Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-07-21 / 56. szám
XVI. évfolyam. Szek&zárd, 1934 Julius 21. 56. szám. tolnamegWujság . HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztősig és kiadóhivatal: I Főszerkesztő: Szekszárdi Népbank épliletében. Telefonszám: 85 és 1021 SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Előfizetést dljs Egész évre _ 12 pengő || Félévre _______6 pengő A lap megjelenik minden szerddn és szombaton, j Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap azelleml résiét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések éráit A legkisebb-hirdetés dija l'SO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasftbon mllllmélersoronként 10 niter. ÁIIAstkercsőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzéal, családi hír, valamint. ■ nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Készülőben a hitbizományi reform és a telepítés. Soha nyíltabban, őszintébben és be* caületesebben nem holtak kapcsolatba társadalompolitikai kérdéseket, mint aion a történelmi nevezetéssé- güvé vált pannonhalmi miniszter tanácson, ahol kimondották, hogy a magyar nép szaporodásának betegség- tüneteit legfőképpen a hitbiiományi reform és a telepítés megoldásával lehet orvosolni. A társadalom egyénekből, a nemlet polgárokból áll. Beteg ai a társadalom és beteg ai a nemzet, mely természettől boleoltott szívós szaporodási képességét nem gyümölcsözted a nemzet javára. Es a magyar betegség volt egyik oka annak, hogy Trianonig jntottnnk. Mert ha a mi fajtánk vetette volna ki rajait a Kár. p&tok völgyébe, akkor ma másként állnánk. — Különösen kellett volna ügyelnünk népBiaporodási viszonya* inkra, mintán tudtuk, hogy a szlávok, románok és németek Európa legszaporább népei, akik mindenütt elrajzanak, ahol csak engedik őket. Nem kell valami nagy bölcsesség annak megállapításához, hogy a civilizáltabb ember szigorúan megvizsgálja annak lehetőségét, hogy ivadékainak szaporítása tekintetében meddig mehet. A magyar, amely elismerten a legértelmesebb embertípus, megfelelő gazdasági alap nélkül nem szaporodik olyan arányban, mint nemzeti céljaink zzt megkövetelnék. És ennek tüneti felismerése és orvoslása a legnagyobb államférfiul bölcsesség. A mezőgazdasági népesség világszerte szaporább, mint az ipari. Ennek magyarázata magában a foglalkozásban rejlik. A földmi vés embernek szüksége van a munkás család* tagra. De a mezőgazdasági népesség általában korábban is lép házasságra, mint az ipari és igy szaporodási lehetősége is nagyobb. Mégis azt tapasztaljuk, hogy Magyarország egyes vidékein a két gyermek és az egykerendszer divik. Ezeknek a vidékeknek törpebirtokosai egyszerűen nem akaiják, hogy néhány holdnyi vagyonkájuk haláluk után annyira szétforgácsolódjék, hogy gyermekeik rosszabb sorsba kerüljenek és esetleg a kisbirtokos vagy törpebirtokos osztályból a zsellérek, a béresek, napszámosok osztályába süllyedjenek. A magyar telkesgasdá- nak síép és nemes törekvése, hogy gyermekeit a magáénál is jobb helyzetbe emelje. A vagyontalan népesség ngyan nem ennyire előrelátó és abban a körben a saületések száma ellen nem ie lehet panasz, de ott meg z gyer- mekhalálozás óriási. Ez is természetes, hiszen köztudomású, hogy a szegénység a halál melegágya. A magyar nemzet azonban nem nyngodbat bele semmiféle magyarázatba. Neki — különösen most, az uj honfoglalás előestéjén — szüksége van több emberre. Azt ngyan nem lehet törvénybe iktatni, hogy a holdak száma és a családtagok száma között meg legyen az arány. Ez ellen bizonyára földbirtokos osztályunk tiltakoznék legjobban, akik közül némelyek, ha matuzsálemi kort érnének, akkor sem tehetnének eleget aa arányosság követelményeinek, lévén olyan mágnásunk is, akiknek több, mint kétaz&inegyveneier az ó holdjainak száma . . . A népszaporitási törekvések egyetlen járható útja as, hogyha azt kívánjuk z néptől, hogy az egyes és kettős gyermekrendszert szüntesse be. Akkor viszont a lehetőséget is | meg kell teremteni ahhos, hogy gaz* | dasági veszedelem nélkül szaporodjék. Erre pedig sehol a világon nines olyan kiváló lehetőség, mint nálunk, ahol a birtokelosztás a földön a legaránytalanabb. Igenis: a bitbizományi reformot és a telepítést összefüggésbe kell hosni a népszapori- tási politikával. Minden nj magyar birtokon épül majd uj magyar ház éa ezekre a házakra bátrabban elállhat majd a gólya. Bizony be kell vallanunk, hogy kisebb paroellákrz már nem osztód- batik a falu határa. Uj területekre és birtoktestekre van ssükség, ha azt akarjak, hogy veszélytelenül szz- | porodjék a földműveléssel foglalkoiő I nép. A bitófa közeléből megszökött madocsai csendőrgyilkos lelőtte az ideálja atyját. Több század csendőr eredménytelen kutatása a halálraítélt gyilkos után. Vármegyénk csütörtökön abban a kitüntetésben részesült, hogy egy kicsiny községének, Madocsának a létezéséről tudomást vett az egész európai sajtó. Szomorú dolog, hogy e szenzációt olyan eseménynek köszön- hetjük, amely országunk hírét köny- nyen lesüllyesztheti a rég kimúlt betyárromantika posványába. Márkus Ssabó János, a halálra Ítélt madocsai csendőrgyilkos, aki az 1929. év november 3-án a kocsmában Zsidó Istvánt is megölte, mint ismeretes, a múlt hónap 14 én fényes nappal, megszökött a szekszárdi fogházból és úgy eltűnt az üldözó börtönőrök, rendőrök és csendőrök gyűrűjéből, hogy az ország minden vidékén hiába keresték. Az elvetemült gyilkos ez idő óta szülőfalujának, Madocsának a határában rejtőzött ób vakmerőségében arra vetemedett, hogy kedden este betoppant ideálja édesatyjának, Árki Istvánnak a madocsai lakásába. Közel három óráig tartózkodott Ár- kiéknál és mikor a házigazda aa éj sötétjében kikisérte legkevésbé sem kívánatos látogatóját, a halálraítélt szökevény bandita a kapuban lelőtte Árki Istvánt, majd elmenekült a faluból. A merényletről nyomban értesítették dr Rés eh Béla paksi orvoBt, aki autóján ment ki Madocsára a sérült emberhez, valamint a községi főjegyzőt. A község feje telefonon tudatta az esetet Perényi Géza csendőr- őrnagy, paksi szárnyparancsnokka!. A parancsnok viszont azonnal megtett minden intézkedést arra, hogy a köz- biztonsági szervek haladéktalanul vegyék üldözőbe Márkus Szabó Jánost, aki fittyet hány a hatóságnak és akként garázdálkodik, mint egy száz év előtti betyár, vagy egy amerikai gengszter. Dr Reach Béla a saját autóján a szerda hajnali órákban hozta be a szekszárdi kórházba Árki Istvánt, aki dr Novák Miklós egyetemi magántanár, sebészfőorvos kezelése alatt áll. Bal állkapcsát roncsolta össze a szökevény gyilkos golyója és a lövedék a jobb állkapocs alatt jött ki. Árki állapota Novák tanár szerint sulyoB, de nem életveszedelmes. Beszélnie azonban nem szabad, mert az ezzel járó mozgás katasztrofálisan befolyásolhatná állapotát. A tagadhatatlanul szenzációs eseményről a leg le he tétlenebb és a legvalótlanabb hírek keltek szárnyra. Közönségünk helyes tájékoztatása céljából tehát a legilletékesebb helyre, a nyomozást irányitó hatósághoz, dr Qaál Dezsőhöz, a szekszárdi királyi ügyészség vezetőjéhez fordultunk, ő kihallgatta a sérültet, szerdán délután kint járt MadocBán, a bűntett helyszínén és a vizsgálat eredményei alapján ezeket mondotta a sajtó szó- mára : — Szerdán délután Madoosán jár- I tsm és kihallgattam a halálra ítélt osendórgyilkos által megsebesített Árki István feleségét, fiát: ifj. Árki Istvánt, valamint leányát, Árki Máriát, akinek Márkus Szabó már évek óta, udvarolt. Az Árki család tagjai a kihallgatás során a következőket vallották: — Amikor Márkus Ssabó János múlt hónap 14-én a szekszárdi fogházból megszökött, nyolc napig nem látta Madoosán senki. Junins hó 22-én este azonban egy orosz puskával a vállán megjelent a szőlőhegyen, ahol szembe találkosott Ruszmusz István hegypásztorral. Odahívta magához a szölőpásitort, hosszasan elbeszélgetett vele, majd elmondta neki, hogyan sikerült megszöknie a szekszárdi fog- hásból. A beszélgetés végén megfenyegette, el ne merje senkinek árulni, hogy ő Madoosán rejtőzködik, mert akkor halálos bosssut fog rajta áUani. A hegyőrrel való beszélgetés után este 11 órakor váratlanul betoppant Arkiékhoz. Könnyű volt hozzájuk bejutni, mert a kapujukat nem szokták éjjelre sem bezárni, minthogy Arkiné bábaasszony és segítségére a nap bármely órájában saüksége lehet a sattló nőknek. Bár ennél a junius 22-én történt első látogatásnál Árki Mária nem volt otthon, a gyilkos jó sokáig maradt a családnál. Folyton a kezében tartotta megtöltött orosz fegyverét és elmondotta Árkinak, a feleségének és ifj. Árki Ist-p vánnak, hogy miképpen ssökött meg. Elmesélte, hogyan tervezte ki a szökést, amelyet sürgősen végre kellett hajtania, hissen minden jelből arra következtetett, hogy a Kúria által is jóváhagyott haláloB ítéletet végre akarják hajtani rajta. Büszkélkedett vele, hogy a szökés után azonnal Madocsára ment. Üldözőit többször látta, azonban a bokrok mögött minden alkalommal sikerült előlük észrevétlenül megbújnia. Eldicsekedett asután, hogy igen biztos és pompás helye van, ahol semmiképpen sem találhatják meg. Az Árki család tagjai, akik az újság- közleményekből tudták, hogy Márkus Szabó rozsdabarna ruhában szökött meg a fogházból, meglepetve látták, hogy vadonatúj fekete, csikós bársonyruha van rajta, a rnha alatt piros szintt trikó, a lábain fekete nj papucs. A hosszantartó látogatás alkalmával nagy elkeseredéssel beszélt dr Gazl Dezsőről, a királyi ügyészség vezetőjéről, aki bünperében a vádat képviselte és aki a törvényszéki tárgyaláson halált kért a fejére. — Meg fogom ölni dr Gaal Dezsőt, ismételgette többször íb és meggyilkolom azokat a tanukat is, akikEgyes szám ára 12 fillér.
