Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-09-04 / 72. szám
XVII. évfolyam Szekszárd, 1935 szeptember 4. (Szerda.) 72. szám* TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség kiddóhivfltfll i I Főszerkesztő i Szekszárdi Népbank épületében. Telefon szám: 85 és 1021 SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztői BLÁZSIK FERENC .. , ... , A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési állt | , , . I Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető Egész évre •*- pengő || Félévre — — — 6 pengő | közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllltmélersoronként 10 fillér, MÜástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. A maővar nevelői gondolat teliessége Irta: Barabás András A nevelői gondolkodás sok évszázados utján különböző alakuláson ment át. A müveit Európának számitó or* szágokban ma ismét elfoglalta helyét az a neveiéi gondolkodás, amely az Istenségben látja az emberi és nemzeti lét forrását és koronáját. A Gondviselő jelöli ki az emberek és a népek céljait és feladatait. Nem ellenére és nem nélküle, de vele és benne éri el az ember is, a nemzet is célját. Csak ez lehet az a nevelői gondolkodás, CBak ezen alapulhat az a pedagógia, melyet ma egész, teljes, totális nevelésnek neveznek. Főfeladata a mai kiterjedt körű nevelői gondolkodásnak, hogy miként az élet vonalain, a nemzet történelmi síkján is küzdőképesebb legyen a mai ember a réginél. Tudja azt a mai ember, hogy az angafold és a mennyei atya közöB gyermeke, a nemzet pedig helyhez kötve ott kell hogy teljesítse történelmi feladatát, hová a Gondviselés állította. Totális nevelés csak úgy gondolható el, ha az ember földből vett testét és isteni szikrából eredt lelkét együtt, össz- hangzatosán tekinti egésznek s úgy akarja tökéletesíteni. Ha olyan érték- elmélet alapjára helyezkedik, amelynek csúcsán nem az érzéki érzelmek, nem az anyagi javak, hanem az eszményi, az örök értékek állanak. „Világpolitikai káoszban élünk — mondta Gömbös Gyula miniszterelnök, — melynek tengelyében a világnézeti káosz áll". („A nemzet öncéluaágáért" 15. oldal.) És a magyar kormányok a bolsevizmus kialakulásának elmúlt évtizedében a keresztény világnézet alapján állanak. „Magyar faji sajátságokban gyökerező, keresztény erkölcsön és világnézeten felépülő nemzeti kultúrát akarunk". (Nemzeti Muukaterv 83, pontja.) Ebben a mondatban meg van adva a magyar totális pedagógia lényege. Benne van ebben mint első tényező az Istenség eszméje és a keresztény valláserkölesi alap, benne mint második tényező, a nemzetnevelés gondolata, a kettő ditását és az egységes nemzeti világ nézet kialakítását. Nem ismerjük el a magas kultúra és a nópművelődés közt mesterségesen támasztott ellentét jogosultságát és a magyar nemzeti művelődés egysége és teljessége érdekében egyaránt fontos feladatunknak tartjuk magaB kultúránk színvonalon tartását és népkültu- ránk hatványozott fejlesztését". A népies politika szükségességét han goitatta a miniszterelnök a felsőházban tartott bemutatkozó beszédében is. A kölcsönös egymásrautaltságot hangsúlyozta: „az összes társadalmi rétegek teljes harmóniájával lehet megmenteni Magyarországot" mondta. E célból a nemzet nevelőinek elsőrendű feladata a nemzeti közszellem kialakítása, az egységes nemzeti világnézet felépítésének erőteljes mnn- kálása. Ebben az irányban a vallás- és közoktatásügyi miniszter máris igen fontos lépést tett a középiskolai reform uj törvényével és a tanügyi közigazgatás átszervezésével. A nép széles rétegein alapuló lelkileg érés nemzet kialakítása nézőpontjából a nevelést kell előtérbe helyezni az iskolában még mindig tapasztalható túlterhelés megszűnte tésével. A szükkörtt értelmi nevelés kora lejárt, a teljes ember kineve lése lépett előtérbe. És pedig a mai élet követelményeinek megfelelő min denoldalu művelés által. A magyar neveiéi gondolat teljessége tehát a szülőföldet, a népiséget karolja fel, családi, állampolgári őb vallásos nevelést céloz és a túlzott tágy- és szakismeret helyett a népet és Istent, vallást, történelmet, nemzeti nyelvet tekinti legfontosabbnak és főleg fölébe helyezi a nevelést a tanításnak. Mindezek megvalósítására előtérbe kell lépnie a tanítói személyiségnek, nemcsak azért, mert „a nevelés személyes munka, személyes meggondolást kíván", de mivel bebizonyosodott, hogy tanítási technikával, megmerevedett nevelői formalitásokkal, gépies munkával Bemmire sem megyünk, ott élő anyaggal dolgozunk, hol nem holt anyagot, hanem eleven embert akarunk formálni. Szekszárd költségelőirányzata teljes összhangban. „Politikánk célja a magyar nemzet megerősítése, felvirágoztatása, a nemzet minden tagja részére elérhető legnagyobb erkölcsi és anyagi jólét biztosítása1*. („A nemzet öncéluságáért" 66. oldal.) Olyan nemzetnevelést tekinti ez a politika elsőrendű feladatnak, amelynek nemcsak anyagi, hanem ideális céljai is vannak. Ennél tökéletesebb, teljesebb pedagógiát nem kell keresnünk. Lényeges jellemvonását találjuk továbbá a magyar totális pedagógiának a Nemzeti Munkaterv 85. pontjában t „Kötelességünknek tartjuk az uralkodó lelkiválság leküzdését, a nemzet lelki újjászületésének előmosindítvány pedig, amelyet dr DuKn és dr Miklós képviselőtestületi tagok a kereseti adó felemelése elleti tét* tek, a földmives lakosság pótadójának 4 és fél százalékkal való felemelését jelentené. Ugyancsak az ősz- szes lakosság pótadójának emelését vonná az íb maga után, ha a villamos- és vízművek nem járulnának hozzá a háztartási költségek viseléséhez. Ez érdeke lehetne egyeB máé osztályoknak, de abból a földmives lakosságra csak újabb lényeges megterhelés származnék. A hosszú szónoklatok — a polgármester szerint — azt célozták, hogy a város vezetősége ne terjeszthesse fel a törvényesen előirt időben a költségvetést és hogy emiatt megrovás érje a fel* sőbb hatóságok részéről. Bejelentett» ezután, hogy a tanácskozások rendjét szabályozandó, olyan ügyrendet terjeszt legközelebb a képviselőtestület elé, amely megfelel a város ér-- dekeinek és a felszólalások idejét ssa- a. Arra mutatott ezután rá a polgár- mester, hogy a város vezetőségét a pőtadó feltörné Szásában mulasztás nem terheli, mert 115.000 pengőre rúg a* a többlet, amelyet törvényes rendelkezések parancsa folytán a költségvetésbe fel kellett venni. Szekszárd viszonyai — úgymond a polgármester — a pótadó tekintetében sokkal kedvezőbbek, mint a legtöbb magyar városban, hiszen itt minden fillér a legnagyobb gondossággal használta- tik fel. Aggodalomra SzekBzárddü azért sincs ok, mert más vidékek aszályos termésével szemben a búzatermés kitűnő volt és úgy a bor, mint a tengeri is jónak mutatkozik. A polgármester nagy helyesléssel fogadott felvilágosító beszéde után a költségvetést 31 szóval 16 ellenében elfogadták. Áttért ezután a közgyűlés a tárgysorozat egyéb pontjainak a tárgyalására. Esek közt fontosabb volt a közüzemi alkalmazottak fegyelmi szabályzata, mert a közigazgatási tisztviselőkre érvényes szabályzat ezekr* nem vonatkozik. Ennek megalkotására bizottságot küldtek ki. Még a polgármester azon indítványa váltott ki nagyobb vitát, amely 30 katasztrális hold területen létesítendő gyümölcsösre vonatkozott* Az ellenzék ezt is erősen ellenezte, de a többség megbízta a polgármestert, hogy e gyümölcsös létesítésére vo< natkosólag kérje ki a földmivelésügyi minisztérium illetékes ügyosztályának, véleményét és hosszú lejáratú kölcsön ügyében is érdeklődjék és ezek után tegyen a képviselőtestületnek részletesen megindokolt javaslatot. —- Mindenesetre érdekes, hogy ezt a javaslatot is mily erősen támadta aa ellenzék, pedig ez tisztán azt célozza,, hogy egyrészt irányítója legyen a. gazdáknak gyümölcstermelést illetőleg, másrészt, hogy abból jövedelem teremtessék. A közgyűlés fái 7 órakor őrt véget. Egyes szám ára 12 fillér. A csütörtöki városi közgyűlést — mint megírtuk — az idő előrehaladottsága miatt félbe kellett szakítani és a város költségvetését folytatólagosan pénteken délután tárgyalta a képviselőtestület. A villamos- és jégmfl költségvetésével kezdődött az ülés, melyen az ellenzék részéről különféle kifogások hangzottak el. A kifogásokra Tóth Pál városi főszámvevő adta meg a fel világosit ásókat, megmagy arázva, hogy a mostani gazdasági viszonyok közt, amikor az előirányzott összegek nem folynak be a kellő időre, az üzemeknek és a háztartásnak kölcsönösen ki kell segíteniük egymást. Arra a kifogásra, hogy a városnak nem lenne szabad hasznot huzni az üzemekből, hivatkozott a főszámvevő a kormányrendeletre, amelyek szerint a hasznot nem hajtó közüzemeket be kell szüntetni. Hiszen Budapest székesfővárosnak maga a Besz- kárt 2, 5, legutóbb pedig 7 millió pengőt adott a pótadó csökkentésére. A közüzemek tulajdonosai, a városok nemcsak a veszteség kockázatát tartoznak viselni, hanem kell, hogy a város közönsége részesedjék a nyereségből is. Schneider János, lapunk főszerkesztője a tartalékalapok jogi természetét világította meg azokkal szemben, akik az üzemek tartalékolását szükségtelennek tartották és megmagyarázta, hogy a tartalékolás többek közt azért is szükséges, hogy a be nem folyt üzemi hátralékokat ne azok legyenek kénytelenek viselni, I akik kötelezettségüknek eddig is pon- I tosan eleget tettek. Az ellenzék további felszólalásai során a város adósságait illetően fantasztikus összegek, a városi főorvost a vízvezeték vizével szemben kötelességmulasztással gyanúsító megjegy* zések hangzottak el a közgyűlésen. Az adósságokra vonatkozóan Tóth Pál fószámvevő felvilágosította a képviselőtestületet, hogy a többször is hangoztatott 3 és fél millió pengő helyett 2,200.000 pengő a város adóssága, majd dr Kelemen József tiszti főorvos utasította vissza a működése ellen irányuló gyanúsításokat és kijelentette, hogy az Országos Közegészségügyi Intézettel minden évben megvizsgáltatja a vízvezeték vizét, amelyet a tudományos vizsgálat teljesen tiszta talajból fakadó ás ivásra minden tekintetben megfelelőnek talált. Néha a vezeték némely ágaiban van ugyan némi rozsdaüledék, amely a hálózat öblítésével eltávozik, ez azonban az egészségre nem ártalmas. Vitéz Vendel István polgármester magyarázta ezután meg azt a nehéz munkát, amelyet a város vezetősége a legnagyobb lelkiismeretességgel, legjobb tudása szerint végez a költségvetés összeállítása körül. Azt hitte, hogy a vita folyamán értékes tanácsokat kap a nehéz gazdasági helyzet megjavítására az ellenzéktől, azonban a hosszú lélekzetü szónoklatok semmi, hasznos ötletet nem tartalmaztak. A költségvetések az előző évek tanulságai, a különféle felsőbb fóru- mok felülvizsgálatainak utasításai I alapján készültek és azokon bizony I bármilyen hosszú távszónoklatok sem I tudtak változtatást eszközölni, az az
