Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-11-09 / 91. szám
2 TÖLNAMEGYEI ÚJSÁG 1935 november 9. NAVIMEMBRAW A fenti rádiók beszerezhetők Fábián Sándor szekszárdi rádlószakOzletóben (a nagytrafik mellett). Telefon 139. nOkké világították Németh Árpádot, alelnök lett vitái Gáthy Ferenc, fő- jegyző Gyöke József, jegyző Szibi- dos Károly, pénztárnok Csekk Jenő, számvizsgálók: Mártonfii Márton és Iványi Antii. Válisztmányi tigok lettek: Vitéz Önody Gésa, Rnmy Imre, Rnmy Ernő, Tarisznyái Gerő, Jánosa Ferenc, vitéz Márky Henrik, Birtos Elemér, Győrffy Zoltán, Ko- pácsy Ervin, Hámory Lajos és Benkő Sándor. Városi közgyűlés Szerdán délután nagy érdeklődés mellett folyt le Szekszárd megyei város képviselőtestületének rendkívüli közgyűlése. Vitéz Vendel István polgármester a tárgysorosat első pontjaként beszámolt az inségjárulék kivetési knlosának a leszállítására vonatkozó miniszteriális tárgyalásról és javaslatára elhatározta a közgyűlés, hogy újabb felterjesztéssel él a pénzügyminiszterhez, akinek a város me morandamát küldöttség fogja átnyújtani. A felterjesztés rámutat arra, hogy a minisztérium által 37.000 pengőben előirányzott inBégakoiő 22.153 pengővel lebonyolítható és éppen ezért a járulék kivetési kulcs 20% helyett 6, illetve 7°/o helyett 0 6®/o ban lenne megállapítandó. A memorandum a kivetési kulcs leszállítását azzal is indokolja, hogy a pótadósaásalék SzekBiárdon tavaly óta 22 százalékkal emelkedett, tehát az adófizető polgárságot a magasra tervezett in- ségszázalék erején felül venné igénybe. A pénzügyminiszternél tisztelgő küldöttség tagjai a polgármester vezetése mellett Debulay Imre, Kiss Lajos, Szabó János, Szeghy Sándor és dr Zsigmond Ferenc képviselőtesttt leti tagok lesznek. Tudomásul vétetett ezután a városi ingatlanvagyonátruházási illetékről szóló szabályrendeletnek törvény szerinti módosítása, elfogadtatott a városi üzemi alkalmazottak fegyelmi szabályzata, valamint a Garay-téri utteknő átépítésére vonatkozó javaslat. A város tulajdonát képező Pa- lánk-szigeti, Rózsamáji és Bikási ingatlan parcellák bérbeadására vonat koióan akként határozott a közgyü lés, hogy amennyiben azok egy része a Szekszárdon felállítandó helyőrség gyakorlóteréül volna szükséges, úgy azokat a bérlők az 1936. évi augusztus hó 15 ig visszaadni kötelesek. A városi vízellátás fokozásának tanulmányozására, valamint a legtöbb adót fiaetők 1939. évi névjegyzékének kiigazítására bizottságot küldött ki a képviselőtestület, amely szabályrendeletmódositással városi fő- kertészi állást szervezett. Határozatot hozott a közgyűlés a Tavasz- utca rendezéséhez szükséges 182Q öl területnek 534 pengőn leendő megvételére, apaállatok selejtezésére és pótlására, valamint az útiköltségek rovatán póthitel engedélyezésére. A M. Kir. Mezőgazdasági Szakiskola alapítványi helyére Kaposváry Ferencet és Tóth Jánost jelölte ki a közgyűlés, amely a csendőriskola tatarozására póthitelt szavazott meg. A Séd patakban a Bálint hid védelmére két gátat kellene épiteni 12.000 pengő költséggel. Ha a város a költségek 20% ának a viselésére kötelezi magát, akkor az építést az állam a saját terhére végrehajtja. A közgyűlés a 20 százalékot felajánlotta, kérve a gátépítőéi munkák végrehajtását. Több kisebb jelentőségű ügy el intézése után vitéz Vendel István polgármester bejelentette, hogy az OTI szekszárdi székházának az építése ügyében tárgyalásokat folytatott úgy a Társadalombiztosító önkormányzatával, mint dr Weiss István vezérigazgatóval, akinek figyelmébe ajánlotta, hogy a székházét bérlakásokkal kapcsolatban építsék meg a város által felajánlott két utcára nyíló telken, mert akkor a lakások a katonaságnak Ssekszárdra leendő helyezésével jól lesznek értékesíthetők. Az építkezés ilyen módon való végrehajtását kilátásba helyezték az ille- tőkés faktorok, amelyek a kérdést I szakközegeikkel tanulmányoztatják. Felhívom az igen tisztelt vevőközönség figyelmét « már megérkezett f.riss téli főzelékekre: Lencse Boreó sárga Borsó zöld Konzervek: Zöldbab 789 Vajbab Zöld borsó Spárgasoló Ganzer Adám főszer- és csemegekereskedő Telefon 31 Szekszárd Telefon 31 Szent István-tér 6. '■■■■■■■■■smBBmBmv eljárási módokat. Ezzel a most életbeléptetett intézkedéssel a tagosítás, ahol annak Ezttk- sége felmerül, nemcsak könnyebben keresztülvihető, de gyorsabb és olcsóbb is lesz, amennyiben a tagositás költségeinek 20°/o át mindenkor az állam, illetve az e célra létesített alap viseli, a fennmaradó 80% viselésére pedig a rendelet messzemenő, könnyen viselhető részletfizetési ked* vezményeket biztosit. Azt, hogy a község határának melyik részét, vagy pedig az egész határt kell-e bevonni a tagositási eljárásba és vájjon a tagosítás a községre hasznos és célszerűen keresztülvihető e, a bírói eljárás megindítása előtt a földmivelésttgyi miniszter dönti el. Ennek a közigazgatási eljárásnak a megindítását az illetékes királyi törvényszék utján a földmivelésügyi minisztertől bárkikérheti, akinek a község határában a tago* sitandó területen telekkönyviig nevén álló földbirtoktulajdona van. Csupán az előzetes költségekre kell az illetőnek 100 pengő biztosítékot letenni, amit azonban méltányos esetekben el is engednek. A kérvényben természetesen alaposan indokolni kall a tagositás hasznosságát és célszerűségét. A földmivelésttgyi minisztériumban a tagositási ügyben beadott kérvényeket egy, a közeli napokban megalakuló állandó gazdasági szakbizottság bírálja el, melynek tagjai sorában helyet foglalnak úgy a gazdasági, mint erdészeti szakemberek, mint pedig a földmivelésügyi közigazgatás szakemberei, nemkülönben birtokrendezési ügyekben járatos magasabb- rangú bírák is. A kiadott igazságügyi rendelet a tagosításra vonatkozó szabályzaton kívül megszabja, az úrbéri birtok- rendezés, arányosítás, dülőrendezés, a közös legelők, erdők tulajdonosainak és hányadrészeiknek megállapítására ezután követendő eljárást is. A tagositási eljárás ezen újabb szabályozása tehát valóban szerves kiegészítő része a kormány népies birtokpolitikájának. Azzal, hogy a tagosítást olcsóbbá és egyszerűbbé tették, egyúttal figyelmeztetik is az A korszerű magyar foldbirtokpoUtlka Az a körülmény, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök kormánya rövid idő alatt csaknem teljesen megoldotta az ösbzob függőben lévő birtokpolitikai kérdéseket, vagyis a gazdaadósságok törvényes rendezésével módot nyújt a szántóföld mérték nélküli terheinek fokozatos apasztáBára, a telepítéssel és a hitbizományi reformmal földbirtoktulajdonhoz juttatja a földmivelő nép széles rétegeit, még nem jelenti egyúttal azt is, hogy a közeljövőben elölálló birtokállapotok teljesen megfelelnek mindenütt a korszerűségnek, a haladó kor, a gazdálkodás iránt tanúsított minden követelményének. A földbirtok fölaprózása ugyanis igen sokszor akadálya a jövedelmező gazdálkodásnak. A háború befejezte után végrehajtott, úgyszintén a most folyamatban lévő, esetleg még később végrehajtandó különböző földbirtokpolitikai elgondolások kapcsán a legtöbb birtokos a község határainak különböző részein jut más és más jogcímen földtulajdonhoz. Egyik darab föld a másiktól néha órajárásnyira fekszik s ez maga lehetetlenné teszi a körültekintő, egységes, tehát hasznothajtó gazdálkodást. Teljesen más a helyzet, ha e birtokrészek lehetőleg egy tagban, a gazda lakóhelyéhez közel, egymással összefüggően terülnek el. Szerencsére a törvényhozás már régebben módot nyújtott arra, hogy a haladó gazdálkodásnak ez a nagy, időnkint felbukkanó akadálya elháruljon. Az 1908. évi XXXIX. te. már a világháború előtt országossá akarta tenni a tagosítást, mert est az akkori birtokállapotok is sürgették. A Gömbös kormány tekintettel arra, hogy a helyset azóta még hátrányosabbá lett, legutóbb miniszter- tanácsi határozattal úgy döntött, hogy a tagositási eljárást újólag szabályozza, de egyúttal a tagosítások megindítását és keresztülvitelét olcsóbbá és könnyebbé teszi. A minisztertanácsi határozat alap ján Lázár Andor igasságügyminiszter most a földmivelésügyi, belügyi és pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletet adott ki, melyben újból megállapítja a tagosításnál követendő A ml tolatok díjmentesen Saját telepei Saját raktárai Kedvért részletfizetésre is j Nutschenbacher Ödön és Fia (6 é gt ni a j d ono s: Hat tehenbtebtr Jenő bej. cég) kőfaragó-, sirkőraktára, műkő-, műmárvány- és cementáru- 28Ó készítő iparüzeme, tüzelő- és építési anyagok kereskedése Szekszárd, Horthy Miklós-ut 14-16-18. és Gróf Tisza István-ut 12. szám Fióksirköraktárak: Tolna és Kskasd Kőfaxagómunkák vállalása adott rajz és terv szerinti kivitelben is. Nagy és állandó raktár lekete svéd, syemt gránitok, olasz és erdélyi fehér és szürke, hazai vörös márvány, továbbá mfikösiremlékek (modemek is), keresztek, virágvázakban és sirlámpákban, minden árban és kivitelben. Temetői munkák vállalása és kivitelezése vidéken is, u. m. utávésések, aranyozások, sir- és kriptaszegélyek és azoknak vasbstétes műkővel való leöntéso k öszerülsg megmunkálva és lefényezve is, ugyanaz márványból, gránit- í »a*1úgymint kutgyttrfik, kutrovások, hidcsövek minden átméretben, víztartályok, etető-, itató- és malac vályúk, építőkövek, kuttetők, oszlopok, cementcserép, sima és többszinü cementlapok stb. fitt. minden e szakmába vágó munkák. Állandóan kapható friss portland és .Üstökös* fehér cement, stockatnr nád, gipsz, biher, dunakavics, dunahomok, bányahomok, ködara minden nrinhnn és szemesé- zetben, cementfesték, falburkoló csempelapok sgyszinUek és többszínű mintázatokban. Vakolat! kőpor, úgymint sárga-, fehér-, rózsaszín, vörös. Schamottégla (tűzálló) schamotthabarcs, szigetelő-, bőr- és kátránylemez, stb. stb. Puha és kemény tűzifa, ölenként és vagóntételben.
