szívós ellen munkája miatt, részben egyeB tej- szövetkezetek előnyösüelyzete miatt. Ma úgyszólván az ötödik évében a tejszövetkezet annyira megerősödött, hogy ma már nemcsak az összetartás nyújtotta erősségét lehetett a tej jobb értékesítése érdekében kihass nálni, hanem néhány lépéssel tovább is lehet menni és pedig a tejsserző- dések egyöntetűségének biztosítására, ezzel kapcsolatosan a szintartalom szerinti valóságos belérték alapján való értékesítésre és végül az álszövetkezeti rendszer kiküszöbölésére, amelynek folyománya természetszerűleg az, hogy a jobban dolgozó szövetkezetek tejüket is jobban értékesíthetik. Mindezek a célkitűzések ez évben el is érettek, ö y nagy eredmény, hogy ezt értékelni alig lehet és négy év előtt még remélni is alig lehetett belátható időn belől. A másik nagy eredmény a tejár emelése, ami látszólag nem történt meg, mert hisz ma is csak a négy éven keresztül fizetett árak vannak érvényben, csekély ingadozásokkal. Azonban, ha elgondoljuk, hogy 4 évvel ezelőtt 4 pengő volt a vaj ára, ma pedig 2 pengő 30 fillér körül mozog és ezen az alapon tessünk számítást, láthatjuk, hogy 4 év szakadatlan munkája cca 7 filléres tejáremelkedést jelent. A munka tehát a zsebet tekintve sem volt meddő. Rá kell azonban mutatnunk arra a körülményre, hogy van még néhány községi szövetkezet, amely elő nyös helyzetét kihasználva, jó tejárakhoz tud jutni anélkül, hogy a vármegyei szövetkezetnek tagja volna és ezt a gazdatömörülést támogatná. Ezek a szövetkezetek elfelejtik, hogy tejáraikat előnyös helyzetükön kívül a vármegyei szövetkezet munkájának köszönhetik, mert ha ez nem lett volna, azokat a tejárakat ezen szövetkezetek soha el nem érhették volna. Jól gondolják meg az ilyen szövetkezetek azt, hogyha csak saját magukra gondolva, a vármegyei szövetkezetét nem támogatják és csakis önös érdekeiket tartva szem előtt Tejszövetkezeteknek vármegyei szövetkezetei. Ha figyelemmel kísértük a tej jobb értékesítése érdekében immár 4 éve tartó mozgalmat, azt kell megállapítanunk, hogy ez a munka céltudatos és eredményre vezető volt. Erre az eredményre azonban csak a „bec- fenteeek“ juthattak, akik objektív nemmel, önérdek nélkül látták a vármegyei szövetkezet fejlődését. A kívül álló és legtöbbször közelről érdekelt fél azonban, — különösen, ha egy kis rövidlátás párosult mind ehhez — kérdezheti azt, hogy mire- való volt mindez a négy éven keresztül tartó hflhó. Ezeknek szólnak az alábbiak. Ha az utolsó évtizedek gazdasági krónikáit lapozgatjuk, megállapíthat juk azt, hogy azon, mint egy vörös fonal, végigvonul valami, ami nem pozitív, de erősen passzív jelenség. És ez a folytonos siránkozás. Sírén kozás és kívülről való segitségvárás. Sokszor felhangzott már egyes világosan látók részéről, hogy a nemzet- és világgazdaságnak négy legfontosabb tényezője a földmivelés, az ipar és a kereskedelem, valamint ezeknek értékmérője, a pénz, nincsenek egyensúlyban és innen ered az egész súlyos helyset. Megállapítást nyert számtalanBsor, hogy ezek az eltolódások onnan eredtek, hogy ezen tényezők közül egye sek túlsúlyra vergődtek a másiknak rovására a viszonyok adottsága, de különösen annak következtében, hogy esek a tényezők korán felismerve érdekeiket, mindazon lehetőségeket felhasználták, amelyek hatalmuk megerősítését szolgálhatták, egyszóval erőiket egy közös cél érdekében koncentrálták. Egyedül a gazdák voltak azok, akiknek a megszervezése a szétágazó érdekek miatt, amihez sok szór nemtörődömség is járult, hajótörést szenvedett. Már pedig homo gén hatalmakkal szemben heterogén tömeg soha eredményes harcot nem vehet fel. Harc alatt az egyensúly helyreállítására irányuló törekvést értve. A gazdatársadalom megszervezésére már igen Bokszor történt kisér- let, azonban ezek a kísérletek nem vezettek eredményre azért, mert nem sikerült eddig olyan szintet találni, amelyen a gazdák szétágasó érdekei legjobban nyerhettek volna kiegyen ütést. Az állattenyésztés válsága és ezzel kapcsolatosan a tej jobb értékesítésének szükségessége a tejtermelők megszervezésére terelte a figyelmet, mint olyan területre, ahol — bár a kötött forgalom révén nagy érdek ellentétek voltak — de a valóságban teljesen azonosak a gazdaérdekek. Itt is a szövetkezetekben tömörült kisgazdatársa dalom megszer ve zésére kínálkozott elsősorban a lehetőség, mert hisz a szövetkezeti élet többé- kevésbé élőiskolája volt a további tömörítésre való alkalmasságnak. Körülbelül 4—5 évre nyu'nak visz- ssa ezekre a szervezésekre irányult munkálatok. Nem szándékunk a sző vetkezet megalakulását és fejlődését, illetve annak történetét rajzolni, az többé-kevésbé ismeretes az érdekel tek előtt. Ssükségesnek látszik azonA Tolnamegvel Gazdasági Egyesület Kereskedelmi Osztályának APRÓ HIRDETÉSEI Gazdasagok üzemanyagai !í® jlcsóbban Egyesület hetők be: letroleum. iláru, erű- )s növényKereskedelmi Osztálya utján szerez Olaj, benzis, gázolaj, traktorolaj, | Mindennemű műtrágya, zsák és köti takarmányok, vetőmagvak, csávázó ( védelmi szerek. Ä“b Hofherr-troRtort. Ajánlat egyesületünkhöz küldendő. Pétlső és KúllműtrfiSM raktárról kapható eskedelmi n is. Szekszárdon, az egyesület Kér Osztálya révén, kisebb tételekbe Mindenféle vetőmag Kereskedelmi Osztálya révén beszerezhető. I fink lire Difi 39 éves»nös*4 gyerekes» LUIIliUl! rUlf debreceni főldmives iskolát végzett egyén, több évi gyakorlattal állást keres, mint kulcsár, gazda, mag- táros stb. Cim: Vármegyei m, kir. gazdasági felügyelőség, Szekszárd. Gözehe- ét fűtési szén SLt! jánl kocka, darabos vagy tojás brikett az Egyesület Kereskedelmi Osztályánál megrendelhető. — Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák és kötöző zsinegek megrendelhetők. Mezösnzdnsósi {épek, áss nyuak, az egyesület Kereskedelmi Osztálya révén beszerezhetők. Mindenféle biztosítási ügyben, mint tfiz, jég, általáos és állatbiztosításnál készséggel rendelkezésre áll a gazdáknak ; egyesületünk biztosítási főképviselete. nem járulónk hossá a vármegyei asö vetkezetnek teljes megerősítéséhez és kiépítéséhez, hanem ellenkezőleg mindig támadási pontot nyújtanak a vármegyei szövetkezet ellen folyó harcoknak, nagyon könnyen megtörténhetik, bogy a vármegyei saövetke aet nem birva teljes erejét kifejteni, gáncsot vetnek neki és sz elbukván, maga után rántja 4 év munkájának eredményét. Akkor fogják majd meg. látni ezek a minden közös gazdaérdektől magukat távol tartó szövetkezetek, hogy mit veszítettek és milyen drágán fogják megfizetni önií magatartásukat. GAZDAHIREK. — Gyümölcsfák metszésiről, a leg jobb kereskedelmi őssibaraokfajtákróS, legmodernebb permetesőgéprői, a ktcskeláb oltásról, a Batul-almáró3„ a télvégi prrmetesésekről, a gyümölcs fatelepítés szabályairól, a bor kezeléséről és még számos aktuális kérdésről képekkel bőven illusztrálva ír „A magyar gyümölcs“ legújabb ssáma, melyből egy alkalommal lapunkra hivatkozva ingyen mutatványszámot küld a kiadóhivatal Buds pest, VI, Andrássy út 8'. A dunaföldvári kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság, 3933-1934. tkv. sz. m Árverési hirdetmény-kivonat. Egyesült Dunaföldvári Takarékpénztár és Hitelbank végrehajtatnak, Papp Ferenc és neje Tarcral Lidia végrehajtást szenvedők ellen inditott végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 910 P tőkekövetelés és járuléka behajtása végett a dunaföldvári királyi járásbiróság területén, levő, Madocsa községben fekvő és a Papp Ferenc nevén % részben álló hüllőpusztai (madocsai) 252. számú tjkvi A f 1. sorszám alatti 103/1. hrsz. ingatlan illetőségre 949 P 50 fillér kikiáltási ár mellett; a Papp Ferenc és neje Tarczal Lídia nevén egészben álló madocsai 762. számú tjkvi A f 1. sorszám alatti 23. hrsz. (ház 22. szám alatt) ingatlanra 600 pengő kikiáltási ár mellett, elrendelte. Az árverést 1935. évi március hó 12. napján délelőtt 9 órakor Madocsa községházánál fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlanok közül a pusztahüllői 252. számú tjkvi A f 1, sorsz. alatti 103'1, hrsz. ingatlan illetőséget a,kk kiáltási ár kétharmadánál, a madocsai 762. számú tjkvi A f I. sorszám alatti 23. hrsz. ingatlan pedig a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron nem adható el. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10%-át készpénzben, vagy az 1881. évi LX. te. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékkl- pes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881 :LX. te. 147, 150, 170. § ai, 1908. évi LX. te. 21. §). Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. (1908: XLI. 25. §). Dunaföldvár, 1934 november 22. Dr Zsigmond Albert 144 kir. jirásbir. ellök. Kisebbméreiü, használt pénzszekrénm megvételre kerestetik. Közalapítványi felügyelőség, Szekszárd. 139 Molnár-féle nyomdai müintéset és szab. iróalsatgyár rt. nyomása, Ssekssárd.
