Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)

1935-09-11 / 74. szám

4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG I 1935 szeptember 11. Egy nagy N«ldlngar*Niidn«rO kályha igen jó állapotban, eladó. — Bővebbet a Szekszárdi Népbanknál. 649 6016—1935. tkv. szám. ímrtil MrdeffflénNtlvonat. Országos Falusi Kis'akásépitési Szövetke­zet budapesti bej. cég végrehajtatónak, Keg- lovics József végrehajtást szenvedő ellen in­dított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következté­ben az 1881:1LX. te. 144., 146. és 147. §-ai értelmében elrendeli a végrehajtási árverést 218 pengő 12 fillér tőkekövetelés, ennek 1930. évi szeptember hó 1. napjától járó 4o/0 kamata és 8 % késedelmi kamat és a csatlakozódnak kimondott m. kir. Teréziánum alapnak 109 P 09 f jár. behajtása végett, a szekszárdi királyi járásbíróság területén levő, Decs községben fekvő, s a decsi 2869. számú betétben f 1. sorsz. 3701'5. hrszám alatt 350 D-öl házhelyre és az adó- és érték­bizonyítvány szerint rajta épült házra 1500 pengő kikiáltási ár mellett. A telekkönyvi hatóság az árverésnek Decs községházánál megtartására 1935 szeptember hó 27. napjának délelőtt 10 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881. évi LX. te. 150. §-a alapján a következőkben állapítja meg: Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron eladni nem le­het. (1908: XLI. te. 26. §.) Az árverelni szándékozók köte'esek bánat pénzül a kikiáltási ár 10°/o-át készpénzben, vagy óvadékképes értékpapirosban a kikül­döttnél letenni. Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig ki* egészíteni. Szekszárd, 1935 május 23. 648 Dr Péter, kir. járásbiró. RnmehimfAb legerősebb tölgyfából készítve, DUlUdflUrilUlt újak literenként 10fillér, hasz­náltak literenként 7 fillér. Óriási raktár miatt el­ad: GSrtacr Simon és Fim, Budapest. Iroda: Visegrádi-utca 28. — Telefon: 916—68. — Raktár; Dohány-utca 77. 646 A tamási királyi járásbíróság, mint telek­könyvi hatóság, 3551—1935. tkv. sz. Árverési hlrdetménv - kivon ut. Dr ArbanászZoltán végrehajtatónak, Gomb­kötő Kristóf végrehajtást szenvedő ellen in­dított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következté­ben az 1881. évi LX. te. 176. és 185. §-ai értelmében elrendeli az újabb árverést 118 pengő 26 fillér tőkekövetelés, ennek 1931. évi december hó 8. napjától járó 8% ka­mata, 28 P 72 f eddig megállapított per- és végrehajtási és az árverési kérvényért ez­úttal megállapított 10 pengó 10 fillér és 5 P 50 f újabb költség behajtása végett, a tamási királyi járásbíróság területén levő, Pincehely községben fekvő, s a pincehelyi 2277. számú betétben A 1. 1—4. sorszámú 8469., 8470., 8471. és 8472. hrszám alatt felvett legelő, szántó és ház a Remetehegyen ingatlanokra 2343 P kikiáltási árban. A telekkönyvi hatóság az árverésnek Pin­cehely községházánál megtartására 1935. évi december hó 18. napjának délelőtt 10 éráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881, évi LX. te. 150. §-a alapján a kővet­kezőkben állapítja meg: Az árverés alá eső ingatlanokat a fedezeti elv értelmében 2000 pengőnél alacsonyabb áron eladni nem lehet. Az árverelni szándékozók kötelesek bánat­pénzül a kikiáltási ár 10°/0-át készpénzben, vagy az 1881: LX. t.-c. 42. §-ában megha­tározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek elóleges bírói letétbe helye­zéséről kiállított letéti elismervényt a kikül­döttnek átadni és az árverési feltételeket alá­írni. Tamási, 1935 június 17. 645 Dr Baróthy, kir. járásbiró. Kiadd lakás. Szekszárdon, Bezerédj-utca 4—6. szám alatt, a Garay-térre nézó egy szoba és 3 udvari szoba, előszoba, 1 konyha, 1 üve- I gezett folyosó, 1 éléskamra, pince és i padlásrészből álló lakás, november 1-re I kiadó. — Értekezni lehet a Szekszárdi i Népbanknál. 584 i MOZI Igazgató 3 KRENNER JÓZSEF Szerdán, szeptember 11-én Csütörtökön, szept. 12-én este */s7 és */»9 órakor Ellopott ember Vígjáték Főszereplők: Uly Damita és Henry Garat Fox világhiradó Szombaton, szeptember 14. este */,7 és x/,9 órakor Vasárnap, szeptember 15. délután 3, 5, este 7 és 9 órakor I Qt órakor a helyár 40, 00 és 70 fillér. + J A szezon legjobb kémfilmje: Moszkvai éjszakák Főszereplők: Annabella és Harry Baur, a legjobb jellemszinész ! Magyar híradó ! A pécsi kir. törvényszéktől. B. II. 1759/5—1935. szám. A Magyar Szent Korona nevében! A pécsi királyi törvényszék, mint büntető bíróság, a sajtó utján elkövetett választási visszaélés vétsége és rágalmazás vétsége miatt Blázsik Ferenc ellen indított bűnügy­ben a királyi ügyészségnek 4325/kü—1935. számú vádiratában foglalt és a főtárgyaláson dr Dulin Jenő által tmelt vád felett Pécsett 1935. évi junius hó 3. és folytatólag 19. napján megtartott nyilvános főlárgyalás alap­ján meghozta a következő ítéletet: A kir. törvényszék Blázsik Ferenc 1875. évi november hó 25-én Csongrádon szüle­tett, szekszárdi illetőségű és szekszárdi Mátyás király-utca 2. szám alatt) lakos, róm. kath. vallásu, nős Steiner Ilonával, 3 gyer­mek atyja, nyug. vasúti főintéző, a »Tolna­megyei Újság« felelős szerkesztője, katonai szolgálatot nem teljesített, vagyontalan vád­lottat bűnösnek mondja ki, mint az 1914. évi XIV. te. (St.) 33. §. első bekezdése sze­rinti szerzőt az 1925. évi XXVI. te. 151. § ába ütköző sajtó utján elkövetett választási visszaélés vétségében és ezért Blázsik Fere c vádlottat az 1925. évi XXVI. te. 151. § a alapján a Btk. 92. § ának az alkalmazásával 50 (Otven) pengő pénzbüntetésre Ítéli, ennek a büntetésnek a végrehajtását azouban a Bn. 1. ‘ -a alapján három (.3) évi próbaidőre felfüggeszti. A politikai jogok gyakorlatának felfüg­gesztését, mint az 1925. évi XXVf. te. 167. § ában előirt mellékbüntetést a Btk. 54. § ának második bekezdése alapján mellőzi. A pénzbüntetést, amennyiben annak végre­hajtása ntóbb jogerősen elrendeltetnék, a végrehajtást elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt kell végrehajtás terhével bármely m, kir. posta- hivatalnál, — az erre a célra rendszeresite t postatakarékpénztári befizetési lappal az »Igazságügyminisztérium Büntetéspénzek be­vételi számlája Budapest« címen nyitott csekkszámla javára az 1892. évi XXVII. te. 3. §-ában meghatározott célra megfizetni. Vádlott a Bp. 480. § a értelmében köteles az eddig felmerült bűnügyi költség fejében (egyszáznégy) 104 P 20 fillért és az ezután felmerülő bűnügyi költséget az államkincs­tárnak megtéríteni. Köteles a vádlott a Bp. 489. §-a értelmé­ben dr Dulin Jenő szekszárdi lakos ügyvéd sértettnek (egyszáz) 100 pengőt utánjárási költség fejében az ítélet jogerőre emelkedé­sétől számított 15 nap alatt végrehajtás ter­hével megfizetni. A kir. törvényszék a Bp, 574. § utolsó bekezdése alapján elrendeli, hogy az ez ügy- beni ítéleteket indokaival együtt a Szekszár­don megjelenő »Tolnamegvei Újság« cimü időszaki lap szerkesztője ebben a lapban a jogerős {(életek kézbesítése után megjelenő legközelebbi számában tegye közzé. Az Ítéletben megállapító t pénzbüntetés 'rt, — amenny ben annak végrehajtás < utóbb elrendeltetnék, — továbbá a bűnügyi költ­ségekért és a sértett részére megítélt után­járási költségért a St. 40 §-a értelmében j először felelős a »Tolnamegyei Újság« hír­lapkiadó rt. cég, mint a »Tolnamegyei Új­ság« felelős kiadója a bzlositékul letett összeg erejéig, — amennyiben a pénzbün­tetést, a bűnügyi költségeket, vagy a kárté­rítést a biztosíték nem fedezi, a meg llapi- tott összegeket másodsorban Blázsik Ferenc vádlottól kel behajtani, aki azokért egész | vagyona erejéig felelős. Amennyiben ez sem ; lehetséges, harmadsorban az egész vagyona l erejéig felelős »Tolnamegyei Újság« hírlap- I kiadó rt. cég felelős kiadótól, negyedsorban : pedig a Molnár-féle nyomdai mfiintézet és ! szab. iróalzatgyár rt. szekszárdi cégtől, mint j a »Tolnamegyei Újság« cimü időszaki lap nyomdatulajdonosától kell behajtani. Ha pedig a pénzbüntetést egészben vagy részben behajtani egy általában nem lehetne, azt a St. 41. §-a értelmében a II. Bn. 8., 9. és 10. §-ai alapján tiz (10) pengőnként egy (1) napi, összesen öt (5) napi fogházra kell átváltoztatni. A kir. törvényszék elrendeli, hogy az íté­let jogerőre emelkedése után hiteles kiad­mányban a Bp. 494. § hetedik bekezdése alapján a pécsi kir. ügyészségnek, dr Dulin Jenő sértettnek, a »Tolnamegyei Újság« fe­lelős szerkesztőjének, kiadójának és nyomda­tulajdonosának kézbesittessék, a m. kir. rend­őrség szekszárdi kapitányságával pedig kö- zöll essék. Indokolás: A ktr. törvényszék a főtárgyalás bizonyí­tékai, nevezetesen Blázsik Ferenc vádlottnak és dr Dulin Jenő sértettnek a főtárgyaláson tett előadása, jánosi György, Perczel Dezső, Gömbös Miklós, Obendorf Zoltán, Oszter Károly, Csapó Sándor, Kovács Sándor, dr Basch Ferenc tanuknak a főiárgyaláson tett vallomása a »Tolnamegyei Újság« cimü hetilap 1935. évi március hó 27-i számában a 2. oldalon megjelent »Eckhardt Tibornak nem szívügye a szekszárdi kerület sorsa« feliratú sajtóközleménynek a főtárgyaláson felolvasott tartalma alapján megállapítja a következő tényállást: A szekszárdi választókerületben 1935. évi március hó 31 én országgyűlési képviselő- választás volt. Ezt megelőző választást küz­delemben a független kisgazdapárt hivatalos jelöltje dr Dulin Jenő szekszárdi ügyvéd sértett volt az egyik képviselőjelöltje. Ugyan­ezen időben a bonyhádi választókerületben dr Basch Ferenc, a magyarországi német népművelési egylet főtitkára ugyanezen füg­getlen kisgazdapárti programmal küzdött a mandátumért. Dr Basch Ferenc szélsőséges német nemzetiségű elveit hangoztatta a pro­grambeszédeiben, de azért választókerületé­ben magyar érzelmű független kisgazdapárti tekintélyesebb emberek is támogatták s a falvakban az a hir terjedt el, hogy dr Dulin Jenő sértett, mint a tolnamegyei kisgazda- párt igazgatója, az üzente Kolep Kérésztély- lyel a váraljai választóknak, hogy tekintet nélkül a személyre, a független kisgazda- párti jelöltet támogatni kell. Dr Dulin Jenő azonban dr Basch Ferencet személyében nem ismerte, vele paktumot nem kötött és dr Basch Ferenc sem fordult támogatásért dr Dulin Jenőhöz közvetve sem, hanem ki­zárólag Budapesten próbálkozott összeköt­tetésbe kerülni a független kisgazdapárttal, de eredménytelenül. A kisgazdapárti pro­gram révén sok párthivet szerzett magá­nak dr Basch Ferenc választókerületében, s ennek ellensúlyozására a bonyhádi kisgazda- párt hazafiasán érző vezetőemberei, Gömbös Miklós bonyhádi reálgimnáziumi tanárral az élükön dr Eckhardt Tibortól, mint a függet­len kisgazdapárt elnökétől táviratot eszkö­zöltek ki arról, hogy dr Basch Ferenc, aki pángermán izgató hírében állott, nem hiva­talos jelöltje a kisgazdapártnak s azt ki- plakátiroztatták. Dr Basch Ferenc pártja azonban erre ellenplakátokat jelentetett meg s azok a jelzett táviratot hamisítványnak bé­lyegezték. Ezután a független kisgazdapárt­nak egyik lelkes tagja, Perczel Dezső fö d- birtokos, az u. n- csendes héten Rajniss Fe­renc támogatására Dombóvárra utazó dr Eckhardt Tibor elé utazott Sárbogárdra s rábeszélésére dr Eckhardt Tibor, — aki Dombóvárról Szekszárdrr készült dr Dulin Jenő támogatására — megrövidítette dombó­vári tartózkodását és Perc e Dezső autóján elutazott Bonyhádra és ott mintegy 200 em­ber előtt kijelentette, hogy dr Basch Ferenc nem hivatalos jelöltje a kisgazdapártnak. Ilyen előzmények után Blázsik Ferenc vádlott, — aki a választási küzdelemben dr Dulin Jenő sértett ellenjelöltjét támogató »Tolnamegyei Újság« cimü Szekszárdon hetenként kétszer megjelenő és 10.000 ko­rona biztosítékkal rendelkező keresztény politikai és társadalmi lapnak a felelős szer­kesztője, — »Eckhardt Tibornak nem szív­ügye a szekszárdi kerület sorsa« cim alatt: közleményt irt és azt a »Tolnamegyei Ujságc 1935 évi március hó 27 i kelettel megjelent XVII. évfolyam 26. számában, vagyis még a választás befeiezése előtt közzétette. Ebben' a sajtóközleményében a vádlott, mint szerző- tényként leszögezi a következőket: » ... Eck­hardt Tibor nem Dulin támogatására jött vármegyénkbe, hanem tulajdonképpen Bony­hádra utazott annak a kijelentésére és han­goztatására, hogy semmi köze dr Basch Ferenchez, a német nemzetiségű izgatóhoz, aki Dulin ajánlásával szerzett ott magának pozíciót és akit napokon keresztül a Függet­len Kisgazdapárt Dulin által dirigált kortes­csapata kisért a bonyhádi kerületben.« A jelzett lappéldányok azután mind kiárosittat- tak, a kéziratot pedig a vádlott megsemmi­sítette A vád tárgyává tett sajtóközlemény aláírás nélkül jelent meg a »Tolnamegyei Újság« cimü időszaki lapban, melynek kia­dója a »Tolnamegyei Újság« hírlapkiadó rt. szekszárdi cég nyomdatulajdonosa pedig a »Molnár-féle nyomdai műintézet és szab. iróalzatgyár rt,< szekszárdi cég. A vádbeli cikkre vonatkozólag az 1925. évi XXVI. t. c. 169. § első bekezdésében előirt feljelentést dr Dulin Jenő sértett a választás befejezésé­től számított harminc napi határidő alatt előterjesztette. A vádlott a főtárgyaláson elismerte, hogy a sajtóközleményt ő irta, tehát annak ő a szerzője és a sajtóközlemény tartalmáért a sajtójogi felelősséget is vállalta. Azonban bűnösségét tagadva azzal védekezett, hogy a közérdek megóvása céljából a valót irta meg a vádbeli sajtóközleményben és megis­mételte törvényes határidőn belül már elő­terjesztettvalóság bizonyítása iránti kérelmét. Dr Dulin Jenő sértett maga is kérte a valóság bizonyítását és ellenbizonyítást is ajánlott fel s ezért a kir. törvényszék a va­lóság bizonyítását a Bv. 13. §-. I. bek. 1. pontja és utolsó bekezdése alapján elrendelte* A valóság bizonyítása azonban a vádbeit sajtóközlemény lényegét illetően nem sikerült, mert a kihallgatott tanuk vallomásából az állapítható meg, hogy Perczel Dezső bírta rá dr Eckhardt Tibort, hogy jöjjön Bonyhádra- dr Basch Ferenc ellensúlyozására és hogy dr Dulin Jenőnek nem volt semmiféle kap­csolata dr Basch Ferenchez s ebből folyóan valótlan a vádbeli sajtóközleményben foglalt' az a tényállítás is, hogy dr Basch. Ferenc Dulin ajánlásával szerzett volna a maga részére a bonyhádi kerületben pozíciót és valótlan az is, hogy napokon keresztül a Független Kisgazdapárt Dulin által dirigált kortescsapat kisérte volna dr Basch Ferencet" a bonyhádi kerületben, tehát valótlan az a beállítás is, mintha a magyar hazafiságróf előnyösen ismert dr Dulin Jenő országgyű­lési képviselőjelelölt megválasztatása érdeké­ben nem átallotta volna olyan eszközhöz nyúlni, hogy egy nemzetiségi izgatót ajánl más kerületben s a kortes csapatával kísér­teti azt kerületében. A való gyanánt elfogadott tényállásból kitűnik, hogy a vádlott abból a célból, hogy a szekszárdi választókerületben a választás eredményét dr Dulin Jenő képviselőjelöltre hátrányosan befolyásolja, nevezett jelölt sze­mélyére vonatkozólag a célzott eredmény elérésére alkalmas valótlanságot (allűrt) sajtó utján terjesztette. Ilyen körülmények között vádlottnak vád tárgyává tett cselekménye az 1925. XXVI. te. 151. §-ába ütköző sajtó utján elkövetett választási visszaélés vétségének a tényálla- dékát mindenben kimeríti és pedig akként,' hogy abba a dr Dulin Jenő sérelmére sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségének a tényálladéka, mint eszközcselekmény bele olvad. A vádlott javára nem forog fenn sem a bűnvádi eljárás megindítását vagy a beszá- mithatóságát kizáró, sem a büntethetőséget megszüntető ok s ezért a kir. törvényszék vádlottat a fentebb megjelölt vétségben bű­nösnek mondotta ki és megbüntette. A büntetés kiszabásánál a kir. törvényszék enyhítő körülménynek vette a vádlott töre­delmes beismerését, hogy tétiét a választási küzdelem hevében követte el, hogy a lap fizetett szerkesztője volt és igy annak szel­lemében volt kénytelen működni és hogy dr Basch Ferenc úgy látszik nemzetiségi izgató hírében állott s a vádlott könnyelműségéből s újságírói felületességből ült fel a koholt híreszteléseknek. Súlyosbító körülmény hiányában a kir,. törvényszék vádlott javára a Btk. 92. §-át; alkalmazta, sőt törvényes akadály hiányában a pénzbüntetés végrehajtását a Bn. 1. §-a alapján a vádlottal szemben fel is függesz— tette azon különös méltánylást érdemlő ok­ból, hogy kétségtelenül hazafias célt óhajtott szolgálni cikkével. Az ítél zt egyéb rendelkezései a felhívott i törvényszakaszokon alapulnak. Pécs, 1935. évi junius hó 19. napján. dr 6aray Lajos s. k. kir. tvaziki bíró. dr Szüt8 lend s. k. kir. tvszki tanácselnök.­dr Búzás Árpád: s. k. kir. tvBzki bird, előadó. Molnár féle nyomdai műintézet és szab. iróalzatgyár rt. nyomása, Szekszárd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom