Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-06-05 / 46. szám
XVII. évfolyam. Szekszárd, 1935 juntas 5. (Szerda.) 46. szám. ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztősbe és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1*60 pengő. —' A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllltmélersoronként 10 filler. MÜástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám*, eliegyzésl, családi hír, valamint a nyflttér soronként 60 fillérbe kerUI. Trianon évfordulóin. Irta: Ivánffy Tamás. Egy kartonlapon fekete mezőből hófehéren csillannak fel a történelmi Magyarország ezeréves határai. Azokon belől ismét fekete folt középen Magyarország történelmének legszo- morubb, legégbekiáltóbb napja: 1920 janins 4, az a nap, amelyen a világ lelkiismeretének legfeketébb foltja: CsonkamagysrorazágTrianonban megszületett. A fekete mezőben egyetlen egy szó: Emlékezzünk I íme ez az a kartonlap, amelyet a Magyar Nem zeti Szövetség tízezer és tízezer szám ban saját költségén terjeszt az egész csonkahazában, úgyhogy legmesszebb, legkisebb, legeldugottabb falujában is feltűnő helyen figyelmeztesse a járókelőket: „Magyar testvér, bár* mennyi a dolog, bármily Bietős az utad, bármennyire feltörte válladat az élet keresztje, állj meg egy pillanatra és emlékezzél vissza 1 — Emlékezzél vissza, hogy ez a dátum: 1920 június havának negyedik napja szived falán úgy izzék, mintha a hóhér tü zes vassal égette volna be 15 évvel ezelőtt, úgyhogy e sebet egész élteden át érezzed sajogni, kínjáról egy pillanatig meg ne feledkezzél és szenvedésedet még a sir mélye se enyhítse, ha hamvaid az anyafölddel egybevegyülnek 1 Fekete mezőről szüzfehéren domborodik ki Nagymagyarország! Nagy- magyarország, a mi menyországunk, a mi legédesebb álmunk, a mi emésztő vágyunk, a mi életreserkentőnk a mai tetszhalálban, a mi bizodalmunk, a mi reménységünk, a mi egyetlen éltető célunk és mindennek, amire életünkben, halálunkban törekszünk: a foglalata, a betetőzései Fekete mezőn hófehér betűk: Emlékezzünk! Patyolatfehérek, mint a lobogó selyem, mint az igaz magyar lelke, mint a magyar jellem, mint a magyar igazság l Egy szóban összesürüsitve minden szenvedés, melyet az ég reánk mért, minden gyalázat, amellyel ősi, szüz- fehér lobogónkat bemocskolták, minden rágalom, amelyet édes hazánk földjéből eloroztak, minden ostorosa- pás és meghurcoltatás, amelynek kíséretében tőlünk elszakított véreinket Trianon keresztjére feszítik, minden fekete felhő, amely több, mint húsz év óta a szegény magyarok egére tornyosul, minden-minden, aminek gyász, fekete gyász a neve és foglalata ! Magyar testvér, állj meg e táblácska láttára, sóhajts egy nagyot és tégy magadban fogadalmat: „Mi nem felejtünk, mi nem felejthetünk.0 Gondolj Petőfi szent igéire: »Mit ránk kentek a századok, Lemossuk a gyalázatot !« Magyar testvér, kit az ág is megtép, ki a kifogyhatatlan szenvedések országutját járod, fogadd meg, hogy minden erődet, minden képességedet, piros vérednek minden csöp pét, tehetségedet, akaratodat, megfontolásodat, elszántságodat, meg nem alkuvásodat, izzó dacodat és amit első helyen kell említeni: a Magya rok Istenébe vetett minden hitedet, reményedet és bizodalmadat egy cél szolgálatába állítod és talán még fokozottabban a jövőben, mint a 15 esztendős múltadban és ez: A Magyar Igazságért fo'yó harc szolgálatába. Ha ezt erősén megfogadod és be is váltod, akkor ez az egy szó: Emlékezzünk többet szólt telkedhez, mint minden ékesen szóló beszéd. Akkor zaklatott nappalodban, nyugtalan álmaidban vigaszul hallani fogod a költő szavát: »Az nem lehg), hogy annyi szív Hiába onta vért S keservben annyi hű kebel Szakadt meg a honért. .. És jönni fog, mert jőni kell Egy jobb kor, mely után ' Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán U Magyarország külpolitikája Érthető érdeklődéssel és figyelemmel követte az egész ország az idei költségvetési vitát, különösen ama részleteit, amelyek az ország külpolitikájára vonatkoznak. A vita alatt Kánya külügyminiszter külföldön, Genfben tárgyalt magyar kérdésekről s igy helyette maga a miniszterelnök vett részt a vitában s fel is szólalt, hogy a kormány álláspontját kifejtse és ismertesse. Érre nagy szükség is volt. A magyar közönség soraiban az utóbbi időben bizonyos nyugtalanság és idegesség volt tapasztalható, különösen az újabb dunai konferencia gondolatának felvetődése óta. Ez a konferencia Mussolini kezdeményezésére már talán e nyár folyamán összeül, hogy megtárgyalja a feltételeket és módokat, amelyek az érdekéit népek békés együttműködését a jövőben lehetővé teszik. Sokan úgy tüntetik fel a Duce e lépését, mintha az a magyar-olasz szövetség meglazulását, a kötött hármas egyezmény gyengülését jelentené. É hiedelem alátámasz tására szívesen hivatkoztak a két ország közti kereskedelmi forgalom csökkentésére is, amelyből arra az alaptalan következtetésre jutottak, mintha Olaszország barátsága már nem a régi barátság volna irántunk s mintha a magyar külpolitikának csalódottan ismét uj szövetséges után kellene néznie. A miniszterelnök felszólalása teljesen eloszlatta a kétséget is, a kishitűséget is. Megtudtuk e felszólalásból, hogy a római paktum nemcsak gazdaságilag, de még inkább politikailag bevált s a magyar külpolitikáinak ezután íb Róma marad a tengelye. A miniszterelnök meg is mondotta, hogy miért. Azok a szomszédok, akik a világháború befejezése óta nem mutattak barátságot Magyarország iránt — mondotta Gömbös Gyula — azok kényszeritették rá a mindenkori magyar kormányt olyan külpolitikai elgondolásokra, amelyek ellensúlyozzák — elsősorban gazdasági téren — ezeknek az országoknak a tevékenységét. Az első pozitív irány, amely felé Magyarország igazodott: Olasz . ország volt. Kijelenthetem, hogy a I paktum, amelyet Rómában kötöttünk, | teljesen bevált. Még pedig annak nemcsak kereskedelmi, de politikai vonatkozásaiban is. Róma barátsága, elsősorban pedig a Duoe külpolitikája Magyarország javát és érdekeit szolgálja. Már a paktum megkötésekor a szerződő három állam: Olaszország, Magyarország és Ausztria arra az álláspontra helyezkedett, hogy ehhez az egyezményhez bármelyik állam is csatlakozhat, ha megfelel az adott feltételeknek. E kijelentésből minden kétséget kizáróan megállapítható a római paktum egyTe fokozódó ereje és előnye a magyar nemzetre. Tévedés volna, ha valaki ennek a jelentőségét CBupán a kereskedelmi mérleg rideg számadásai alapján akarná méltányolni és megbecsülni. Tanulhatunk etekintet« ben is ellenfeleinktől. Mert ha valaki időt Bzakit magának, hogy szemügyre vegye például a cseh külkereskedelmi mérleget, meglepetve fogja észlelni, hogy ebben a forgalomban Németország ötszörös mennyiséggel szerepel, mint Franciaország. Sőt sokkal magasabb tételekkel, mint Csehország összes szomszédai, beleértve természetesen a kisantant államait is. S ez a tény még mindig nem azt jelenti, hogy Csehországnak Németország a barátja és szövetségese s nem Franciaország. Mint ahogy nem jelenti a kisantant államok közti szövetségi kapcsolatok meglazulását sem. Mindezt csak annak hangsúlyosán sára hoztuk fel, hogy a gazdasági kapcsolatoknál is vannak erősebb kapcsolatok, amelyek ezeknél is sokkal többet jelenthetnek az ország javára és előnyére. Elég, ha erre vonatkozólag a „Marseillei ügy “-re hivatkozunk, Elég, ha utalunk Olaszország: megbízottéinak a tárgyaláson va)^ szerepére éti állásfoglalására. Teljes ártatlanságunk mellett is pellengérre akartak bennünket állítani gyűlölőink. Sőt esetleg háborús kalandokba bele szerettek volna kergetni. Ennek indokolásához jó eszközül szolgált volna, egy királygyílkosság bűne s két áf-* dozat kiömlött vére. Hogy a terv nem. sikerülhetett, azt a magunk ártatlansága mellett Olaszország fellépésének is köszönhetjük. S hisszük, hogy e* a politikai barátság nem fog bennünket cserben hagyni akkor sem, amikor más, esetleg fontosabb magyar kérdések tárgyalása kerül majd szőnyegre. Mert hiszen Gömbös Gyula- szavai minden kétséget kizáróan hirdetik : — Róma barátsága a mienk, u Duce külpolitikája Magyarország javát szolgálja. Nincs hát értelme se a kishitűségnek, se a csüggedésnek. Virág Ferenc pécsi püspök Bátaszéken. Bérmakörutján a megyéspüspök szerdán délután érkezett Várdombról BátaBzékre. A szép bátaszéki templom előtt az iskolások, cserkészek, leventék, tűzoltók, lövészek és a nép nagy tömege várta. Harangzúgás között érkezett a templom elé, ahol, dr Kővágó Péter prépost-kanonok, bátaszéki plebánoB fogadta. Az Ecca Sacerdos hangjai mellett vonult be a főpap a ragyogó fényben úszó templomba, ahol litániát celebrált. A templomvizsgálat után a plébánián fogadta a világi hatóságok, majd a vallásos alakulatok vezetőit és* azokkal kedvesen elbeszélgetett. A bérmálás csütörtökön folyt le program szerinti rendben. A püspök fogadására a Bátaszéki Ce cilia Kórus gyönyörű Ecce Sacerdos-t énekelt Babőcsay János karnagy vezetésével. A püspök szentbeszédje után a Kórus a 70. zsoltárt énekelte * Babőcsay János feldolgozásában vitéz dr Szentlőrinczy Géza, Békéi Géza, Gesztesi Péter és Kóbor Boriska zenekisérete mellett. A megyés püspök Bátaszéken 1028 hívőt bérmált meg. Közülök kettőt a lakásukon, mert ők betegek voltak. A püspök nagy elfoglaltságában csak egy látogatást tett. Meglátogatta az alsó- nyéki Katolikus Olvasókör székházét* melynek megszerzéséhez segítséget is adott. A körben Tóth Nándor községi tanító, a kör megszervezője Budai Józseffel, a kör elnökével fogadta a püspököt, akinek a kör egy sárközi hímzéséé kézimunkát adotfe látogatása emlékére. Csütörtökön litánia után a püspök kíséretével Bár tára kocsizott, hogy az ottani hivőT- két részeltesse a bérmálás szentségében. Bétán régi magyar selyemken-. dős diadalkapukkal, nagy ünnepélyességgel fogadták a főpásstort, akinek ez volt bérmautján utolsó állomása, ahonnan visszatért Pécsre. Egyes szám ára 12 fillér.
