Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-03-07 / 19. szám

XVF. évfolyam. Szekszárdi 1934 március 5. 19. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: I Főszerkesztő: Szekszárdi Népbank épületében. Telefoiiszám: 85 és 1021 SCHNEIDE!} JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Előfizetési dl)« [Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengői Hi rdetések árait | A legkisebb hirdetés dl|s 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélcrsoronként 10 fHlér. Álláskeresőknek 60 százalék kedvezmény. ^Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető | A hírrovatban elhelyezett) reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 Fillérbe kerül. A lap megtelenlk minden szerdán és szombaton, dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi r közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Külpolitikai szemlélődés. Irta: dr Órffy Imre a képviselőház külügyi bizottságának tagja. Évszázadok óta nem két, hanem három malomkő közt őrlődik a ma­gyarság. A germán, a szláv ób a latin expanziós törekvések ütköző helye voltnak, vagyunk állandóan és a török uralom, ha másfél századnál tovább tartott is, — csak egy inter­mezzo volt. Ez a három irányból jövő akció, mely ha físikai házon I lattal élünk, tulajdonképpen nem a | nyomás, hanem annak ellentéte, va- • gyis huzó, szívó hatás volt, nem i volt egyenletes. Egyes korokban a latin, majd a germán veszedelem volt a nagyobbik és a háború elótti idők ben a pánszláv mozgalom mutatott aggasztó tüneteket. A szegény ma gyarságnak pedig minden életener- giáját abba kellett fektetnie, hogy e hatások károB következményeit — nem egyszer élet-halálhsro révén — kiegyensúlyozza, kivédje. Valahányszor eme — sorsunkat befolyásoló — külső nagy erőkben valamely eltolódás mutatkozik, meg* remeg alattunk a föld s aggódva lessük : bajt vagy szerenősét hoz e ránk a közeljövő. Ilyen időket élünk ma is. Körü­löttünk a közelmúltban és jelenben nagyjelentőségű események és átala­kulások történnek. A közfigyelem önkéntelenül ezek felé fordul és kül politikai helyzetünkben jelentős vál­tozást vár. Bár nem könnyű az egy mással szemben és egymás mellett ható sok erőt egy áttekinthető rend­szerbe összefoglalni, azt mégis meg kíséreljük. Kezdjük Oroszországgal, mely eddig egyet jelentett a pánszláv mozgalom mai. A szovjet külpolitikájában nagy változás állt be, melynek lényege: erőösszpontositás kelet, biztoB hát­védelem nyugat felé. Az ebből folyó események hullámai minket is elér­tek. Az orosz nyomás gyengülése nyugat felé Romániában megérlelte a besszarábiai kérdés véglegezéaének vágyát. Ez oly erős, hogy hajlandó a cél érdekében minden eddigi kül­politikai helyzetet, konstrukciót fel adui. Miután pedig e kérdésben Ro- mánia legnagyobb segítő társa Olasz­ország lehet, ez pedig a mesterkélt, hosszú időn át életképesnek nem mond- ható kisantant- szövetségnek határo zott ellenfele, logikailag nyilvánvaló, hogy Románia lesz a legelső, amely a kisantant-szövetségnek rá sok te­kintetben problematikus értékű kö­telékeit lazítani — ha ugyan el nem oldani — fogja. Romániai híreink a román-olasz barátkozás nagyszabású fellángolásáról csak megerősítik fel­tevésünket. Bizonyos, hogy Olasz­ország külpolitikai súlya -—zseniális vezérének érdeméből — napról napra nő b ha a Duce-nak sikerül a francia hivatalos külpolitikát meggyőznie arról, hogy Középeurópa békéje az eddigi módszerekkel fenn nem tart­ható s hogy az olasz érdekek e kér­désben a franciával lényegben sem ellentétesek, úgy hamar nagy meg­lepetéseknek lehetünk tanúi. így jutunk át észrevétlenül a pán­szláv befolyás taglalásáról a latinéra, amely Magyarországon az Anjouk és Mátyás király korát kivéve, sohasem volt oly erős, mint ma. Ma a francia olasz megegyezéstől függ sorsunk. Ezt ma már mindenki látja, érzi, tudja. Csak az a kérdés, mit szól ehhez sorsunk harmadik külpolitikai ténye­zője, a németség. Ssabatosabban: mit akar és mit tud tenni a közép európai helyzetet illetőleg Hitler. Nézetem szerint e kérdések közül az elsőre a felelet könByü. Hitlernek igazi akarata nyilván Ausztria teljes beolvasztása, Középeurópibau pádig vezetőszerepre jutás úgy politikai, mint gazdasági tekintetben lehet csak. Ezt azonban ma megcsinálni nem tudja. Már az „ Anschluss“ is nagy | probléma, de még nagyobb a máso­dik. Bármily bámulatos u. i. a né­metségnek háború után tapasztalt regenerálódási képssBÓge s ember­anyaga katonai szempontból bármily elsőrangú is, hadsereg felszerelése óriási erőfsssitései daoára sem érte el azon államokét, amelyek a jeliéit tervek erőszakos valóra váltása ese­tén okvetlenül közbelépnének. Egyetlen mód tehát nézetem sze­rint a németség javára CBak a kö­vetkező leh9t: nem ellenezni az olasz* osztrák- magyar együvákapcsolódást s ha ez megvan — szoros gazda­sági és politikai együttműködést lé tesiteni ezzel a hármas alakulattal. Ez a hatalmi csoportosulás nézetem Bierint ügyes politikával — successive — létrehosbató és hosszú ideig elég erős lenne arra, hogy egyéb ha- talmak gazdasági, politikai nyo­másának ellenálljon. Ebben az irányban kell tehát min­den erőnkkel dolgoznunk l Impozáns mádon erősödik a Nemzeti Egység szekszárdi tábora. viselőháaban oly kezdeményező lépóa történt, amelyuek jelentős visszhangja és eredménye lesz.“ A lap órffy hosszabb nyilatkoza­tát kösli, mely beszédének statisztikai adatokkal alátámssitott kivonatát tartalmazta Ebből bennünket külö­nösen a követkeső passsus érdekel: „A vidéki városokban és különö­sen kerületemben, Szekszárdon meg­figyelhettem, hogy milyen nagy az elkeseredés. Ott, ahol kösmttvekkel látták el az utcákat, a házbirtokosok a csatornázás és vízvezetéki járuló* kokkal együtt oly nagy közterhet viselnek, amely néha nagyobb a nyers­jövedelemnél. Tudok eseteket, amikor a háztulajdonoaok inkább üresen hagy­ják kié házakat, hogy ne legyenek kénytelenek a sulyoB adókat fisetni.“ Itt említjük meg, hogy órffy sze­replőséről ugyancsak meleg köszö­nettel emlékezett meg a „Háztulaj­donosok Lapja“, jelezve, hogy a Ház* tulajdonosok Szövetségének igazgató­sága legutolsó ülésében köszönetét szavazott dr órffynek a házbirtok, mint egyik legfontosabb nemzeti va­gyon iránt tanúsított érdeklődéséért és közérdekű szakszerű fejtegetéséért. Szombat este tartotta a Nemzeti Egység szekszárdi pártjának választ mánya ülését, amelyen dr Zsigmond Ferenc elnök hatalmas és igen nagy tetszéssel fogadott beszédben ismer tette Gömbös kormányának a Nem­zeti Munkaterv megvalósítására ed­dig tett intóikedéseit, különösen ki­emelve a Munkaterv ama részeit, amelyek áldásait a lakosság máris tapasztalhatja. Közölte ezután az elnök, hogy dr Órffy Imre országgyűlési képviselő, akin orvosi műtétet kellett végezni, nem utazhatott le a gyűlésre és fel­olvasta azt a hosszú táviratot, amely­ben üdvözletét küldte a választmány­nak, kitartást kívánva a megkezdett és Bzépen haladó hazafias munkához. Nagy lelkesedést keltett az a be jelentés, hogy a párt tagjainak a létszáma a nemrég tartott választmányi ülés óta 415 el szaporodott. Közölte az elnök dr Haggmássg Zoltán főispánnak azt az izenetét, hogy a szekszárdi közmüvek racio­nalizálására kiküldött miniszteri bi­zottság munkájának az előkészítőse akadályozza őt a választmányi ülé­sen való megjelenésében és örömmel vette tudomásul a választmány az üzenetnek azt a részét, hogy a köz­müvek racionalizálási munkájának végrehajtásával kapcsolatban leszállítható lesz a vlzdi| nemcsak a belső, hanem a legsze­gényebb osztályok által lakott külső városrészekben is. Nagy megértéssel hallgatták a vá­lasztmány tagjai dr Zsigmond el­nöknek a városi képviselőtestület mű­ködésére vonatkozó fejtegetéseit, me­lyekkel kimutatta, hogy a városi közgyűlésen való ellenzékieskedés nem vonja magával azt, hogy az illetők az orsiágos politikában is el­lenzéki álláspontot foglaljanak el. Helyesléssel vették ezt tudomásul, megállapítva, hogy más az országos és más a városi politika. Az ülés több aktuális kérdés letárgyalása után véget ért. A húztuloldonosok szaklapjai a hózterhekröl. A háztulajdonosoknak két szaklapja is van. Kötelességünk beszámolni arról, hogy a lapok miként ítélik meg a háztulajdon közterheit és ezzel kapcsolatosan órffy Imrének a ház- tulajdon védelmében kifejtett politikai működését. A „Ház“ c. szaklap a következőket írja s „A képviselőház pénzügyi bizott­ságában az a kérdés került szőnyegre, amely minden háztulajdonosnak fáj: a házbirtok adókérdése. A legsulyo sabb gondok, az álmatlan éjszakák kínos vergődése egy félórára a par­lamentben kapott hangot. Dr órffy Imre, a képviselőház kiváló tagja szólaltatta meg az igazságos adóztatás nevében a házbirlok súlyos sérelmét. Az aránytalanul nagy adóterhek alatt szenvedő házbirtok terheinek leszál­lítását BÜrgette nagy pénzügyi tudás sál megalapozott beszédében. A ház tulajdonosok hálája és elismerése fo­gadja beszédét, mert ezzel a kép­KüzéMük relormja. Talán sohasem hangzott el jogo­sabban a megállapítás, hogy a „tudás hatalom“ ób hogy a magyarság jövője mindenekfölött kultúrájának jövőjétől függ, mint napjainkban. Minden al­kalommal hangoztatják, hogy nem­zetünk politikai fölényét csak kul­turális fölényével biztosíthatja. Mindazonáltal társadalmi életünk egyes jelenségeiből arra következtet­hetünk, mintha egyesek nem látnák világosan, hogy a szellemi élet terén bizonyos reformok milyen súllyal bír­nak. Az a benyomásunk, mintha tu- dománymüvelés jelentősége tekinte­tében még homályosak lenuéuek a fogalmak. A készülő középiskolai reformmal kapcsolatban olyan hírlapi cikkeket látunk, mintha kötelező is­koláról volna szó. Mintha a közép­iskola is népiskola lenne, melynek elvégzése állampolgári kötelesség és igy tanulói a bővebb tananyagtól, vizsgálatoktól és osztályzatoktól — a humanizmus nevében — megkimé- lendők lehetnének. Olyan szentimen­tális elérzékeuyülésBel védik a rossz diákot, mintha legalább is minden szeknuda mögött egy-egy géniusz bujua meg. Senki sem tagadja, hogy a közép­iskola fejlesztése, mint a demokratikus irányzat folyománya, az az eszköz, mely a nemzeti kultúra szellemét a legszélesebb mederben terjeszti. Senki sem vitatja, hogy a középfokú ok­tatás tökéletesítését a középosztályok színvonalának emelése érdekében is támogatni tartozunk. Ámde ne feled­kezzünk meg arról, hogy a közép­iskola előlépcsője az akadémikus tu­Egyes szám ára 12 fillér. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom