Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-03-21 / 23. szám
XVI. évfolyam. Szekszárdi 1934 március 21. 23. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG hetenként kétszer megjelenő keresztént politikai és társadalmi lap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 Előfizetési d 1 ji Egész évre _ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő; BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. | Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mtlltmélersoronként 10 filter. Állástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Az ifjúság elhelyezkedésének problémái. Mint ismeretes, as igazságügyi tárca kötelékébe nagyobb számú gyakornokot vesznek fel 80 pengés havi tis»teletdii mellett. A sok., állástalan, és elhelyezkedni vágyó iQu reménykedve várja a döntést a gyakornoki kinevezésekre. Arról értesültünk, hogy ezeket az állásokat elsősorban azok nyerhetik el, akik vagy kormányzói gyűrűsök, vagy kitüntetéssel végezték tanulmányaikat és legalább két nyelvet beszélnek. Ha a kívánalmat és a tiszteletdijat egymással szembeállítjuk, úgy igen nagy az ellentét. Előttünk ennél a kérdésnél az lebeg, hogy az igazán szegény fiuk ilyen kautélák felállítása mellett aligha jutnak még ehhez az igen szerény díjazású álláshoz is, mert azok a fiuk, akik szegénységük folytán vidéken képűinek vizsgáikra, bizony nagyon kicsiny számban tudják oly kiváló eredménnyel végezni tanulmányaikat és még kevésbé van alkalmuk a mindennapi kenyérért való nehéz harcban nyelveket is elsajátítani. A magunk részéről is nagyon helyeseljük, hogy ne a tudatlanok és dolgozni nem tudó protekciósok kerüljenek e tömeges kinevezés alkalmával álláshoz, de vitatjuk, hogy mindig csak a kiváló képesítéssel rendelkezők állják meg a helyüket az életben s akkor, amidőn az ifjúságot a kormányhatalom el akarja vonni az elégületlenek és forrongók táborától, akkor a kinevezéseknél -'egy második, illetve harmadik lényeges szempontot is figyelembe kellene vennie'*'és ez: a ráutaltság szempontja. A szerencsés viszonyok között lévő, tanulmányaikat könnyebben elvégző és igy több elméleti előhaladást felmutató ifjak helyzete nem olyan kétségbeejtő, mint szegénysorsn társaiké. Ezeket a fiukat az ő kedvezőbb szociális helyzetük visszatartja az elégedetlenek táborától. Azokat kell a leselkedők, felforgatók kezéből a kormányhatalomnak kimenteni, vagy helyesebben attól megőrizni, akik nagy erőfeszítéssel tudták csak elvégezni tanulmányaikat és sem szüleik, sem maguk nincsenek abban a helyzetben, hogy mindennapi kenyerüket és szerény ruházkodásukat meg tudják szeresni. A szellemi proletárizmust nem kor- mányzőgyUrüs és kitüntetéssel végzett, jó vissonyok között levő ifjak elhelyezésével lehet megssüntetni és megakadályoini, hanem azzal, hogy a bár csak középszerű képzettséggel rendelkező, de nemzeti érzésű szegóny ifjak elhelyezésére forditja gond* ját és figyelmét a küszöbön álló kinevezéseknél a kormányhatalom. Szükség van kiválóságokra, hogy azok vezérek legyenek, de szükség van természetes eszü és tudása ifjakra is, ha gyónni akarunk abban a nagy harcban, amely elótt ma állunk. A szekszárdi kereskedői szervezetek bizaiomnyilvánitása a Pécsi Kereskedelmi Iparkamara elnöksége iránt.' A Textil Kurír március hó 10 i ssáma Visnya Ernő Pécsi Kereskedelmi és Iparkamarai elnök ellen támadó cikket közölt le, amely igen nagy mértékben nélkülöite a tárgyilagosságot és több esetben nem fedte a valóságot sem. Az OMKE szekszárdi fiókja, a Kereskedelmi Kaszinó, valamint a kamara Szekszárdon lakó tagjai helyreigazítást kértek a Textil Kurírtól, egyben a Kereskedelmi és Iparkamara elnökségéhez levelet intéztek, | amelyben a Textil Kurírhoz küldött nyilatkozatuk melléklésével Visnya Ernő elnököt és Baumann Emil al- elnököt biztosították bizalmukról és megállapították, hogy úgy az ő részükről, mint a Kereskedelmi és Iparkamara részéről mindenkor a legmesszebbmenő pártatlanságot tapasztalták és tapasztalhatta minden kereskedői vagy ipari szakmához tartozó, aki az iparkamaránál jogvédelmet és támogatást keresett. Március iizenőtődiki ünnepélyek Bonyhádon. A szabadságünnepélyek Borát es évben a Protestáns Kör kezdte, midén 11 én este ünnepi vacsora keretében emlékezett meg a nagy időkről. A vacsorán, melyen Bonyhád minden társadalmi rétege volt képviselve, Rózsa Sándor reálgimn. tanár magyar nyelven, dr Schlitt Gyula majosi ev. lelkész pedig német nyelven méltatta március 15 ének jelentőségét. Közben az Ev. Dalárda Baier János karnagy vezetésével hazafias énekeket adott elő. — Az Iparos Kör ugyancsak díszvacsorán ünnepelt március 14 én eBte. Az ünnepi szónok Tomka Gusztáv reál- gimnáziumi hittanár volt. — Március 15-én délelőtt az összes templomokban istentiszteletet tartottak. Külön ünnepélyt rendezett a evangélikus reálgimnázium ifjúsága az intézet tornacsarnokában, melyen igen nagy közönség jelent meg. A műsor a következő volt: 1. Himnusz. 2. Nemzeti dal, szavalta Kégl Sebestyén. 3. Talpra magyar, előadta az énekkar. 4. Ünnepi beszéd, mondotta Mur- mann Árpád ifj. elnök. 5. Saabolcska M.: Kettős ünnep, szavalta Cseke Gyula. 6. Két irendenta dal. előadta Pogány I., zongorán kísérte Gyárfás J. 7. Krüger A.: Rab magyarok márciusa, szavalta Hofbauer P. 8. Két dal, előadta az énekkar. 9. Szathmáry: Nem, nem, Boha 1 szavalta Almos L. 10. Közének: Kossuth Lajos azt üzente. — Az Euang. Ifjúsági Egylet és a 690. ss. cserkészcsapat este a Protestáns Körben rendezett ünnepélyt, melyen énekeket és iredenta jeleneteket adtak elő, Knábel Vilmos pedig egyik elbeszélését olvasta fel. Ezen ünnepélyen is nagy közönség vett részt. — A Polgári Kaszinó ugyancsak este emlékezett meg a márciusi vívmányokról ünnepi lakoma keretében. Az ünnepi szónok dr Szentkirályi József ügyvéd volt. Decsen. Sárköz székhelyének lakossága az ősöktől örökölt hagyományos áhítattal ünnepelte március tizenötödikét. A nagy nap reggelén ünnepélyes istentiszteletek voltak a templomokban, amelyeket szinültig megtöltöttek a haza jobb sorsáért Istenhez fohászkodó magyarok. Istentiszteletek után gyülekezett a közönség a községháza előtt, ahol az emlékünnepélyt tartották. A katolikus dalárda éneke után Erdélyi István pompás szavalata következett, majd a református dalárda adott elő hazafias dalt. Est követte dr örffg Imre országgyűlési képviselő igen nagyhatású ünnepi beszéde. Délben halebéd volt az Olvasókörben, ahol az alkalmi szónoklatot — keiében a diszserleggel — dr Kunczer Jenő ügyvéd mondotta. A szép beszédet követően felszólalt dr örffg Imre képviselő is, aki a lakoma után kíséretével együtt átment a Katolikus Olvasókörbe, ahol a nagy számban összegyűlt tagok meleg szeretettel és ovációkkal fogadták. Dunaföldvároit március tizennegyedikén a leventezenekar fáklyás felvonulást rendezett és a község főbb pontjain térzenét adott. Tizenötödikén reggel zenés ébresztő, majd ünnepi szentmise és istentiszteletek után az egyesületek, polgári, társadalmi szervezetek, cserkészek a leventék zászlóik alatt, zenekaraikkal, az iskolák növendékeikkel a hősök szobra elé vonultak, ahol lezajlott a gyönyörű ünnepély, melyen a Kát. Legényegylet vegyeskara énekelt, majd dr Gáspár Sándor, Tég- lássy képviselő titkára a Nemzeti Egység pártja nevében beszélt. Csíki Székely Dénes szavalt, az ünnepi beszédet pedig Püspök Pál róm. kát. segédlelkész mondott». A hősök szobrának megkoszorúzása után Horváth Ferenc szavalt, majd a leventeiene- kar játéka és Méhes Mihály szavalata, a Törekvés Ifjúsági Énekkar száma, Buncsik Rozika szavalata és a tüzoltózenekar Hiszekegye következett. Este az Egyenlőségi Kör feldíszített termeiben gyűlt össze most is aa ünneplő közönség. Megjelent a vacsorán dr Téglássg Béla országgyűlési képviselő is titkára kíséretében. Sipos Ernő kormánytanácsos veiér- igazgató mondotta az első pohár- köszöntőt. Üdvözölte a megjelenteket, frappánsan mutatva rá a mai március 15-ének nagy fontosságára. Ütána dr Téglássg képviselő emelkedett szólásra és többek közt ezeket mondotta ? — Úgy látszik, hogy az 1848 március 15-én hirdetett eszmék most végre megvalósulnak, amikor a nemzet lerongyolódott helyzetében, meg- csonkitottságában végre ráeszmélt arra, hogy Egyes szám ára 12 fillér.
