Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)

1935-09-21 / 77. szám

4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1935 szeptember 21. átalakították a remek disiletekkel megszépítették. Hat estén át less mflsoron a Missa Solemnis s két­ségtelen, hogy igen sokan lessnek, akik értékelni tudják ennek a pom­pás színpadi alkotásnak művészi von­zóerejét. A vidék érdeklódésére mi sem jellemzőbb, mint as, hogy eddig 18 keresztes gyors indítása van bizto­sítva, ami a távoli vidékról húszezer ember részvételét biztosítja, de ezen­kívül igen sokan lesznek, akik egyé­nenkénti kedvezményes jeggyel utas Ai égési őrsiig közvéleményének érdeklődése fogadja a sajtóban isme* retlenlll is oly sokszor pertrakt&lt „Kék Könyv*-et, amely „1932—35. A Gömbös-kormány háromévi man« kásaága“ cimmel most jelent meg. A könyv rendkívül értékes dóka* mentama annak a történelmi jelentő­ségű nemietépitő munkának, amelyet a vitéi Gömbös Gyula veietése alatt álló kormány 1932 óta a legnehezebb körülmények köiött teljes eredmé- nyességgel véglett el, egyben pedig frappáns válási aiokra ai ellenzéki támadásokra, amelyek a tényekre való tekintet nélkül, egyéni célokat és hatalmi törekvéseket szolgálva, igaztalan kritikával illetik három esz­tendő nagyszabása munkateljesítmé­nyeit. A Kék Könyv bevezetésében vá­zolja a világkrieis kalminálása foly­tán a Gömbös-kormány uralomra- jutásakor Magyarországra nehezedő állapotokat, gazdasági elszigeteltsé­günket, külpolitikai izoláltságunkat, a mezőgazdasági termelés válságát, pémügyi bajainkat, amit súlyosbított a jövőbe vetett bizalom teljes hiánya is. A Gömbös-kormány első feladata ennek a bizalomnak helyreállítása volt, a legsürgősebb gazdasági, pénz­ügyi és szociális problémák azonnali megoldásával, valamint a 95 pontba foglalt Nemzeti Mankaterv megálla­pításával, amely célkitűzéseket, pro- grammot adott az elcsüggedt nem­zetnek egy átgondolt és nagyszabású reformpolitika jegyében. A három esztendei belső politikai munka, amely vitéz Gömbös Gyula históriai jelentőségű rádiÓBiózatával a Nemzeti Egység és nemzeti ön- céluság szellemében indult meg, biz­tosította az országban a rend, nyu­galom és biztonság uralmát, amikor egész Európát pártharcok, sőt polgár­háborúk dúlták. Államháztartásunk rendbejött s fokozatosan halad a tel­jes kiegyensúlyozás felé. A pengő vásárlóereje csorbítatlan maradt. A gazdasági élet vérkeringése nagy­méretű közmunkák, kedvező kül­kereskedelmi kapcsolatok és a helyes devizagazdálkodás következtében új­ból megindult. A védettséggel a gazda­tartozások súlyos terhei alól szaba­dult fel az agrárius termelőréteg, amelynek a római szerződés az export- felesleg világpiaci árakon felül való elhelyezésével megfelelő gabonaára­kat biztosított. A Gömbös-kormány háromévi belpolitikai működése nem­csak nemzetmentés volt, de hatalmas teljesítmények egész sorozata, ame­lyeket a világnézetileg egy azonos alapon álló parlamenti többség meg­választásával honorált az ország köz­véleménye. A Kék Könyvnek a külpolitikára vonatkozó része különösen kiemeli a Gömbös-kormány legnagyobb ered­ményét, amely nemcsak CBonkaorszá- gunk, de az egyetemes magyarság legszentebb törekvését emelte többé el nem mellőzhető nemzetközi kér­déssé: a revízió gondolatának hatá­jogosnak tartja a mezőgazdaság nagy­mérvű állami támogatását. A kormány kereskedelempolitikai aktivitásának eredménye mutatkozik abban, hogy kereskedelmi mérlegünk ismét kedvezően alakul. Míg három év előtt csak 6 millió pengő volt a kiviteli többlet, 1933-ban már 78'7, 1934-ben pedig 60 5 millió. De nö­vekedett külforgalmunk volumenje is 1932 óta közel 100 millió pengő­vel. Mezőgazdasági exportunkkal együtt fejlődött ipari kivitelünk is és mindez nagyban hozzájárult a nehéz devizahelyzetben lévő orszá­gunk nyersanyagellátásának biztosí­tásához. Közlekedési politikáját a kormány teljesen a gazdasági élet szolgálatába állította. Örvendetesen fellendült ide­genforgalmunk, erőteljesen fejlődött gyáriparunk, amit az iparban foglal­koztatottak számának 20—25°/o os emelkedése bizonyít. A belső nyers­anyagszükséglet 75 */o át hazai anya­gokkal látjuk el, megindult a kis és középipar helyzetének intézményes javítása s az ipari munkásság szociális felemelkedése az állam gondoskodá­sának tárgya lett. A kormány hároméves tanügyi po­litikája a nemzeti művelődés és az iskolai nevelés egységének alapelvé­ből indult ki, a királyi főigazgatósá­gok felállításával megteremtette a közoktatásügyi igazgatás egyszerűsí­tését, a nsmzetismereti oktatás szel­lemében uj alapokra fektette az egy­séges középiskolai oktatást. Az uj tanterv különös súlyt helyez a test­nevelésre, fontosságát megillető helyre állítja a mezőgazdasági szakoktatást. Számos intézkedés történt a felső oktatás és a művészeti politika terén is s mindezeket az intézkedéseket öntudatos fajszeretet és meleg szo­ciális érzés hatja át. Ennek a szel­lemnek egyik legszebb megnyilatko­zása a közoktatásügyi tárca ismere­tes ADOB akciója volt, amely több mint 1300 állásnélküli diplomás ifjút juttatott kenyérhez. Az igazságügyminisztérium három­éves reformmunkájának a főfelügye­leti jogkörből eredő, valamint a jog­szabályalkotás terén végzett sokoldalú eredményeit ismertetve, igen érdekes számszerű összefoglalásokat közöl a Kék Könyv a háromesztendei kor­mányzás tejesitményeiről. Három év alatt az állami kiadások 1388 millió pengőről 1176 millió pengőre csökkentek. A deficit 1931 _ 32 ben 179 7 millió pengő volt. 1934_ 35 b en a kormány gondos takarékos­sága következtében már csak 58 8 millió. 175*9 millió pengőt fordított a kormányzat állami beruházásokra és közmunkákra, mig az államvasuti beruházások összege 49 millió pen­gőre rúgott. 59 millió pengővel 280 kilométer modern közút és 1735 ki­lométer bekötőút épült. A folyó költ­ségvetési évben a beruházások összege meghaladja a 80 millió pengőt, az autonómiák háztartásában pedig si­került 100 milió pengős megtakarí­tást elérni Az általános hitelkamat az 1932. évi 12—14#/o-ról 8 */o-ra, a 11 %>-os bírói kamatmaximum ugyan­csak 8°/#-ra, az általános gazdakamat 8 ób fél százalékról 5 és fél száza­lékra, a védett gazdák kamata 4°/° ra csökkent. Ezáltal a mezőgazdaság összes évi kamatterhe 224 millió he­lyett leszállóit 95 millió pengőre. A gazdasági helyzet javulását jellemzi, hogy a magángazdaság 1932 óta 60 millió pengő külföldi adósságot tör­lesztett, a betétállomány viszont 1932 októberétől 1935 júliusáig 144*4 millió pengővel emelkedett. A búza árjavu­lása az 1933 decemberi 7*25 pengő­ről 15 pengő, hasonló, sőt fokozot­tabb mérvű javulás mutatkozik a többi gabonatermékek áraiban is. A mezőgazdasági árindex 8 3 ponttal javult, a gyári eladási árak index­száma 1929 óta 25 °/o kai, az ipari árindex 7 6 ponttal csökkent. Ilyen­formán az agrárolló 15*9 ponttal, tehát körülbelül 30 %> kai szűkült. Mindezek és a Kék Könyvben közölt többi adatok cáfolatlanul bi­zonyítják, hogy a háromévi kormány­zati tevékenység a katasztrófálisan nehéz viszonyok között is olyan ered­ményeket produkált, amelyek a leg­szélesebb néprétegek megélhetési ter­heinek könnyítését, nagyobb kultú­ráját és szociális helyzetének javulá­sát segítették elő s megteremtették az alapot arra, hogy a Gömbös kor­mánynak a revízióért megindított külpolitikai tevékenységét és a belső újjáépítésre irányuló reformmunkáját az egéBZ nemzet lelkes odaadással, bizalommal és együttmunkálkodással támogassa. Képviselőtestületi ülés nak. A jelek szerint az idei katolikus nagygyűlés idagenforgalmi szempont­ból közvetlenül a Szent István-hét nagyarányú tömegfelvonulásai után következik. Kovács Sándor nyilatkozatából éles kontúrokkal bontakozik ki a kato­likus tömegek fegyelmezett érdek­lődése ez iránt a nagyszabású mani­fesztáló iránt. A jegy kedvezménye­ket és mindennemű tudnivalót kész örömmel közük a plébániai hivatalok, ahol a jelentkezőknek érdeklődniük , kell. rozott hangoztatását. Est a célt ssol- gálta vitéz Gömbös Gyula a régi barátságok megerősítésével: olasz­országi, ausztriai, németországi, len­gyelországi és bulgáriai tárgyalásai­val, amelyek által sikerült külpoliti­kai elszigeteltségünket megszüntetni. A három esztendő külügyi vonalveze­tésének következtében ma már senki sem vonja kétségbe Magyarország egyenjogúságát a fegyverkezési egyen­lőség kérdésében, nélkülözhetetlensé­gét a danái probléma megoldásában, ami utat nyit a revíziónak békés eszközökkel való előmozdítására. Részletesen foglalkozik a könyv a gazdaságpolitika háromesztendei ered­ményeivel, külön tárgyalva a kor­mány pénzügyi politikai, agrárpoliti­kai, kereskedelmi és ipari politikai intézkedéseit. Kétségtelen a közölt hivatalos adatok szerint, hogy a kor­mány az államháztartásba rendet te­remtett, a költségvetésben megvaló­sította a realitást, a deficitet évről- évre csökkentette és igy biztos lépé­sekkel halad a budget egyensúlyának helyreállítása felé. A gazdasági élet egészségtelen korlátozása nélkül a kormányzati ellenőrzés és felügyelet 115 millió pengővel csökkentette a lakosság közterheit b a helyes és célravezető takarékosság mellett biz­tosította az igazságos és arányos adóztatás elvét, nem feledkezvén meg a többgyermekes családok, hadirok­kantak, általában pedig a kisembe­rekkel szemben a szociális jellegű kedvezményekről. A teljesen befagyott hitelélet merev­sége felengedett s a hitelellátás fokról- fokra, ismét megindult. Lényegesen csökkentette a kormány a kamat­terheket s célszerű intézkedései kö vetkeztében a transzferalapban gyű mölcBözetlenül hevert pénz ismét visz szaáramloit a gazdasági vérkeringé­sünkbe. A külföldi pénzügyi össze­omlások idején hitelszervezetünk szi­lárdan megállott s a helyes deviza- politika eredményeképpen sikerült a pengő belső vásárló erejét megőrizni, úgyhogy a külföldi értékelés emel­kedett. Legfőbb gondját képezte a kor­mánynak a magyar gazdatársadalom nehéz helyzetének orvoslása. Nagy lépésekkel haladt előre mezőgazda­ságunk átszervezése a piacképes mi­nőségi termelés irányában. Sikerült a kormány értékesítési politikájának az agrártermények árszínvonalát új­ból felemelni. Ezen a téren valóság­gal nemzetmentő jelentősége volt vitéz Gömbös Gyula római megegye­zésének, amely biztosította a magyar gabonafölöslegek elhelyezését éa az áraknak világparitáBon felül való ál­landósítását. A gazda védelem nyugalmi állapo­tot teremtett a gazdaadósok javára, úgyhogy elérkezett az idő és lehető­ség a kérdés végleges rendezésére. A kormány céltudatos tevékenysége következtében ma már az ország közvéleménye is elismeri az agrár- politikai szempontok elsőbbségét és Ssekszárd város képviselőtestülete vitéz Vendel István polgármester el­nöklete alatt folyó hó 17-én délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tar­tott, amelynek egyedüli tárgya Szek- szárd városnak 24 kát. hold földön való gyümölcsös létesítése tárgyában hozott határozat volt. Az alapoaan megindokolt polgár- mesteri javaslatot dr Cs. Papp Jenő helyettes polgármester terjesztette elő. A polgármester bejelentette, hogy a földművelésügyi minisztérium kikül­dötte ; Gergely István gazdasági ta­nácsos, kertészeti iskolai igazgató vé­leménye szerint a Sió mellett elte­rülő földet téli alma termesztésére igen alkalmasnak találta. A telepítés céljára a földművelés­ügyi minisztérium katasztrális hol­danként 200 pengő kölcsönt folyó­sít, amely után a város 11 éven ke­resztül 21/,0/, kamatot tartozik fizetni, évi 3°/o pedig a felveendő kölcsön­tőkéhez csatoltatik és a kölcsön tör­lesztése csakis a 11. (4946.) évben kezdődik meg, mégpedig progresszív módon, úgyhogy katasztrális holdan­ként a 11. évben 8 P, a következő években 10, 14, 20, 26, 34, 40 és az utolsó évben, 1953-ben 48 pen­gőt kell fizetni kamatra- és tőketör­lesztésre. A szükséges facsemetéket 72 fil­léres áron a földművelésügyi minisz­térium bocsátja a város rendelkezé­sére és az a 200 pengő hitelből azon­nal levonásba kerül. A javaslat ellen dr Miklós Sándor szólalt fel, aki elvileg ellenezte, hogy a város foglalkozzék ily telep létesí­tésével. Dr Rubinstein Mátyás öröm­mel üdvözölte a polgármester javas­latát. ű már évekkel ezelőtt sürgette, hogy Szekszárd intenziven foglalkoz­zék az exportképes gyümölcsterme­léssel. Schneider Elemér válaszolt dr Miklós Sándor ellenvetésére és szak­szerűen, pontról pontra kimutatta, hogy nem állhatnak meg dr Miklós Sándor kifogásai, amelyeket a telep létesítése ellen felhozott. Ezután vitéz Vendel István polgármester sorakoz­tatta fel alapos érveit a telep létesí­tése mellett, kiemelvén, hogy Szek­szárd városnak meg kell ragadni a földművelésügyi miniszter által a felé nyújtott kezet, e telep létesítésével példát kell mutatni a város polgár­ságának a gyümölcstermesztésre, mert ez az egyedüli gazdálkodási ág, amellyel nemcsak az ország kivi te­Hit tudunk net a „Kék könyviből?

Next

/
Oldalképek
Tartalom