Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)

1935-01-08 / 3. szám

Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda" XVII. évfolyam. Szekszárd, 1935 január 9. (Kedd.) 3. szám. ÉS TÁRSADALMI LAP HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési di)i Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arait A legkisebb hirdetés dija l'SO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllltmélersoronként 10 filler. Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kertit. A magyar külpolitika útja. A magyar külpolitika ntja és cél- kitüiésa aa 1935. esztendőben aem fog váltóim. Á reviiió kérdése ma­rad legfőbb törekvésünk. De a múl- takhoa képest anal a különbséggel, hogy ez a probléma most már egyre inkább előtérbe kerül a nemzetköai politika knlissziái mögül, miután mér nem lehet tagadásba venni a pro­bléma létezését, de nemzetközi fon* tosságát sem. Éppen ezért szükséges, hogy az egész magyar nemzet, mint egy em­ber álljon e gondolat mögött a ami­kor ezt teszi, egyet akarjon. Ne le­gyen tehát se félreértés, se semmi­féle hangzavar a reviiió a célkitűzés körül, mert legyünk tisztában azia), hogy minél jobban leegyszerűsítjük igazságos követelésünk anyagát, an­nál érthetőbbé válik a külfo'd köz* véleménye előtt s annál átütőbb erejű lesz mind a két fronton: belföldön és a külvilág előtt. Nincsen egyetlen tagja sem ennek a nemzetnek, tartozzék az politikai­lag bármely pártálláshoz, osztálymeg- különböztetés szerint, avagy vallási­lag s még fajilag is bárhova, aki ne tudná, ha a mai helyzet börtön szá­munkra. Ennek kapuját csAk az igaz­ságos revízióval lehet kinyitni, hogy úgy gazdaságilag, mint a szociális élet kívánalmai alapján friss, éltető levegőhöz jussunk. Az ujesztendőben tudnia kell a nemzet minden tagjának, hogy a re­vízió bibliája milyen célkitűzéseket tartalmaz. S ha tudjuk ezt, tartsuk ahhoz magunkat, mert egyet akarva, szemünket egy célra szögezve, hittel és bizakodó lélekkel aa igazságot valóra válthatjuk. A magyar revíziós kívánságok legfőbb tétele ez: az or­szág jogos területi igényeinek ki­elégítéséről nemcsak, hogy le nem mondunk, de frissült erővel szorgal­mazni fogjuk annak bekövetkezését. A magyar közvélemény előtt soha sem kellett indokolni ennek a föld rajzi, kulturális, néprajzi és törté­nelmi jogát. A külföldön is napról- napra sokasodó tábora van ennek a gondolatnak. Ezt a munkát kell foly­tatnunk tovább, amely egyben fel­világosító feladat is, mert tudtára kell adnunk az egész világnak, bogy azt az erőszakos országrombolást, amit Trianonban végrehajtottak, mi, boldog élet után sóvárgó népmilliók Borsa érdekében nem erőszakkal, ha­nem békés utón akarjuk megváltoz­tatni. A magyar nemzet nem déli­bábok után fut, nem lehetetlent akar, amikor revíziót követel. Még csak a gondolotában sem fordul meg az a szándék, hogy jogainak érvényesí­tését mások leigázásával szorgalmazza, ezért a magyar revízió jogos területi igények kielégítését szorgalmazza. De a revízió gondolatának más tartozéka és másértelmü lényege is van. Revízió elé kell vinni azt a gyűlölködő külpolitikai szellemet is, amely a háború befejezése után meg­honosította a győzők és legyőzöttek fogalmát, amely több, mint egy évtizeden át életben tartotta azt, hogy vannak másodrangu nemzetek is. Ez az embertelen megítélés alkal­mas lehetett arra, hogy egyes nem­zetek a jogtalanul megkaparintott előnyöket minél jobban átviheBsék a nemzetek közötti életébe, de a !e- igázottság nem lehet örökélettt s az előnyök jogtalan élvezete nem jelöl­hető a végtelenség jelével. Ezért követeli a magyar revíziós politika a nemzetek egyenjogúságát b ebben a magyar nemzetet megillető jogokat is. Ennek fogalmát ki kell terjesztenünk a fegyverkezési jog- egyenlőségen túl a gazdasági, kul­turális és szellemi értékelések minden határáig. Virágzó kultúrák nem pe- nészesedhetnek nyirkos tömlöcökben s nemzet, amely évezreden át őrt- állója volt Európa kapujában az em béri értékek szabad fejlődésének, lehet-e egy igazságtalan ítélet örökös rabszolgája ? Ugyancsak a revíziós politika fon tos tétele marad a kisebbségi jogok becsületes elismertetése is. A trianoni békeszerződés, bármily gyilkos pon­tokat is tartalmaz reánk nézve, mégis határozott és félre nem magyarázható jogokat biztosit kisebbségi vonatko­zásokban. Amikor a magyar biroda­lom testéből több millió testvérünket kiragadtak, őket idegen impériumok alá juttatták, talán megszólalt a lelki­ismeret szava a magyar birodalmi és földrajzi egység szétrombolóinál és kötelezővé tették az utódállamok szá­mára a kisebbségi jogok betartását. Sajnos, ezek a jogok csak papiroson maradtak fenn, de gyakorlatba egyik környező állam sem vitte azokat. El­csatolt testvéreink üldözése folyama­tosan tart immár tizenötödik eszten­deje. A magyar közvélemény meg- nyugvással és bizakodással veszi tu­domásul, hogy a kormány külpolitikai célkitűzéseiben a revíziós politika legfőbb pontjaként szerepel a kisebb­ségi jogok érvényrejuttatása s ha ezen a téren, még ha a legcsekélyebb eredményt is elérni tudjuk, mérhe­tetlen jót teszünk elszakított testvé­reinkkel. A magyar külpolitika azon az utón halad tehát, amely békét éB igazságot akar. Jól tudjuk, hogy jogaink el­éréséhez hosszú ut vezet s ezt az utat óvatosan, mindenre körültekin­tően s bö'cs elhatározással kell jár­nunk. A magyar közvélemény a kor mány munkáját viszi előbbre akkor, ha maga sem támaszt alkalmatlan időkben túlzott követeléseket, hanem nyugalmi állapotokat teremtve, ter­melő s fejlődő munkával segiti elő azok fáradozásait, akik az ő bizal­mából intézik országunk ügyeit. dalmai voltak, megnyugodott. Láza alább szállott, közérzete javult és minden jel arra mutatott, hogy a karcsonkitó műtét megmentette a fiatal ember'életét. Vasárnap délután 4 órakor azon­ban váratlan komplikáció állott be. Dr Kálmán szivgyöogeséget konsta­tált magán és szobájába kérette or­vosait, akik injectiókkal igyekeztek a szívműködést javítani. Meg akarta azután valamire kérni Gábor Pál kórházi lelkészt, akinek azonban már nem tudta elmondani a kívánságát és csupán igennel, vagy nemmel tu dott a kérdéseire válaszolni. Miután az orvosok figyelmestették a lelkészt, hogy a halál beállta már csak per­cek kérdése, Gábor feladta az álta­lános feloldozást a betegnek, aki együtt imádkozott a pappal, majd csendesen elhunyt. A száz és száz halált látott orvo sok könnyezve állották körül az ágyat, amelyen sokat szenvedett kiváló kar­társuk átszenderedett az örökké­valóságba. Dr Kálmán Márton mindössze 32 évet élt. Egyszerű székely családból származott. Ssülei Bukarestben vál faltak munkát és ő is ott született. Ott járt elemi iskolába és mert a család szűkös viszonyok között élt, a kis gyermekeket korán kenyér- kereső munkára fogták. Az elemi iskola elvégzése és kilencedik élet­évének betöltése után liftboy lett egy bukaresti szállodában, ahol sok ma­gyar ember fordult meg. Ezek egyi­kének megtetszett az értelmes fiúcska és felhívta rá az idegenben magyar iskolákat fenntartó Julián Egyesület figyelmét. Az egyesület támogatásá­val a pécsi cisztercita gimnáziumba került azzal, hogy tanítóvá fogják, kiképeztetni és valamelyik romániai magyar iskolában alkalmazzák. A talentumoB fiú a IV. osztály befeje­zése után nem akart tanító lenni, hanem a saját erejéből tovább tanult, hogy főiskolát végezhessen. Hihetetlen nélkülözések közt foly­tatta egyetemi tanulmányait és szívós akarattal, ernyedetlen szorgalommal minden nehézséget legyőzve, meg­szerezte az orvosi diplomát. Közben: arra is szakított magának időt, hogy magánúton elsajátítsa a francia nyel­vet. Már mint szigorló orvos is a szekszárdi közkórház tüdőosztályáa dolgozott és erre az intézetre esik. egész orvosi működése. Páratlan sziv- jóságu, rendkívül szép lelkitu'ajdon- ságokkal megáldott fiatalember és gyönyörű emberbaráti foglalkozásá­nak elismert mestere volt, aki as orvosi munkának megbecsülést, ma­gának pedig tisztelőket és barátokat szerzett. Halálát Bukarestben és Er­délyben lakó testvérei gyászolják. A szerencsétlen véget ért kiváló orvos lelke üdvéért e hó 8 án reggel mutatták be a kórház kápolnájában aa engesztelő szentmise-áldozatot, hűlt tetemeit pedig ugyanaznap délután óriási részvét mellett kisérték örök nyugalomra a szekszárdi alsóvárosi temetőbe. Szekszárd költségvetése. Szekszárd város szeptemberi köz­gyűlésén elfogadott 1935. évi költség­vetését a törvény értelmében felter­jesztette a vármegyéhez. A vármegyei számvevőség a műveletet felülvizs­gálván, dr Percsel Béla alispán az előirányzatot az alábbi változtatások­kal hagyta jóvá. A közmunka, kövezet vám, testnevelési alap, villa­mos- és jégmű, a viz- és csatornamű: költségvetését az előirányzat szerint hagyta jóvá, a háztartási alapnál azon­ban az alábbi változtatásokat tette t A Sédmeder fentartási szükségletét 2000 pengővel csökkentette, az utcák és terek világítási átalányát 4000' pengővel emelte és utasította a kép­viselőtestületet, hogy a városi épüle­tekben elhasznált villamos áramot árammérőkkel állapítsa meg és 31—33 j fillér önköltségi áron számláztassa a I háztartási alapnak. Egyes szám ára 12 fillér. Szekszárdi kórházi orvos halálos balesete. Mindenfelé mély részvétet kelt az a megdöbbentő hír, hogy dr Kálmán Márton, a szekszárdi vármegyei köz- kórház tüdőgyógyászati osztályának megyeszerte ismert fiatal orvosa tra­gikus körülmények között váratlanul meghalt. A jobb sorsra érdemes or­vos, aki már közel hat éve állott a kórház szolgálatában, december hó 30 án a tüdőbeteg pavilion mellett olyan szerencsétlenül esett le, hogy balkarja két helyen eltörött és a da rabos, nyílt törés a sáros talajon infi ciálódott. Bár röviddel a baleset után nyom­ban szakszerű orvosi segítségben ré­szesült, ez a segítség nem tudta meg­gátolni, hogy a sáros talajban rejlő kórcsirák sercegő üszöggel, gázfleg mónéval fertőzzék meg a sebeket. Dr Novák Miklós egyetemi magán­tanár, a kórház sebéstfőorvosa, aki asszisztenciájával együtt a legnagyobb önfeláldozás; al fáradozott a sérült orvos megmentésén, pár nappal ez­előtt észrevette, hogy fellépett a rend kivül veszedelmes gázflegmóne és ezért 3 án este 10 órakor az eltörött kart amputálta. — Ez után a műtét után a beteg, akinek borzalmas fáj

Next

/
Oldalképek
Tartalom