Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-08-25 / 66. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1934 augusztus 25. X Kalória szén- és^üzifatelep^X I Szekzzárd, a Muzeum mellett« — Telefon 11T« Pécsi, dorogi, tatai tojás és darabos szén. Príma kemény és lágy hasáb és I aprított tűzifa. Schmldeg téglagyár városi eladási irodája. I 461 Legjobb a szegedi Plck-szaláml Kapható kisebb-nagyobb rudakban és jc szeletelve a legolcsóbb árban Gauzes* Ádám fűszer* és csemegeáruházában Telefon 31 SZ6k8Zárd Telefon 31 Kereskedőknek, vendéglősöknek előnyár 1 Szállítás postán és vasúton ad okot. Modus vivendit kell keres­nünk — úgymond Benedek — és erre nézve nem választhatunk más ntat| mint amelyet Tisia István ki* jelölt. Hatalmi erére nem gondolha­tunk, de fordulhatunk a magyar ka­tolikus társadalomhon és magyar ka­tolikus püspöki karhon, mely a tör- ténet folyamán már kétsner megmen­tette a helyzetét. Majd igy végné beszédét: Sajnos, hogy azok közül a főpapok közül, akik a háború alatt és háború után a felekezeti békének őrállói vol­tak Prohászka Ottokár és Csernooh János már nem él. Mégis bíznunk kell abban, hogy a nap kisüt. A terjedd atheizmus, mely megtámad minden vallást és a féktelen kom* munizmus, mely fenyeget minden nemzeti államot, eloszlatja a szemek előtt tátongd ködöt. El kell jönni annak az időnek, mikor minden val­lásfelekezet együtt halad azon az utón, mely Istenhez vezet. Ennek a boldogabb jövendőnek ígéretét an­gyali szárnyakon röpíti szét Dará­nyi Ignáo és Tisza István szobra •ds amig ez az Ígéret meg nem va­lósul, addig nem lesz magyar fel­támadás. A művészi módon felépített és nagy hatást keltett szép beszéd után, amelynek itt csak kivonatát adhat­tuk, Tóth Lajos szekszárdi lelkészt ób dr Hagymássy Zoltán főispánt je­lölte ki a közgyűlési jegyzőkönyvi hitelesítőkul, majd Gilicéé Sándor es peres adta elő évi jelentését, öröm­mel mutatva rá azokra a gyönyörű eredményekre, amelyeket a prezsbi- téri konferenciák felmutathatnak és arra a reményteljes ifjúsági mun­kára, amelytől az egyházi élet ki- virágzását várják. Megemlékezett ez­után az esperes arról, hogy dr Be­nedek Sándor egyházmegyei gond­nok szeptember 14 én tölti be életé­vek nyolcvanadik évét. Az. egész egyházmegye fohászát küldötte az Istenhez, hogy ezt a csupa bölcse- ség és osupa szív embert tartsa még meg soká családja és egyháza örö­mére. Lelkesen ünnepelte a közgyű­lés a nyolovanéves Benedek Sándort, aki hálásan köszönte meg a meg­emlékezést. Sorra vette ezután az esperes az egyes egyházközségeket, különösen kiemelve a hitéleti busgóság tekin­tetében élen haladó Tengelioet, a szegénységében is példás Siedrest, az erősen templomos Mórágyot, a hitéhez hfl, jámbor Nagydorogot, a hasonlóan kiváló Pécsváradot és Zen- gővárkonyt és a többi vallásos gyű lekezetet. Nagy vonásokból szomorú képet festett azonban azokról a gyü­lekezetekről, ahol hiányzik a gyer­mekkacagás, a szép házak üresek, mert a nép halálra ítéli önmagát, lassanként elfogy, ahol CBak halnak az emberek, nem születnek, ahol vsak a sírok szaporodnak és nem a népek és ahol az iskolák egyre üre­sebbek lesznek. Végül látogatásai során szerzett tapasztalatai alapján megállapította *i esperes, hogy az egyke sokkal inkább lelki betegség, mint anyagi, mert örvendetes tény, hogy a fiatal­ság a lelki | vezetők hitéleti munká­jának eredményeképpen már nem fél a gyermekáldástól. Az egyke meg­szűnik, — úgymond az esperes, — de előbb ki kell pusztulni annak a nemzedéknek, amely még megbecs­telenítőnek tartja a harmadik gyer­mek világra hozatalát. A lelkesen megéljenzett esp érési jelentés után dr Bús Lajos világi főjegyző jelentette, hogy egyházme­gyei ügyésszé egyhangúlag dr Gaál Dezső szekszárdi vezető kir. ügyész választatott meg. Eskütétele után dr Benedek Sándor üdvözölte az ügyészt, aki könnyekig megható beszédben kö­szönte meg egyházának személyével szemben megnyilvánult megtisztelő kitüntetését. Gergely István váraljai kántor- j tanitó eskütétele után az egyházme- I Herceg Sulkowski Viktorné és Raj Oszkár főszolgabíró vezetése alatt egy lelkes 'bizottság Ssent István napján gyönyörű magyar kerti ünnepélyt rendezett Gyünkön az Iparosok és Kereskedők körének ÖBsaes helyisé­geiben. Mindjárt elsőnek említjük a legtöbb ember szemében legfontosabb anyagi sikert: Pengős és 50 filléres beléptidijakból, 20 filléres büfféje- gyekből összejött kerek 850 pengő és a kiadás alig volt valami. Ebből a pénzből a gyönki református tem­plom belső felszerelését fogják pótolni, javítani. Az előadáson nemcsak óriási tö­meg, hanem igen előkelő közönség is megjelent, élén a kerület képvise­lőjével, dr. Pesthy Pállal, aki felesé­gével, leányaival és vőivel együtt jött. Ott volt továbbá dr. Hagymássy Zoltán főispán nejével, dr. Peresei Béláné, az alispán neje leányaival és még sokan a vármegye legelső csa­ládjaiból. A műsort a ref. földmivesdalárda énekszáma nyitotta meg, amely Nöth- ling Géza karnagy vezetése alatt a „Tihanyi visszhang“ cimü darabot adta elő, ami egy kis cálzatos figye­lem is volt a hercegasszonynak, mert mostanában alapította a tihanyi leány­otthont. Utána Raj Oszkár főszolga­bíró bevezető szavakat mondott, szo­kása szerint kertészeti hasonlatokkal, így többek közt a fiatal Sulkowski Mária hercegnőt pálmához hasonlí­totta, mely körül a többi szereplők | mint virágok csoportosulnak. A kis i Mária hercegnőt egyébként elnevez­ték a gyönki „Rökk Marikának“, mert háromszor öltözött és három | gye számadását ismertette Csapó Ödön nagypalli lelkész. Ebben a je­lentésben legérdekesebb tárgy volt a bonyhádi gyülekezet számadásában szereplő hidasi református egyház vagyonának a kérdése. Erre vonatkozóan dr Benedek Sán­dor gondnok kijelentette, hogy a hi­dasi vagyon célvagyon, amelyik a ma­gyar református egyház tulajdona. Haszonélvezője a bonyhádi lelkész, aki azonban nem rendelkezhetik fö­lötte, szintúgy a bonyhádi gyüleke­zet sem, csupán az egyházmegye. Éppen ezért a hidasi vagyonnak el­különítetten kell a számadásban sze­repelnie. A különféle bizottsági jelentések és a folyó ügyek letárgyalása után a közgyűlés véget ért és a részt­vevők közebédre gyűltek össze a Szekszárdi Kaszinóban. szerepe volt másfél órán belül. A harmadik szám Weil Klári, Heil Ju­dit, Takács Babi, Baranyai Jolán, -Wilhelm Margit és Stósz Anna Mária magyar tánca volt, azután a kis Márky Jancsi harmonikázott a nagy közön­ség előtt minden próba nélkül úgy, mintha ez lenne a kenyere. Következett a főszám: „Nagyma- gyarország“. Herceg Sulkowski Mária gyönyörű, impozáns és egyben meg­ható Hungária volt, kinek a várme­gyék képviselői az ottani népviselet­ben ajándékokat raktak lábai elé. Elsőnek Pest vármegye nevében Mar­tin József kir. gazdasági főtanácsos Juliska leánya jött kalocsai népvise­letben, Tolnamegyéből az alispán Klára leánya sárközi öltözetben. A 63 szereplőt a lap terjedelme nem engedi elsorolni, .csak néhányat em­líthetünk meg úgy emlékezetből. Ki­tűnő volt Borsód megyéből Hesz Mária mezőkövesdi ruhában és végül a legérdekesebb délszláv öltözetben Hajdú Gitta, aki az összes horvát vármegyék nevében hódolt Hungá­riának. Pozsony vármegye képviselője helyett az utolsó percben beugrott Pesthy Gergely magyar ruhában. A darak élőképpel és a magyar Hiszek­egyei végződött. Szünet után az előadás fénypontja következett: Sulkowski Mária her­cegnő és Nöthling Sárika Weil Endre zongora- és a dalárda énekkisérete mellett a János vitézből énekeltek dalokat. Négy rezgőnyárfa közé volt építve a színpad a kertben, a díszlet hátul a nyárfasor folytatása volt, a levelek halk zizegése adta meg a kí­séretet, amikor Kukorica Jancsi és ISKOLASZEREK füzetek, író- és rajzszerek, festékek, ecsetek és mindennemű iskolai szükségleti cikkek dús és legjutányosabb beszerzési forrása ii MOlHÜR-féle RT. Mimii- és popirKereskedése Telefon: 37 Szekszárd, Kaszinó-bazár Telefon: 37 Magyar műsoros kerti ünnepély tiyönkön. Megszabadul gondjaitól a jelenlegi súlyos viszonyok között, ha szükségleteit a .Takarékossá? kötelékébe tartozó, nagy válasz­tékkal rendelkező elsőrangú szekszárdi cégeknél szerai be 435 kényelmes részletfizetésre Jelentkezés a központi irodában: Szekszűrilan. BezerédJ Iztvűn n. 25. szám alatt Juliskája |a ledobott fehér szűrön enyelegtek. Ezt a számot meg is kel­lett ismételni. A juhászbojtár és ked­vesének dalai után stilszerü volt ifi. Sulkowski Viktor herceg, Talapa Ká* roly, Rausch Bála és ifi. Meatyán Rezső tüzes csikóstánca. Ezután Baky Erzsébet magyar ruhában két bájos irredenta költeményt szavalt el. Vé­gül Baky Erzsébet, Geszler Klára, Hess Mária, Martin Juliska, Sparass Erssébet, herceg Sulkowszki Mária, Török Nusi és Weil Mária összevá­logatott szinü, gyönyörű, magyar dísz­ruhákban ifi. DamokoB írnák, Hajdu Gusztáv, Kellényi Zoltán, Sparass László, Kószegi Barna, Kun Emil és herceg Sulkowski Alfréd kuruchuszá- rokkal palotást táncoltak, amely fre­netikus tapsot aratott. Este táncmulatság volt az Iparos- körben, melyet Raj Oszkár főszolga­bíró nyitott meg herceg Sulkowski Viktornéval. Herceg Sulkowski Viktorné elnök és Raj Oszkár alelnök ezúton köszö­nik meg a tömeges vidéki jegymeg­váltásokat és felülfizetéseket, melye­ket itt felsorolni nem lehet. A iejkérdés. i Valamikor a háború előtti időkben a tej értékesítésének kérdése nem volt probléma, nem jelentett életkér­dést a gazdatársadalomra nézve, mint napjainkban. A tej a mai áldatlan gaidasági viszonyok között egyedüli értékesíthető termék, a tejtermelés elválasithatatlan tényeaője az állatte­nyésztésnek és szorosan összefügg a magyar földdel, a gazda legszentebb kincsével, amelyből a magyar gazda életet termel mindenki számára. A tej ma életet, létet jelent a ma­gyar gazdának, miért is a magas kormánynak minden emberileg elkép- selhetőt el kell követni, hogy a tej- értékesítés mai igazságtalan és áldat­lan állapota megszűnjék, mert ha a tej értékesítése körüli mostani állapot továbbra is igy fennmarad, az igeo káros kihatással lesz aa állattenyész­tésre, amely kihatás nemzetgazdasági szempontból egy pótolhatatlan vesz­teséget fog jelenteni az országra nézve. A kormány intézkedésének feltét­lenül oda kell irányulnia, hogy a tejkérdés a hivatásos gazdák, a te­nyésztő-termelők érdekeinek szem előtt tartásával történjék, mert nem tartható fenn továbbra e? a mostani állapot, hogy a nem hivatásos tejter­melők, akikuek uem a föld adja meg a megélhetést, hanem akiknél a tej­termelés ttilet, vagyis az úgynevezett lefejő és azafalttehenészetek, olyan előnyt élvezzenek, amely a földből* élő tejtermelők rovására szolgál és

Next

/
Oldalképek
Tartalom