Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-01-17 / 5. szám

TOLNA MEGYEI ÚJSÁG 1934 január 17 Páiyadllnyertes toinamegyet tanítók A „Magyarság“ hónapokkal ez- előtt pályásatot hirdetett annak a kérdésnek minél tökéletesebb módon leendó megoldására, miképpen biz­tosítsuk a nem állami tanítók kenyerét és iskoláik további fenn• tartását ? Négyszázhatvankét pályamunka ér* késett be a biráló bizottsághoz, mely­nek tagjai Kikos István kir. tani* esős, a Magyarországi Tanítók Or szágoa Szövetségének és a Magyar Tanítók Eötvös alapjának as elnöke, Galla Endre, as Állami Tanítók Or- szágos Egyesületének elnöke, Péter hidy József, a Pestvármegyei Álta­lános Tanítóegyesületek elnöke és a Kansz kiküldöttje, Bijnok Gésa, a Katolikus Tanítóegyesületek Orsság03 Szövetségének alelnöke, Molnár Já nos, as Országos Református Tanító­egyesületek alelnöke, Ekamp Nándor, a Budapesti Hivatalos Tanítótestület alelnöke, Bodor Lajos, az ORTE tb. elnöke, Szendy István, a debreceni egyházmegyei tanítóegyesület igas gatója és a Pestmegyei Tanítóegye­sület részéröl Somody Jóssef igazgató. A vidéki tanítóság és a magyar népoktatás ügyét is szo’gáló pályázat döntőjébe 86 tervezet került be. Ezek kösül as első és a második dij oda­ítélése után tis pályamunkát jutal­mazott a biráló bizottság. A jutal- mazottak Grieszhaber Endre Henrik majosi igazgató tanító, Pékár Bála faddi igazgató tanító és Reichel La jós magyarkéri tanitó, vagyis a tis közül hárman várnngyénk kiváló tanitógárdájának tagjai. Midőn ezt a tényt büszke örömmel regisstráljuk, megemlítjük, hogy a díjazottak közt szerepel dr Gauser Rísbő egri kir. segódtanfelügyelő, lapunk volt munkatársa is, aki évek­kel eselőtt a szekszárdi kir. tan- felügyelőségnél teljesített szolgálatot. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I A főispán Budapesten. Dr Hagy- mássy Zoltán főispán hivatalos ügyek­ben a minisztériumokban leendő el­intézésére a fővárosba utazott és on­nan csütörtökön tér visssa. — Hodinka Antal pécsi egyetemi tanár ünneplése. E hó 12 én töltötte be dr Hodinka Antal pécsi egyetemi tanár hetvenedik életévét, melyi al­kalomból nagyszabású ünneplés szín­helye volt az egyetem aulája, ahol Virág Ferenc püspökkel együtt Pécs egész vezető értelmisége összegyűlt. Dr Princz Gyula bölcsészkari dékán üdvözlő szavai után főldink dr Holub József egyetemi tanár nagy figyelem­mel hallgatott klasszikus szépségű b3Bzédben méltatta Hodinka történet­írói munkásságát, megvilágítva az okokat, amelyek történetiről pályá­ját befolyásolták és irányították és amelyek folytán a magyar történet írás legjelesebbjeinek lett az egyen­rangú munkatársa. Ezután az ifjúság, az egyetemi taüáca emlékezett meg a professzorról, majd az egyetemi ta­nács üdvözletét dr Pázmány Zoltán rektor tolmácsolta. — Községi elölj ér óválasztások. A központi járásban most folynak a községi előljáróválasztások, amelyek eredménye a következő: Alsónána: községi bíró Knittel János, II. bíró ifj Mokler János, pénztárnok vitéz Szabó Péter, közgyám Turbán Jakab, esküdtek: ifj. Laubhahn Jakab, ifj. * Petri Jakab, Maul Jakab, Reinhardt I János. Alsónyék: községi biró Papp I János örökös törvényhatósági bízott- | sági tag, II biró DaDka István, pénz­2 A legnagyobb magyar film • Rákóczi Induló • azonban végzetes lehet, ezért nehe­zebb náluk a feledés és a megbocsátás. E komoly témát felölelő, irodalmi színvonalon álló előadás után Grics- mann Éva szereplése teremtett vidá­mabb hangulatot. Massanet: Elégiá­ját, Sándor Jenő : Volt a Maros part ján és vitéz Kókay István: Piros pünkösd napján eimü dalait énekelte finoman, bájosan, jól érvényesítvén hatalmas hangterjedelmét, amely a magasabb hangoknál is mindig meg­őrizte kellemességét. Polgár Margit kisérte finoman zongorán. A kedves megjelenésű énekesnőt és kísérőjét lelkes tapssal jutalmazta a közönség, úgyhogy ismételniük is kellett. Eaután Fekete Magdi olvasta fel bájosan Gergelyffy egy versét, dr Sudár Jó­zsef pedig Gergelyffy egy novelláját mutatta be és egy versét adta elő. A közönség az előadókat megtapsolta. Újból Gricimann Éva lépett az emelvényre és dr Gergelyffy: „Nyíló kis ibolyák“ és „Ne mondja senki­nek“ kedves dalát és László Imre: „Anyám szive“ cimű dalt énekelte el, ezekkel is megnyervén a közön­ség tetszését, akik szűnni nem akaró tapssal honorálták azt a kellemes él­ményt, amit a fiatal énekesnő nyújtott. Ezúttal ki kell emelni, hogy ezen kulturdélután haladást jelentett az eddigiekkel szemben, mert nem volt túl hosszú. Vidéken a kulturdálutá- nok és esték abban a hibában szen­vednek, hogy túlsókat adnak és ezzel közönségüket kifárasztják. Ennek tudható be, hogy Szekszárd férfikö- zönaége igen gyér számban jelenik meg az ily előadásokon. A Nőegylet megmutatta a példát, reméljük, hogy azt többi egyesületeink is követni fogják és igy remény van arra, hogy nemcsak kedves női közönség tölti meg kulturdélutánokon a termet. Talólkozósom ti ificsel fehér asszonnyal. Megérkeztem a középkorias szepesi városba.1 Nem postakocsi hozott, melynek kürtjére utszélre vonul min­denki, — csak egy szerény motoros- vonat- Az állomás táblája nem a fehér asszony városának nevét kiáltja felém; Levocsát mond. De hiába, én csak Lőcsének olvasom. Hátizsá­komat felveszem, szöges botomat markolom, nekivágok a városnak. Erre közelebb, hallom egy nőnek magyar szavát. Egy legénykének mondja. Hozzájuk csatlakozom. A fiú bátyját megy látogatni az elme kórházba. Rózsahegyről jött, mondja, nem Ruzsomberkot ejt. Azt írja sógorom, igen rosszul van mór. Ha lehet, hazaviszem, otthon haljon meg. A tüzes nap déli heve megizzaszt. A házak árnyékába húzódom és úgy haladok a lejtős utcán felfelé. Beérek a városba. Soproni uj utcát vélem látni. A régi kaszárnya mellett már elhaladtam. Még a régi jó K. u. K. világban épült. Körötte újak. Zenei hangok ütődnek ki Tanul a katona- banda. Még nehány utca, benn vagyok a Főtéren. Egyik oldalon az evan. gélikus templom, másikon a katolikus. Közöttük az árkádsoros városháza Itt ott elhomályosuló latin felirat. Nini, egy ketrec 1 Lehunyom sze­meimet, megjelenik Fabritius mester. A ketrecben mozgás támad: a pol­gármester saját lányát záratja be. Kinyitom szemeimet, átvágok a város­ház tornya alatt, beszédbe elegyedek egy idősebb bácsival. Használják-e még a kalodát, kérdem. Rámnéz, nem tudja, tréfálkozom-e, vagy ko­molyan kérdem. Már rég nincs hasz nálatban, mondja. Aztán kit zártak ide ? Hát amelyik fehérnépet este künn találtak egyedül, vagy legénnyel az utcán, azt zárták be. Ha most akarnák használni, akkor az egész teret kalodának kellene átalakítani, mondja ciceroném. De úgy látszik, az öreg sötét szem • üveggel nézi a helyzetet. Este a park­ban ültem. Nagy élénkség van ott. Sétálgatnak, a padokon üldögélnek, beszélgetnek. A szlovák és német beszédet elnyomja a magyar. A park ból még a csengős fagyialtos sem hiányzik. Mikor a toronyóra a tizet ütötte, a padok fölött kialudtak a lámpák, abban a pillanatban a lányok talpraugrottak és eliramodtak, mintha kalodás világ volna még most is... Én Is felkerekedtem, utamat a fehér asszony felé irányítottam. Bo­lyongtam a városban, nem ismertem a járást. Megszólítok válakit: a fehér asszonyt keresem. Ilyen későn, feleli. Ilyenkor nem fogad senkit sem; már mint az őr, ki a kulcsokat kezeli. Különben is most már sötét van és úgy sem lát semmit sem. A pléhdarab, amelyre a fehér asz- szonyt festették, megkopott. Ha látni akarja a fehér asszonyt, úgy a Tátra szállóban láthatja mását. Nem akar­tam elrontani eszményképemet, nem néztem meg egyiket sem. Inkább szállásomra tértem. Éjji álmomban megjelent a fehér asszony. Menekülj innen, megszűnt a romantika e város­ban. Elanyagiasodtak az emberek. Pénzt akarnak mindenből. Engem is pénzért mutogatnak. Pénzt kerestet­nek velem, mint valami rossz sze­méllyel. Pedig nem vagyok rossz, csak nagyon, de nagyon szerettem. Menj, mert Szodomába tévedtél. Én szó nélkül magamra rántottam gön­cömet, bucsuzatlan elhagytam szállá­somat. A hajnali pirkadás a szepesi káp tálán falai alatt talált, honnan bibor- I színben láttam ragyogni a váralji I erősség maradványait. Ri...Ar... Herczeg Ferenc »A dolovai nábob leányát cimfl színművének filmváltozata • Rákóczi Induló • tárnok ifj. Bajnok István, közgyám Molnár István, esküdtek: Kiss Sán­dor, Kiss János, Zúkó János Ssücs. Navendős István. Decs: községi biró Sándor Pál (nem fogadta el, uj vá­lasztás lesz). II. biró Pörnyi Pál, pénztárnok Pücsök János, közgyám Bajnok István, esküdtek : vitéz Szíj János, Angyó Páter, Dömötör Sándor, Szekeras János, Kaszás Fereac, Szél András, Borjáti Pál, Fülöp Ferenc, Kiss György, Koch Gábor. Őcsény: községi biró Magyar Pál Hajdú, másodbiró Varga István Döme, pénz tárnok Bodó István, közgyátn Deák Pál Daák, esküdtek: Pali József, id. Apró István, ifj. Kurdy István, Varga István Boldog, Nagy János Szombati, Deák István Tóth, id. Hordó Imre, Daák István Szösz, Weisz Kálmán, Munkácsy Sándor, Hollendus István, Ráca István. Sár pilis: községi biró Szőke Pál, másodbiró Kurdi Pál Korsós, pénztárnok Kovács János Csapai, közgyám Mózes István Korsós, esküdtek: Kovács János Oláh, Ger­gely János, Horvát János Ifjú, Szalai János Tavali. Bogyiszló: községi biró vitéz Bence Sándor, másodbiró Maláti Mózes, pénztárnok Kurucz Miklós, közgyám Tamás Ignác, es­küdtek : Tóbi Gábor, Miklósa János, Liszkai István, Miklós Sándor, Tóth József, Tóbi Balázs, Bőcs István, Erdei István. — Misszió Fürgédén és Felső­nyéken. Folyó hó 4-től 7 ig tartott Felsőnyék és Fürgéd lakosainak missziós előadásokat P. Kiss Száléi ferencrendi szerzetes. A lélekerősitő szónoklatok nemcsak a katolikus hí­vek százait vonták a gyóntatószékek­hez, hanem áhítattal hallgatták azo­kat másvallásuak is, megtöltvén lel­kűket a krisztusi szeretet gondola­taival. A misszió végeztével a hívek nevében Schunk Ferenc esperes-ple- bános könnyes szemekkel köszönte meg a missziós atya fáradosásait. — Tolnamegyei szarvasagancs si kere. A most befejezett agancskiálli- tás alkalmával a második dijat a Fried Pál gyárigazgató által a simon- tornyai erdőben elejtett huszonkettea nyerte el. Eiső lett Frigyes főherceg baranyamegyei húszasa. A Mármaros- sal versenyző, legendáshírű Kara- pancsa u'án, hol VilmoB német csá­szár is többször vadászott szarvasokra, ezúttal mingyárt Simontornya jön. Ha visszaemlékezünk arra, hogy harmad­éve Leipzigben a nemzetközi vadá­szati kiállításon Rabidó Zichy Iván báró Duzson elejtett szarvasagancsa volt a legjobb, csodálkozva láthatja minden vadász és természetbarát azt' a haladást, amely e téren a simon- tornyai járásban az utolsó években észlelhető. Mint megye, Tolna amúgy is világhírű e tekintetben a szálkái agancs révén, amelyet túlszárnyalni valószinüleg soha sem sikerül, bár a Popescu Joan szászrégeni polgármes­ter által az ősszel elejtett huszonkét- tea súlyban, tizenhatosa pedig szép­ségben erősen megközeliti. — Oiftéria elleni oltások Báta­SZéken. Már közismert az az uj or­vosi eljárás, amely védekező oltások­kal teszi ellenállóvá a szervezetet a diftériabacillusok ellen. Bátaszéken vitéz dr Szentlőrinczy Géza községi orvos lelkes apostolává szegődött a preventív oltásoknak, úgyhogy Báta­széken jóval több mint 700 gyerme­ket oltott eddig be. Dr ISGUM ADRM tüzifatelepe, SZEKSZARD Telefon 21 ________________KeselyQsi ut Telefon 21 Első rendű, száraz bükk, gyertyán, cser, szil, nyír, hasáb és dorong tűzifa Aprít ott gyertyán és szili Villanyerőre berendezett fűrészelő- és faapritó telep 707 Megrendelések a telepen, valamint a telep vezetőjénél, Fekete Géza lakásán, Szent László utoa 14. szám és Weisz Andor ujságiizletében eszközölhetők. Dorogi és tatai tojásszén, valamint óbudai l-a diókoksz kapható

Next

/
Oldalképek
Tartalom