Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-09-21 / 77. szám
4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1935 szeptember 21. átalakították a remek disiletekkel megszépítették. Hat estén át less mflsoron a Missa Solemnis s kétségtelen, hogy igen sokan lessnek, akik értékelni tudják ennek a pompás színpadi alkotásnak művészi vonzóerejét. A vidék érdeklódésére mi sem jellemzőbb, mint as, hogy eddig 18 keresztes gyors indítása van biztosítva, ami a távoli vidékról húszezer ember részvételét biztosítja, de ezenkívül igen sokan lesznek, akik egyénenkénti kedvezményes jeggyel utas Ai égési őrsiig közvéleményének érdeklődése fogadja a sajtóban isme* retlenlll is oly sokszor pertrakt< „Kék Könyv*-et, amely „1932—35. A Gömbös-kormány háromévi man« kásaága“ cimmel most jelent meg. A könyv rendkívül értékes dóka* mentama annak a történelmi jelentőségű nemietépitő munkának, amelyet a vitéi Gömbös Gyula veietése alatt álló kormány 1932 óta a legnehezebb körülmények köiött teljes eredmé- nyességgel véglett el, egyben pedig frappáns válási aiokra ai ellenzéki támadásokra, amelyek a tényekre való tekintet nélkül, egyéni célokat és hatalmi törekvéseket szolgálva, igaztalan kritikával illetik három esztendő nagyszabása munkateljesítményeit. A Kék Könyv bevezetésében vázolja a világkrieis kalminálása folytán a Gömbös-kormány uralomra- jutásakor Magyarországra nehezedő állapotokat, gazdasági elszigeteltségünket, külpolitikai izoláltságunkat, a mezőgazdasági termelés válságát, pémügyi bajainkat, amit súlyosbított a jövőbe vetett bizalom teljes hiánya is. A Gömbös-kormány első feladata ennek a bizalomnak helyreállítása volt, a legsürgősebb gazdasági, pénzügyi és szociális problémák azonnali megoldásával, valamint a 95 pontba foglalt Nemzeti Mankaterv megállapításával, amely célkitűzéseket, pro- grammot adott az elcsüggedt nemzetnek egy átgondolt és nagyszabású reformpolitika jegyében. A három esztendei belső politikai munka, amely vitéz Gömbös Gyula históriai jelentőségű rádiÓBiózatával a Nemzeti Egység és nemzeti ön- céluság szellemében indult meg, biztosította az országban a rend, nyugalom és biztonság uralmát, amikor egész Európát pártharcok, sőt polgárháborúk dúlták. Államháztartásunk rendbejött s fokozatosan halad a teljes kiegyensúlyozás felé. A pengő vásárlóereje csorbítatlan maradt. A gazdasági élet vérkeringése nagyméretű közmunkák, kedvező külkereskedelmi kapcsolatok és a helyes devizagazdálkodás következtében újból megindult. A védettséggel a gazdatartozások súlyos terhei alól szabadult fel az agrárius termelőréteg, amelynek a római szerződés az export- felesleg világpiaci árakon felül való elhelyezésével megfelelő gabonaárakat biztosított. A Gömbös-kormány háromévi belpolitikai működése nemcsak nemzetmentés volt, de hatalmas teljesítmények egész sorozata, amelyeket a világnézetileg egy azonos alapon álló parlamenti többség megválasztásával honorált az ország közvéleménye. A Kék Könyvnek a külpolitikára vonatkozó része különösen kiemeli a Gömbös-kormány legnagyobb eredményét, amely nemcsak CBonkaorszá- gunk, de az egyetemes magyarság legszentebb törekvését emelte többé el nem mellőzhető nemzetközi kérdéssé: a revízió gondolatának hatájogosnak tartja a mezőgazdaság nagymérvű állami támogatását. A kormány kereskedelempolitikai aktivitásának eredménye mutatkozik abban, hogy kereskedelmi mérlegünk ismét kedvezően alakul. Míg három év előtt csak 6 millió pengő volt a kiviteli többlet, 1933-ban már 78'7, 1934-ben pedig 60 5 millió. De növekedett külforgalmunk volumenje is 1932 óta közel 100 millió pengővel. Mezőgazdasági exportunkkal együtt fejlődött ipari kivitelünk is és mindez nagyban hozzájárult a nehéz devizahelyzetben lévő országunk nyersanyagellátásának biztosításához. Közlekedési politikáját a kormány teljesen a gazdasági élet szolgálatába állította. Örvendetesen fellendült idegenforgalmunk, erőteljesen fejlődött gyáriparunk, amit az iparban foglalkoztatottak számának 20—25°/o os emelkedése bizonyít. A belső nyersanyagszükséglet 75 */o át hazai anyagokkal látjuk el, megindult a kis és középipar helyzetének intézményes javítása s az ipari munkásság szociális felemelkedése az állam gondoskodásának tárgya lett. A kormány hároméves tanügyi politikája a nemzeti művelődés és az iskolai nevelés egységének alapelvéből indult ki, a királyi főigazgatóságok felállításával megteremtette a közoktatásügyi igazgatás egyszerűsítését, a nsmzetismereti oktatás szellemében uj alapokra fektette az egységes középiskolai oktatást. Az uj tanterv különös súlyt helyez a testnevelésre, fontosságát megillető helyre állítja a mezőgazdasági szakoktatást. Számos intézkedés történt a felső oktatás és a művészeti politika terén is s mindezeket az intézkedéseket öntudatos fajszeretet és meleg szociális érzés hatja át. Ennek a szellemnek egyik legszebb megnyilatkozása a közoktatásügyi tárca ismeretes ADOB akciója volt, amely több mint 1300 állásnélküli diplomás ifjút juttatott kenyérhez. Az igazságügyminisztérium hároméves reformmunkájának a főfelügyeleti jogkörből eredő, valamint a jogszabályalkotás terén végzett sokoldalú eredményeit ismertetve, igen érdekes számszerű összefoglalásokat közöl a Kék Könyv a háromesztendei kormányzás tejesitményeiről. Három év alatt az állami kiadások 1388 millió pengőről 1176 millió pengőre csökkentek. A deficit 1931 _ 32 ben 179 7 millió pengő volt. 1934_ 35 b en a kormány gondos takarékossága következtében már csak 58 8 millió. 175*9 millió pengőt fordított a kormányzat állami beruházásokra és közmunkákra, mig az államvasuti beruházások összege 49 millió pengőre rúgott. 59 millió pengővel 280 kilométer modern közút és 1735 kilométer bekötőút épült. A folyó költségvetési évben a beruházások összege meghaladja a 80 millió pengőt, az autonómiák háztartásában pedig sikerült 100 milió pengős megtakarítást elérni Az általános hitelkamat az 1932. évi 12—14#/o-ról 8 */o-ra, a 11 %>-os bírói kamatmaximum ugyancsak 8°/#-ra, az általános gazdakamat 8 ób fél százalékról 5 és fél százalékra, a védett gazdák kamata 4°/° ra csökkent. Ezáltal a mezőgazdaság összes évi kamatterhe 224 millió helyett leszállóit 95 millió pengőre. A gazdasági helyzet javulását jellemzi, hogy a magángazdaság 1932 óta 60 millió pengő külföldi adósságot törlesztett, a betétállomány viszont 1932 októberétől 1935 júliusáig 144*4 millió pengővel emelkedett. A búza árjavulása az 1933 decemberi 7*25 pengőről 15 pengő, hasonló, sőt fokozottabb mérvű javulás mutatkozik a többi gabonatermékek áraiban is. A mezőgazdasági árindex 8 3 ponttal javult, a gyári eladási árak indexszáma 1929 óta 25 °/o kai, az ipari árindex 7 6 ponttal csökkent. Ilyenformán az agrárolló 15*9 ponttal, tehát körülbelül 30 %> kai szűkült. Mindezek és a Kék Könyvben közölt többi adatok cáfolatlanul bizonyítják, hogy a háromévi kormányzati tevékenység a katasztrófálisan nehéz viszonyok között is olyan eredményeket produkált, amelyek a legszélesebb néprétegek megélhetési terheinek könnyítését, nagyobb kultúráját és szociális helyzetének javulását segítették elő s megteremtették az alapot arra, hogy a Gömbös kormánynak a revízióért megindított külpolitikai tevékenységét és a belső újjáépítésre irányuló reformmunkáját az egéBZ nemzet lelkes odaadással, bizalommal és együttmunkálkodással támogassa. Képviselőtestületi ülés nak. A jelek szerint az idei katolikus nagygyűlés idagenforgalmi szempontból közvetlenül a Szent István-hét nagyarányú tömegfelvonulásai után következik. Kovács Sándor nyilatkozatából éles kontúrokkal bontakozik ki a katolikus tömegek fegyelmezett érdeklődése ez iránt a nagyszabású manifesztáló iránt. A jegy kedvezményeket és mindennemű tudnivalót kész örömmel közük a plébániai hivatalok, ahol a jelentkezőknek érdeklődniük , kell. rozott hangoztatását. Est a célt ssol- gálta vitéz Gömbös Gyula a régi barátságok megerősítésével: olaszországi, ausztriai, németországi, lengyelországi és bulgáriai tárgyalásaival, amelyek által sikerült külpolitikai elszigeteltségünket megszüntetni. A három esztendő külügyi vonalvezetésének következtében ma már senki sem vonja kétségbe Magyarország egyenjogúságát a fegyverkezési egyenlőség kérdésében, nélkülözhetetlenségét a danái probléma megoldásában, ami utat nyit a revíziónak békés eszközökkel való előmozdítására. Részletesen foglalkozik a könyv a gazdaságpolitika háromesztendei eredményeivel, külön tárgyalva a kormány pénzügyi politikai, agrárpolitikai, kereskedelmi és ipari politikai intézkedéseit. Kétségtelen a közölt hivatalos adatok szerint, hogy a kormány az államháztartásba rendet teremtett, a költségvetésben megvalósította a realitást, a deficitet évről- évre csökkentette és igy biztos lépésekkel halad a budget egyensúlyának helyreállítása felé. A gazdasági élet egészségtelen korlátozása nélkül a kormányzati ellenőrzés és felügyelet 115 millió pengővel csökkentette a lakosság közterheit b a helyes és célravezető takarékosság mellett biztosította az igazságos és arányos adóztatás elvét, nem feledkezvén meg a többgyermekes családok, hadirokkantak, általában pedig a kisemberekkel szemben a szociális jellegű kedvezményekről. A teljesen befagyott hitelélet merevsége felengedett s a hitelellátás fokról- fokra, ismét megindult. Lényegesen csökkentette a kormány a kamatterheket s célszerű intézkedései kö vetkeztében a transzferalapban gyű mölcBözetlenül hevert pénz ismét visz szaáramloit a gazdasági vérkeringésünkbe. A külföldi pénzügyi összeomlások idején hitelszervezetünk szilárdan megállott s a helyes deviza- politika eredményeképpen sikerült a pengő belső vásárló erejét megőrizni, úgyhogy a külföldi értékelés emelkedett. Legfőbb gondját képezte a kormánynak a magyar gazdatársadalom nehéz helyzetének orvoslása. Nagy lépésekkel haladt előre mezőgazdaságunk átszervezése a piacképes minőségi termelés irányában. Sikerült a kormány értékesítési politikájának az agrártermények árszínvonalát újból felemelni. Ezen a téren valósággal nemzetmentő jelentősége volt vitéz Gömbös Gyula római megegyezésének, amely biztosította a magyar gabonafölöslegek elhelyezését éa az áraknak világparitáBon felül való állandósítását. A gazda védelem nyugalmi állapotot teremtett a gazdaadósok javára, úgyhogy elérkezett az idő és lehetőség a kérdés végleges rendezésére. A kormány céltudatos tevékenysége következtében ma már az ország közvéleménye is elismeri az agrár- politikai szempontok elsőbbségét és Ssekszárd város képviselőtestülete vitéz Vendel István polgármester elnöklete alatt folyó hó 17-én délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek egyedüli tárgya Szek- szárd városnak 24 kát. hold földön való gyümölcsös létesítése tárgyában hozott határozat volt. Az alapoaan megindokolt polgár- mesteri javaslatot dr Cs. Papp Jenő helyettes polgármester terjesztette elő. A polgármester bejelentette, hogy a földművelésügyi minisztérium kiküldötte ; Gergely István gazdasági tanácsos, kertészeti iskolai igazgató véleménye szerint a Sió mellett elterülő földet téli alma termesztésére igen alkalmasnak találta. A telepítés céljára a földművelésügyi minisztérium katasztrális holdanként 200 pengő kölcsönt folyósít, amely után a város 11 éven keresztül 21/,0/, kamatot tartozik fizetni, évi 3°/o pedig a felveendő kölcsöntőkéhez csatoltatik és a kölcsön törlesztése csakis a 11. (4946.) évben kezdődik meg, mégpedig progresszív módon, úgyhogy katasztrális holdanként a 11. évben 8 P, a következő években 10, 14, 20, 26, 34, 40 és az utolsó évben, 1953-ben 48 pengőt kell fizetni kamatra- és tőketörlesztésre. A szükséges facsemetéket 72 filléres áron a földművelésügyi minisztérium bocsátja a város rendelkezésére és az a 200 pengő hitelből azonnal levonásba kerül. A javaslat ellen dr Miklós Sándor szólalt fel, aki elvileg ellenezte, hogy a város foglalkozzék ily telep létesítésével. Dr Rubinstein Mátyás örömmel üdvözölte a polgármester javaslatát. ű már évekkel ezelőtt sürgette, hogy Szekszárd intenziven foglalkozzék az exportképes gyümölcstermeléssel. Schneider Elemér válaszolt dr Miklós Sándor ellenvetésére és szakszerűen, pontról pontra kimutatta, hogy nem állhatnak meg dr Miklós Sándor kifogásai, amelyeket a telep létesítése ellen felhozott. Ezután vitéz Vendel István polgármester sorakoztatta fel alapos érveit a telep létesítése mellett, kiemelvén, hogy Szekszárd városnak meg kell ragadni a földművelésügyi miniszter által a felé nyújtott kezet, e telep létesítésével példát kell mutatni a város polgárságának a gyümölcstermesztésre, mert ez az egyedüli gazdálkodási ág, amellyel nemcsak az ország kivi teHit tudunk net a „Kék könyviből?
