Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-02-02 / 10. szám
XVli. évfolyam. Szekszárd, 1935 február 2. (Szombat) 10. szám. TOLNAMEGYEI HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési dili Egész évre _12 pengő || Félévre. ____6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetésekáraii A legkisebb hirdetés dija 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter, széles hasábon milllmélersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám«, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllltér soronként 60 fillérbe kerül. Elmélkedés két cikk melleit. A Budapesti Hírlapnak és a Magyarságnak egy-egy száma feksaik előttem. A Budapesti Hírlap január 20-i száma, amelyben „Hősiesség“ címmel Makkai Sándor erdélyi pütpök gyönyörűen rajzolja meg a trianoni határokon belül és kívül maradottaknak kötelességét abban ai irányban, hogy a síétszakitott magyarságnak miként kell haladni, mit kell cselekednie, hogy az uj Nagymsgyar- ország földjén boldogan egyesülhessen, Ea a nagyszerű cikk gondolatokat termel ki az olvasó agyában és önkéntelenül elsősorban as ifjúság felé fordul as ember esze és szive. Az ifjúságra, amelynek hősiességén, kitartásán, türelmén és magyarságán dől el, hogy rávezetketők-e a szétszakítottak a boldogság felé vezető útra. A történelem lépései nem mindig oly gyorsak, mint 1919-ben voltak. Pillanatok alatt el lehet veszíteni Ugyan mindent, de a legkisebbnek visszasaerzése is éveket, évtizedeket igényel. így vagyunk mi a revízió val ii. Az a nemzedék, amely átélte a világ legnagyobb jogfosztását és igazságtalanságát, a trianoni szerződés alkotását, sajnos a revíziónak valószínűleg csak elméleti hangoztatását éri meg és annak megvalósítása az újabb generáció legnagyobb feladata less. Éppen ezért a mai nemzedék szent kötelessége a revízió gondolatának ébrentartása és hirdetése, de még szentebb feladata, hogy oat a gondolatot a maga igazi nagyságában és erejében bevigye az uj nemzedék leikébe. Ennek a megvalósítása azonban csak úgy lehetséges, hogy már as anyatejjel bevissi a magyar anya születendő gyermeke szivébe a revízióért és az uj hazáért való vágyó dáa mindennél nagyobb éraését, de egyúttal ezen eszményért való tűrést, szenvedést és akadályt nem ismerő küzdést is. Már gyermekkorban meg kell tanulni az elszakított területen élő magyar ifjúságnak, amit a spártaiak beégettek gyermekük szivébe, bogy hazájuk iránti szeretet érzésével élhetnek csak, vagy azért kötelességük meghalniok. Ámde akkor, amidőn a megszállt területeken a magyar ifjúság kö lépés felsőiskoláinak kapui egymásután csukódnak be, amikor a kisebbségek jogúinak nagy dicsőségére már az elemi iskolákban is tilos a magyar tanítás, akkor ebben a gigászi küzdelemben nem lehet egyedül az adókkal és birtohrcformokkal tönkretett, ott élő magyarságra támasskcdDÍ abban, hogy intelligens és magyar érzésű ifjúságot neveljenek, hanem a csonka Magyarország népe szent kötelességének ast kell tekintenie, hogy ezen ifjúságnak Msgyarorsságon, magyar érzésben való nevelését és tanítását a legnagyobb áldosatkészséggel és kötelességgel támogassa, kikötvén ezen ifjakkal hozott áldozattal szemben, hogy képesítésük megsserzése után nem szabad a csonka ország munkanélküli diplomásainak számát szaporitaniok, de vissaa kell menniök szülőföldjükre, hogy mindenik egy csendes, nem ssónokoló, de annál kitartóbban dolgozó őrtállója legyen a megszállt területeken a magyar gondolatnak és éraésnek. És előttem feksaik a Magyarság január 31 i száma, amely nagy rész- letességgel számol be a „Turul“ Bajtársi Ssövetség legutolsó üléséről. Megdöbbent az a hang, amely a szónokok beszédeiből felénk csendül. Az 1918 i őszirózsaforradalom és az 1919 i kommunista hatalomrajutás köiött eltelt időben hallottunk hasonló hangokat. Magántulajdonok elvételéről siói újból a nóta. Sőt a magántulajdonnak orosz példára az állam gaidaságába való vételének eszméje is kicsendttl a fő-, vagy országos, vagy valami nagyhatalmú vezér beszédéből. Nyomasztólag hat a figyelmesen olvasóra az ifjúságnak ez a hangja és joggal felmerül az a kérdés nemcsak a főpapság és azon nagybirtok o sok részéről, akik a mostani ifjúság nevelésére abból az elkobozni és föl osztani kivánt vagyonból tekintélyes összeggel járulnak hozzá az ifjúság tanulási lehetőségeihes, — de az érdektelen komoly értelmiség részéről is, hogy z diplomaszerzés munkája mellett a bajtársi alakulatba csoportosult ifjúságnak az lehet e a feladata, hogy zz ifjúság vakságával és szertelenségével a magyar alkotmányos élet eseréves alkotásait és pilléreit döntögesse és az elégedetlenek és nincstelenek világába forradalmositó eszméket dobjon bele, avagy az, hogy ne nyúljon oly kérdésekhez, amelyeknek helyes megoldása, a megállapodott gondolkozása és leszűrt ítélőképességgel rendelkező férfiaknak is . nagy gondokat okoz. { De felmerül egy másik kérdés is. | Nem CBelekednek-e a magyar nem zet régi nagyságának megteremtése érdekében aránytalanabbal szentebbe t és nagyobbat azok, akik az ifjú ság nevelésére nemcsak iskolák fenntartásával, de az ifjúságnak más utón való segítésével is tekintélyes áldozatokat hoznak, ha eien áldozatokat nem az itthoni diplomás proletárok szaporítására fordítanák, hanem ason őrtálló ifjúság nevelésére és segité sére, akiket ssent fogadalom kötne, hogy megszerezvén képesítésüket, őrt- állói lesznek a megszállt területek különböző pontjain a magyar érzésnek és magyar gondolatnak. Ennek a két idézett cikknek kapcsán érdemes e gondolat felett a mecénásoknak és bajtársaknak éppúgy gondolkozni, mint azoknak, akik-, nek nem hangulatok és szólamok alapján hivatása és kötelessége irányítani a nemzetnek életét, hanem komoly és célravezető essközökkel kelL közelebb hozniok a nagy vágyódást, j a revízió gondolatának megvalósitá- | sát. S. A szekszárd-vldékl borok exportja. Dr őrffy Imre képviselő a föld- mivelésügyi miniszterhez fordult a szekszárd-vidéki borok exportja ügyében, akinek támogatásával a M. Kir. Külkereskedelmi Hivatalnál ígéretet kspottarra, hogy amennyiben a szekszárdiaknak sikerülne osatrák vevőket találni, a megrendelt mennyiségek bevitelének megengedése érdekében az osatrák főtdmivelésügyi miniszter hez fog a hivatal fordulni. A két állam költi megállapodás szerint az ilyen megkereséseket osztrák részről telje siteni is fogják addig, mig z kontin gens nincs kimerítve. A történelmi borvidékekre nézve egyébként őtffy dr álláspontja győzött, t. i. hogy ezek elsőbbségben réssesitendők. Minthogy azonban ezekre a borvidékekre nézve sem állapítottak meg fix kontingenst előre, kiuánatos az exportnak mi• előbbi lebonyolítása. Amikor a fentieket örömmel regisztráljuk, megállapítjuk azt is, hogy a szekszárdi borkereskedőknek, elsősorban a pinceszövetkezetnek, mindent el kell követniök, hogy — ha. fokozatosan is —- exportpiacokat szerezzenek, mert bármilyen jól legyem is megszervezve a belföldi értékesítés, jobb termések esetén a belföldi piac nem lesz elegendő a késsietek felvételére. Esért tulajdonítunk nagy jelentőséget órffy akciójának. Úgy tudjuk, a M. Kir. Külkereskedelmi Hivatal már meg is kereste Saek- saárd polgármesterét ebben az ügyben, osztrák vevőkkel rendelkezők I tehát vele lépjenek sürgősen órint- kezésbe. A Náv. nyári menetrendjének tárgyalása A Máv. pécsi Usletvezetősége Seidl József min. tanácsos, üsletigazgató intézkedése folytán a folyó évi január hó 25-én vette tárgyalás alá ai igen nagy számban meghívott és megjelent érdekeltség hozzászólásával a Máv. nyári menetrendjét. Az értekezletet dr Alszeghy Béla kormányfőtanáosoB, Máv. igazgatóhelyettes vesette. A tárgyaláson megjelent vitéz Vendel István, Ssekszárd megyei város polgármestere is, aki a fontos és halaszthatatlan közérdekű ügyek miatt hivatalosan távollevő dr Hagymássy Zoltán főispánt és dr Peresei Béla alispánt is helyettesítette. Vitéz Vendel István polgármester előterjesztette, hogy a Budapestről d. u. 6 óra 30 perokor induló gyors-4 vonat korábban indíttassák és a téli időben is legyen köavetlen kocsi, a mostani kösveilen II—III. o. kocsi | helyett 2 kocsi csatoltassék a gyors- | vonathoz, amelyek közül az egyik I I. és II. o., a másik pedig III. o. kocsi legyen. Kérte, hogy a d. u. 1 óra 40 perckor Budapestről induló személyvonat valamivel később induljon, a reggel fél 8 órakor Ssekssárdra érkeaő vonat — tekintettel arra, hogy Sár- bogárdon mintegy 4 órai várakozási idő van, — pedig úgy állíttassák be, hogy Bátasaéken át Pécs felé a délelőtti órákban összeköttetés lehessen. Ugyanis borzasztó anomália az, hogy addig, amíg a 160 km-re levő Budapestet egy nappali idő alatt meg lehet járni, addig a 88 kilométerre levő szomszéd vármegye székhelyére — az egyetemi városba — már előző délután el kell utazni, hogy a másnap délelőtti munka elvégezhető legyen. Indítványozta aat is, hogy a Báta- szék felől Ssekssárdra reggel 9 óra 16 perckor érkező vonathoz a Dombóvár felől jövő utasok számára Báta- széken át közvetlen kocsi álljon ren- I delkezésre. Végül kérte a Mavart Egyes szám éra 12 fillér.
