Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)

1935-12-07 / 99. szám

XVII. évfolyam. Szekszárd, 1935 december 7. (Szombat.) 99. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 83 és 102 Előfizetési di|t Egész évre _ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Pe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Pőszerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arait A legkisebb hirdetés dl|a 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 filler, jvllástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, j A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Hlhlfis napján összecsendülő harangok és össze­dobhatni magyar szivek hirdetik ma as egész ország területén, hogy ün­nep van, Miklós napja, a Kormányzó névnapja. Ez a nap tannsógtétel ar­ról, hogy a széthúzásnak legvadabb óráiban is van egy férfin, akinek sze- retetében és aki iránti hódolatban egymásra talál ez a csonka nemzet. A különböző temp'omokban fel­búgó orgona szárnyán száll a Magas ságbelihes, a világ Kormányzójához az áhitatos ima, hogy Horthy Miklóst, Magyarország kormányzóját áldja és védje, hogy bölcseségével ki tndja vezetni a megpróbáltatások siralom- völgyéből ezt a nemzetet a boldo­gabb jövendőbe, hogy akaraterejével és méltóságának súlyával ráparan- esoljon a viharzó és békétlen ele­mekre és a széthúzás viharából a hazaszeretet magasztos érzésének, az egymás megbecsülésének vizeire ve­zesse nemzetének hajóját. A vesztett háború elkeseredése, az emberek lelki kifáradása és elfásu lása a szerencsétlen őszirózsa forra­dalom után a kommunizmus karjai közé dobta a magyar nemzetet. Ez­redéves alkotmányunk omlott össze. Minden, amit eddig szentnek és nagy­nak tartottunk, a föld sarába tapos* tatott az alantas érzések hatalomra jutása korában. És amig Budapesten és a vidéken a fékevesztett szenve­délyek őrült táncot jártak, azalatt Nagymagyarország határai egyre- másra tűntek el. Északon a csehek, keleten a románok és délről a szer- bek seregei nyomultak elő minden ellentállás nélkül és nyomorúságunk­ban még azt is megváltásnak tekin tettük, hogy a román hordák gyö­nyörű fővárosunkba, Budapestre be­vonultak, mert onnan közeledtükre szerte szaladtak a vallásos és haza­fias érzés megcsúfolásában kéjelgő, véreskezü kommunista vezérek. Amerre tekintettünk, romban hevert minden. A tatárjárás pusztító képét mutatta a csonka ország. A kétségbe­esés már az ezredéves nemzet elpusz­tulásába kezdte magát beleélni. S ekkor Szegedről megindult Horthy Miklós egy kis csapattal, mint egy­kor a Kárpátok váraiból a második honalapító Béla király. A nemzet al­kotmányos élete megújult. A kétség­beesett lelkekbe uj reménység, uj bizalom kelt. Az idegen hatalmak kényszerítő hatása alatt királyától megfosztott magyar nemzet élére az isteni gondviselés Hunyadi János örökébe Horthy Miklóst, a tengerek legendás bŐBét emelte. Több, mint másfél évtized viharzott el ezer meg­próbáltatásával azóta nemzetünk fe lett és e vihart, e küzdelmet mind átélte, mert hajójának kormányánál Horthy Miklós állott az ő bölcsességé vei, európai látókörével, bátorságával és soha nem lankadó munkaerejé­vel. Elmondhatja a költővel, hogy sok Karibdisz közt, sok ezer veszély ben izzadt az orcám, de nemzetem hajóját átvezettem a szirtek között a viharzó tengerből a csendesebb, bé­kés vizekre. És mi érezzük, hogy lelkében szent tűsként lobog a vágy, hogy ez a hajó a csendes vizekről beérkezzék a boldogabb jövendő ten­gerébe. A mélységes hála, rajongó magyar szeretet és a hódolat hangjai száll­hatnak fel mindennap a magyar élet vezére felé, de különösen a mai na­pon, amikor nevének ünnepe elcsi- titja a magyar pártvillongások ób gyűlölködések viharát, amikor ön- kénytelen békeszünet támad a fele­kezetek és politikai pártok harcában és minden oldalon állók lelke, ha csak pár órára is, összeforr. A magunkbaszállás e megszentelt perceiben hódolattal tekint a magyar nemzet a meglévő ország minden szögletéből a budai palota felé és úgy sejtjük, hogy millió és millió rabságban szenvedő magyar testvé­rünk tekintete is a régi magyar di­csőséget hirdető palota felé irányul és az egymást pusztító itthonlévők és a pusztulás viharától csspdosott határontúliak szivében a szent áhi­tat szárnyán száll a fohász a világ hatalmas Kormányzójának, a minden­ható Istennek zsámolya felé, hogy tartsa, védje Horthy Miklóst és en­gedje beváltani vele azt, ami lelké­nek a legfőbb vágya és amiért milliók és milliók, szabadok és el- 1 nyomottak imádkoznak ma és min- | dennap. S. Vitéz dr Thuránszky Lászlöné főispánná a MANSz. csoportok dlszelnöke A közel napokban a Magyar Asz- szonyok Nemzeti Szövetsége küldött Bégileg tisztelgett vitéz dr Thuránszky Lászlóné főispánnéná), amidőn fel­kérték a MANSz. diszelnöki tiszté­nek elfogadására. Ugyancsak ennek a tisztségnek megnyerésére a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének osságos el­nöke, Tormay Cecilé szép levélben kérte vitéz dr Thuránszky László- nét, aki e több oldalról érkezett ké retemnek örömmel tett eleget, mint jó magyar asszony, aki jó szívvel és teljes jó akarattal támogat minden hazafias célt és minden jótékony ne­mes cselekedetet. A MANSz. országos és tolnámé gyei csoportjainak végtelen nagy örö­mére szolgál, hogy a főispánná vál­lalta a disaelnökséget és ezzel a MANSz. megyei és szekszárdi cso­portját hazafias munkájában erőtel­jesen támogatja. A MANSa nak e hó 17-én lesz Budapesten közgyűlése, amelyen való részvételét a tolnamegyei és szek­szárdi csoport diszelnöke, vitéz dr Thuránszky Lászlóné is kilátásba helyezte. A szekszárdi dísztorna szereplői­nek érkezése Minden várakozáson felül álló ér­deklődés nyilvánul a szekszárdi és a környékbeli sportszerető közönség részéről a Szekszárd Szállóban ren­dezendő dísztorna iránt. A nagyszerű és ritka szenzációt képező estély je­gyei nagyrészt már elővételben majd­nem elfogytak. A közönség benső­séges meleg fogadtatást rendez az európaszerte ismertnevü tornászok­nak és Péterg Sándor testnevelési előadó Bessengeg Gyula reálgimn. testnevelési tanár kíséretében eléjük is utazik. A szombat délután 6 óra­kor érkező előkelő társaságot a pálya­udvaron a helybeli értelmiség számos tagja levente dísszakasszal, levente­zenekarral fogadja és a Levente Egye­sület nevében Schneider János elnök üdvözli. A tornászok a pályaudvariéi a Szekszárd Szállóba hajtatnak ozson- I nára, majd szállásaikra mennek. Az onzMlésl kMelMszttiK uf összeírása A képviselőválasztásról szóló tör­vény értelmében a választók név­jegyzékét minden öt évben újból kell összeállítani, mig a közbeeső évek­ben évenkint kell azt kiigazítani. Mielőtt a névjegyzéket újból össze állítanák, ezt megelőzően — ettől teljesen függetlenül — az ország minden lakosát állandó lakásán, eset­leg ideiglenes távollétére való tekin­tet nélkül össze kell Írni. A név­jegyzéket aztán a választásra jogo sultak vallomássiolgáltatása alapján állítja össze az illetékes hatóság. Most lévén esedékes az 1936. évi vallomásszolgáitatás összeírása, — a belügyminiszter akként intézkedett, hogy a lakosságot az 1935. év de­cember hó első napján fennálló álla pótnak megfelelően kell összeírni. Az összeírásról Szekszárdon a polgár- mester gondoskodik, községekben pedig az elöljáróság. Az összeíráshoz szükséges Űrlapokat a hatóság bo csájtja rendelkezésre, amelyeket az egyes lakások lakói tartoznak kitöl­teni. Az egyes lakások lakóit össze­író jegyzékben kell összesíteni. A számlálólapon a fél a sajátkezű- leg kitöltött vallomásának helyessé­gét aláírásával is megerősíteni tar­tozik. Azok helyett, akik a számláló- lapot testi fogyatkozás miatt, vagy más okból nem tudják sajátkezüleg kitölteni és sláirni, valamint a távol­levők helyett az illető egyén viszo­nyait ismerő hozzátartozója is kitölt­heti, sőt az aláírni is köteles és az adatok valóságáért is telelés. Külön számlálólipot töltenek ki a férfiak és külön másfajtát a nők. Az összeírás a napokban már megkezdődik. Üdvözlet A szeretet és hála érzésével kö- szöntjük Önöket, a magyar sport kultusaának kiváló reprezentánsait, városunkba érkezésük alkalmával, hisz elsősorban azért jöttek ide hoz­zánk, hogy a jövő nemzedéknek, a leventéknek, a mai sötét reményte­lenségbe egy kissé boldogabb, meg- elégedettebb Karácsonyt varázsol­janak. Köszönet a Szekszárdi Levente Egyesület nevében ezért a nemes és hazafias cselekedetért a megértő sport- egyesületek vezetőinek, s különösen azoknak, akik az ő világhírükkel felajzották itt a sziveket és megmoz­dították Szekszárd és vidéke közön­ségét az áldozatkészség gyönyörű gondolata érdekében. De köszöntjük Önöket, mint a világ-, az európai bajnokságok és a fejlett magyar sport- kultura és az egész világ előtt a magyar névnek dicsőséget szerző kép­viselőit a tolnamegyei sportegyesület és az egész vármegye sportkedvelő közönsége nevében is. Tudjuk azt, hogy egy feledhetetlen élmény lesz a mai est és érezzük azt, hogy felviharzó tapsaink csak gyenge visszhangjai lesznek azoknak a ha­talmas és nagyjelentőségű szereplé­seknek, amelyek művészetéből egy kis izelitőt nyújtanak városunk és vidékünk lakosainak, s amelynek jelentőségét a maguk nagyságában csak azok tudják átérezni, akik lát­ták már az idegenben, a világ nagy nemzeteinek testkultusz ünnepén a megmaradt kis magyar nemzet kép­viselői dicsőségére magasba repülő magyar trikolórt. Úgy vé jük azonban, hogy ennek a megtisztelő látogatásnak, ennek az áldozatkész jótékonyságnak nemcsak órákig tartó gyönyörködés és néhány leventének jobb ruhával és cipővel való ellátása leBZ csak a következ­ménye, hanem a sportművészet nagy­szerűsége megmozgatja azokat az erő­ket, ame'yek megvannak ugyan min­den magyar vidékén, s igy nálunk is, de nincs aki példaadásával ki­Egyes szám árai 12 fillére

Next

/
Oldalképek
Tartalom