Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-12-21 / 103. szám
XVII. évfolyam. Szekszárdi 1935 december 21. (Szombat.) 103. szám. 9zerkeszt6aé? és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési di11 Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Fe lelős szerkesztő: , BLÁZSIK FERENC Főszerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér, Mllástkeresőknek 60 százalék kedvezmény, ( IfiTVZ nyllttér soronként 60 ni lér be kerül. Elu és gyakorlat A 17 éves cseh köztársaság első elnökváltozáaa kétségkívül jelentős eseménye Csehszlovákiának. Az agg Masaryk lemondása mellett pillanatra nekünk is meg kell állnunk, hogy számot vessünk magyar szempontból azzal, mit jelenthet az ő müködáse és mi lehet a következménye fálre- állásának. Bizonyos, hogy Masaryk a háború Utáni Középeurópa kimagasló egyéni 8ége, akit gyakran emlegetett a külföld a béke és megértés apostolaként. Ez az a pont, melynél.illő tisztelettel és tárgyilagossággal hangot kell adni a szomorú magyar tapasztalatokból kialakult magyar álláspontnak. — Masaryk, hívei szerint egy uj humanizmus prófétája volt, amivel szemben a tárgyilagos bírálat csak azt állapíthatja meg, hogy Masaryk bölcseleti tanai és gyakorlati politikája igen gyakran voltak ellentétben egymással. Masaryk G. Tamás,,ha életpályáját magyar szemmel nézzük, megtartotta díszes elnöki tisztében is azt a magyarellenes politikát, amelynek képviselője volt már a háború előtt a bécsi parlamentben. E vonatkozásban semmivel sem volt béküléke- nyebb, mint az éles soviniszta Kra- marz, vtgy akár Ben^p., TPrégából elnökségének 17 éve alatt szünet nélkül indultak az uj és uj támadások Magyarország ellen és a felvidéki magyarsság kisebbségi sorsa sem bizonyítja az emlékiratai és a politikai rendszere között fennállónak hirdetett reális és szerves kapcsolatot. Az annyiszor nyomatékkel hangoztatott nemzetiségi politika elveinek nem tndott érvényt szerezni a prágai parlamentben. A nyomorúságba döntött, az elbocsátott magyar tisztvise- 4ők i az egyéb kisegzisstenciák hiába fordultak hozzá, nála sem káptak orvoslást, segítséget.. ^ _. Nagy és mélyértelmü elve, amelyet az emlékirataiban rögzített még: \jJ^ins nem pe$g Caezar!“ a gyakorlatban nem vált élő és prős programmá. A lélek .kész . lehetett a cselekvésre, de az akarat erőtlen volt. - Az & sokat, hangoztatott békti lékeny szelleme nem tudta megfékezni Prága Budapest felé áradó rideg én támadó gesztusait. TSlég a marsé- illei királygyilkosságra utalni. A cseh sajtó nszitó hangja még a köavet- íenül érdekelt sserb . ■ lapok , reánk holló gyűlölködését ijj tu!harsogta. * Ha érezte is,* hogy a két ország közötti tagadhatatlanní súlyos viszonyt minkét áll»m ós az egész Dnnfvölgy érdekében javítani kellene, elnöksége - ideje alatt' nem . történtek erre, irányuló kezdemény eaósek. —— ’Pedig Magyarország szívesen látta volna a i komoly, és reális,,, akaratot a türhe- tőbb viszony kialakítására. Termé- azetea azonban, hogy e készség mel lett egészen határozott volt az az álláspont, mely a modns vivendi alap ját Prága első lépésében látta. Ez a lépés nem történt meg, holott Prága a győztes nagyhatalmaknak szinte már túlzott jóakaratát él vezte. Pária és London dédelgető elnézéssel kezelte mindig az agg tudÓB fiatal köztársaságát, úgyhogy a nyugati demokráciák kedvenca alaposan kihasználta kivételes helyzetét. Bizonyos azonban, hogy ez a különleges jóakarat és már 17 éve tartó védettség egyszer csak véget ér s ngy lehet, az elnökváltozás lesz ennek az nj értékelésnek éa politikai bánásmódnak a kezdete. Mert jogunk van .remélni: a jövő eseményei előbb, vagy utóbb megboszák a Duna-völ gye népeinek jobb, igazságosabb, tér I mészetesebb elhelyezkedését. A vármegye téli közgyűlése A főispán! megnyitó intelmei az egyke-veszedelemről. Nagy érdeklődés kisérte a törvényhatósági bizottság 18 án tartott téli közgyűlését, melynek különös érdekességet kölcsönzött vitéz dr Thuránszky László főispánnak elnöki megnyitójában az egykéről való megemlékezése. A magyarság számára lét és nemlét kérdését jelentó ügyben most már végre történnie kell valamely komoly lépésnek, mert ha nem, akkor elveszünk. Ab államhatalom erélyére van itt szükség, Ugyanúgy, mint ahogy azt a német birodalom íb megoldotta. A főispán megnyitó beszédében köszönettel emlékesett meg ai októberi beiktatáson Biemélye iránt megnyilvánult szívélyességről és melegségről, majd kijelentette, hogy főtörekvése a törvényhatósági bizottság zavartalan munkájának a biztosítása. A vármegye közönségének közérdeke, a törvények sérthetetlensége és a politikai meggyőződések tiszteletben tartása fogják megszabni működésének határait. Mindenkinek a politikai meggyőződését tiszteli — úgymond addig a pontig, amíg az hazafias és becsületes, de éppoly határozottsággal elvárja és megköveteli, hogy mások is tiszteljék az ó és a vele egy táborban állók meggyőződését. (Zajos helyeslés, tsps.) Majd | igy folytatta: Az egyke veszedelme Fel kell emelnem szavam egy végletesen súlyos kérdésben — aa egyke kérdésében. — Országos probléma már, mert sok-Bok vidéken pusstit ea a vészesen terjedő kór. Nemzeti és faji kérdés, mert magyar fajunk életerejét kezdi ki. Olyan nemzeti és fajit veszedelem, amelynek súlyát az égési magyar társadalom kezdi átérezni.. Az országos megmozdulás mellett nekünk itt Tolnában kétszeresen, száz• szorosan megvan az okúnk arra, hogy felvegyük e beteg- ség ellen a harcot. Nézzünk nyíltan a szemébe az egyke veszedelmének! Vármegyénk 20—25 községében a születések száma rohamosan csökken. Több községben pedig a születések fogalma már ismeretlen. Ennek a szomorú jelenségnek kétségbeejtő kihatását látjuk as elemi iskolai tanulók számának csökkenésében. A vármegyei elemi iskolákban beirt tanulók száma qj 1931 ben ál 997 1935-ben 29.306, tehát a csökkenés 1931-tól 1935-ig 2961 volt. Nem vagyok hajlandó ^’fogadni azt a közönyös felfogást» .^mellyel az egyke kérdésében — sajnos —■ nem egy alkalommal találkoztam. Talán kényelmes, de nem becsületes és nem lelkiismeretes felfogás I az, amelyik látja, hogy az’ égykema- I' gyár községeink egész sorában fogyasztja, vagy egyenesen pusztítja népünket, de vagy ölhetett kénél tehetetlenül nézi a folyamatot, vagy közönyös vállvonogatással megy el mellette, vagy a legjobb esetben csendes aggodalommal, talán riadtan figyeli a kór terjedését. De semmit meg nem kísérel annak gyógyítására és megnyugtatja magát azzal, hogy ez egyke terjedése ellen nem lehet tenni semmit, mert tehetetlenek vagyunk vele élemben. Nem az a kérdés, hogy meg lehet-e állítani az egyke terjedését, vagy nem, hanem az, hogy miképpen szálljunk harcba ezzel a vésssel és hogyan gyógyítsuk e betegséget. Minden eszközt igénybe kell venni erre a célra és végső eszközként az állam hatalmi szavával, a törvényerejével kell lesújtanunk. Mielőtt azonban ehhez a végső cbz- közhöz folyamodnánk, a józan ész azt diktálja, hogy próbáljuk meg a bajt Helyileg gyógyítani, társadalmi utón, a megéttés eszközeivel, tani- lássál, felvilágosítással. Ab iskolánkivüli 'népművelési ok- . tató előadások a télen a családvédelem tanítását tűzték ki feladatukul, fme a felvilágosító münka gyakorlati'útja. Kapcsoljuk össze a családvédelmet a gyermek védelemmel, az egyke elleni felvilágosító munkával. . A közelmúltban részt Vettem egy ilyen esti oktaió előadáson, ahol egy lelkes I fiatal pap egyaserü, közvetlen, de • egyúttal hallgatóságát mélyen meg- I ragadó és meggyőző előadásban fejEgyes szám ára 12 fillér. tette ki és mondhatnám bizonyította be faluja egybegyült népánek, hogy az Istenbe vetett hitre épített család az alapja egészséges társadalmi berendezkedésünk- nek. Azt hiszem, ez a lelkes fiatal pap, következő előadásai folyamán tovább fog menni egy lépéssel és bebizonyítja azt is, hogy társadalmunk alapja nem a magtalan, hanem a szaporodó család. Kérem vármegyém egyházainak nagyjait és kérem az egyházak minden lelkes szolgáját: katolikusokat, protestánsokat és más valláBUakat egyaránt , hogy élve azzal a kivételes hatalommal, amellyel a hívők lelkiélete felett uralkodnak, hirdessék a szószékről és a szószéken kívül iz, hogy csak az a család kedves Istennek, ahol gyermekek vannak. Isten a családot gyermekekkel és a gyermekekben áldja meg. NinoB boldogság azon a családon, ahol nincsenek gyermekek és nincs öröm és boldogság a gyermektelein otthonban, mert hiányzik belőle a napfény és gyermekkaeagás. Hirdessük valamennyien a szószékről, a gyülekezetekben, előadásokon és összejöveteleken, iráibán éa szóban, hogy tizenkét millió magyar sir- gödréhez teszik meg az első kapavágást azok a magyar férfiak, akiket önző anyagi érdekek vezetnek, akiknél azért nines gyermek, mert — jaj — a vagyon megosztana, vagy mert azokra az ártatlan gyermekekre dolgozni is kellene, felnevelésük munkát és anyagi áldozatot ki vánna. Hirdessük, Hogy ezeréves magyar fajtánk lé- lékharangját akarják irieg- ,huzni, ggászénékét kezdik in• tonálni azok a inagyar‘ ász- szonyok, ‘akik ahelyett, hogy a legszentebb asszonyi hivatásnak, áz anyaság hivatásának áldoznák életüket, ahelyett, 'Hogy egészséges magyar gyermekeket adnának a nemzetnék, bitfcih’ál- kodásban lelik Örömüket és mindén emberi érzésüket levetve, ’MjflMn, meddőn, céltalanul bolyongva'élik In üres életüket.. Honnan várjunk támogatást a nép- fajok örökös küzdelmében, ha fa- magunk fogyasztjuk, önmagunk sár- vas ltjuk erőinket. Ezeréves magyar fajunk történelmi erőket képviselj ezeket az erőket fejlesztenünk, ggarapitanunk, sokasítanunk kell, ha még egyszer fel akarjuk támasztani
