Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)

1935-01-26 / 8. szám

4

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

1935 január 26.

Itt élt ériig pápassemével örökkön rendetlen, tömött könyvesboltjában a májbajos, gömbölyű kis könyvkereskedő, kit vérig lehetett bántani, ha ait mondták neki, hogy ő is csak olyan kereskedő, mint aki fűszerrel vegy ócska vassal kereskedik. Kikergette boltjából a vakmerő borügynököt, mikor ez Goethe Faustját akarta megvásárolni.

Itt élt a kerge lakatos, ki — mint operáció előtt a sebész — órákig el tűnődött, nem lehetne-e nj lakat he lyett inkább kifolt osni a régit s végül alig akart fizetséget elfogadni „ezért a semmiségért0.

Itt élt a kárpitos, ki száz évre gondolt előre s kevesebbre nem, csak száz évre varr, töm, feszit,'zsinóron, behúz zsöllyét és matrácot s hiába rendelnél nála csak egy életre eleget.

S nyurgán, ölesen itt égeti zománc cserepét Steig Flórián ur, kit neve után hiába keres a Schulverein: kapuját e német Petőfi Sándor negyvennyolc arcmásával cserepezte körül dacosan.

S fönt a hegyeken is együtt él a szerény mód s a találékony okosság, hosszú tanakodás a csántérfa cseréjéről, a „mégezévbenmegteszi“ présházi nádtetőről: csak félig fö dmives, félig már kézmives Szekszárd szőlős parasztja.

Mert végül nála fut össze minden : szüretkor nincs hivatal, iparost sem kapni s félszemmel pislog a boltos a pult mögött. Alig is maradt egyebük a szekszárdiaknak, mint ez a szüret. Ahhoz, hogy a város mezei iparát, megyekösi for galmát elreteszelje, ahhoz a Duna még elég közel van. Mióta a bajai Dunahid is az átkozott légvonal kedvéért Bátasséknek épült, a szek- szárdkörnyéki gasdanép is többfelé megoszlik, ha vásárolni akar, ha piacot keres. A Siótól alig telik több, minthogy mesél a szekszárdiaknak a Balaton álmáról s a Duna híreiről. Jobban csak az ősi medréből felzajló nagy megyei élet, bíróság, iskola, adó s kamat gondja, európai tiszta őrhelyén a tökéletes uj megyekórház és a még Japánból is meg meglátogatott Belyemtenyésztő központ, ami a szekszárdi idegenforgalmat a falusi fölé emeli.

Tokaj árnyéka.

Marad, ami marad: az öröm és gond szőlője, a Bzive-lelke Szekszárd- nak. Bogyókék seine, mustos lélek- zete CBudás szeptemberének. Nem kúszik rajnai fellegvárakra a szekszárdi repkény. Nem néznek e tőkék elbizottan a Cbdteau Yquem bordeauxi tornyaira, nem pihennek puhultan Lafitte palotás terraszán j — még a burgundi borok patriciusi présházai sem várják alázatos szüretünket. Csak tömésházak, hajlott nádtetők.

Világhír? Hiszen van belőle. De nem annyi, mint e bor megérdemelné s mit bőven megkapna, ha francia hegyen, vagy a Rajna lankáin terem. Bár 1703 tói, mikor szekszárdi bortól tömegesen gyógyult a tömöttgyomru angol s a köszvényes hollandus, a külföld is jobban emlegeti Szekszár- dot, csak valljuk meg: — azért Tokaj árnyéka ráborul minden más magyar bor világhírére, mint ahogy háládat- lan feladat tanítványnak lenni Michelangelo mellett. Tokajt éneklik meg az angol és francia költők, Tokajt említik minden más borunk helyett is]a külföldi nagy enciklopédiák. Még a szőlőtőkék plagizátorai is — a XVII, század óta, mikor francia szerzetesek Tokajból vittek vesszőt Cháteau Chalonba — a tokajit igyekszenek reprodukálni, nem az egrit, badacsonyit, szekszárdit. Szó sincs ró|a: — Tokaj megérdemel minden

diadémet s csak kár, hogy királyi trónján is koldus maradt. Ám a hízelgés, amivel Voltaire Mme Pompadour hoz intézett versében Tokaj borának hódol („Ce tokai dönt votre Excellence Dans Etioles me régala, N’a t il pas . quelque ressemblence, Avec le Roi qui le donna ?“), mond ván, hogy „nincsen hozzátéve semmi, erős és édes büvital, a szemünk fénye, szivünk varázsa, sohsem váltoaó Jó tevőnk*, azt Szekszárd nagy borairól is elmondhatta volna.

Ámde akár rímelnek, akár hallgatnak róla, Szekszárd türelmes őshegye terem és terem mézédes, pessdülő, vagy vastag, fanyar vörösborokat, mit a régiek virilis nek neveztek, csipős és édes Urmöst, napon feledett különös őszutói aszúkat, melyek izekre váltják fel októberünk színeit, vér- forraló csemege- és pecBenyeborokat, miket félig töltünk kóstolni a vastag falu pohárba, olaszrizlinget, furmintot, decsiszagost, nevető sárfehéret, ma- lagaizü kadarkát, virágszagu muskotályt. Terem és terem és terem váltakozó népek puttonyaiba, agyag hordókba, tölgyfadongát abroncsrab ságban vigasztalni, körülölelve házakat éB temetőket, dévaj kedvet és bánatot. Itták kecsketömlőből, kőkorsóból, pintesüvegből, csutorából kishitüek és legénykedők, okoskodók és okosak. S itták töröksip és dob pergés, majd cigányzene mellett, vé gül halkuló énekszóra. Itták urak és zsellérek, baráti pohárból éz sarcos ellenségek. Adott szegény sorából méretlen gazdagon, ifjú évet az öregeknek s megkóstoltatta a fiatalokkal a borongó őszök zamatét.

Ez a mi Szekszárdunk, szegény urak földje, zselléreké: — ám az évekből várkastélya van : határa szűk, de rajta az idők Bazilikája.

Csonka Magyarország nem ország,

Egész Magyarország -- mennyország I

Időjelzés.

A szekszárdi meteorológiai állomás 1935 január 17—23-i feljegyzéseiből:

Hőmérséklet: maximum:; V2 C° január 17-én. minimum: —12 6 O január 19-én.

Csapadék:

hó 1*1 mm január 17-én.

hó 1'9 mm január 18-án.

összesen: 3'0 mm.

A levegő nyomása január 23-án csökkenőben volt. Este 9 órakor a barometer 1‘8 C} mellett 758‘7 mrn-t mutatott. — Azontúl tövét b süllyedt.

— Dr Téglássy képviselő kultur- délutánt rendezett Pálién. Dr vitéz Téglássy Béla, a paksi kerület or szággyülési képviselője jóvoltából nem mindennapi élvezetben volt része Pálfa község közönségének, amelynek a számára igen nivós kultur- előadást szerzett a képviselő, aki — mint ismeretes — elnöke a Budai Polgári Dalkörnek. A képviselő levitte magával Pálfára a dalkör 12 tagját, Hollay Béla operaénekest, Wälder és Mohay fővárosi szinmü vészeket, valamint Dénes Jánost, az ismert nevű bűvészmestert, akiknek közreműködésével folyt le az a nagyszabású előadás, mellyel dr Téglássy a nép szellemi színvonalának emelését kívánta szolgálni. A pompás műsort megelőzően Bordács Sándor vezető jegyző mondott szép üdvözlő beszédet, majd a kiváló dalosok adtak frenetikus sikerrel elő egész sereg szebbnél-szebb népdalt és nép dalegyveleget, amelyeket Hollay Béla szólóénekszámai és a színművészek I

jelenetei tarkitottak. — Az előadás í fénypontja egyébként dr vitéz Téglássy beszéde volt, melyben kifejtette és hangsúlyozta, hogy a dalon keresztül meg kell nemesedni minden magyar léleknek, hogy meg tudja áilani helyét az elkövetkezendő nagy harcokban. Bézi Sándor ref. tanító szavai zárták be az előadást, amelyet közvacsora követett. Ezen felszólaltak : dr Heisinger Járos orvos, Soltész Jenő nevelő-tanár, Farkas István községi biró. Gyurgyev János ny. rk. kántortanitónak a képviselőt üdvözlő beszéde után dr vitéz Tég lássy Béla megköszönve a jókiván Ságokat, óriási tetszést keltve szólt történelmi elhivatottságunk céljairól, valamint azon eszközökről, amelyek biztosítani tudják a magyar nép újabb évezredét. A vacsorát táncmulatság követte, melyről a fővárosi vendégek a hajnali vonattal utaztak visz- sza Budapestre.

— Arany lakodalom- Majsai István köztiszteletben és közbecsülésben álló szekszárdi kisgazda és neje Töttös Anna e hó 27-én ülik arany lakodat mukat, amely alkalommal délután 4 órakor a szekszárdi ref. templomban Tóth Lajos ref. lelkész áldja meg újból 50 évvel ezelőtt kötött házas ságukat.

— Áthelyezés. A vallás és köz oktatásügyi minisztérium Keresztély Gyula tolnai áll. polg. isk. igazgatót a marcali áll. polgári fiú- és leányiskolái igazgatói állásba, Bartók Já nos marcali polg. isk. tanárt pedig a tolnai áll. polgári iskolához, mint igazgatót kölcsönösen áthelyezte. Ke- resstély Gyulának a tolnai polgári iskola éléről való távozását őszintén sajnáljuk. Keresztéit vármegyénkhöz születése révén feledhetetlen kötelékek fűzték és ez érezhető volt iskolája és nevelésére bizott gyermekek iránti szeretetében is. Nagyobb működési körbe való előlépéséhez sok sikert kívánva veszünk tőle búcsút.

— Kjnevezés. Dr Hagymássy Zoltán főispán dr Regős István vármegyei fogalmazót kinevezte tiszteletbeli szolgabiróvá.

— Elismerés. Dr Peresei Béla alispán, Tolna vármegye testnevelési bizottságának elnöke dr Griczman Gyula m. kir. államrendőrségi tanácsosnak, a szekszárdi kapitányság vezetőjének és vitéz Válay István m. kir. rendőrfelügyelének a Szekszárdi Polgári Lövész Egyesület újonnan történt átszervezése és az egyesületi életnek ébrentartása, de különösen a nemzeti szempontból oly fontos sportág vezetése és irányítása terén végzet buzgó és hazafias munkásságukért és elért szép eredményeikért hálás kö BZÖnetét és elismerését fejezte ki.

— Megyery Ella Dombóváron. A múlt héten már megemlékeztünk róla, hogy Megyery Ella, a kiváló újságírón ő február hó 9-én felolvasást tart a MANSz. dombóvári estélyén. Az európai hirü írónő, akinek a legkiválóbb külföldi államférfiakkal, politikai és tudományos előkelőségekkel folytatott interjúi mindig szenzációszámba mennek, előző nap érkezik Dombóvárra, ahol K e n é z y László főszolgabiróék vendége lesz. Az ő felolvasásán kívül szerepelnek a műsoros táncestélyen Pribay Vera és Turóczy Nelly magyar táncrapszódiával és tánckompozioióval, Lág- ler Olga és Sera Máté tanárok négykezes jazz zongoraszámmal, Szendeff Miklósné pedig magyar dalokkal.

— Hibaigazítás. Múlt lapszámunkban *Szolgabirák áthelyezését cimű közleményünkbe hiba csúszott be, mert a hírben Borsitzky Iván szol- gabiró neve tévesen iBorsitzt-nak volt szedve.

— Pletykák. Dr Sztrangaoszkg Sándor a debreceni küldöttség előtt azt a kijelentést tette, mint a fővárosi lapokból olvashatjuk, hogy az egyes miniszteri állások betöltésére vonatkozó és kisgazdapárti képvise* lökkel kapcsolatos miniszterségek pletykák. Ugyanis egyesek Hegy. megi Kiss Pál belügyminiszterségét kívánták a debreceni’ köztudatba vinni, ugyanakkor, amikor a sárpilisi kisgazdagyülésen pedig a megyei pártvezérek Eckhardt Tibor belügy- miniszterségét hirdették a legkomolyabb formában. Minthogy sokan fordultak ebben a kérdésben lapunk szerkesztőségéhez is, csak ugyanazt felelhetjük, amit Sztranyavszky a debreceni küldöttségnek mondott, hogy mindez csak pletyka és Gömbös Gyula miniszterelnök a kabinet átalakításának kérdésével még egyelőre nem foglalkozik és minden ily irányú híresztelés tényleg csak pletyka.

— Az Egyesült Szekszárd—Tolna* megyei Nöegylet február 1-én műsoros táncestélyt tart. A nagysikerűnek ígérkező fényes estély műsora a következő: „Üzenet.0 Irta: lászlófalvi Eordögh Zoltánná. Szavalja: Csarnóy Zsuzsika, a) Dvorák : Humoresque, b) Mozart: Törökinduló. Előadja a Szekszárdi Zeneegyesület szimfónikus zenekara. Vezényel: dr Tóth Bála. „A halk szavú nő0. Irta: Lőrincs Miklós. Előadják: Hayt I onka, Kerekes Ilonka, Bálint Jenő, b. Pap Tihamér, Létay Menyhért. Spanyol tánc. Táncolják: Boda Magda, Fekete Lili, Hertelendy Ilooa, Jakab Lenke, Komlóssy Margit. Boy:tánc. Táncolják: Dicenty Judit, Fekete Magdi, Gavra Boriska, Hertelendy Mária, Horváth Ilonka, Mészáros Marika, Németh Gitta, Tóth Annuska.

— Szőlő és borkezelői tanfolyam.

Ünnepélyes keretek között nyílt meg folyó hó 21 én a szekszárdi szőlő- művelési és borkezelési tanfolyam! A megnyitó beszédet dr Cs. Papp Jenő közigazgatási tanácsnok, polgármes- terbelyettes tartotta közölve a százat meghaladó, nagyobbára kisgazdákból álló hallgatósággal, hogy a földművelési miniszter a tanfolyam időtartamát 6 napban állapította meg, úgyhogy három szőlészeti és három borkezelési előadást engedélyezett. Az előadások megtartásával a miniszter Marton Dénes borászati és szőlészeti főfelügyelőt bízta meg, akit dr <Ds. Papp Jenő üdvözölt kérve őt, hogy úgy a város, mint a tanfolyamon résztvevők nevében a megértő támogatásáért hálás köszönetét a földmi- velésttgyi miniszternek jelentse. Kérte a helyettes polgármester a hallgatóságot, hogy az előadásokon szerzett ismereteket értékesítsék a maguk, és polgártársaik javára. Marton főfelügyelő érdekes előadásában kiterjeszkedett a szakszerű és gazdaságos szőlőmüvélésre, a bor- és csemegeszőlők ültetésére. A következő elődás e hó 28 án este fél 7 órai kéz* dettel lesz a városháza nagytermében.

Népművelés Dombóváron. A Dombóvári Népművelési Bizottság folyó hó 13 i előadásán dr Koralewsky Géza orvos, főszerkesztő a gázvédelemről beszélt, Balássy Gyuláné vezetésével az állami elemi iskola énekkara énekelt. A leventéknél ugyanakkor dr Vajda Zsigmond ügyvéd, Csonka Imre reálgimn. tanár és Németh László káplán tartott előadást.

— Iparostanonciskolai segélyezések. A vallás-.ób közoktatásügyi miniszter a dombóvári községi iparostanonciskola számára 10Ó0, a szekszárdinak pedig 300 pengő állami segélyt engedélyezett az 1934—35. tanévre.