Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-01-08 / 3. szám
Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda" XVII. évfolyam. Szekszárd, 1935 január 9. (Kedd.) 3. szám. ÉS TÁRSADALMI LAP HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési di)i Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arait A legkisebb hirdetés dija l'SO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllltmélersoronként 10 filler. Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kertit. A magyar külpolitika útja. A magyar külpolitika ntja és cél- kitüiésa aa 1935. esztendőben aem fog váltóim. Á reviiió kérdése marad legfőbb törekvésünk. De a múl- takhoa képest anal a különbséggel, hogy ez a probléma most már egyre inkább előtérbe kerül a nemzetköai politika knlissziái mögül, miután mér nem lehet tagadásba venni a probléma létezését, de nemzetközi fon* tosságát sem. Éppen ezért szükséges, hogy az egész magyar nemzet, mint egy ember álljon e gondolat mögött a amikor ezt teszi, egyet akarjon. Ne legyen tehát se félreértés, se semmiféle hangzavar a reviiió a célkitűzés körül, mert legyünk tisztában azia), hogy minél jobban leegyszerűsítjük igazságos követelésünk anyagát, annál érthetőbbé válik a külfo'd köz* véleménye előtt s annál átütőbb erejű lesz mind a két fronton: belföldön és a külvilág előtt. Nincsen egyetlen tagja sem ennek a nemzetnek, tartozzék az politikailag bármely pártálláshoz, osztálymeg- különböztetés szerint, avagy vallásilag s még fajilag is bárhova, aki ne tudná, ha a mai helyzet börtön számunkra. Ennek kapuját csAk az igazságos revízióval lehet kinyitni, hogy úgy gazdaságilag, mint a szociális élet kívánalmai alapján friss, éltető levegőhöz jussunk. Az ujesztendőben tudnia kell a nemzet minden tagjának, hogy a revízió bibliája milyen célkitűzéseket tartalmaz. S ha tudjuk ezt, tartsuk ahhoz magunkat, mert egyet akarva, szemünket egy célra szögezve, hittel és bizakodó lélekkel aa igazságot valóra válthatjuk. A magyar revíziós kívánságok legfőbb tétele ez: az ország jogos területi igényeinek kielégítéséről nemcsak, hogy le nem mondunk, de frissült erővel szorgalmazni fogjuk annak bekövetkezését. A magyar közvélemény előtt soha sem kellett indokolni ennek a föld rajzi, kulturális, néprajzi és történelmi jogát. A külföldön is napról- napra sokasodó tábora van ennek a gondolatnak. Ezt a munkát kell folytatnunk tovább, amely egyben felvilágosító feladat is, mert tudtára kell adnunk az egész világnak, bogy azt az erőszakos országrombolást, amit Trianonban végrehajtottak, mi, boldog élet után sóvárgó népmilliók Borsa érdekében nem erőszakkal, hanem békés utón akarjuk megváltoztatni. A magyar nemzet nem délibábok után fut, nem lehetetlent akar, amikor revíziót követel. Még csak a gondolotában sem fordul meg az a szándék, hogy jogainak érvényesítését mások leigázásával szorgalmazza, ezért a magyar revízió jogos területi igények kielégítését szorgalmazza. De a revízió gondolatának más tartozéka és másértelmü lényege is van. Revízió elé kell vinni azt a gyűlölködő külpolitikai szellemet is, amely a háború befejezése után meghonosította a győzők és legyőzöttek fogalmát, amely több, mint egy évtizeden át életben tartotta azt, hogy vannak másodrangu nemzetek is. Ez az embertelen megítélés alkalmas lehetett arra, hogy egyes nemzetek a jogtalanul megkaparintott előnyöket minél jobban átviheBsék a nemzetek közötti életébe, de a !e- igázottság nem lehet örökélettt s az előnyök jogtalan élvezete nem jelölhető a végtelenség jelével. Ezért követeli a magyar revíziós politika a nemzetek egyenjogúságát b ebben a magyar nemzetet megillető jogokat is. Ennek fogalmát ki kell terjesztenünk a fegyverkezési jog- egyenlőségen túl a gazdasági, kulturális és szellemi értékelések minden határáig. Virágzó kultúrák nem pe- nészesedhetnek nyirkos tömlöcökben s nemzet, amely évezreden át őrt- állója volt Európa kapujában az em béri értékek szabad fejlődésének, lehet-e egy igazságtalan ítélet örökös rabszolgája ? Ugyancsak a revíziós politika fon tos tétele marad a kisebbségi jogok becsületes elismertetése is. A trianoni békeszerződés, bármily gyilkos pontokat is tartalmaz reánk nézve, mégis határozott és félre nem magyarázható jogokat biztosit kisebbségi vonatkozásokban. Amikor a magyar birodalom testéből több millió testvérünket kiragadtak, őket idegen impériumok alá juttatták, talán megszólalt a lelkiismeret szava a magyar birodalmi és földrajzi egység szétrombolóinál és kötelezővé tették az utódállamok számára a kisebbségi jogok betartását. Sajnos, ezek a jogok csak papiroson maradtak fenn, de gyakorlatba egyik környező állam sem vitte azokat. Elcsatolt testvéreink üldözése folyamatosan tart immár tizenötödik esztendeje. A magyar közvélemény meg- nyugvással és bizakodással veszi tudomásul, hogy a kormány külpolitikai célkitűzéseiben a revíziós politika legfőbb pontjaként szerepel a kisebbségi jogok érvényrejuttatása s ha ezen a téren, még ha a legcsekélyebb eredményt is elérni tudjuk, mérhetetlen jót teszünk elszakított testvéreinkkel. A magyar külpolitika azon az utón halad tehát, amely békét éB igazságot akar. Jól tudjuk, hogy jogaink eléréséhez hosszú ut vezet s ezt az utat óvatosan, mindenre körültekintően s bö'cs elhatározással kell járnunk. A magyar közvélemény a kor mány munkáját viszi előbbre akkor, ha maga sem támaszt alkalmatlan időkben túlzott követeléseket, hanem nyugalmi állapotokat teremtve, termelő s fejlődő munkával segiti elő azok fáradozásait, akik az ő bizalmából intézik országunk ügyeit. dalmai voltak, megnyugodott. Láza alább szállott, közérzete javult és minden jel arra mutatott, hogy a karcsonkitó műtét megmentette a fiatal ember'életét. Vasárnap délután 4 órakor azonban váratlan komplikáció állott be. Dr Kálmán szivgyöogeséget konstatált magán és szobájába kérette orvosait, akik injectiókkal igyekeztek a szívműködést javítani. Meg akarta azután valamire kérni Gábor Pál kórházi lelkészt, akinek azonban már nem tudta elmondani a kívánságát és csupán igennel, vagy nemmel tu dott a kérdéseire válaszolni. Miután az orvosok figyelmestették a lelkészt, hogy a halál beállta már csak percek kérdése, Gábor feladta az általános feloldozást a betegnek, aki együtt imádkozott a pappal, majd csendesen elhunyt. A száz és száz halált látott orvo sok könnyezve állották körül az ágyat, amelyen sokat szenvedett kiváló kartársuk átszenderedett az örökkévalóságba. Dr Kálmán Márton mindössze 32 évet élt. Egyszerű székely családból származott. Ssülei Bukarestben vál faltak munkát és ő is ott született. Ott járt elemi iskolába és mert a család szűkös viszonyok között élt, a kis gyermekeket korán kenyér- kereső munkára fogták. Az elemi iskola elvégzése és kilencedik életévének betöltése után liftboy lett egy bukaresti szállodában, ahol sok magyar ember fordult meg. Ezek egyikének megtetszett az értelmes fiúcska és felhívta rá az idegenben magyar iskolákat fenntartó Julián Egyesület figyelmét. Az egyesület támogatásával a pécsi cisztercita gimnáziumba került azzal, hogy tanítóvá fogják, kiképeztetni és valamelyik romániai magyar iskolában alkalmazzák. A talentumoB fiú a IV. osztály befejezése után nem akart tanító lenni, hanem a saját erejéből tovább tanult, hogy főiskolát végezhessen. Hihetetlen nélkülözések közt folytatta egyetemi tanulmányait és szívós akarattal, ernyedetlen szorgalommal minden nehézséget legyőzve, megszerezte az orvosi diplomát. Közben: arra is szakított magának időt, hogy magánúton elsajátítsa a francia nyelvet. Már mint szigorló orvos is a szekszárdi közkórház tüdőosztályáa dolgozott és erre az intézetre esik. egész orvosi működése. Páratlan sziv- jóságu, rendkívül szép lelkitu'ajdon- ságokkal megáldott fiatalember és gyönyörű emberbaráti foglalkozásának elismert mestere volt, aki as orvosi munkának megbecsülést, magának pedig tisztelőket és barátokat szerzett. Halálát Bukarestben és Erdélyben lakó testvérei gyászolják. A szerencsétlen véget ért kiváló orvos lelke üdvéért e hó 8 án reggel mutatták be a kórház kápolnájában aa engesztelő szentmise-áldozatot, hűlt tetemeit pedig ugyanaznap délután óriási részvét mellett kisérték örök nyugalomra a szekszárdi alsóvárosi temetőbe. Szekszárd költségvetése. Szekszárd város szeptemberi közgyűlésén elfogadott 1935. évi költségvetését a törvény értelmében felterjesztette a vármegyéhez. A vármegyei számvevőség a műveletet felülvizsgálván, dr Percsel Béla alispán az előirányzatot az alábbi változtatásokkal hagyta jóvá. A közmunka, kövezet vám, testnevelési alap, villamos- és jégmű, a viz- és csatornamű: költségvetését az előirányzat szerint hagyta jóvá, a háztartási alapnál azonban az alábbi változtatásokat tette t A Sédmeder fentartási szükségletét 2000 pengővel csökkentette, az utcák és terek világítási átalányát 4000' pengővel emelte és utasította a képviselőtestületet, hogy a városi épületekben elhasznált villamos áramot árammérőkkel állapítsa meg és 31—33 j fillér önköltségi áron számláztassa a I háztartási alapnak. Egyes szám ára 12 fillér. Szekszárdi kórházi orvos halálos balesete. Mindenfelé mély részvétet kelt az a megdöbbentő hír, hogy dr Kálmán Márton, a szekszárdi vármegyei köz- kórház tüdőgyógyászati osztályának megyeszerte ismert fiatal orvosa tragikus körülmények között váratlanul meghalt. A jobb sorsra érdemes orvos, aki már közel hat éve állott a kórház szolgálatában, december hó 30 án a tüdőbeteg pavilion mellett olyan szerencsétlenül esett le, hogy balkarja két helyen eltörött és a da rabos, nyílt törés a sáros talajon infi ciálódott. Bár röviddel a baleset után nyomban szakszerű orvosi segítségben részesült, ez a segítség nem tudta meggátolni, hogy a sáros talajban rejlő kórcsirák sercegő üszöggel, gázfleg mónéval fertőzzék meg a sebeket. Dr Novák Miklós egyetemi magántanár, a kórház sebéstfőorvosa, aki asszisztenciájával együtt a legnagyobb önfeláldozás; al fáradozott a sérült orvos megmentésén, pár nappal ezelőtt észrevette, hogy fellépett a rend kivül veszedelmes gázflegmóne és ezért 3 án este 10 órakor az eltörött kart amputálta. — Ez után a műtét után a beteg, akinek borzalmas fáj
