Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-06-08 / 47. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1935 junius 8. Fonyódon a Szarvas szálloda 18 szobával, 1200 Qol árnyas parkkal, nyugalmas, családias nyaraló, a Balatontól 5 perc tá* volaágnrira. Napi pansió négyszeri étkezéssel, fürdővel az előkés utószezonban 4 P 50 I, a fő szezonban 5 P személyenkint. Gyermekek 4 évesig 50°/o-át fizetik. Bővebbet MKLER LÁSZLÓNÁL Fonyód (Somogy m.) 384 ezeresztendős magyar nép lelke, óhaja, minden vágya. Benne a boldogabb magyar jövendő, a jobb, fehérebb kenyér, mindenki megbecsülése, e haza polgárainak testvéri egysége, benne az a lehetőség, amely meg* adja a módját annak, hogy a nemzet javára és áldására szabadon kifejthesse mindenki erőit. Csodával határos az a pálya, amit a magyar nemzetnek 1918 óta a négyesztendős munkatervig meg kel* lett tennie. Európa állandó fegyverzörgése, kül- és belpolitikai le- selkedések közt kellett elvetnie a maga megélhetésének, békeművének kenyérmagvait. Sokan kiáltot- j tak már és kiáltanak még fel: >Hogy I X KALÓRIA-TELEP X Szekszárdy Mészáros Lázár-utca. 8—10. Telefon 117 Príma vörös salakot, kertek, tenniszpályáknak; mórágyi 9 gránit terméskövst és zúzalékot; bükkösdi mészkövet lábazati diszfalaknak; n íaoazau aizziaiaznan; badacsonyi t>SX<lapokat jmuaua» , § dunakavlcsot és dunahomokot minden szemnagyságban -rostálva ; 1 négyzetméter járdáha^bazaltlap 1 pengőbe kerül. 409 nem roppan össze ez a maroknyi nép ilyen helyzetben, óriási veszte ségei után?!< Nem l Nem roppan össze l Mert voltak és mindenkor akadnak olyan apostoli lelkületű, Istentől rendelt férfiak, akik a keresztyén Magyarországot a történelmi múlt aranysugáros utjain úgy vezetik a biztos uj ezerév felé, ahogy azt Isién és a nemzet érdeke és nem a saját önző érdekük parancsolja. Voltak és mindenkor akadnak olyan férfiak, akik a magyar pünkösdi Lélek szent tüzétől hevítve hirdetik és példájukkal bizonyít ják, hogy a trianoni Golgothán megfeszített nemzet él, hogy mun kának, békének, minden jónak őre és forrása legyen — mint Jézus a keresztyén anyaszentegyháznak Azért itt a Duna—Tisza meden céjében élni és nem félni, remélni és bizni van okunk. A Pécse&yházmesyeí Tanító Egyesület szekszárdi közgyűlése. Tolna, Baranya és Somogy vármegye katolikus népnevelői papjaik vezetésével közel négyszázan jöttek össze szerdán reggel Szekszárdon, hogy résztvegyenek a Pécsegyház- megyei Tanító Egyesületnek Tolna vármegye székháza nagytermében tartott évi közgyűlésén, amelyen Komócsy István pécsi prépostkanonok, egyházmegyei főtanfelügyelö elnökölt. Barabás András pári. igazgató- tanító, az egyesület világi elnöke, megnyitójában meghatódottan emlékezett meg Szekssárd közel egy évezredes magyar múltjáról, kultúrájáról és szűnni nem akaró tapsorkán tói kísérve üdvözölte a közgyűlésen megjelent dr Perczel Béla alispánt ób az impozáns tiszteletnyilvánitás zajának lecsillapulása után vitéz Vendel István szekszárdi polgár- mestert és dr Halmos Andor kir. tanfelügyelőt, majd felolvasta a távollevő dr Hagymássy Zoltán főispán őb dr Berze-Nagy János ba ranyamegyei tanfelügyelő üdvözlő levelét. Az üdvözlések után tért át Barabás megnyitó beszédére, amelyben a Rákóczi emlékével kapcsolatosan arról a hazafias és nemzetépitő hivatásról beszélt, amelyet a magyar tanítóság betölt, rámutatva a tényre, hogy a tanitósziv rezdüléseit legérzékenyebben hallja meg a nemzeti lélek és hogy a tanitósziv az ő rezdüléseit az erre legfogékonyabb népnek és gyermekeknek adja át. Rákóczi példáját idézte, aki mindent a haza ol tárára rakott és amikor ezen az oltáron elégett egész családi vagyona: idegenbe ment segítségért a magyar haza érdekeinek a megvédelmezésére. Ilyen önzetlennek kell lenni a magyar tanítóságnak is, mert különben nem tud bevilágítani a mai jégkorszak sötétségébe. Felhívta azután a figyelmet a kertek alatt ólálkodó nemzetiségi farkasokra, akár Faul-Farkasnak, akár BaBchnak hivják is az illetőket és azt hangoztatta, hogy a népet óvni kell az ilyen nemzetiségi izgatóktól. Rákóczi ruthénjeinek példáját idézte, akik nem tudtak ugyan magyarul, de áldozatos hűséggel védték a magyar záBzlót. Nagymagyarország nemzetiségeit összeforrasztotta a hazáéit bőségesen kiontott vér ób ennek az. egybeforradásnak, az egynemzethez. való tartozásnak az érzését kell kiépíteni — Rákóczi szellemében — a magyar tanítóságnak. A katolikus tanítóság — végié igen hatásos és nagyszerűen felépített beszédét Barabás elnök — a nemzet integritásáért, a revízióért dolgoaik a jövőben, aminthogy századokon keresztül is mindig nemzeti volt a keresztény neveléB munkája. Dr Perczel Dezső alispán köszönte meg ezután a vele szemben megnyilvánult üdvözlést, kijelentve, hogy őt nem a rideg kötelességteljesités, hanem a magyar tanítóság sorsa iránt való őszinte érdeklődés és szeretet hozta a gyűlésre. Mivel tudja, hogy a magyar tanítóság munkájától függ a nemzet jövője, kérte az egybegyűlteket, hogy a Barabás elnök által hangoztatott elvek szerint kövessenek el a tanítók mindent, hogy a magyar nemzeti öntudat és a magyar állam- hűség mellett való kitartásra neveljék a népet és hogy akadályozzák rdég j ezzel a működésükkel a közelmúltban szomorúan tapasztalt események meg Árajánlatok díjmentesen Saját telepei Saját (aktárai • • Kedveső részletfizetésre is I Nutschenbacher Ödön és Fia (6 é gt u 1 a j d on o s : Not ichenbschtr Jenő bej. cég) kőfaragó-, sirkőraktára, műkő-, műmárvány- és cementáru- 286 készítő iparüzeme, tüzelő- és építési anyagok kereskedése Szekszárd, Horthy Miklós-ut 14-16-18. és Gróf Tisza István-ut 12. szám Fióksirkőraktárak: Tolna és Kskasd ismétlődésének a lehetőségét. Végül a papsággal és a hatóságokkal való harmonikus együttműködésre hívta fel az alispán a tanítókat, akiknek hazafias munkájáért Tolna vármegye közönsége nevében legnagyobb elismerését nyilvánította. Dr Halmos Andor kir. tanfelügyelő és vitéz Vendel István polgármester intéztek még eljsmerő üdvözlő sza vakat a tanítósághoz, majd a köz gyűlés táviratilag üdvözölte Virág Ferenc megyéspttspököt. Polgár János koosolai plébános,i espereskerületi tanfelügyelő tartott ezután nagy társadalombölcseleti elmélyedésre valló hazafias előadást a falu gondozásáról. Megdöbbentő szi nekkel festette a falu elnéptelenedését, az Istenáldástól való irtózást, amely a magyar nép vérveszteségének utánpótlását teBzi lehetetlenné és a nemzet pusztulását idézi elő. Szólt a falu kulturátlanságáró), amellyel sokszor maguk a szülők rontják le a gyermekekben az iskola által elért eredményeket és amely a maga tudatlanságával elszívja a nemzet erejét. Ilyen körülmények közt — úgymond Polgár esperes — a tanítóságnak Isten és a haza iránt való rendíthetetlen hitét át kell sugároztatni a falu népébe és ki kell építeni a nép lelki egységét. A megrázó erejű, hazafias aggó dalommal telt elmefuttatást követően Kutor Ferenc képezdei tanár tartott előadást az egyházi ének reformjáról, majd vitéz Széky Pál képezdei tanár a titkári jelentést ismertette. Ennek a során előterjesztette a göd rei esperesi kerület tanítói körének azt a javaslatát, — hogy a tanító- választás rendszerének megszüntetése érdekében felirattal kell fordulni a püspöki karhoz,' kérve, hogy ezentúl a katolikus tanítókat a püspök nevezze ki, hogy a tanítók saját kérelmükre, jutalmazásul, vagy fegyelmi utón áthelyezhetők legyenek és hogy akarata ellenére senkit se lehessen áthelyezni. Mivel ennek az ügynek a közgyűlésen erősen megszervezett ellenzéke volt, Komőcsg kanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő világi tóttá meg hosszabb beszédben a kérdést, amelynek ellenzői nevében dr Tiborcz Béla dunaszekcsőt tanító a mohácsi esperesi kerület tanítóságának az érveit sorakoztatta fel. Az ügyben a közgyűlés nem hozott határozatot. A közgyűlés után a papság és a tanítóság társasebédre gyűlt össze a Szekszárdi Kaszinó kerthelyiségében. A közebéd után a tanítói kar és a vendégek a Katolikus Körbe vonultak, ahol szórakoztató délutáni előadás volt. A körülbelül két órát igénybevevő műsor elején Raffay | Sándor és Faragó János szekszárdi I tanítók ügyes betanításában a szek- I szárdi népiskolai tanulóifjúság és az ' újvárosi iskola növendékei mutattak nyaraló megnyitás. Értesítem a vármegye igen tisztelt kő. zönségét, valamint Összes cimboráimat, hogy a közvetlen erdő mellett fekvő, természeti szépségekben ragyogó nyaraló- mat Gurovlcán megnyitottam. Kényei- mesen berendezett szobák, olcsó ellátás, napi panzió is kapható. Magaslati fekvés, csendes pormentes hely, kitűnő hegyi levegő. Ha idegei felbomlottak, vagy hitelezői elől menekülni akar, ez a legalkalmasabb hely, itt incognitóban is megjelenhet, mert az erdő sürü lombja, némaságával rejtegeti a kétségbeesett vigasztalást keresőket. 403 Mikecz-nyara ló. be igen szép összhangu énekeket. „A celli búcsú“ melodráma életkép, pel, amelyben Raffay Cecilia Bzavalt igen kedvesen, nagy hatást ért el. A műsor igen kiemelkő részei voltak őzörényi Olga tanítónőnek Kutor Ferenc pécsi tanítóképzői tanár zon- gorakiséretével előadott műdalai, Huber és Erdélyi magyar nótái. A kellemes mezzószoprán hangú énekesnőt, valamint a művészi kíséretet lelkes tapssal jutalmazta a hallgatóság. •— Nagyon kedves volt a „Rózsa királynő udvarában“ előadott tündér- játék, valamint a Béri Balogh Adám- utca V. és VI. leányosztály növendékei által előadott daljáték. Mindkettőben a növendékek szép énekés táncszámaikkal, valamint ügyes előadásukkal hálálták meg betanítóik nagy fáradságát. A daljáték előtt, amelynek zenéjét Raffay Sándor szerezte, SzáBzy Ella IV.o.t. Jártas Róza szekszárdi tanítónő „Hiszek“ című irredenta versét szavalta el. — Vitéz Mezey László sásdi tanító magyar nótái keltettek tetszést Marton Kálmán dombóvári tanító ügyes zongora- kíséretével. A műsor utolsó számaként Zábányi Alajos kisbattyányi tanító saját verseiből adott elő. A nagy hőség dacára a közönség végig kitartott a hosszú műsoru elő adáson, amely a Hiszekeggyel ért véget. Ezúttal is szót emelünk amellett, hogy a műkedvelői előadások rendezősége rövidebb műsort állítson össze, mert a zsúfolásig megtöltött termekben a nagy hőségtől a közönség szenved és igy nem is tud két órás műsort úgy élvezni és a szereplők működését méltatni, mint egy gyorsan lepergő műsor keretében. KM dolosflnnepek o oűi- mesyében. Megemlékeztünk már róla, hogy folyó hó 10-én, pünkösd hétfőjén ifjúsági dalosünnepek lesznek Szekszárdon, Bonyhádon és Tolnán. Az ünnepélyeket mindenütt a résztvevő iskolák himnusza vezeti be. A szekszárdi ünnepélyen, amelyet a reálgimnázium tornatermében tartanak, a megnyitó beszédet dr Cs. Papp Jenő polgármeBterhelyettes mondja, utána szerepel a bátaszéki közs. elemi iskola 30 tagú leány- gyermekkara Damjanovicsné Hermann Anna tanítónő vezényletével, a bátaszéki közs. elemi iskola 30 tagú I fill gyermekkara Landovics Káro'” | tanító vezetésével, a bogyiszlói ri Kőfaragómunkák vállalása adott raiz és terv bzérinti kivitelben is. Nagy és állandó raktár fekete svóc syernt gránitok, ólam és erdélyi fehér és szürke, hazai vörös márvány, továbbá mfikósiremlékek fm< demek is), keresztek, virágvázákban és sirlámpákban, minden árban és kivitelben. Temetői vállalása és kivitelezése vidéken is, u. m. utávésések, aranyozások, sir- és kriotaazeeélvek Ab »irní™ vasbetétes műkövei való leöntése köszerflleg megmunkálva és lefényelve ü, ^aM^áwfaybéílatoi CementLnik, úgymint kutgyürük,kutrováj°k, hidcsövek minden átmérőiben, viztartálVok, itató- és malac vályúk, épitökövek, kuttetők, oszlopok, cementcserép, sima és többszinti cementlapok stl stb. mmden e szakmába vágó munkák. Állandóan kapható friss portland és .Üstökös* fehér EemSÍ ■*£*»*“■J1?“* ^®r* dwaakavics, dunahomok, bányahomok, Éődara mindra sz^Ln éÁs^S« ceraentfeaték, falburkoló csempelapok egyszmüek és többszínű mintázatokban. Vakolat! kőnoi úgymint sárga-, fehér-, rózsaszín .vörös. Schamottégla (tűzálló) schamotthabarcs, szigetelő- bőr- és Sál ranylemez, stb. stb. Puha és kemény tűzifa, ölenként és vagóntétST
