Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-11-06 / 90. szám
4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1935 november 6. lövése, de Groedics gyönyörűen védi, GyUsíÚ négy kapufa lövése, ée Pa- takfalvi bombája á félidő eredménye. A IJ, félidőt DVACfliÖgJet veaeli be, majd ai 5, percben DVAC gél, megint a védelem hibája ée Kocsis lövése a hálóba táncol 3 : 1. Megint á DVAC szorongat és Simon a kapa torkából fejéli ki a. labdát. A 7. percben újabb DVAC gól van soröó. Kocsis szabadon rug a 16 os sarkáról és Csirke úgy fejeli a leb alá 4 :1. A mérkőzés már nagyon darva. Egymást érik a csúnya faultok. A 9. percben ilyenért a bíró Patakfal- vit kiállítja. Két DVAC és egy TSE szöglet után Mihók Hopphoz játszik, aki fcováCBot szökteti, kinek centerét Gáli eiurja a léc alá 4 : 2. Egy perc múlva,Csirke fut el és, beadását Kocsié lesgyanus helyzetből értékesíti 5 : 2. Kovácsot gólhelyzetben kézzel akasztják, de a biró nem ad ll-ést. A másik oldalon Kbcsié lerohan, ideális centerét Csirke értékesíti 6 : 2. Mihók fölélövése még az emlitésre érdemes. A győztes csapat legjobbjai a szélsők, nagyszerűen törtek kapura, őzt biéonyitja, bogy 5 gól fűződik nevükhöz. A TSE-ből egyedül Link játszott jól, bár Simon és Gyűszű is kielégített. Á csapatnál csak a biró volt rosszabb, különösen a lesek megítélésénél tévedett. Egyéb eredmények: SBTC—PBTC 3:1 (2:1). NSE—PVSK 1 : 0 (1 : 0). KRAC—VOGE 3 ; 1 (1:1). KTSE—PEAC 2 : 0 (1 : 0). NTE—NZTE 1:1 (0:0). — Barátságos mérkőzés. A TSE második csapata Bonyhádon játszott a BTK ellen barátságos mérkőzést. Győzött a BTK csapata 5:0 (1:0) arányban. A pécsi alosztály bajnoki állása 1935 nov. 3 án • 1 SBTC 10 7 1 2 31—14 15 2 PVSK 9 7 — 2 24—10 14 [3 NTE 10 6 2 2 23—13 14 4 DVAC 9 4 3 2 20—21 11 5 PEAC 9 5 — 4 17—11 10 6 BTC 9 3 3 3 20—23 9 7 KTSE 9 4 1 4 18—22 9 8 NZTE 10 3 2 5 25—25 8 9 NSE 11 4 — 7 18—23 8 10 KRAC 10 3 2 5 15—22 8 11 TSE 10 4 — 6 18—26 8 12 VOGE 10 — 2 8 11—30 2 Kiadó a »Tolnámegyel U]ság< Hírlapkiadó Rt. Üzemképes, jókarban lévői FORD-flUTÓ kedvező fizetési feltételek mellét! eladó. — Az autó megtekinthető Szekszárdon, Széchenyi-utca 28. szám alatt. 776 A szekszárdi királyi törvényszéktől. Bf. 311/57—1933. A Magyar Szent Korona Nevében! A szekszárdi kir. törvényszék mint felebb- viteli büntető bíróság a rágalmazás vétsége miatt vitéz Márky Henrik ellen indított bfln- »gyet, i melyben a gyönki kir. járásbíróság az 1931. évi december hó 21. napján B. 2990/3—1931. szám alatt ítéletet hozott, Győré Pál főmagánvádló részéről á vádlott felmentése miatt, elitéltétése végett hásznált, Írásban nem indokolt felebbezés következtében megtartott nyilvános tárgyaláson vizsgálat alá vette és meghozta a következő ítéletet: CA kir. törvényszék a kir. járásbíróság ítéletének dzt a részét, amely szerint vitéz Márky Henrik vádlottat 1 rendbeli, a Keresztes Mihály főmagánvádló sérelmére állítólag elkövetett rágalmazás vétségének vádja álól Vilii-mozi feazg&tő; KRENNER JÓZSEF Ai előadások kezdete: híIMSínapekon: */*7 és Vi9 órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5, 7 ék 9 órakor Szerdán, n#V. 6 én Csütörtökön, nov. 7 én liba Slezék és Slbllle Schmilz főszereplésével: a lovász ropszídldlo Zenés, énekes vígjáték lb* FOX VILÁGHIRADÓ ~QC isii SS Nyomoraitok líli! Ezen hatalmas kétrészes film egy előadásban kerül bemutatásra A nézőtér kellemesen van fűtve! felmentette, az erre vonatkozó felebbezés visszavonása folytán a Bp. 3S7. § 1. bek. (Bp. 555. §) értelmében nem érinti, mig az ítéletnek felebbezett azt a részét, amely szerint a vádlottat a Győré Pál főmagánvádló sérelmére elkövetett rágalmazás vétségének Vádjá álöl félmentette, a Bp. 3857 § 1. a) 2, bek. alápján megsemmisíti és vitéz Márky Henrik vádlottat, aki Gyönkön, 1886 julius 17-én született, nagyszékelyi lakos, ref. val- lásu, magyar állampolgár, nős, 2 gyermek atyja, katona volt, írni olvasni tud, vagyonos, községi főjegyző, bűnösnek mondja ki a Bv. 1. § ába ütköző rágalmazás vétségében. A kir. törvényszék ezért vitéz Márky Henrik vádlottat a Bv. 3. § 1. bek. és a II. Bn. 5. § 2. bek. 2. tétele alapján, a Btk. 92. §*ának alkalmazásával 50 (ötven) pengő pénzbüntetésre ítéli, mely pénzbüntetést behajthatatlanság esetén a II. Bn. 8., 9. és 10. §-ai alapján 5 (öt) pengőnként 1 (Egy) napi, összesen 10 (Tíz) napi fogházra keli átváltoztatni, ezen pénzbüntetés végrehajtását a Bn. 1. § a alapján 3 (Három) évi próbaidőre felfüggeszti ; a pénzbüntetést a Bn. 4. § a esetében a végrehajtást elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt kell végrehajtás terhével az 1892. évi XXVII. te. 3. §-ában meghatározott célra a m. kir. postatakarékpénztár központjánál, vagy bármely más postahivatalnál az »IgazságügyminiszI terium Büntetéspénzek bevételi számlája, Budapest« címen, nyitott 108.807, számú csekkszámlája javára befizetni. A vádlott a Bp. 479. és 480. §-ai értelmében köteles az ezután esetleg felmerülő bűnügyi költséget az államkincstárnak megtéríteni. Köteles továbbá a vádlott a Bp. 479. és 480. § ai alapján Győré Pál főmagánvádló- nak 24 pengő elsőbirói és 40 pengő felebb- viteli költségei 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni. A kir. törvényszék a Bv. 28. §-a és a St. 43. § 2. és 3. bek. alapján elrendeli, hogy a vádlott az ítéletet indokaival együtt, annak kézbesítése után 30 nap alatt a Szekszárdon megjelenő'»Tolnamegyei Újság« cimü lapban saját költségén egyszer közzététesse. Indokolás: Keresztes Mihály főmagánvádló felebbe- zését visszavonta, ezért az ítélet egyedül Győré Pál főmagánvádló felebbezése alapján bíráltatott felül. A királyi törvényszék 'a vádlott beismerő vallomása és a feljelentéshez csatolt közgyűlési jegyzőkönyvi kivonat adatai alapján a következő tényállást állapította meg: A Simontornyai járási fegyzőegyesület, melynek vitéz Márky Henrik nagyszékelyi főjegyző az elnöke, Nagyszékely községben 1931 julius 11 én közgyűlést tartott, amelyen vitéz Márky Henrik elnökölt s ott az elnök sajnálkozással jelentette a közgyűlésnek, hogy Bartos Elemér sárszentlőrinci főjegyző ellen Keresztes Mihály ottani segédjegyző és Győré Pál ottani nyug, főjegyző, mindketten járási jegyzőegyleti tagok, a felettes hatóságokhoz oly tartalmú feljelentéseket adtak be, melyek valóság esetén megnevezett kartárs ellen a bűnvádi eljárás megindítását vonták volna maguk után; a kir. ügyész a nyomozás megtörténte után a vádat elejtette, mely körülmény teljes bizonyítéka a feljelentés alaptalanságának s miután feljelentők az egyesületnek tagjai, a választmány javaslata alapján indítványozta, hogy fejezze ki a közgyűlés eljárásuk feletti rosz- szalását, azonkívül az egyesület tagjai mindenféle érintkezést szakítsanak meg feljelentőkkel. A közgyűlés az elnöki javaslatot egyhangúlag elfogadta s utasította az elnökséget e határozatnak a megnevezett két egyénnel leendő közlésére. A védő kérésére a királyi törvényszék a valódiság bizonyítását elrendelte s evégből beszerezte Tolna vármegye alispánjától a Bartos Elemér sárszentlőrinci vezető jegyző fegyelmi ügyére vonatkozó iratokat. Ezért fegyelmi iratok alapján a kit. törvényszék a következő tényállást állapította meg; Keresztes Mihály sárszenllőrirci községi segédjegyzö 1931 május 9-én féljélentést tett a szekszárdi kir. ügyészségnél Bartos Elemér vezetöjegyző ellen közokirathamisi- tás és hűtlen kezelés miatt. A kir. ügyészség ezen ügyben a nyomozást megszüntette. uyöíre Pál nyűg. vezetŐJégyzo és Keresztes Mihály segédjegyző részben saját személyükben külőn-külön, részben Győré Pál több társával együtt 1931 április 20,án, 23. és 24-én a simontornyai járás fŐszolgabirá- jánál, Tolna vármegye alispánjánál és a m. királyi belügyminiszternél többrendbeli fegyelmi vétség mialt feljelentést, illetve panaszt adtak be Bartos Elemér sárszentlőrinci vezetőjegyző ellen, minek folytán a m. kir. belügyminiszter 73.317/1932. B. M. számú rendeletével, a simontornyai járás fŐszolga- birája pedig 1218/1931. számú véghatározatával elrendelte Bartos Elemér főjegyző ellen a fegyelmi eljárást, amelynek során Bartos Elemér Tolna vármegye alispánjának 13.909 —1933, számú véghatározatával vétkesnek mondatott ki fegyelmi vétségekben s ezért 120 pengő pénzbüntetéssel bflntettetett; majd felebbezés folytán Tolna vármegye közigazgatási bizottságának fegyelmi választmánya, mint II. fokú fegyelmi hatóság által 144/1934. kb- számú véghatározattal Bartos Elemért további vétségekben vétkesnek kimondása mellett 150 P pénzbüntetéssel büntetíetett, mely határozat ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet a fegyelmi bíróság 134,181— 1934. VI. számú végzésével elutasította. E tényállás alapján a királyi törvényszék megállapítja, hogy a vádlottnak a valódiság bizonyítása nem sikerült. Ha ugyanis Keresztes Mihály főmagánvádlónak egyik feljelentése alapján a kir. ügyészség a nyomozást ugyan megszüntette, a főmagánvádlók, illetőleg társai feljelentései alapján azonban Bartos Elemér vezetőjegyző ellen fegyelmi eljárás rendeltetett el s ennek során nevezett fegyelmileg jogerősen el is ítéltetett. Ennek folytán a főmagánvádlók feljelentései nem voltak alaptalanok, sőt azok a feljelentett jegyzőnek elítélésére is vezetett. Ilyképpen nem nyert bizonyítást az a körülmény, hogy Győré Pál főmagánvádló alaptalan vádat adott volna be Bartos Elemér ellen. Vitéz Márky Henrik vádlott azáltal, hogy a tényállásban emiitett alkalommal a jegyző- egyesületi közgyűlésnek azt jelentette, hogy Gvöre Pál főmagánvádló, Bartos Elemér ellen, a ielettes hatóságokhoz oly tartalmú feljelentéseket adott be, melyek valóság esetén a nevezett főjegyző ellen bűnvádi eljárás megindítását vonták volna maguk után és hogy ezek a feljelentések alaptalanok, továbbá azáltal, hogy a közgyűlésnek a rosszaló határozat meghozatalát indítványozta : más előtt a nevezett főmagánvádló- ról oly tényt állított, mely valóság esetén az illető ellen bűnvádi eljárás megindításának oka lehet és őt közmegvetésnek tenné ki s így vádlott cselekménye a Bv. 1. § ába ütköző rágalmazás vétségének tényálladékát kimerítik. Ilyképpen a királyi 'járásbíróság tévesen mentette fel a vádlottat a Győré Pál főmagánvádló által emelt vád alól, miéri is a királyi járásbíróság ítéletének azt a részét, mely szerint a vádlottat a Győré Pál sérelmére elkövetett rágalmazás vétségének vádja alól felmentette, a Bp. 385. §-Inak 1. a) pontjában meghatározott anyagi semmiségi okból meg kellett semmisíteni és a vádlottat — beszámítást kizáró és büntethetőséget kizáró ok hiányában — 1 rendbeli rágalmazás vétségében bűnösnek kellett kimondani. A kir. törvényszék a büntetés kiszabásánál súlyosító körülményt nem észlelt, mig enyhítő körülményül vette figyelembe a vádlott családi állápotát, azt, Hogy hosszabb ideje áll bűnvádi eljárás Sulyá alatt, végül, hogy cselekményét azért követte el, mivel hitelt adott Bartos Elemér azon állításának) hogy őt alaptalanul üldözik, mely enyhítő körülmények igeb nyomatékos voltára figyelemmel a Btk. 2. §-ának alkalmazásával a vádlottra a rendelkező részben méghátáró- zott, mint az alanyi bűnössége fokával és cselekménye tárgyi súlyával; valamint a vádlott egyéni, vagyödf és kereseti viszonyaival is irányban állónak láibtt büntetés volt kiszabandó. Molnár-féle nyomdai müintézet és szabi iróalzatgyár rt. nyomása, Szekszárd. A kir. törvényszék ezen^ enyhítő körűiméi n^ekíe figyélemmél a péőzfeuníetés véore- hijtását 3 évi próbaidőre' felfüjjge&ziftote mert ettől a vádlott magaviseletére, egyé^j * ségének, életviszonyainak és az eset töS{,j körülményeinek figyelembevételével kédtező hatás várható, a felfüggesztést kizáró ok pedig nem forog fenn. AZ ítélet egyéb rendelkezései a felhívott törvényszakaszokon alapulnak; Szekszárd, 1934 november 20. Wándl Rudolf s. k. ft. elnök. Dr Bolgár Kálmán s. k. Dr Kamarás Géza s. k. kir. tv. biró. kir. tv. biró. A aimonterbyai járás főszolgabirája. 5065—1935. szám. Pályázati hirdetmény. Tolna vármegye simontornyai járásához tartosó Kisszékely községben megüresedett községi Jegyzői állásra pályázatot hirdetek. Felhívom mindazokat, akik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy az 1883; évi I. te. 6. § ban előirt elméleti képesítésüket, eddigi működésüket, erkölcsi magaviseletüket, a kommunizmus, esetleg idegen megszállás alatt tanúsított magatartásukat igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket e hivatalnál 1935. évi november hó 25-ig nyújtsák be. Azok a pályázók, akik ezidőszerint is kösségi szolgálatban állanak, a fent emiitett okmányok helyett törzskönyvi lapjukat tartoznak hiteles másolatban beszeresni és csatolni. Ai állás javadalmazása : a 62.000— 1926. B. M. sz. rendeletben megállapított és az érvényben álló rendeletekkel csökkent fizetés, 3 szobából és a mellékhelyiségekből álló termék szetbeni lakás, 4 kát. hold és 440 négyszögöl szántóföld használata és 4 szekér előszéna, mely 267 pengő készpénz egyenértékkel van a fizetésbe betudva, végül a vármegyei szabályrendeletben megállapított magánmunkálati dijak. A javadalmi földek adóját haszonélvező jegyző fizeti. A járás területén szolgálókat az okmányok bemutatása alól felmentem. A választás időpontját később tűzöm ki. Gyönk, 1935 október 31. Hidas? Imre 777 főszolgabíró. 6014—1935. tk. szám. Hirdetmény. A tamási kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a budapest— pécsi vasútvonalhoz az alább megnevezett községek határában kisajátított birtokterületekről elkészített összeírás, térkép és egyéni kimutatás hitelesítésére a következő határnap tűzetett ki, úgymint Pincehely községre nézve 1935. évi november HA 19-lk napjának délelőtt 11 Aráját Pincehely vasútállomásához kitűzi s annak foganatosítására bizottsági tagokul: dr Baróthy Ferenc kir. iárásbirót és Kiss László telek- könyvvezetőt kiküldi. Értesíti az érdekéiteket, hogy azok, kiknek a kisajátítás, térfogat, valamint a birtokössze- irásokba bevezetett szolgalmak vagy jogosultságok ellen kifogásaik vannak, erre vonatkozó észrevételeiket a fentebbi határnapon a hitelesítő bizottságnak előterjeszthetik; Azokat pedig, kiknek a kisajátított területekért járó s az egyéni kimutatásban kitüntetett kártalanítási vagy kisajátítási összeg mennyiségére nézve vannak ellenvetéseik, vagy akik ezen Összegekre bármilyen címen ényt tartanak, felhívja, hogy ellenvetéseikét s illetőleg igényeiket ezen telekkönyvi hatósághoz 1935. évi ndvemttfef hó !9-ig annál bizonyosabban jelentsék be: mért i bíróság tekintet nélkül a később jelentkezők észrevételeire és igényeire, a kisajátítási ée kártalanítási összeget az egyéni kimutatás adatainak megfelelően fogja kiutálni, a kisajátított területekre békebélézéft vagy felÉ- kebelezett terheknek törlését ptfdig hivatalból lógja elrendelni. Ai egyéni kifinuiáfis; térkép és birtok- összeírás a telekhivatalban a felek által megtekinthető. Tamási, 1935 október 21. 766 Dr Baróthy, kir. jirátttró.
