Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-05-04 / 37. szám
XVII. évfolyam. Szekszárd, 1935 május 4. (Szombat.) 37. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség <a kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési dili Egész évre _ 12 pengő || Félévre ______6 pengő Pő szerkesztó: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerddn ős szombaton. Blöflxetésl dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések dralt A legkisebb hirdetés dl|a 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milllmélersoronként 10 fillér, rtlléstkeresőknek 80 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint » nyuttér soronként 60 fillérbe kerül. Az ui történelmi osztály. Az abódszalóki mandátum átadásakor a küldöttség szónoka arra kérte Gömbös Gyula miniszterelnököt, hogy továbbra is arra a történelmi osztályra támaszkodjék, amelynek küzdelmei és munkája tartották fenn egy évezreden át a magyar nemzetet. Gömbös Gyula az üdvözlésre adott válaszában kifejtette, hogy mit ért a modern értelemben vett történelmi osztály alatt. Ez a meghatározás szervesen illeszkedik abba a reformpoli tikai elgondolásba, amely a magyar nemzet megújhodását van hivatva megvalósítani, mert a történelmi ősz tály fogalmának olyan modern meghatározást adja, amely méltó a bzo- eiális szándékoktól gazdag népi po Jitika célkitűzéseihez. Gömbös Gyula szerint a történelmi osztály fogalmát sokkal tágabban kell értelmezni, mint ahogyan a közel múltban szokásos volt. Ha ezideig történelmi osztályról beszéltünk, leginkább az úgynevezett intelligenciára, közelebbről: az arisztokráciára gondoltunk, amelynek állásfoglalása és magatartása határozta meg azokat a politikai elveket, amelyek alapján a mindenkori felelŐB kormányok a nemzet sorsát alakították. A háború utáni idők által okozott óriási változásokat semmisem bizonyítja kézzelfoghatóbban, mint az egyes osztályok helyzetének, súlyának és szerepének eltolódása a legtöbb európai állam keretében Történelmi osztály alatt ma azokat értjük, akik a hazáért élnek s dolgosnak. Gömbös Gyula miniszterelnök is ebben jelölte meg a történelmi osztály legvilágosabb ismérvét. Ebbe az osztályba éppen úgy beletartozik a föld népe, mint az intelligencia, ép pen úgy tagjai a kézzel dolgozó munkások, mint a fejük munkája után élők, inert hiszen nem a munka mi- némüsége ad jogosítványt valakinek arra, hogy a történelmi osztály tagja legyeD, hanem az az önfeláldozás, amellyel a közös nemzeti célok szolgálatába állítja erejét, azok minél előbbi megvalósulásáért dolgozva. A reformkormány miniszterelnöke és a reformkorszak szellemi vesére nem is láthatja másban a történelmi osztály legjellegzetesebb sajátságát, mint a nemzetért való önfeláldozó, egy célra törő munkában. — Ha Magyarország valóban meg akar ujulni, ha a változott viszonyokkal szembe olyan intézményeket akarunk felépiteni, amelyek kellemetlen meglepetések ellen biztosítják a nemzetet, akkor csak az előbbi értelemben vett történelmi osztály lehet ennek a nagy cselekvő munkának az igazi gerince, csak ezt tekintheti Gömbös Gyula politikája fundamentumának és támaszául. A munka becsülete a modern államban mindinkább növekszik. Az igazi, önzetlen nemzetépitő munka mindinkább eljut az értékek rangsorában arra a helyre, amelyet ezideig — sokszor bizony érdemtelenül — vagyoni előjogok, születési kiváltságok, szóval a származás vé- letlenei bitoroltak. Ma, amikor minden mozgásba jött a világon és elsüllyedt, megsemmisült társadalmi rendszerek helyén egy uj, egy más és reméljük jobb rend akar kialakulni, ez nem valósulhat meg a múltból származó, sokszor vitalitásukat, értelmüket ób értéküket vesztett elő jogok alapján, hanem csak annak a teremtő munkának a során, amely az idők változásaival napról napra számolva, verejtékkel és fáradsággal igyekszik szilárddá formálni a mo dern államkereteket. Európában csaknem minden ország változtatott eddigi alkotmányos be A dombóvári kerület tanítósága pedagóigai szemináriuma április hó 29 én a zárda nagytermében folyt le Hubai János kir. s.“tanfelügyelő elnöklése alatt, kinek tartalmas megnyitója után Gábor Béláné ujdombó- vári állami tanítónő tartott értékes előadást. A polgári jogok és kötelességek tanításának nemsetnevelő jelentőségéről, mig gyakorlati tanításában a magyar nemzeti jelvényeket ismertette. A számolás és mérés tanításának módszeréről Bayer Vanda dombóvári állami tanítónő értekezett és ugyancsak ő tartott gyakorlati tanítást is e tárgykörből. Szalay Antal ujdombóvári állami tanító Biró Sándor : Slöjdgyakorlatok című müvét ismertette és ő tartott a slőjd köréből gyakorlati tanítást. A mindvégig figyelemmel kisért és magas színvonalú Bzemináriumi előadásokat Hubai JánoB kir. segédtanfelügyelő magvas zárószavával rekesztette be. — A paksi körzet tanítóságának pedarendezésén, szociális és népi felépi- tettségén. Némely helyen olyan gyökeresek ezek a változások, hogy szinte rá sem lehet ismerni azokra az elmúlt intézményekre, amelyeknek romjain az újak felépültek. Más helyeken megvannak a régi keretek, de ezekbe is uj tartalmat, uj lendületet, uj életelikszirt kellett tölteni, hogy feladatuknak megfelelhessenek. Magyarországon is elérkezett az újjáépítés, a haladó konzervativizmus szellemében való változtatás korszaka. Uj Magyarországot fogunk felépiteni és ennek az uj Magyarországnak a gerince az az uj modern magyar történelmi osztály lesz, amelybe Gömbös Gyula miniszterelnök a nemzeti egység nagy gondolatának megfelelőig mindazokat összefoglalta, akik a | hazáért önzetlenül és önfeláldozóén I dolgoznak. gógiai szemináriumát folyó hó 2-án tartották meg a zárdái óvoda nagytermében. Hubai János kir. s. tanfelügyelő elnöki megnyitója után Pákái Mihály paksi elemi iskolai igazgató tartott előadást a polgári jogok és kötelességek tanításának nemiket- nevelő jelentőségéről, mig Durnyi György alsócsámpapusztai tanító a nemzeti jelvények ismertetéséről mutatott be nagyon tanulságos gyakorlati tanitáBt. Csíki Székely Dénes dunaföldvári tanító a fogalmazás ta nitásának módszeréről értekezett és mutatott be gyakorlati tanítást, mindkettőt nagy elismeréssel fogadták. A történelem tanításának módszerét Geyer József paksi igazgató ismertette, kidomborítva a hazafias nevelés jelentőségét, mig Jantner József paksi tanító a történelem köréből tartott szép gyakorlati tanítást. A magas színvonalú szeminárium Hubai János s. tanfelügyelő sárószavaival ért véget. egyesületi elnök, Döry Frigyes gazdasági egyesületi alelnök, Mesterovite Iván tejgazd. miniszteri megbízott, m. kir. gazd. főtanácsos, az Országo» Törzskönyvelő Bizottság képviseletében, dr Kurz István főszolgabíró, Pilz Iván, az Álad danán túli Szarvas- marhatenyésztő Egyesületek Szövetségének igazgatója, vitéz Hargitay Károly községi főjegyző, a megyebeli földbirtokosok, bérlők és gazdatisztek közül igen számosán, a m. kir. gazdasági felügyelőség, az állatorvosi kar és a vm. gazdasági egyesület tisztviselői. A dijak kiosztása előtt báró Fiátb Tibor elnök üdvözölte Mesterovite Ivánt, az OFB képviselőjét, majd a. kiállítókhoz intézett elismerő és buzdító szavakat. Kiemelte beszédjében azt, hogy ne üljön föl a tolnamegyei józan, németajkú lakosság a lelketlen agitátoroknak, hisz amióta itt vannak Magyarországon, csak jót élveztek a magyar anyaföldtől. Dijakra az egyesület használati éa dísztárgyakat, a földmivelésügyi miniszter pénzdíjakat adott. A díjkiosztás után Mesterovits Iván tejg«. miniszteri megbízott szólott az egyjegyűit gazdákhoz. Megállapította, hogy a felhajtott bikaanyag nagyon rossa volt. Bővebben kifejtette ób megmagyarázta, hogy a bikanevelést nagy szeretettel és gonddal kell végezni. Enélkttl felnevelt bikák legtöbbször értéktelenek lesznek és értékesítésük lehetetlen. Dicsérte a kiváló ób szép- tehén- és üszőé nyagot. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a bíráló bizottság tagjai közös ebéden vettek, részt. A szokásos, kifogástalan jó rendezésért Bonyhád község elöljáróságát, annak élén különösen vitéz Hargitay Károly főjegyzőt illeti elismerés. GySnklleányok hazafias előadása. Pedagógiai szemináriumok. Bonyhádi bikavásár és díjazás. Április hó 27-én, szombaton ren dezte Bonyhádon, a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület a vm. m. kir. gazdasági felügyelőséggel karöltve a szokásos bonyhádi tavaszi bikavásárt és díjazást. Szomorúan kellett azonban megállapítani, hogy amilyen nagy volt a felhajtás a bikákban — 168 darab, — olyan rossz is volt. Ennyi rossz bikát ritkán lehetett együtt látni. Tehén és üsző — valószínűleg a hétköznapra és erős mezőgazdasági munkára való tekintettel — alig volt. Tizennyolc tehenet és 5 darab üszőt hajtottak föl. — Amilyen rosz- szak voltak a bikák, oly jók voltak a tehenek éB üszők. A bíráló bizottság a bikák közül tizenötöt ‘talált csak alkalmasnak díjazásra. Első dijat a bíráló bizottság nem adott ki a bikák- I ért, mert olyan bika nem volt, amely első dijat érdemelt volna. Il/a dijat nyert Feuerbach Péter Kisvejke, IÍ/b dijat kapott Eckert Gábor Kisdorog, IÍI/a és Ill/b dijat nyert Kuhl János és Streicher János kisdorogi lakosok bikája. A bikaborjuk csoportjában Il/a dijat nyert Diósy Endre Ágoston puszta, 11/b dijat Veizel János Ka- laznó, Ill/a és IlI/b dijat Mttrz János Marga és Grénus János Sióagárd, oklevelet kaptak Illés Imre Kajmád és Schlichtherle Lipót Tabód, bikaborjaikkal. A tehenek közül I. dijat kapott Antlfioger Adám dörypatlani lakos, II. dijat Dorn János bonyhádi és özv. Mttrz Jánosné majoai lakosok tehene. — Elismerő oklevelet nyert Schleier Henrik bonyhádi lakos üszője. 1 A bikavásáron és kiállításon résztI vettek báró Fiáth Tibor gazdasági Közismert, hogy a legutóbbi képviselőválasztások alkalmával Bonyhád környékén pángermán agitátorok megmételyezték a németajkú lakosság lelkét. Hála a Mindenhatónak, a métely nem hatott el minden német ajkú lélekbe. Vannak még községek, ahol bár titokban szintén folyik a hazafiatlan vakond-munka egyes diplomás egyének részéről, de a lakosság általános többsége nem azonosítja magát ezeknek a hazafiatlan egyéneknek célkitűzéseivel. GyönkÖR a németajkú lakosság józan Ítélőképessége és helyes érzéke mindenkor megtalálta azt az utat, amelyen magyar honfitársaival együtt haladnia kell. Az elmúlt vasárnapon, április, hó 28-án este a helybeli, csupa németajkú leányból álló leánykör a gyönki iparosok körében vitéz Márky~ Henriknó községi főjegyzőné betanítása mellett előadta a „Nem, nem, I sohal“ című. irredenta színmüvet. Az Egyes szám ára 12 filiér»
