Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-04-17 / 33. szám
XVII. évfolyam Szekszárdi 1935 április 17. (Szerda.) 33. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési di|i Egész évre —12 pengő ' || Félévre ______6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Küzdelem o sozdosűsok Jöuedelmezöiéséért. Amióta, főként a páriakörny éki békák következményeként ai agrárönellá- táa és a gazdasági elzárkózás veszedelmes és kétélű módszerei hatalmasodtak el Európában, a gabona lett az agrárországokban, így Magyar* országon is a boldogulás alapja, leg főbb forrása. A felfordult világban megváltozott minden téren a régi rend. Azelőtt, ha jó termést adott az Isten, megoldódott minden probléma. Volt kenyere, pénze a gazdának, munkája az iparosnak, forgalma a kereskedőnek, nem kellett tartani semmiféle meglepetéstől, nem volt semmi baj. Ma már nem elég a jó termés, sőt nem is ez a legfontosabb. A fontos ma az, hogy van-e ára a termésnek, lehet-e jól értékesíteni a gabonát ? Nagy és nehéz kérdés ez, mert hiszen most a világpiacok árhullámzásait mint azelőtt, nem a kereslet- kínálat természetes szabályai irányítják, hanem a politika. Ilyen körül mények közt a gazda, termelő, tehetetlen. Hiábavaló minden fáradozása, szakértelme, a nemzetközi politika boszorkánykonyhájában elsikkadhat egész évi munkájának minden gyümölcse s a gazdálkodás még jó termés esetén is, nemhogy haszonnal járna, de súlyos ráfizetést eredményezhet ... Ha nem lép közbe az államhatalom, a kormány, amely célszerű belföldi intézkedésekkel és körültekintő tárgyalásokkal és szerződésekkel egyedül biztosíthatja a belső áralakulás megfelelő szintjét és a feleslegek jó áron való külföldi elhelyezését. Ebben a vonatkozásban a Gömbös-kormány a most folyó gazdasági év tanúsága szerint, rátalált a helyes útra. A minimális búzaár bevezetésével, a belső árak áralakulását teljesen függetlenítette a világpiaci helyzettől, viszont a római hármas megegyezéssel exportfeleslegeink számára a világpiaci áraknál jóval magasabb árat harcolt ki, a tavalyinak kétszeresére szöktetve fel a búzaárat. A tények, az eredmények igazolják, hogy a kormány a limitárak megállapításával jó gabonaértékesitési politikát folytatott, viszont helyesnek bizonyult a minimális búzaárak megszüntetésének két hónappal ezelőtt történt bejelentése is. Ezzel vált lehetővé ugyanis az olasz és osztrák kontingens leszállítása a kincstár nagyobb megterhelése nélkül, mig a minimális ár további fenntartásával a készletek tulajdonosai bizonnyal spekulációs tartózkodást tanúsítottak volna, abban a tudatban, hogy nem kell a minimálisnál kisebb áraktól félni. De a minimális búzaár megszüntetése mellett szól az a tény is, hogy a meglévő gabonakészletek nem haladják meg számottevő mértékben a gazdasági év hátralévő három hó Hirdetések órait A legkisebb hirdetés dl|a 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 finer, Allástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, elfegyzésl, családi hír, valamint • nyilttér soronként 60 fillérbe kertil. napjának Biükségletét s igy, bár áp rilis 11-től kezdve az egész ország ban szabadon alakulnak ki a búzaárak, nem várható a készárupiac jegyzésének jelentősebb gyengülése. A rendszer tehát bevált s kétségtelen, hogy a jövőben is ebben az irányban kell tartani, fejleszteni a gabonaértékesitési politikát. Külön kormánynyilatkozat ugyan még nem hangzott el, de valószínű, hogy a hangsúly a következő gazdasági év ben is az exportmennyiségek és az exportárak biztosításán lesz. Azon, hogy a kormány idejében és még több állammal kezdi meg és fejezi be szerződéssel az értékesítő tárgya lásokat. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a feleslegek külföldi elhelyezése maga j után vonja a belföldi ártartást is, az aratás után megállapítandó minimális árral. A gabonaértékesitési politikának financiális megalapozására előreláthatólag fenn kell tartani a mezőgazdasági alapot, amely a fedezetet szolgáltatja az exportban a kincstár részéről viselendő esetleges áldozatokhoz, de az máris eldöntöttnek tekinthető, hogy semmiféle monopolisztikus intézkedésre nem kerül a sor. A tavalyi jól bevált rendszert fejleszti tovább a kormány s remélhető, hogy ezen az utón a következő gazdasági évben is hasznothajtó lesz a magyar mezőgazdaság munkája. Kaméleon politika, Levél lapunk szerkesztőségéhez. Tekintetes Szerkesztő Url A Független Kisgazdapárt hivatalos lapja, az Üj Magyarság 1935. évi április hó 13-án megjelent számában minden hazafias embert arra szólított fel, hogy az OTI választások alkat mával mindenki az u. n. Nemzeti Block jelöltjeire adja le a szavazatát s igy az 1-es számú kockába rajzolja a keresztet. — Ugyanakkor a tolnamegyei kisgazdapárt lapja, a Tolnamegyei Hírlap, amelynek dr Dulin Jenő jobboldali képviselő ur a főszerkesztője, azt a felszólítást intézte az OTI tagjaihoz, hogy okvetlenül a 2 ős számú kockába tegyük a keresztet, vagyis, hogy szavazzunk a baloldali Peyer Károly, Györki Imre szocialista képviselőkre, Gál Benő, Kabók Lajos, Horovitz Gábor szocialista vezetőkre. Tehát a kisgazda- képviselő bennünket a szociálisták táborába vezényel. Ennek az okát megmagyarázni nem tudom. Ez a felszólítás kétszer is (április 10. és 13.) megjelent a Tolnamegyei Hírlapban. Tolna, 1935 április 14. Tisztelettel Bucher Antal iparos és társai. Megkezdik a vármegyében az útépítést. Dr Perczel Béla alispán versenytárgyalást hirdetett a vármegye tízéves útépítési programjának a végrehajtásaképpen létesítendő utak munkáinak a vállalatba adásával, — Az építkezések iránt nagy volt az érdeklődés és a hirdetmények alapján több, mint száz ajánlat érkezett be a vármegyéhez. A szekszárdi m. kir. államépitészeti hivatal már elkészült az ajánlatok átszámításával és e műveletek alapján az alispán már intézkedett a munkák vállalatba adása iránt is. Az alispán döntése alapján a következők, mint legolcsóbb ajánlattevők kaptak megbízást az egyes utépitésekre: 1. Nagyszékely — miszla— gyönki ut 2 210—3120 km szakasza 15.141 P 35 f Fábián Mátyás szekszárdi mérnök vállalkozó. 2. Koppányszántó—kányái th. ut 15.100—16 783 km szakasza 24.209 P 04 f Luka Ferenc mérnök, budapesti vállalkozó. 3. Felsőireg—kányái th. ut 7‘3— 10 8 km szakasza 54'578 P 89 fillérért Just Kornél mérnök, budapesti- vállalkozó _--------— I \A^Szekszárd—szálkái th. ut 3‘28— I 4.29 km szakasza 7603 P 70 fillérEzek a munkák mind hamarosan megkezdődnek és igy remény van arra, hogy a vármegye népének legszegényebb részét képező napszámos munkások ezeknél az építkezéseknél rövidesen keresethez juthatnak. ért Helfenbein János bonyhádi kőművesmester. 5. Dunaszentgyörgy—faddi th. ut 1-56—3 56 km szakasza 28-637 P 93 fillér Fábián Mátyás szekszárdi mérnök vállalkozó. 6. Nagyszékely — miszla—- gyönki vicinális ut 5'660—9 660 km szakasza 55.753 P 10 fillér Fábián Mátyás szekszárdi mérnök vállalkozó. 7. Keszőhidegkut -miszlai ut 0 00— 1070 km szakasza 11.358 P 82 fillér Fábián Mátyás szekszárdi mérnök vállalkozó. 8. Győré—izményiut 0'00— 3-200 km szakasza 27.515 P 05 fillér Helfenbein János bonyhádi kőművesmester. 9. Szekszárd—szedresi th.ut 4 00— 6 00 km szakasza 20.303 P 75 fillér Just Kornél budapesti mérnök vállalkozó. 10. Kurd—gyulaji th. ut 0 00— 3-900 km szakasza 40 553 P 53 fillér Just Kornél budapesti mérnök vállalkozó. 11. Tevel—závodi ut O'OO—2 50 | km. szakasza 43 226 P 93 fillér j Korda István budapesti mérnök vállalkozó. Téli trtmoígümölKös telepítés fillamKölcsönnel. Már röviden hirt adtunk a gyümölcstől építési államkölcsönrői, úgyhogy nagyjából tájékozva vannak as érdeklődők a mozgalom mibenlét» felől. Miután a rendelet kissé merev keretek közé van szorítva, szükségesnek látszik, hogy némi magyarázat kíséretében mutassunk rá az ügy nagy horderejére. F. hó 13-án a dr Peresei alispán a járási főszolgabirák, a város polgármestere, a m. kir. gazdasági felügyelőség és a vármegyei gazdasági egyesület bevonásával értekezletet tartott ebben a kérdésben, amelyen Gergely István m. kir. gazdasági tanácsos, kertészeti igazgató, a föld- mivelésügyi minisztérium kiküldött)» ismertette az akció célját és az e tárgyra vonatkozó rendelet értelmezését. A földmivelésügyi minisztériumnak: ezzel a kezdeményezéssel az a célja,, hogy a magyar téli alma termelését oly mértékben valósítsa meg, hogy az exportképes legyen, azaz olyan tömegtermelést biztosítson, amely a külföldi keresletet maga felé vonzza és megszabadítsa Magyarországot a külföldi, nagyrészt kanadai, a mienknél sokkal kevésbé értékes és izra és zamatra is rosszabb minőségit almaimport szükségességétől. Éppen ezért a kölcsön feltételei olyanok, hogy az általuk megszabott kötelezettségek teljesítése a cél megvalósítását biztosítják. Ezen országos cél mellett azonban az egyes termelésre vállalkozó gazdák anyagi érdekei is olyan messzemenően biztosítva vannak, hogy a vállalkozó gazda anyagilag is nagy értékhez jut. Az anyagi támogatás mellett (kölcsön) igen nagy erkölcsi támogatásban is részesül a vállalkozó gazda, amennyiben a talaj megfelelő voltának megállapításától kezdve, az ültetésen, gondozáson és ápoláson keresztül egészen az értékesítésig a földmivelésügyi minisztérium szakközegeinek irányítását és tanácsait élvezi. Igen kívánatos volna, hogy ha Tolna megyéből minél több gazda jelentkeznék a mozgalomban valórészvételre. Feltétel, hogy legalább- 30 kataszteri hold összefüggő, vagy lazán összefüggő, vagyis több gazda- kezén lévő téli almatermelésre megfelelő földterület álljon rendelkezésre^ (minimum egy gazda kezén 3 k. hold),, továbbá, hogy a kölcsönt be lehesse» kebelezni, mert hisz 18 évre van a visszafizetés kontemplálva és megEgyes szám ára 12 fillére
