Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-07-13 / 57. szám
XVII. évfolyam. Szekszárdi 1935 julius 13. (Szombat.) 57. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztfiség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefon szám: 85 és 102 Előfizetési difi Cgész évre _ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija l'BO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 filler, jtllástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezeti reklám-, eljegyzést, családi hír, valamint a nyílttér soronként 60 fillérbe kerül. A búzáért ékesltés kél alapla. Agrár országban a gazda gondja, mindenki gondja. Legfőképpen és elsősorban az államé. Mert főként a mezőgazdaságon, a szemtermelésen nyugszik az ország existenciája. Ez az alap, amelyen épül tovább a termelés többi ága. Ha jó a termés s ha megfelelő éra is van, felléleksik az ország. Fellendül az ipar éB kereskedelem, megélénkül a magán- vállalkozás, s ha a gazda eladóból vevővé változik, megfelelvén előbb törvényes' kötelezettségeinek. Ezért van az, hogy nálunk például az asz faltjáró városi ember is, aki talán meg sem tudja különböztetni a zabot a búzától, májusban esőért imádkozik s vetéstől aratásig együtt reménykedik a gazdával. A régi jó világban, ha bőven fizetett a föld, nem volt semmi baj. Ma az aratás befejezése nem jelenti még a gondok végét. Sőt akkor kezdődik az igazi, mert mit ér a jő termés, ha a termelés költségeit sem fedezi ? Az egész világot elöntő agrárválság hullámaiban ma csak akkor ér aranyat a májusi eső, ha az őstermelő hóna alá nyúl a kormányzat céltudatos keres kedelmi politikája. Ha a kormány megfelelően kézbe veszi a buzaérté- kesités problémájának megoldását. Amint az történt már tavaly is, jó eredménnyel. A kormány körültekintő gazdasági éB kereskedelmi politikája az idén is a minimális belföldi ár és a felesle gek számára biztosított exportár kettős alapjára helyezte az értékesítés kérdését. A római paktum érvényé nek meghosszabbítása és a minimális árak megállapítása aránylag kielégítő értéket biztosit, amit csak megnyugvással és örömmel vehet tudomásul az egész ország. De az uj gazdasági évben a tavalyinál jobb a termésünk, így hát ezen a réven is javulás várható, annál is inkább, mert egy* két máris vevőként jelentkező ország jelentősen enyhíti a min* két érintő piacokon a verseny élességét. Komoly és alapos remény van hát reá, hogy a római megállapodásban nem szereplő államokban is kielégítő áron talál piacra fennmaradó expor tfeleslegün k. A busakivitel előzetes biztosításával egyenrangúan fontos kérdés a belföldi értékesítés szabályozása. A minimális állomásárak kijelölése szinte felmérhetetlen biztonságot jelent a termelőnek, aki igy előre tudja, hogy mennyit kap piacra szánt búzájáért. S a minimális ár, amely megadja a termelés rentabilitását, azt is jelenti, hogy a gabonabevásárlással megbízott szerv, vagy a gabonakereskedelem minden felkínált búzakészletet megvásárol. A gazda tehát előre kiszá mithatja búzája ellenértékét és azzal, mint biztos bevétellel számolhat. Ar változás nem fenyegeti s ha igen, az társadalom törvényes érdekképviselete, as Orsságos Mezőgazdasági Ka* mara kijelentette, hogy „a minimális áraknak a római megállapodással össsekaposolt rendszere aa el mait évben jól bevált“. Az idén is be fog válni. Hasznára a gazdáknak, javára az országnak és dicséretére a kormánynak, amely kelló idóben tette meg az eredményeket hoaó megfelelő intézkedéseket. A Nemzeti Egység Szervezetének égisze alatt Gödöllőn országos jelen* tőségü akció indult meg, amelynek eredménye szociális és nemzetvédelmi szempontból egyaránt messzire kiható lesz. Az eBzme még 1928-ból származik s lényege az, hogy sokgyermekes szülők 14—15 éves iskolánkivüli fiúgyermeke gyakorlati (ipari, háziipari, mezőgazdasági, vagy egyéb) életpályákra szakszerű oktatásban éB kiképzésben, valamint hazafias és vallásos nevelésben részesüljön, jobb érzésű emberekben ugyanis ismétel* ten felmerült a belátás, hogy tévesen értelmezett humanizmus az, amely a rossz gyermekekről mintaszerűen és bőkezűen gondoskodik, ellenben a jó gyermekeket, akiknek szülei nincsenek abban a módban, hogy gyermekeiknek gondosabb nevelést adhassanak, jóformán teljesen magukra hagyja. Az állam menteni igyekszik a rossz hajlamú gyermeket éB megpróbál belőlük hasznos állampolgárokat nevelni, ugyanakkor azonban a szegénysorén, de jóval értékesebb gyermekek nagy tömege gyakran irányítás és támasz nélkül vergődik az életben, felszívódik a nyomorúságba és tehetsége, képessége a nemzetre is elvész. Gondolkodásra és cselekvésre késztet az a tény is, hogy mig hazánkban a csecsemőkortól 12—14 éves korig az arra rászoruló gyermekekről vagy zz állam, vagy magánintézmények utján történik gondoskodás, addig a 14. évtől kezdve a fiatalkorúak, kivéve az iskolai növendékeket, rendszerint önmagukra vannak utalva és természetszerűen korlátolt belátásuk, valamint legfeljebb csekély irányítás mellett kezdik meg életüket. Ettől a kortól kezdve tehát az ilyen ifjak nevelése nemzeti szem pontból egyáltalában nem kielégítő. S ez is oka, hogy a biztos iránytű nélkül, tanácstalanul hányódó ifjúság a legkönnyebben válik prédájává minden szélsőséges tannak, amely tetszetős tormában közeledik gyöngén felvértezett leikéhez. A mozgalom célja tehát, hogy szegény jóravaló és sokgyermekes családokból vármegyénkét és városon ként, évente egy* egy gyermeket kiemeljen és négy éven át tartó hazafias és valláserkölcsi szellemben való nevelésük utján a nemzet szolgálatába állítsa őket. Idővel egész gárdája növekszik az évek során ily módon felnevelt és kiképzett megbizható iparosoknak és egyéb foglalkozási ágak művelőinek, akik tudásukkal az életben nemcsak saját maguknak, hanem vidéken a szegényebb néprétegek részére is munkaalkalmat és igy megélhetési alapot teremtenek. Az anyagiakhoz mérten már folyó év őszén történnek felvételek az Otthonba, a később meghirdetendő pályázati feltételek alapján. Jövőben pedig a felvételek évenként 40—40 iskolánkivüli ifjú számával növekednek mindaddig, mig a negyedik évben a végleges létszámot, vagyis a 160 főt elérik. Ez lesz a Fiuotthon befogadóképessége. A nevelés teljesen ingyenes, a növendékek élelmezést, teljeB ellátást és ruházatot kap nak s „felavatásuk“ után az intézmény helyezi ki őket állásba. így alakul ki majd egy szorgalmas, tö rekvő, nem CBÜggedő, áldozatkész, gerinces uj embertípus, az ideális iparos és munkás magyar megtestesttlése, az a teljes értékű állampolgár, akinek alakja, ideálja a Nemzeti Egység mozgalmának, bármily tár* sadalmi állásban dolgozzék is a nem* zetért. Érdekes az intézménynek az a szándéka, hogy a fiaotthon különböző műhelyében készült bátorokat, eszközöket, ruhásatokat nem árusítja ki, hanem a sokgyermekes, szegény magyar anyák férjhezmenendá érdemes leányai részére fogja kiházasitási hozományként ki» osztani. Az intézmény ezzel is dókámén* tálni akarja ngyanis az ő legszebb hivatását, hogy feleség és anya legyen és hogy gondtalan, puha fészekrakás örömeit ezzel is elősegítse, mert itt kezdődik az igazi házasság,, tiszta családi élet, hiszen az otthon adja meg a házastársaknak a fokozott munka értelmét és ellen* szolgáltatását. Ezt a nemes törekvést, mindent az államhatalomtól várva, senkinek, sem szabad ölhetett kezekkel néznie, hanem összefogva, egységes akarat* tál, a Hazának megmentésére és felvirágoztatására folyó heroikus küzdelemben, magunknak is mindent el kell követnünk a támogatására. Erra az összefogásra mutat rá a Kormányzó Ur parancsa, melyben azt mondjam „Hazánkat ismét naggyá, nemzetén* két megint boldoggá az ország fiainak csak olyan összefogása teheti, amely felülemelkedve mindenféle elválasztó irányzaton, az egyetemes magyar gondolat jegyében egyesit minden építő erőt.“ — Éppen ezért mindenkinek, szegénynek, gazdagnak, közületnek és intézménynek, akik a magyar faj, a magyar föld és a jövendő magyar nemzedék fenntartását mindenek elé helyezik, vallásfelekezetre való tekintet nélkül hazafias kötelessége ezt a nemzetvédelmi cél előmozdítása érdekében I létesült intézményt a maga erejéhez I képest támogatni. A* Nemzeti Egység pártélete. A Nemzeti Egység köcponti vármegyei titkára folyó hó 6 án Kétyen a további szervezési munkákról tartott részletes megbeszélést a választmányi tagokkal. Utána választmányi ülést tartott a szervezet, melyet Wolf György elnök nyitott meg. A vármegyei titkár lelkes hangú hazafias beszédben üdvözölte az egyb'gyült választmányi tagokat éB további kitartó munkára buzdította őket. A hallgatóság nagy figyelemmel és élénk tetszésnyilvánítások mellett hallgatta meg a fejtegetéseket. — A szervezet működéséről Weitert Henrik vezető titkár adott részletes kimerítő felvilá gositásokat. Felsőnánán folyó hó 7-én tartott a Nemzeti Egység szervezete szabályszerűen bejelentett és engedélyezett propaganda gyűlést, melyen az összes választmányi tagok és a lakosság közül igen sok érdeklődő és számos tag is résztvett. A gyűlést Dör- ner György elnök nyitotta meg, majd a Hiszekegy után a vármegyei titkár nagyhatású beszédben vázolta Gömbös miniszterelnök és egyben a Nemzeti Egység célkitűzését és programját. A lakosság a legnagyobb figyelemmel hallgatta a fejtegetéseket és ismételten kifejezést adott tetszésének. A legkisebb rendzavarás, vagy közbeBzólás nélkül lefolyt gyűlés után a hallgatóság a hallottakat élénken tárgyalva oszlott szét és különösen az tetszett a lakosságnak, bogy a gyűlés szabályszerű előzetes Egyes szám ára 12 fillér. csak javára szo'gál. A megállapított minimum lefelé limitálta a busa árát, az esetleges későbbi változás tehát csak felfelé irányulhat. A kormány megtette a magáét, kivívta a kereskedelempolitika rendelkezésre álló minden eszközének fel használásával biztosította a lehető legjobb megoldást. Azt az értékes és egyetlen kiutat jelentő módszert léptette életbe, amelyről a gazdaA Nemzeti Egység a gyermekekért. Sokgyermekes Szegény Magyar Anyák Országos „Szent István“ Fiuotthona.