Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)

1935-12-11 / 100. szám

2 TÖLNAMEGYEI ÚJSÁG 1935 december 11. páíhy terméssé te sen legyőzte isim* patikai török ellenfelét. Igen látványos mosgásmfivásseti gyakorlatokat matatott be esatán a hölgy csapat. Kemecsei Ernőné, Bál ványossy Ágostonná, CsökönyiB-óaei, LeipnikPilaé,Pataki Piri, Tengerdy Mária, Báder Anna, Frünkl Kornélia voltak a tagjai ennek a nagyesertt ösasetsnaltsággal sserepelt és nagy tetssést aratott csapatnak. Lovon matatott be a ritbmikas torna atán a tornásscaapat igen szép mutatványokat. Bár a rosoga, „özön* vizelótti ló0 komoly akciókra alig volt alkalmas, még esen as ócska sserssámon is nagyszerű dolgokat produkáltak a szereplők. A hölgy­csapat kedves rithmikns táncai szi- nesték est követően a műsort. A legnagyobb ssensációt a tornász­csapatnak a magas nynjtón bemuta tett olympiai programszámai képez­ték. Sarlós József, (aki sokak meg­állapítása Bzerint jobb, mint a derék- rándulás miatt Budapesten maradói kényszerült Pelle), Mircsew Nénó bolgár bajnok és velük egytttt Sár kány, Huber, Gaál, Viola és Tég lás olyan csodásán szerepeltek, hogy annál tökéletesebbet elképzelni sem lehet. A közönség szűnni nem akaró tapsaira njabb akciókkal gyönyör­ködtették az egybegyűlteket. A hölgycsapat mutatta be ezt kö­vetően nagy tetszés mellett a buda­pesti 1934. évi világbajnokság női szabadgyakorlatait, majd Kárpáthy Károly és Abdurrahim Zakariás szabadstílusa (kecseszkecsen) birkó­zásában gyönyörködött a közönség. A nagyszerUbbnél-nagyszerttbb ak­ciók eredményeképpen terméssetesen újból Kárpáthy lett a győztes. Rithmikus hölgytorna után Kovács Kálmán tartott rövid előadást az ököl­vívó sportról, az e téren elért magyar eredményekről, Énekes olympiai győ* Beiméről, majd Frigyes Dezső Európa- bajnok, sokszoros magyar válogatott mutatott be Lovas Imre magyar baj* nők kai, soksioros magyar válogatot­tal három menetben ökölvívást. — Ennek a szenzációs iskolamérkősés- nek a látványossága méltán sorako­zott a tornásscaapat és a birkózók mutatványainak a nagyszerűségéhez. As egybegyUlt óriási közönség a program végén ssUnni alig akaró ovációkkal köszönte meg a ritka ssórakostatást. Előadás után a védnökök, valamint , azok vendégei és a Levente Egyesü- „ let vezetőségi tagjai a budapesti sportvendégek tiszteletére adott va­csorára gyűltek össze a Ssekssárd Szálló kávéháztermében. A vacsora során Schneider János, a Levente Egyesület elnöke köszönte meg a budapesti vendégeknek a leventék felruházása céljából rendezett ünne­pélyen való részvételűket és ast a műélvezetet, amelyben Szekszárd és vidéke közönségét réssesitették. Em lékül mindenik ssereplő részére egy igen Ízlésesen elkészített kis kosár­kát nyujtatott át, amelyben két üveg hires szekszárdi bikavér volt tetssetős palackokban. A sportvezetők résséről dr Szalay József, a Magyar Orszá­gos Tornaszövetség alelnöke válaszolt, megköszönte ast a szeretetteljes ven* déglátást, amelyben réasesültek és ast a megtiszteltetést, amelyet Tolna vármegye és Szekszárd vezetőférfíai a sport iránt ezúttal is mutattak. Kéri őket, hogy ezt as érdeklődést továbbra is tartsák fenn és minél több tornaegyesületet hívjanak életre a megyében, mert ezzel egy messze­menő hazafias célt szolgálnak. Asstalbontás után a budapesti ven­dégek is résztvettek az előadás után rögtönzött táncmulatságon, amely a kora reggeli órákig tartott. A szekszárdi recept a bíróság eláll A paksi kerületben lefolyt pót- választásról irt, valamint Eckhardt decsi díszpolgári oklevelének átadásá­val kapcsolatos közleményeinkét Szek- szárd képviselője pártjának három tagjával együtt sérelmezvén, öt fel­jelentést adott be Blázsik Ferenc, la­pnak felelős szerkesztője ellen a szék* szárdi törvényszékhez. — Ezeket az ügyeket szombaton egyesítve tár­gyalta a Wandl-tanács. A vádirat ismertetése után szerkesztőnk kijelen­tette, hogy a Szekszárdi recept a ■ paksi kerületben oimű cikkben fog- I lalt állítások annál kevésbé vonat­koznak a lap más helyén megjelent közleményben felsorolt panaszosokra, mert hisz az inkriminált cikkben em* litett szekszárdi recept szerinti élet­veszélyes fenyegetést szerző kifeje- szetten a személy szerint meg nem nevezett korteshadnak tulajdonította. Kérte egyúttal bizonyítás elrendelé­sét arra nézve, hogy a paksi kerü­letben a pótválasztás alkalmából való­ban voltak szekszárdi kortesosztagok és hogy a választás alatt ismeretlen egyének a szekszárdi kerületben élet* Nagy karácsonyi vásár! Szépirodalmi és ifjúsági könyvek • Levélpapír újdon­ságok • Amatőr albumok • Emlékkönyvek, naplók é Iróalzatok, boráruk # Dísztárgyak, karácsonyfadíszek Társasjátékok • dús választókban, feltűnő olcsó árban NOLNÁR-féie RT. könyv- és popIrkeresKedésében Szekszárdi Kaszinóbazár | 1 veszedelmes és egyéb terrort fejtet­tek ki. Eljárás tárgyát képezte és felölve* sásra került felelős szerkesztőnk má­sik közleménye is, melyben a Tolna­megyei Hírlap egyik alaptalan gya­núsítását azzal utasította vissza, hogy tőle kitanitást annál kevésbé fogad­hat el, mert a Dalin Jenő főszer­kesztése alatt készülő lapról a bíró­ság ítéletben állapította meg, hogy tudva hazudott. A szerző ebben az ügyben is a bizonyítás elrendelését kérte. Panaszosok ügyvédjei ellenezték a bizonyítást és egyikük benyújtotta a T. H. két példányát, azzal igazolva, hogy akkor, amikor a lap munkatár­sát a pécsi törvényszék hamis adatok tudatos közléséért elitélte, Dalin Jenő nem volt a T. H. főszerkesztője, A bíróság megállapítva, hogy az első ügyben a tényállás érdemén a bi­zonyítási eljárás nem változtatna, elutasította a kérelmet. A második ügyben sem tartotta elrendelendőnek a bíróság a bizonyítást, mert a pécsi törvényszéktől beszerzett periratok szerint valótlan adatok közléséért nem Dalin Jenőt, hanem mást bün­tettek meg és mert Dalin Jenő a bemutatott lappéldányokon főszer­kesztőként nem szerepelt. Panaszosok képviselőinek hosszan­tartó vádbeszéde után dr Budinszky László budapesti ügyvéd mondotta el tárgyilagos védőbeszédét, bizonyítva, hogy A szekszárdi recept a paksi kerületben cimü közlemény nem a panaszosokra vonatkozik, hanem azokra a lelkiismeretlen kortesekre, akik Szekszárdon is szemérmetlen módon, fenyegetéssel igyekeztek a szavazókat az Eckhardt párt érdeké­ben befolyásolni. A másik ügyben pedig hivatkozott arra a köztudomású körülményre, hogy a Tolnamegyei Hírlap alapításától kezdve mindig Dalin Jenő mandátumra törekvő am­bícióit szolgálta. Hogy pedig Dalin a választási harc során nevét — mint főszerkesztő — a lap fejéről ideig­lenesen levétette, az csupán választás- technikai csalafintaság volt, mert ezzel peticiós lehetőséget kívánt megaka­dályozni. Dalin megválasztása után — folytatta tovább dr Budinszky — ismét főszerkesztőként szerepel és az volt a választás tartama alatt is, hi­szen akkor is minden kézirat az ő kezén ment keresztül. Valószínűtlen is, hogy másképpen lett volna és hogy ő tényleg éppen akkor vonult volna vissza a lap valóságos irányításától, amikor arra a legnagyobb szüksége volt. Blázsik tehát nem alap nélkül irta inkriminált állításait. Kifejtette azután dr Budinszky, hogy Dalin ezt a pert részben önreklámé- zás céljából indította, részben pedig azért, hogy a folytonos és sorozatos panasztételekkel meg akarja félemli- teni az ellenkező pártállása lapot, nehogy az politikai működése és egyéni szereplése fölött érdemi kriti­kát gyakoroljon. Visszautasította azután a főmagán* vádló képviselőjének a vádbeszédben Petőinek József paksi képviselő ellen tett kirohanását. Az aszkéta-életet élő Petainek képviselő — úgymond dr Budinszky — kiváló értéke a magyar közéletnek, aki a maga ön­zetlenségével másfél évtizede dolgo­zik a magyar sors jobbraforditásáért és tiszteletreméltó működést fejtett ki a főváros törvényhatósági bizottsá­gában is. Végül felüientést kért, A törvényszék hosszas tanácskozás után 300 pangó büntetésre ítélte Blázsik Ferencet, az ítélet végrehaj­tását azonban a nagyszámú enyhítő körülményre való tekintettel 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet ellen úgy főmagánvádlók, mint fele* Dr Őrffy Imre nyilatkozata „barátaidról JJr Klein Antal a Tolnamegyei Hírlap múlt siámában vezércikket irt, amelyben elismerve dr örffy Imre orsiigos és helyi érdemeit, azt taná­csolja neki, hogy hagyja el régi ba­rátait és eientul jobban válassza meg helyi uj embereit. Dr órffyt, aki a politikától egye­lőre visssavonultan él, megkérdeztük, mi a megjegy lése erre a „jó“ ta­nácsra. „Nem is tudom és nem is akarom összekeverni a barátság és célszerű­ség fogalmait“ — válaszolta őrffy. A barátság létének és fennmaradá­sának igazi alapja a kölcsönös hű­ség, amelynek ki kell állnia a pró­bára tételeket is. A magam részéről sohasem leszek hajlandó alkalmi ha­szon elérése céljából a hozzám hű em­berektől elszakadni. Viszont ugyan­ebből az indokból hűtlen, vagy ép­pen hálátlan volt barátaim ke­gyére nem pályázom akkor sem, ha az talán pillanatnyilag előnyös lenne is reám. Ilyen, vagy hasonló árakat soha­sem volnék hajlandó fisetni a köz­életi színpadon maradásért, mint ahogy akkor sem tettem azt, amikor a sors a közéleti és a politikai szerep­lés tengelyébe állított.“ * Olvasóink a nyilatkozathoz joggal fülhetnek egy kérdést. A cikkíró képviselő ur és pártjának egyik má­sik olyan tagja, akinek őrffy sokszor életbevágóan fontos szolgálatot tett, melyik baráti csoporthoz tartozó­nak érzi magát? A magunk részéről csak azt je­gyezzük meg e cikkel kapcsolato san, hogy véleményünk szerint a ba­rátságról, baráti kötelességről és hű­ségről tán mindenki jogosított be­szélni és abból következtetéseket le­vonni, csak dr Elein Antal ország­gyűlési képviselő nem. Koronatanú­ként megszólaltathatnánk többeket, de nem akarunk régi sebek feltépői lenni. Egyet azonban megemliteni a köz szempontjából illőnek tartunks dr Klein Antal már régóta gyako­rolja azt, amire dr őrffy Imrét is szeretné most reá venni. Gyorsan el szokta hagyni barátait és megtagadni őket, ha politikai, vagy más érdekei úgy kívánták. A magyar kisiparosság hálája A magyar kézműves iparosság min­den évben annak a köséleti férfinak, aki a legtöbbet tett érdekében, az u. n, „kongresszusi“ nagy aranyér­met adományozza. Egyetlenegy férfi kapja ezt évenként az iparosság ba­rátai közül, miért is az igen nagy kitüntetésnek számit. Tavaly Fabinyi pénzügyminiszter, tavalyelőtt pedig Sstranyavszky orsz. pártelnök kapta az érmet. Ezidén az Ipartestttletek Orszá­gos Szövetségének nagy-választmá­nya, melynek tagjai a legkiilönbö zőbb pártállása vezető kisiparosok, egyhangúlag akként döntött, hogy az 1935. évi érmet őrffy Imrének, a Szövetség tb. elnökének, az ipa­rosság régi és önzetlen barátjának adja. Ha van kitüntetés, amelynek köz­életi férfiú örülhet, ez ilyen, arra te­hát nemcsak örffy Imre lehet büszke, hanem büszkék lehetnek hivei is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom