Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-06-08 / 47. szám
6. szám. 1935 jufthts 8. VII. évfolyam. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA ________________________________’ Fe lelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. titkár. Szerkesztőség: Szekszárd, Vármegyeház. Telefon: 125 fiazdapanasz. As utóbbi időben bármerre menjünk, bárhol UpoBsuk (el as újságot, nem hallunk és nem olvashatunk mást ügysiólván, mint a mezőgazdaság bajait, panaszait. Mindenki a kormányintézkedésektől várja a bajok orvoslását, de ugyanakkor a gazdák nagyrásae is élénken tiltakoaik min* den állami beavatkosás ellen, csupán olyan beavatkozást látna szívesen, amely a termények árát emélné. On* magunk pedig nem teszünk mást, mint amit eddig tettünk — tisztelet a kivételnek — és haladunk azon a csapáson, melyet elődeink a probléma nélküli világban jelöltek meg számunkra. Végre ia az állam belőlünk, egyesekből áll és segítséget csak úgy nyújthat egyiknek, ba a másiktól elvesz. Kérdezem, milyen óimén vegye el bárki is a szorgalmas, munkás gazda keresetét azért, hogy a kevésbé szorgalmas és munkakerülőnek adja oda 9 így a végén senkinek sem lesz. Hasonlítunk kissé ahhoz a valakihez, aki azt zz ágat fűrészelte, amelyiken ült. Magunk harsogtuk bele a világba, hogy a mezőgazdaság nem rentábilis és ha így megy tovább, tönkremegy mindenki. Természetesen nem szabad a hitelezőről sem annyi naivBágot feltételezni, hogy egy biztos tönkre- menés felé haladó üzemnek kölcsönt, illetve hitelt nyújt, vagy azt prolongálja. Ezek a panaszok nagyjában hasonlítanak mondjuk egy krinolint gyártó gyár panaszához, amelyik állandóan jajgat, hogy tönkremegy, mert nem veszik krinolinjait és kéri az államot, hogy deficitjét vállalja. Kérdem, hogy nem érdemli- e meg ez a gyár tönkre- menését, ha annyi üzleti érzékkel sem rendelkezik, hogy olyan holmit gyártson, amit keresnek és amelyből kiváló versenyképes minőséget tud előállítani. Nagyjából ez a mezőgazdaság helyzete is. Elismerem, hogy kényelmesebb do log gabonát és tengerit termelni, mint más utat keresve áttérni az ipari, kereskedelmi éB kertészeti növények termelésére^ melyek sokkal több utánjárást, fáradságot és szorgalmat igényelnek. De áHitom, hogy azon gazdaságoknak, amelyek már előbb áttértek eaen növények termelésére, nincs okuk a panaszra, különösen, ha személyes és gazdasági beosztásukkal le tudtak menni az általános világgazdasági helyzet következtében előállott színvonalra. Bár általában nem helyes a már megtörtént dolgokról beszélni, de mégis érdekes volna a ma tényleg fennálló óe súlyos problémává nőtt gazdaadósságok keletkezésébe mé lyebben belenézni. Volt egy infl&oiés világ, amikor mindenki könnyen fizethette ki adósságait, ami meg is történt. Tovább azonban nem lett volna snabad menni, mert minket n gazda elnevezés bizonyos gondosságra is kötelez. Az, bogy a búza 40 pengős árát nem tarthatja huzamosabb időn keresztül, tudni való volt. Da ha már akkor mindezekre nem gondoltunk, amikor az általános gazdasági válság szele közeledett, mégis meg kellett volna mozdulni és nem kizárólag a kormány segítségét várni. Ha | pedig akkor termelési programunkban alapos és gondos számvetést csinálunk, nem tartásiak ott, ahol tartunk és a kormány bizonyos idevágó mulasztásaival szemben azzal az erőe érvvel léphetnénk fel, hogy mi a magunk részéről 100 °/o»ban megtettünk mindent. Lakóhelyem fekvésénél fogva különösen alkalmas megfigyelésekre. A sárközi magyarság és a hegyi németség között válaszfalként fekszik. Nem akarok részletekbe menni a már úgyis közismert sárközi talaj és a hegyi talaj minősége köaötti különbség vázolásában, de meg kell állapítanunk, hogy sokkal jobb és rendezettebb anyagi viszonyok között vannak a rosszabb talajon dolgozók. Ez pedig csak azért van, mert a talaj különb séget sokszorosan ki tudják egyenlíteni szorgalmukkal és igényhatáruk pontos ismeretével. Nem a földreformtervben látom elsősorban a helyzet javítási lehető ségét, hanem meg kell tanítani az embereket dolgozni és rá kell vezetni a kisgazdákat, de nem elméleti, hanem gyakorlati tanítással és példa- adással, hogy át kell térnie az eddig követett gazdálkodási rendszerről a több pénzt hozó ipari és kereskedelmi növények termelésére, még pedig úgy, hogy az állam legyen a szerződéses termeltető és akkor önmagától oldó dik meg a földreform, mert pénzért lehet földet venni és ha a kisgazdának pénze van, elsősorban földet vesz. Helyszűke miatt nem áll módomban hosszasan kifejteni, hogy ezen növények termelése mennyivel alkalmasabb és még sokkal jövedelmezőbb a kisgazdák, mint a nagy gazdaságok részére és megfelelő szorgalommal mennyivel kiválóbb minőséget tudnának előállítani, de alkalommal módját ejtem, hogy erről bővebben szóljak. Természetesen ide kapcsolódik szorosan a földmunkás kérdés is. Ha egy gazdaság ezen ipari és kereskedelmi növények termelésére tér át, lényegesen több munkást kénytelen foglalkoztatni ée miután nagyobb jövedelmet is ad, jobban lehet őket fisetni. Másrészről pedig ezen növényeknek több munkája akkordmunkát képezhet, amely versenyre kényszeríti a lustább munkást is, viszont a törekvőbb jobb jövedelemhez jut. Ezeket a mezőgazdasági munkásokat rá kell nevelni az öntudatra és meg kell tanítani őket bármily eszköszel arra is, hogy az a munka, amit végeznek, nemcsak megélhetésüket biztosítja, hanem ugyanakkor munkájuknak minősége Bzerint jut nekik kisebb vagy nagyobb darab kenyér. Ha az építő munkát itt kezdjük el a bürokráciamentes, gyors terme- lésátszervezéssel, akkor biztosan elérjük a jobb és boldogabb jövőt. De ha bármily összeget fordítanánk is a reform céljára, eredményhez nem ve zetne mindaddig, amíg kisgazdáinknak az uj módszer szerint való gya korlata egy biionyos, a mezőgazdaságban feltétlenül szükséges nívóra nem emelkedik. Ezt pedig évi két- három vármegyének fokozatos gya korlatl tanítás bekapcsolásával érhetnénk el a legrövidebb idő alatt és a gyakorlati utón elsajátított tudás után. Azután, ha már a pénztárcáját ia jobban megtöltötte, eredménnyel lehet kiépíteni a téli elméleti oktatást is. Ez az a kérdés, amely a legtöbb figyelmet érdemelné és ha ez jó, helyes és gyors megoldást nyerne, megszűnnének a panaszok és a helyzet igen előnyösen változna. Viszont az sem történhetnék meg, hogy a tömeget előtte ismeretlen ügyek szolgálatába lehessen állítani. Sok volna itt elmondani, hogy milyen meBSzeágasó lehetőségeket rejtene ez az építő munka magában, de legfontosabb volna elkezdeni, ha a kezdet bármennyire nehéz is, mert kezdet és szilárd alap nélkül nem lehet a házra tetőt bűzni, pedig a cél csak ez lehet. A vakoláshoz volna időnk bőven. Uj berek, 1935 május 27. Reichmann Imre urad. főintéző. GAZDAHIREK. — Napazámbórek Szekszárdon. A szekszárdi mezőgazdasági munkások legalacsonyabb bérét megállapító bizottság dr Cs. Papp Jenő polgár- mesterbelyettea elnöklésővel ülést tartott ős a szekszárdi legkisebb munkabéreket az alábbiakban állapította meg: mezőgazdasági munkákért általában (kapálás, kötözés, ásás stb.) férfiak 150, nők 1*30 P, fűkaszálásért .2 50 P, permetezésért 2 P, permet- hordásért 1*60 P, arató kaszásoknak 3 P, marokszedőknek 1*50 pengőt kell fizetni. Ha a munkaadó látja el élelemmel munkását, úgy a fenti napszámbérekből 40 fillért levonhat. A bizottság által megállapított munkabérek szeptember 30-ig érvényesek. Aki a bizottság által megállapított munkabéreket nem tartja be, 600 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik, ezenkívül a munkás 90 nap alatt a bíróság utján követelheti a munkaadótól a bizottság által megállapított munkabérek kifizetését. — Állami erdei csemeték kérvé- nyezéee. Az államerdészeti csemetekertek facsemete és suhángfoleslegei a folyó év őszén és a jövő év tava szán az igénylő birtokosoknak ki 'fognak szolgáltatni: I. alföldi erdők, fasorok, szélfogópászták és facsoportok telepítésére, továbbá az ország bármely részén lévő kopár és vízmosásos terület beerdősitésére erdei facsemete és suháng az államerdészeti csemetekertekben csomagolatla- nul átadva, teljesen díjmentesen, II. erdőterületek vágásainak és tisztásainak beerdősitésére, továbbá egyéb fásítási célra erdei facsemete és bu- háng a megállapított ár, valamint az esetleg felmerülő csomagolási és va. suthoz való szállítási költségek megtérítése ellenében. Az őszi erdősítésekhez szükséges facsemetét és su- bángot legkésőbb julius hó végéig, a tavaszi ültetésekhez szükséges facsemetét éa suhángot pedig legkésőbb október hó végéig a kaposvári kir. erdőigazgatóságnál, vagy a szekszárdi erdőfelttgyelőségnél, illetve m. kir erdőhivatalnál szóban vagy írásban kell igényelni. Ugyanott minden részletre kiterjeszkedő felvilágosítás nyerhető. — Nemzetközi földműves ifjúsági konferencia Kecskeméten. Folyó év szeptember 2. és 7. között nálunk, Magyarországon rendezi meg a KIÉ (YMCA) Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Világszövetsége földműves ifjúsági vezetők nemzetközi konferenciáját. Ez a konferencia a világ földműves ifjúságának legégetőbb lelki, szociális és szellemi problémája tárgyalását s azok orvoslását tűzte ki célul. — Mit tegyünk a fagykárt szenvedett növényekkel ? Érre a kérdésre ad részletes és bő felvilágosítást a Növényvédelem és Kertészet legújabb száma. Cikkeket közöl a lap még a levéltetvek és földi bolhák irtásáról, az őszibarack levél fodrosodása elleni védekezésről, a szegfűről, a kincstári nikotin beszerzéséről és alkalmazásáról stb. A dúsan illusztrált két lapbél, mely színes gyümölcs- képet is közöl, egy alkalommal lapunkra való hivatkozással, a Növényvédelem kiadóhivatala (Budapest, V., Kossuth Lajos-tér 11., Földmivelés- ügyi Minisztérium) díjtalanul küld mutatványszámot. ATolnonegn! Gazdáiig! Egyesület Kereskedelmi Osztályának APRÓ HIRDETÉSEI GnzMsak Izenunwiranl legolcsóbban Kereskedelmi Osztálya utján szerezhetők be Olaj, benzin, gázolaj, traktorolaj, petróleum Mindennemű műtrágya, zsák és kötéláru, erű takarmányok, vetőmagvak, csávázó és növény- ___________védelmi szerek. ££ £*£; Hofherr-trnktort. Ajánlat egyesületünkhöz küldendő. Gözeke- és fűtési szén £&£ jánl kocka, darabos vagy tojás brikett az Egyesület Kereskedelmi Osztályánál megrendelhető. — Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák és kötöző zsinegek megrendelhetők. lonkdcs Pél, debreceni földmíves iskolát végzett egyén, több évi gyakorlattal állást keres, mint kulcsár, gazda, mag- táros stb. Cim: Vármegyei m, kir. gazdasági felügyelőség, Szekszárd. Elődé birtok Tolnnmegyében circa 650 kát.' hold, épületekkel és mezei vasúttal felszerelve, a vasnti fővonaltól 10 kilométerre. A mezei vasat az állomésra is kivezet. Pétlsé és kéllniQtréSya SS Szekszárdon, az egyesület Kereskedelmi Osztálya révén, kisebb tételekben is. Mezőgazdasági pépek, nyuak, az egyesület Kereskedelmi Osztálya révén beszerezhetők. Mindenféle biztosítási Ogyben, mint tűz, jég, általáos és állatbiztositáshál készséggel rendelkezésre áll a gazdáknak egyesületünk biztosítási főképviselete. Mindenféle vetőmag Kereskedelmi Osztálya révén beszerezhető.
