Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-08-25 / 66. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1934 augusztus 25. X Kalória szén- és^üzifatelep^X I Szekzzárd, a Muzeum mellett« — Telefon 11T« Pécsi, dorogi, tatai tojás és darabos szén. Príma kemény és lágy hasáb és I aprított tűzifa. Schmldeg téglagyár városi eladási irodája. I 461 Legjobb a szegedi Plck-szaláml Kapható kisebb-nagyobb rudakban és jc szeletelve a legolcsóbb árban Gauzes* Ádám fűszer* és csemegeáruházában Telefon 31 SZ6k8Zárd Telefon 31 Kereskedőknek, vendéglősöknek előnyár 1 Szállítás postán és vasúton ad okot. Modus vivendit kell keresnünk — úgymond Benedek — és erre nézve nem választhatunk más ntat| mint amelyet Tisia István ki* jelölt. Hatalmi erére nem gondolhatunk, de fordulhatunk a magyar katolikus társadalomhon és magyar katolikus püspöki karhon, mely a tör- ténet folyamán már kétsner megmentette a helyzetét. Majd igy végné beszédét: Sajnos, hogy azok közül a főpapok közül, akik a háború alatt és háború után a felekezeti békének őrállói voltak Prohászka Ottokár és Csernooh János már nem él. Mégis bíznunk kell abban, hogy a nap kisüt. A terjedd atheizmus, mely megtámad minden vallást és a féktelen kom* munizmus, mely fenyeget minden nemzeti államot, eloszlatja a szemek előtt tátongd ködöt. El kell jönni annak az időnek, mikor minden vallásfelekezet együtt halad azon az utón, mely Istenhez vezet. Ennek a boldogabb jövendőnek ígéretét angyali szárnyakon röpíti szét Darányi Ignáo és Tisza István szobra •ds amig ez az Ígéret meg nem valósul, addig nem lesz magyar feltámadás. A művészi módon felépített és nagy hatást keltett szép beszéd után, amelynek itt csak kivonatát adhattuk, Tóth Lajos szekszárdi lelkészt ób dr Hagymássy Zoltán főispánt jelölte ki a közgyűlési jegyzőkönyvi hitelesítőkul, majd Gilicéé Sándor es peres adta elő évi jelentését, örömmel mutatva rá azokra a gyönyörű eredményekre, amelyeket a prezsbi- téri konferenciák felmutathatnak és arra a reményteljes ifjúsági munkára, amelytől az egyházi élet ki- virágzását várják. Megemlékezett ezután az esperes arról, hogy dr Benedek Sándor egyházmegyei gondnok szeptember 14 én tölti be életévek nyolcvanadik évét. Az. egész egyházmegye fohászát küldötte az Istenhez, hogy ezt a csupa bölcse- ség és osupa szív embert tartsa még meg soká családja és egyháza örömére. Lelkesen ünnepelte a közgyűlés a nyolovanéves Benedek Sándort, aki hálásan köszönte meg a megemlékezést. Sorra vette ezután az esperes az egyes egyházközségeket, különösen kiemelve a hitéleti busgóság tekintetében élen haladó Tengelioet, a szegénységében is példás Siedrest, az erősen templomos Mórágyot, a hitéhez hfl, jámbor Nagydorogot, a hasonlóan kiváló Pécsváradot és Zen- gővárkonyt és a többi vallásos gyű lekezetet. Nagy vonásokból szomorú képet festett azonban azokról a gyülekezetekről, ahol hiányzik a gyermekkacagás, a szép házak üresek, mert a nép halálra ítéli önmagát, lassanként elfogy, ahol CBak halnak az emberek, nem születnek, ahol vsak a sírok szaporodnak és nem a népek és ahol az iskolák egyre üresebbek lesznek. Végül látogatásai során szerzett tapasztalatai alapján megállapította *i esperes, hogy az egyke sokkal inkább lelki betegség, mint anyagi, mert örvendetes tény, hogy a fiatalság a lelki | vezetők hitéleti munkájának eredményeképpen már nem fél a gyermekáldástól. Az egyke megszűnik, — úgymond az esperes, — de előbb ki kell pusztulni annak a nemzedéknek, amely még megbecstelenítőnek tartja a harmadik gyermek világra hozatalát. A lelkesen megéljenzett esp érési jelentés után dr Bús Lajos világi főjegyző jelentette, hogy egyházmegyei ügyésszé egyhangúlag dr Gaál Dezső szekszárdi vezető kir. ügyész választatott meg. Eskütétele után dr Benedek Sándor üdvözölte az ügyészt, aki könnyekig megható beszédben köszönte meg egyházának személyével szemben megnyilvánult megtisztelő kitüntetését. Gergely István váraljai kántor- j tanitó eskütétele után az egyházme- I Herceg Sulkowski Viktorné és Raj Oszkár főszolgabíró vezetése alatt egy lelkes 'bizottság Ssent István napján gyönyörű magyar kerti ünnepélyt rendezett Gyünkön az Iparosok és Kereskedők körének ÖBsaes helyiségeiben. Mindjárt elsőnek említjük a legtöbb ember szemében legfontosabb anyagi sikert: Pengős és 50 filléres beléptidijakból, 20 filléres büfféje- gyekből összejött kerek 850 pengő és a kiadás alig volt valami. Ebből a pénzből a gyönki református templom belső felszerelését fogják pótolni, javítani. Az előadáson nemcsak óriási tömeg, hanem igen előkelő közönség is megjelent, élén a kerület képviselőjével, dr. Pesthy Pállal, aki feleségével, leányaival és vőivel együtt jött. Ott volt továbbá dr. Hagymássy Zoltán főispán nejével, dr. Peresei Béláné, az alispán neje leányaival és még sokan a vármegye legelső családjaiból. A műsort a ref. földmivesdalárda énekszáma nyitotta meg, amely Nöth- ling Géza karnagy vezetése alatt a „Tihanyi visszhang“ cimü darabot adta elő, ami egy kis cálzatos figyelem is volt a hercegasszonynak, mert mostanában alapította a tihanyi leányotthont. Utána Raj Oszkár főszolgabíró bevezető szavakat mondott, szokása szerint kertészeti hasonlatokkal, így többek közt a fiatal Sulkowski Mária hercegnőt pálmához hasonlította, mely körül a többi szereplők | mint virágok csoportosulnak. A kis i Mária hercegnőt egyébként elnevezték a gyönki „Rökk Marikának“, mert háromszor öltözött és három | gye számadását ismertette Csapó Ödön nagypalli lelkész. Ebben a jelentésben legérdekesebb tárgy volt a bonyhádi gyülekezet számadásában szereplő hidasi református egyház vagyonának a kérdése. Erre vonatkozóan dr Benedek Sándor gondnok kijelentette, hogy a hidasi vagyon célvagyon, amelyik a magyar református egyház tulajdona. Haszonélvezője a bonyhádi lelkész, aki azonban nem rendelkezhetik fölötte, szintúgy a bonyhádi gyülekezet sem, csupán az egyházmegye. Éppen ezért a hidasi vagyonnak elkülönítetten kell a számadásban szerepelnie. A különféle bizottsági jelentések és a folyó ügyek letárgyalása után a közgyűlés véget ért és a résztvevők közebédre gyűltek össze a Szekszárdi Kaszinóban. szerepe volt másfél órán belül. A harmadik szám Weil Klári, Heil Judit, Takács Babi, Baranyai Jolán, -Wilhelm Margit és Stósz Anna Mária magyar tánca volt, azután a kis Márky Jancsi harmonikázott a nagy közönség előtt minden próba nélkül úgy, mintha ez lenne a kenyere. Következett a főszám: „Nagyma- gyarország“. Herceg Sulkowski Mária gyönyörű, impozáns és egyben megható Hungária volt, kinek a vármegyék képviselői az ottani népviseletben ajándékokat raktak lábai elé. Elsőnek Pest vármegye nevében Martin József kir. gazdasági főtanácsos Juliska leánya jött kalocsai népviseletben, Tolnamegyéből az alispán Klára leánya sárközi öltözetben. A 63 szereplőt a lap terjedelme nem engedi elsorolni, .csak néhányat említhetünk meg úgy emlékezetből. Kitűnő volt Borsód megyéből Hesz Mária mezőkövesdi ruhában és végül a legérdekesebb délszláv öltözetben Hajdú Gitta, aki az összes horvát vármegyék nevében hódolt Hungáriának. Pozsony vármegye képviselője helyett az utolsó percben beugrott Pesthy Gergely magyar ruhában. A darak élőképpel és a magyar Hiszekegyei végződött. Szünet után az előadás fénypontja következett: Sulkowski Mária hercegnő és Nöthling Sárika Weil Endre zongora- és a dalárda énekkisérete mellett a János vitézből énekeltek dalokat. Négy rezgőnyárfa közé volt építve a színpad a kertben, a díszlet hátul a nyárfasor folytatása volt, a levelek halk zizegése adta meg a kíséretet, amikor Kukorica Jancsi és ISKOLASZEREK füzetek, író- és rajzszerek, festékek, ecsetek és mindennemű iskolai szükségleti cikkek dús és legjutányosabb beszerzési forrása ii MOlHÜR-féle RT. Mimii- és popirKereskedése Telefon: 37 Szekszárd, Kaszinó-bazár Telefon: 37 Magyar műsoros kerti ünnepély tiyönkön. Megszabadul gondjaitól a jelenlegi súlyos viszonyok között, ha szükségleteit a .Takarékossá? kötelékébe tartozó, nagy választékkal rendelkező elsőrangú szekszárdi cégeknél szerai be 435 kényelmes részletfizetésre Jelentkezés a központi irodában: Szekszűrilan. BezerédJ Iztvűn n. 25. szám alatt Juliskája |a ledobott fehér szűrön enyelegtek. Ezt a számot meg is kellett ismételni. A juhászbojtár és kedvesének dalai után stilszerü volt ifi. Sulkowski Viktor herceg, Talapa Ká* roly, Rausch Bála és ifi. Meatyán Rezső tüzes csikóstánca. Ezután Baky Erzsébet magyar ruhában két bájos irredenta költeményt szavalt el. Végül Baky Erzsébet, Geszler Klára, Hess Mária, Martin Juliska, Sparass Erssébet, herceg Sulkowszki Mária, Török Nusi és Weil Mária összeválogatott szinü, gyönyörű, magyar díszruhákban ifi. DamokoB írnák, Hajdu Gusztáv, Kellényi Zoltán, Sparass László, Kószegi Barna, Kun Emil és herceg Sulkowski Alfréd kuruchuszá- rokkal palotást táncoltak, amely frenetikus tapsot aratott. Este táncmulatság volt az Iparos- körben, melyet Raj Oszkár főszolgabíró nyitott meg herceg Sulkowski Viktornéval. Herceg Sulkowski Viktorné elnök és Raj Oszkár alelnök ezúton köszönik meg a tömeges vidéki jegymegváltásokat és felülfizetéseket, melyeket itt felsorolni nem lehet. A iejkérdés. i Valamikor a háború előtti időkben a tej értékesítésének kérdése nem volt probléma, nem jelentett életkérdést a gazdatársadalomra nézve, mint napjainkban. A tej a mai áldatlan gaidasági viszonyok között egyedüli értékesíthető termék, a tejtermelés elválasithatatlan tényeaője az állattenyésztésnek és szorosan összefügg a magyar földdel, a gazda legszentebb kincsével, amelyből a magyar gazda életet termel mindenki számára. A tej ma életet, létet jelent a magyar gazdának, miért is a magas kormánynak minden emberileg elkép- selhetőt el kell követni, hogy a tej- értékesítés mai igazságtalan és áldatlan állapota megszűnjék, mert ha a tej értékesítése körüli mostani állapot továbbra is igy fennmarad, az igeo káros kihatással lesz aa állattenyésztésre, amely kihatás nemzetgazdasági szempontból egy pótolhatatlan veszteséget fog jelenteni az országra nézve. A kormány intézkedésének feltétlenül oda kell irányulnia, hogy a tejkérdés a hivatásos gazdák, a tenyésztő-termelők érdekeinek szem előtt tartásával történjék, mert nem tartható fenn továbbra e? a mostani állapot, hogy a nem hivatásos tejtermelők, akikuek uem a föld adja meg a megélhetést, hanem akiknél a tejtermelés ttilet, vagyis az úgynevezett lefejő és azafalttehenészetek, olyan előnyt élvezzenek, amely a földből* élő tejtermelők rovására szolgál és
