Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-01-16 / 5. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1935 január 15. Nyugodtan alhatlk, ha az uj rendszerű amerikai tartót hullám eljárással ondoláltalja meg a haját Olcsó I Biztos I Oyors 1 (10 pengó) „Böske“ Migiiiotrfiir, hőlfésiS Szekszárd, Pirnitzer-ház 57 ben cigánymuzsikára, a kisteremben a leventesenekar játékára táncoltak, a legteljesebb jókedv és siker jegyé* ben a hajnali órákig tartott és bizonyára kedves emléke marad Szek- szárd fiatalságának. Beszámolónkban meg kell végül emlékezni arról, hogy ai estélyen bemutatott táncokat Strasser Jenó uivességből tanította be, Steiger István 2 q sienet adományozott a terem fűtéséhez, Seleznik Viktor diszitette a nagytermet, Hámori Gyula pedig a színpadot lelkesedésből, minden ellenszolgáltatás nélkül. Mzisazsolúil bizottsági fiiéi Tolna vármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 14-én délelőtt 9 órakor tartotta dr Hagymássy Zoltán főispán elnöklésével január havi ülését, amelyen a hivatal béli tagokon és előadókon kívül résztvettek a választottak közül: gróf Apponyi Rezső, báró Fiáth Tibor, báró Jeszenszky József, Kiss Lajos, Schneider Gábor és Schneider János bizottsági tagok. Elnök üdvözölte az újonnan megválasztott és régi bizottsági tagokat, amely után a bizottság a következő- kép alakította meg zz albizottságokat: Fegyelmi választmány. Rendes tagok: Döry Frigyes, Kiss Lajos, László Aladár és dr Halmos Andor. Póttagok: br Fiáth Tibor és Lin- dauer Ferenc. Gyámügyi albizottság. Rendes tagok : Döry Frigyes, Apponyi Rezső, Kiss Lajos és Schneider Gábor. Póttagok: br Fiáth Tibor ób Schneider János. Adóügyi albizottság. Rendes tagok : br Fiáth Tibor, Schneider Gábor. Póttag: br Jeszenszky JózBef. Gazdasági albizottság. Rendes tagok: br Fiáth Tibor, Döry Frigyes, Borosa Zoltán és John Sándor, Klaus- berger Károly, Létay Gyula. Népoktatásügyi albizottság. Dr Peresei Béla, Kiss Lajos, Döry Frigyes. Útügyi albizottság. Dr Perczel Béla, Döry Frigyes. Kisajátítási albizottság. Schul- theisz Rezső, Schneider Gábor. Telepítési albizottság. Döry Frigyes és Apponyi Rezső. Közegészségügyi albizottság. Dr Peresei Béla, Kiss Lajos és Schneider János. Az alispáni jelentéssel kapcsolatosan báró Fiáth Tibor szóvá tette azt a hirt, hogy a miniasterközi bizottságok a községek költségvetésébe nem engedik beállítani a Gazdasági Egyesület tagdijait. Dr Perczel Béla alispán válaszolt a felszólalásra és kijelentette, hogy ez a hir téves. Az a tényállás, hogy a belügyminiszternek van egy általános rendelete, amely szerint jótékonysági és kulturális célokra a községek nem vehetnek fel többet költségvetésükbe, mint a pót- adóalap 1 °/0 át. Lehet, hogy ebből keletkezett a téves hir. ö azon lesz, hogy ezen 1 °/0-ban a Gazdasági Egyesület tagdijai bennfoglaltassanak, Nem mi mondjuk, hanem Bázel, még pedig Bázel városának nagy és elteijedt napilapja, a „Basler Nachrichten0, amelynek magyarbarátságára általában nem igen lehet hivatkozni, „Magyarország és kedves szomszédai0 c. cikkében az alábbiakat : „Manapság oly sok szó esik Magyarországról és ha a népszövetségi tárgyalásokról olvasunk, az a benyomásunk, mintha Magyarország Európának az a rossz fia volna, aki ismételten csak arra törekszik, hogy Európa államainak harmonikus együttélését megzavarja. Már az a körülmény is azt a gyanút kelti, hogy ennek valahol mélyebben fekvő okát kell keresnünk.... Ha valaki komolyan tanulmányozta a viszonyokat Magyarországon, mély benyomást kell, hogy keltsen benne az a hatás, amellyel a trianoni béke még ma is, úgyszólván minden egyes magyar legszemélyesebb életviszonyaira kihat. Alig van oly család, amelynek körében ne lehetne hallani, hogy: „hogy a mi hazánk Erdély volt, amelyet elvesztettünk0, vagy: „Birtokunk volt Jugoszláviában, jövedelmét azonban nem élvezhetjük, mert vagy a határ innenső részén lakunk, vagy azért, mert minden magyar kézben levő birtokot a legsúlyosabb adóteher nyom0. Mi is történt tulajdonképpen a Dunavölgyében ? 1914-ben itt egy oly állam élt, amely 1018 év óta állan dőan mint politikai egység szerepelt és életét a törökök 150 éves uralma, majd a Habsburg uralom megzavarta ugyan, amely azonban e borzalmas megrázkódtatások ellenére is, úgy mint Lengyelország, önálló nemzeti étét mégis fenntartotta. Ennek az országnak földrajzi és gazdasági szempontból valósággal ideális egységű szerkezete volt. Rendivül termékeny belső alföldjét hegyek vették körül, földjét számos nagy folyó öntözte. E folyókon jutott tutajokon a hegyek fája az Alföldre és a tuta- josok ennek ellenértékeként az Alföld termését vitték magukkal hegyeik közé. Ez az egy példa is kellően bizonyítja e területek mélyen gyökeredző összefüggését. Más területek is csatlakoztak, igy Fiume, a magyar Adria partján az egész lakosság áldozatkész hozzájárulásával kiépített tengeri kikötő, amelyet közvetlen vaBUti vonal kötött össze Budapesttel, amelyen a fővárosból 12 óra alatt elérhető volt a tenger és biztositvía volt a világforgalomba való bekapcsolódás. ■ mert esen egyesület valóban oly el- j ismerést érdemlő működést fejt ki, • hogy méltán rissolgál a kösségek j támogatására. Egyes előadók előter- jesitéseinek meghallgatása után ai együttes ülés véget ért és a gyámügyi, népoktatásügyi, adóügyi és útügyi albisottságok üléseitek. Ebben a természettől gazdasági szempontból egységessé teremtett államban a nemzetiségi viszonyok elég bonyolultak voltak. 1914-ben Magyar- ország 20 millió lakosa közül kb. 11 millió magyar volt, a többiek tótok, románok, horvátok, szerbek, németek ... Mi történt itt 1919 ben ? Az 1001 évtől 1914-íg integer Magyar- országtól elvették területének nem kevesebb, mint 8/b részét és ebből „kedves szomszédjaidnak: a cseheknek, románoknak, szerbeknek egy- egy harmadrészt juttatva, sőt még az osztrákoknak is adva belőle, — utóbbiaknak nolens-volens, de nagyon bölcsen, hogy a két testvérnép között is legyen ellentét, — szétosz tóttá. Abból a 11 millió lakosból, amely a szomszédok uralma alá került, még mindig maradt kb. 3 millió magyar. Magyarország már a legrégibb időktől kezdve királyság volt. Ezzel függött össze, hogy lakosságának kulturált rétegei, a földbirtokosok, papok és tanitók a X. századtól kezdődően egészen a határokig szerte- Bzórtan éltek. Különösen az abban az időkben kevéssé lakott hegyvidékeken a kulturált réteg legnagyobbrészt magyar volt, amely mellett a németekről sem Bzabad megfeledkeznünk. Most hirtelen idegen uralom alá került sok millió Blagyar. A vasútvonalak el vannak vágva, a tutajosok eltűntek, sóját már nem kapja Baját hegyeiből, a vasat is külföldről kell behoznia, a húsz millió lakosságú ország fejlett iparának sem nyersanyaga, sem fo gyasztó területe nincs. A kedves szomszéd Kanadából vásárolja búzáját, ahelyett, hogy a magyar Alföld parasztjától venné gabonáját és száz ilyen példát ismer mindenki Magyar- országon . .. E terület gazdasági és kulturális Bzétszakitottságának további megmaradása sohasem juthat nyugvóponthoz, igy sokkal bö’csebb volna, ha a kedves szomszédok végül is megegyeznének abban, hogyan kellene saját érdekeik megóvása mellett ezt a jogtalanságot ismét jóvátenni. Az idevezető ut egyáltalában nem látszik elérhetetlennek, kétségkívül azonban oly gondolkozásmódra van szükség, amely nem áligazságokon nyugszik. Az OKZdfiosMifi srófolom ( látogatóinak szives tudomására adja, hogy lakását Szekszárdon,a Széchenyl-utca 60. Mim alá helyest« át. Szives látogatást kér. i mnnnnn HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I Téli nóta. A kihalt téli táj felett ezüst hópillék lengenek. A föld aluszik csendesen s betakarja lágy hólepel. Beköszöntött a télvilági Nyílik a fehér jégvirág. Az ereszeken jégcsapok, hegyes tövein fény ragyog. Dudordszik a szél dala. A fák tar ágán zúzmara. Csengő csilingel, fut a szán. Boldog, kit meleg szoba vár. Ródli és sítalp száll tova. Vígan siklik a korcsolya. Az udvarokból mereven bámul ki egy-egy hóember. A csúszós járdán láb helyett, háton járnak az emberek... Hólabda repül s élvezet, ha eltalálja — képedet. Szép vagy Tél, — annak, ki szereti Ki bőven vehet fát, szenet. Én dideregve járok itt... s szívem Tavaszról álmodik. Vecsey György A főispán Budapestéi. Dr Hagymássy Zoltán főispán f. hó 16-án, hivatalos ügyek elintézése végett Budapestre utazott és onnan 18-án tér vissza. — Aranylakodalom. Kovács Pál szekszárdi gazdálkodó és neje Töttös Éva e hó 13 án, vasárnap ülték meg házasságkötésük ötvenedik évforduló, ját. Délután 4 órakor a református templomban volt az egyházi szertartás, melynek keretében Tóth Lajos lelkész megható beszédet intézett az aranylakodalmas párhoz, amelyet a templomban összegyűlt hatalmas közönség elhalmosott jókivánságokkal. — Tiszteletbeli vármegyei tisztviselők kinevezó8e. Tolna vármegye törvényhatósági bizottságának e hó 10-én tartott alakuló közgyűlésén dr Hagymássy Zoltán főispán a már közöltökén kívül kinevezte dr Sztanő Sándor vármegyei közkórházi elme- és ideggyógyász főorvost és dr No- vák Miklós egyetemi magántanár, vármegyei közkórházi sebészfőorvost tiszteletbeli vármegyei tiszti főorvossá, dr Nagy Barnabás vármegyei árva- széki jegyzőt tiszteletbeli árvaszéki ülnökké, dr Zlinszky Vidor duna- földvári Ugyédet tiszteletbeli vármegyei tiszti főügyésszé. Lapunk muH számából tévesen maradtak ki fenti kinevezések, amely tévedést készséggel helyesbítjük. — Uj szakorvos. Vármegyénk alispánja dr Haiszer János szekszárdi magánorvost, OTBA körzeti orvost fölvette a budapesti Szent István kórház belgyógyászati osztályán folytatott háromévi gyakorlat alapján mint belgyógyászt és a budapesti Charité poliklinikán szerzett képesítésével mint fogorvost a szakorvosok névjegyzékébe. Trianon tükre.
