Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-12-18 / 102. szám
XVII. évfolyam, Szekszárdi 1935 december 18. (Szerda.) 102 szám. ÚJSÁG HETENKENT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség é* kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési di|i Bgéaz évre — 12 pengő || Félévre ______6 pengő Pe lelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC Főszerkesztő i SCHNEIDER JÁNOS A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető1 közlemények a szerkesztőséghez küldendők. f '•Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter! széles hasíbon mllllmélersoronkénl 10 fillér, rtlléstkeresőknek 80 szSzalék kedvezmény. , A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír« valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kertll. / Aszesény emaer kenyere és a kormány A közvélemény zz uralkodó rendszert a tények alapján éB a vezetők megnyilatkozásaiból ismeri meg. Az ellenzéki kritika manapság gyakran esik abba a hibába, hogy egyes jelentéktelen személyek apró nyelvbotlásainak nagy fontosságot tulajdo nitő tendenciózus beállításával akarja jellemezni magát a rendszert. Ha az ilyen gánososkodással szembeállítjuk a rendsaer vezető tényezőinek a meg* nyilatkozását, nyomban kiderül, hol aa igazság és a tárgyilagos ssemlélő nyomban elbírálhatja, jó-e, helyes-e aa aa ut, amelyen megyünk. Vegyünk alak elő néhány megnyilatkoiást és ítéletünk nem lehet kétséges. Kosma Miklós, a belügyek legfőbb irányítója mondotta régi munkatársai körében s „... Csak akkor less ssá munkra feltámadás, ha ellentétben aa ország határaival, amelyek trianoni- sáiódtak, nem engedjük trianonizá- lódni a színvonalát annak a szellemnek, amely nemzetünkben él, annak » politikának, amelyet az ország kö ▼at, annak aa etikának, amelyet országunk magára kötelezőnek tart... Ha nemzeti feltámadást akarunk, ezt kall szem előtt tartani... Éa kiváló iággal pótolnunk kicsinységünket*. Ugy-e, bogy mindenki aláírhatja eáS*ét a megállapításokat? A készülő sajtórefürmmal kapcsolatban is félreverik a harangokat és » „sajtóbirálat elnyomásáról* látnak egyesek rémképeket. Ezzel szemben » kormány sajtója kívánja egyrésat ti szabad kritikának és a független bírálat szabadságának összhangba hozatalát a nemzet nagy érdekeivel, másrészt zz uj sajtótörvény előkelő kodifikátora igy vázolta a reform aélját: „A legszentebb köz 6b magánérdekeket sárbarántó és a gazdasági életet kiszipolyozó zugsajtó ki irtása, a legmagasabb állami és nem zeti érdekek hatá!yos sajtójogi védelme, zz újságírói hivatás etikai Jelentőségének erősebb kidomboritása és az Ujságirőrend presztízsének és szociális helyzetének védelme.* És hozzátette, hogy e reformokat akként valősitják meg, hogy a független szabad kritika és a befolyásmentes po litikai véleménynyilvánítás szabadságának joga, amelyet nemcsak az alkotmány egyik tartó oszlopának, hanem a nemzet jövő fejlődése biztosítékának és zálogának tekintenek, ae érintessék. Vájjon nem kelthet e megnyugvást e Valóban kényes kérdésben az illeté kés nyilatkozat ? A politikai kérdések mellett a megélhetés gondjával, a szegény ember kenyerével milyen szellemben foglalkozik a Jk ormány? Erre jellemaésül idézhetjük Bornemisza Géza iparügyi miniszter két mondatát: „Harcra van szükség', hogy kikénysseritsük a gazdasági hatalmasságoktól azt, hogy ebben az országban végre minden magyar ember munkához és tisstes- séges megélhetéshez jusson ... A kormánynak less elég ereje, hogy éssretéritse azokat a kartellvezéreket, akik önző érdekeiken túl nem látják a nemzet egyetemének érdekeit.* Leszámítva az érdekeltek kis csoportját, nem tapsolhatunk-e valameny- nyien ezeknek a kijelentéseknek ? És Ugye, hogy a fenti idézetek'alkalmasak arra, hogy helyesen ítéljük meg a kormány működésének irányát és megnyugvással tekintsünk az ut elé, amerre m°gyünk. A pápa dr Kővágó Péier báiaszéki plébánost kinevezte pécsi kanonokká Virág Ferenc megyéspüspök előterjesztésére XI. Pius pápa Romaisz Ferenc praelatus, olvasó kanonokot kioeveste a szákeskáptalan nagypré postjává, azonkivül előléptette dr Mosonyi Dénes apostoli protonotárius, eddigi éneklő kanonokot olvasó ka nönokká, dr Hanuy Ferenc praelá tus, eddigi őrkaneookot éneklő ka nonokká, Komócsy István eddigi szé- kesegyhási főespsrest őrkanonokká. Az igy megüresedett mester- kanonoki széket a pápa dr Kő Vágó Péter címzetes prépost, tb. kanonok bátaszéki plébánosnak adományozta. Virág Ferenc megyéspüspök Koch Ede tolnai főeep-.rest a székesegyházi főesperesség ellátásával bízta meg, mig a tolnai főesperesség munkakörét dr Sipos István kanonokra, a világhírű egyházjogássra ruházta. As egyházi kinevezések és előléptetések vármegyénk területén a leg őszintébb örömet keltik, mert az uj funkoiónáriuaok kiváló érdemei köz ismertek. Különös öröm és megtiszteltetés itt dr Kővágó Péter kano- noki kinevezése, hiszen papi működési idejének javarésze vármegyénk területére esik. ői, mint a pécsi egyházmegye egyik legkiválóbb papját mindenfelé a legnagyobb megbecsüléssel veBiik körül és lelkipásztori működését minden plébániáján híveinek rajongó szeretető jellemezte. Követendő példa Háromszázhatvan gyermek felruházása Az önzésre hajlamos mostani időkben jól esik megemlékeznünk a nemes emberi gondolkozás egy-egy előkelő gesztusáról, amely nyomorba jutott embertársaink segítésében nyilvánul. Kétszeresen örömet keltő ilyen esetek közt a jövő reménységének, a gyermekeknek istápolása, mert ha a nyomor lehervasztja a magyar ólet fájáról a bimbókat, akkor sohasem gon dolhatunk Nagymagyarország hatá rainak a visszaszerzésére. A szociális kötelességteljesitósnek ilyen nemes példáját ssolgáltatta vármegyénkben báró dr Kornfeld Móric uradalma azzal, hogy Felsőireg környékén hat iskolának 360 gyermekét felruházta mérték szerint készült vadonatúj ru hával és kinek-kinek a lábára szabott bakanccsal. Mindezt természe tesen nem ünnepélyes keretek közt tette az uradalom, hanem a lehető legdiszkrétebb módon, a nyilvánosság teljes kizárásával. Ezt a nagyszerű áldozatkészséget, amely csupán az ajándékozás jóleső őrlésében keresi és találja jutalmát, követendő példa képpen vetítjük mások elé azzal, hegy ez a téli felruházás csak ki csipy résié báró Korufeldák Felső ireg környéke népével szemben tanúsított jótékony kod ísának. A magyar falu és a selyemtenyésztés A Falu Gazdaszövetség Budapes ten értekezletet tartott, amely eh *^dr Mihók Ernő miniszteri »tanácsos, se- lyemtenyésztéai miniszteri meghatni mázott „A magyar falu . és a selyem tenyésztés* címmel tartott rendkívül érdekes előadást vetített képek bemutatásával. Ismertette többek között, hogy az utóbbi tiz esztendő alatt évi átlagban 18 millió pengő értékű valódi selyem behozatalunk és 4,800 000 pengő kivitelünk volt, I vagyis a behozatali többlet évi | 13,600.000 peDgőt tesz ki. mennyiség lényegesen nagyobb, miit' a békeévek osonka országunk területére eső termelése. Legintenzívebb a termelés Tolna, B*cs, Baranya, Csongrád, Somogy és Békés megyékben. Az ország 3412 városából éz községéből 1869 ben termelnek selyem- gubót, vagyis 54-5 százaléka kapcsolódik a selyemtermeiéabe. Selyem* tenyésztésünk tehát méreteiben még fokosható és ennek egyedüli biztoei- téka a hernyók táplálására szolgáié eperfaállomány gyarapítása. Az ország böautain és közterületein jelenleg 1,040.000 eperfa áll, ezek nagy része azonban még fiatal fa. A fásítás jövő programja aa, hagy a községek közelébe eső területet eperfásitsuk. Fontos akciót kezdeményezett a aelyemtenyésztéai felügyelőség azzal, hogy a kis törpebirtokosok földjein, tehát a magánterületeken ÍZ az eperfásitást szorgalmazza és eszel uj lehetőséget nyújt a termelés kiterjesztésére. A selyemtenyésztés jövedelmezőségét igazolja az, hogy ft selyemhernyót ás eparialombot az állam ingyen adja, a tenyésztőknek tehát csak kezük muokáját kell befektetniük, 25 gramm petéből származó hernyó felneveléséhez 30 munkanap szükséges és eszel Ötven—hatvan kg gubó termelhető, melynek beváltása P 47 10-től 56 pengő 58 fi lér, vagyis egy napszámra jut P 128—164, amely össieg az átlagos gazdasági napszámbéreket meghaladja. A se* lyemtenyésztés a falu lakosságának hivatása és a mai nehéz gazdasági Viszonyok között minden módot meg kell ragadni arra, hogy az eperfa# állományunkat gyarapitsuk. A nagy tetsaéssel fogadott előadás után filmelőadás következett, amely bemutatta aa egésa selyemtenyésztén menetót. Az érdekes filmet Jeszenszky Árpád selyemtenyésztési főfelügyelő irta és rendezte. A filmbemutató tttáa Szabó Lajos, a kecskeméti Mezőgazdasági Kamara helyettes igazgatója szólalt fel és azt ajánlotta, hogy a selyemtenyésstést necsak a meső- gazdasági munkásság, hanem a kisbirtokosig soraiban is propagálják. SelyemtenyáBztéaünk fokozását tehát már esek az adatok ia kellően indokolják nem is szólva arról, hogy selyemtermelésUnk teljesen zárt egységet képez, mert a selyempetétől — a gnbón át — a selyemfonál és szövetig mindent itthon a mezőgazda ság és ipar termelésével állíthatunk elő. Sely era tény észtéalink örvendetes fejlődést mutat, mert jelenleg évi átlagban 21 000 család foglalkozik se lyemtenyésatcsael és az évi gubóter- melás félmillió kilogramm. — Ez a Nyilatkozat. Dr Klein Antal „politikai kullancsnak* nevezte azon munkatársunkat, aki dr őrffg Imrének dr Klein Antal vezércikkére adott válaszához néhány meggyőződésből eredő sort fűzött. Minthogy nem akarunk alkalmat adni laptársunknak és barátainak, bogy folytassák ama megfélemlítésre alkalmas eljárásukat, amelyre dr Klein Antal is célzott válaszában, nem adunk arra hasonló stílusban feleletet, csak azt jelentjük ki, minthogy a válaszban foglalt sértésekéit annak szövegezése miatt társadalmi utón elégtételt magunknak nem szerezhetünk, afelett napirendre térünk. Tolnamegyni Újság tzeikwztSiic«. Egyes szám ára 12 fillér.
