Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-01-12 / 4. szám
XVII. évfolyam. Szekszárdi 1935 január 12. (Szombat) 4. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG ■irrniMirfrvr »frrg/iw unauwwifl «Trpggynhyr nrmmrai «* tápsahaiJffl LA» ________ Szerkesztőség és kiadóhivatal: I Főszerkesztő: II Felelős szerkesztő: I Hirdetések árai« Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 SCHNEIDER JÁNOS || BLÁZSIK FERENC a legkisebb hirdetés dija 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter r ___ I ».I I széles hasábon milllmélersoronként 10 fillér. Ei fifltésidll I * *aP megjelenik minden szerdán és szombaton. I | Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. ! z *1 I Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető I a hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a Egész évre 12 pengő || Félévre_______6 pengői közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. A rámol megegyezés. Rómában létrejött a megegyezés a két nagyhatalom: Olaszország és Franciaország között, amely megegyezés az európai államférfiak és az egész európai sajtó megállapítása szerint a béke és együttműködés kor szakának megkezdését jelenti. Voltaképpen ettől a megegyezéstől kell szá mitani az igaai béke bekövetkezésének és a háború likvidálásának korszakát. Miként Laval mondotta, hogy „könyökünkkel súroltuk a háborút Genfben*, most megállapítható, hogy az a megegyezés, amelyet a Palazzo Veneziáben aláírtak és amely nemcsak Olaszország és Franciaország függő kérdéseit, de az egész Kösép- eurőpa nagy problémáit rendezi, azt jelenti, hogy nem könyökünkkel súroltuk, hanem kezünkkel meg is fog I tűk a békét. Magyarország a római megegyezést örömmel üdvözli. Nemcsak azért, mert > egyik olyan őszinte barátja, mint i Olaszország, rendezni tudta a maga | függő és neki épp elég gondot okozó I ügyeit, de azért is, mert Rómában nemcsak hogy nem következett be az, amit Magyarország ellenségei re« i méltek: hogy t. i. a revízió ügye I kátynba került, de ellenkezően a revízió ügye a reális nemzetközi poli- [ tika sínpárjára került és most már békés, nyugodt és stabil atmossférá- ban mehet előre. A római megegyezés ugyanis a középenrőpai rendezés | ügyeiben csak azt a tilalomfát állítja fel, hogy nem szabad a határok erőszakos megsemmisítésére törekedni. Magyarország tizenöt esztendő óta I állandóan azt hangsúlyozza, hogy revíziós törekvéseit békés és törvényes eszkösökkel óhajtja megvalósítani. Tehát a római megegyezés nem csak hogy nem állja útját ennek a békés revíziós munkának, de azzal az állásfoglalásával, hogy az erőszakos határmegváltoztatást jelöli ki tilalomfául, hallgatólag, negative elismeri a békés ős törvényes utón folyó revizió jogos törekvéseit. Tehát ez a békés és törvényes revíziós munka a magyar politikában válto- I zatlan kitartással tovább fog folyni, I váltoiatlannl megtartva a revíziós I program igasi célkitűzéseit: a terü- I leti kérdés igazságos rendezését, az egyenjogúság megvalósítását ős az I idegenben élő kisebbségeink helyseid tőnek intézményes biztosítását. a magyar reviiiós program a római megegyezés ntán—ismételjük — változatlan energiával, de most már a római egyezményből kiáradó béke, együttműködés és megértés szellemében építeni fogja a maga útját az európai politikában mindaddig, amíg a céljaihoz el tud jutni. Már a közeljövőben módja lesz ennek a revíziós politikának a maga célkitűzései érdekében Enrópa horizontján reálpolitikai formában is megnyilvánulnia. A római megegyezés ugyanis azt ajánlja az érdekelt államoknak, hogy e megegyezés keretében köSBenekrészletmegállspodásokat, ahol az egymásközötti viszonyt a megértés és béke szellemében rendezik. Magyarország késze megállapodás megkötésére, aminthogy kész e megállapodásokat megelőző tárgyalásokon való részvételre is. Annál is inkább, mert ezeken a tárgyalásokon a tárgyalások ssokott szellemének és nem a diktátumok szellemének kell érvényesülnie. A tárgyalások szelleme pedig a bizalom, a megértés és a kölcsönös engedmények szellemét jelenti. Tehát nemcsak az egyik féltől lehet áldozatot követelni, hanem mindkét félnek meg kell a maga áldozatát hozni a célért: a békéért, Enrópa jövőjéért és az enrőpai népek kien- gesztelődéséért. Magyarország kész a maga áldozatát meghozni egy minimális programon belül, amely minimális program magában foglalja a nemzet törekvéseinek alfáját és ómegáját : azt a revíziós célkitűzést, amelynek hármas programpontjait az országnak nem lesz módja feláldozni az európai egyensúly és kiegyenlítődés oltárán. A töruényli(itósó$í bizottság u]]áalahulám. Dr Hagymássy Zoltán főispán, e hő 10>re rendkívüli megy egy Ülést hivott össze, hogy a bizottságok megalakuljanak és as újonnan választott törvényhatósági bisottság második ciklusa megkeidhesse működését. A nagy érdeklődés mellett lefolyt megye- gyűlés megnyitójában a vármegyei önkormány latról a főispán többek köst eseket mondotta: A főíspáni megnyitó. Ai autonómiának a történelmi fej* lődés során kialakult jogköre nem magánjog, hanem a legsiorosabb értelemben vett közjog és as önkormányzat hatásköre az állami hatáskörrel szemben nem önálló jogkör, hanem éppen magának az állami hatáskörnek egyik megnyilvánuUsa s a nemzetnek, mint aktiv állami alanynak belső közjogi és etikai megszervezése. Az önkormányzat, mint az állam helyi működése nemcsak biztosítéka a szabadságnak, hanem maga a szabadság, mert a nemzet állami önrendelkezésének egyik lényeges módja s a törvényhatósági bizottságban szervezett önkormányzatnak az a célja, hogy minél több polgárban szervezzük meg az állam élő szervezetét a maga partikuláris vonatkozásaiban. Az autonómiának annyi értéke van, amennyit a nemzet egyetemes szempontjából produkálni tud, amennyi erkölcsi (rőt, egészséges közszellemet, értelmiséget és politikai érettséget tud működésébe belevinni úgy országos, mint helyi vonatkozásban.— Tolna vármegye közönségének az önkormányzat gyakorlásában nemes és szép hagyományai vannak, amelyek elsejéül kell megemlíteni a párt- szempontokon felülemelkedő tárgyilagosságot, a közérdek igazságos szolgálatát s azt'az emelkedett szellemet, mely egyrészről sohasem zárkózott el az egészséges fejlődés és haladás előtt, de másrészről megőrizte és ápolta azon értékes hagyományokat, amelyek a nemzet önvédelmi és ön- fentartási ösztönéből századokon át kifejlődött vármegyei rendsze rben, mint a nemzet fennmaradását bizto Bitó erkölcsi erők élnek s alapjai és támaszai a nemzet jövőjének. A működését megkezdő uj törvényhatósági bizottság előtt reá kell, hogy mutassak az idők sorsdöntő komolyságára, melyben a múltjáért és jövőjéért küzdő magyar nemzetnek úgy nemzetközi, mint belső életében a legnagyobb körültekintéssel, megfontoltsággal és önuralommal, egymást megértő békével és testvéri érzéssel, a megpróbáltatásokat tűrő lélekkel, de egyúttal törhetetlen báto r- sággal és lankadatlan eréllyel ke 11 magát felvérteznie, hogy történelmi hivatását betölthesse és fennmaradását biztosítsa. Ez az élet-halálküzdelem szabja meg ebben az országban minden magyar embernek, minden közületnek a községtől kezdve a törványhatő- | sági bizottságon és a parlamenten át | a kormányig kötelességét, amit úgy fejelhetek ki, hogy mindent megtenni a nagy célért és mindent mellőzni, ami azt bármiképpen hátráltatja és megnehezíti, mert ez az egyedüli lehetősége annak, hogy magunknak, családjaitoknak és hazánknak jobb jövőt biztosíthatunk. Midőn a Törvényhatósági Bizottságot szívélyesen üdvözlöm — végió megnyitóját a főispán — reménnyel és bizalommal tekintek működése elé, mert meg vagyok arról győződve, hogy híven, ezen vármegye múltjához és az előbbi törvényhatósági működéséhez híven, hivatása magaslatán állva, hazafias lelkiismerettel, felelősségteljes komolysággal és & megszokott méltósággal fogja teljesíteni mindazon kötelességeket, amelyeket a törvény s az ország sorsa» eléje szabnak s eljárását és maga* tartását úgy a vármegye közigazgatási ügyeiben, mint az országos kérdésekben mindig ezen magasabb szempontok fogják irányítani. A nagy éljenzéssel fogadott megnyitó után a főispán az alábbi kinevezéseket eszközölte: Kinevezések. Tiszteletbeli vármegyei főjegyzőkké kinevezte: F. Szabó Géza országgyűlési képviselő, ny. főispánt, Bajó Pál ny. főszolgabírót, dr Ber- náth Béla ny. vm. II. főjegyzőt és Morvay László vm. II. főjegyzőt; tiszteletbeli II. főjegyzőkké: dr Korniss István, dr Horváth Árpád és dr Babits István vármegyei aljegyzőket ; tiszteletbeli vármegyei aljegyzőkké: dr Regős István vármegyei fogalmazót, dr Bátsmegyei Lajos díjas vm. közigazgatási gyakornokot, dr Németh Gyula vármegyei fogalmazót ; tiszteletbeli főszolgabíróvá: dr Eibach Ödön ny. szolgabirót; tiszteletbeli szolgabirővá: dr Ré- ber Tibor és dr Borbás Gjula díjas vm. közigazgatási gyakornokokat és ' dr Koch József díjtalan közigazgatási gyakornokot; tiszteletbeli vármegyei tiszti főügyészekké: dr Leopold Kornél m. kir. kormányfőtanácsost, dr Mayer Gyula ügyvédet, Schneider Gábor ny. kúriai bírót, dr Frühvrirth Jenő tamási ügyvédet, dr Alberss Rezső, dr Zaigmond Ferenc, dr Gulyás Jó- zsef szekszárdi ügyvédeket, dr Bitter | Károly bonyhádi, dr Grosch József | paksi, dr Szily Gésa tolnai, dr RingEgyes szám ára 12 fillér.