Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-03-07 / 19. szám
XVF. évfolyam. Szekszárdi 1934 március 5. 19. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: I Főszerkesztő: Szekszárdi Népbank épületében. Telefoiiszám: 85 és 1021 SCHNEIDE!} JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Előfizetési dl)« [Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengői Hi rdetések árait | A legkisebb hirdetés dl|s 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélcrsoronként 10 fHlér. Álláskeresőknek 60 százalék kedvezmény. ^Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető | A hírrovatban elhelyezett) reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 Fillérbe kerül. A lap megtelenlk minden szerdán és szombaton, dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi r közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Külpolitikai szemlélődés. Irta: dr Órffy Imre a képviselőház külügyi bizottságának tagja. Évszázadok óta nem két, hanem három malomkő közt őrlődik a magyarság. A germán, a szláv ób a latin expanziós törekvések ütköző helye voltnak, vagyunk állandóan és a török uralom, ha másfél századnál tovább tartott is, — csak egy intermezzo volt. Ez a három irányból jövő akció, mely ha físikai házon I lattal élünk, tulajdonképpen nem a | nyomás, hanem annak ellentéte, va- • gyis huzó, szívó hatás volt, nem i volt egyenletes. Egyes korokban a latin, majd a germán veszedelem volt a nagyobbik és a háború elótti idők ben a pánszláv mozgalom mutatott aggasztó tüneteket. A szegény ma gyarságnak pedig minden életener- giáját abba kellett fektetnie, hogy e hatások károB következményeit — nem egyszer élet-halálhsro révén — kiegyensúlyozza, kivédje. Valahányszor eme — sorsunkat befolyásoló — külső nagy erőkben valamely eltolódás mutatkozik, meg* remeg alattunk a föld s aggódva lessük : bajt vagy szerenősét hoz e ránk a közeljövő. Ilyen időket élünk ma is. Körülöttünk a közelmúltban és jelenben nagyjelentőségű események és átalakulások történnek. A közfigyelem önkéntelenül ezek felé fordul és kül politikai helyzetünkben jelentős változást vár. Bár nem könnyű az egy mással szemben és egymás mellett ható sok erőt egy áttekinthető rendszerbe összefoglalni, azt mégis meg kíséreljük. Kezdjük Oroszországgal, mely eddig egyet jelentett a pánszláv mozgalom mai. A szovjet külpolitikájában nagy változás állt be, melynek lényege: erőösszpontositás kelet, biztoB hátvédelem nyugat felé. Az ebből folyó események hullámai minket is elértek. Az orosz nyomás gyengülése nyugat felé Romániában megérlelte a besszarábiai kérdés véglegezéaének vágyát. Ez oly erős, hogy hajlandó a cél érdekében minden eddigi külpolitikai helyzetet, konstrukciót fel adui. Miután pedig e kérdésben Ro- mánia legnagyobb segítő társa Olaszország lehet, ez pedig a mesterkélt, hosszú időn át életképesnek nem mond- ható kisantant- szövetségnek határo zott ellenfele, logikailag nyilvánvaló, hogy Románia lesz a legelső, amely a kisantant-szövetségnek rá sok tekintetben problematikus értékű kötelékeit lazítani — ha ugyan el nem oldani — fogja. Romániai híreink a román-olasz barátkozás nagyszabású fellángolásáról csak megerősítik feltevésünket. Bizonyos, hogy Olaszország külpolitikai súlya -—zseniális vezérének érdeméből — napról napra nő b ha a Duce-nak sikerül a francia hivatalos külpolitikát meggyőznie arról, hogy Középeurópa békéje az eddigi módszerekkel fenn nem tartható s hogy az olasz érdekek e kérdésben a franciával lényegben sem ellentétesek, úgy hamar nagy meglepetéseknek lehetünk tanúi. így jutunk át észrevétlenül a pánszláv befolyás taglalásáról a latinéra, amely Magyarországon az Anjouk és Mátyás király korát kivéve, sohasem volt oly erős, mint ma. Ma a francia olasz megegyezéstől függ sorsunk. Ezt ma már mindenki látja, érzi, tudja. Csak az a kérdés, mit szól ehhez sorsunk harmadik külpolitikai tényezője, a németség. Ssabatosabban: mit akar és mit tud tenni a közép európai helyzetet illetőleg Hitler. Nézetem szerint e kérdések közül az elsőre a felelet könByü. Hitlernek igazi akarata nyilván Ausztria teljes beolvasztása, Középeurópibau pádig vezetőszerepre jutás úgy politikai, mint gazdasági tekintetben lehet csak. Ezt azonban ma megcsinálni nem tudja. Már az „ Anschluss“ is nagy | probléma, de még nagyobb a második. Bármily bámulatos u. i. a németségnek háború után tapasztalt regenerálódási képssBÓge s emberanyaga katonai szempontból bármily elsőrangú is, hadsereg felszerelése óriási erőfsssitései daoára sem érte el azon államokét, amelyek a jeliéit tervek erőszakos valóra váltása esetén okvetlenül közbelépnének. Egyetlen mód tehát nézetem szerint a németség javára CBak a következő leh9t: nem ellenezni az olasz* osztrák- magyar együvákapcsolódást s ha ez megvan — szoros gazdasági és politikai együttműködést lé tesiteni ezzel a hármas alakulattal. Ez a hatalmi csoportosulás nézetem Bierint ügyes politikával — successive — létrehosbató és hosszú ideig elég erős lenne arra, hogy egyéb ha- talmak gazdasági, politikai nyomásának ellenálljon. Ebben az irányban kell tehát minden erőnkkel dolgoznunk l Impozáns mádon erősödik a Nemzeti Egység szekszárdi tábora. viselőháaban oly kezdeményező lépóa történt, amelyuek jelentős visszhangja és eredménye lesz.“ A lap órffy hosszabb nyilatkozatát kösli, mely beszédének statisztikai adatokkal alátámssitott kivonatát tartalmazta Ebből bennünket különösen a követkeső passsus érdekel: „A vidéki városokban és különösen kerületemben, Szekszárdon megfigyelhettem, hogy milyen nagy az elkeseredés. Ott, ahol kösmttvekkel látták el az utcákat, a házbirtokosok a csatornázás és vízvezetéki járuló* kokkal együtt oly nagy közterhet viselnek, amely néha nagyobb a nyersjövedelemnél. Tudok eseteket, amikor a háztulajdonoaok inkább üresen hagyják kié házakat, hogy ne legyenek kénytelenek a sulyoB adókat fisetni.“ Itt említjük meg, hogy órffy szereplőséről ugyancsak meleg köszönettel emlékezett meg a „Háztulajdonosok Lapja“, jelezve, hogy a Ház* tulajdonosok Szövetségének igazgatósága legutolsó ülésében köszönetét szavazott dr órffynek a házbirtok, mint egyik legfontosabb nemzeti vagyon iránt tanúsított érdeklődéséért és közérdekű szakszerű fejtegetéséért. Szombat este tartotta a Nemzeti Egység szekszárdi pártjának választ mánya ülését, amelyen dr Zsigmond Ferenc elnök hatalmas és igen nagy tetszéssel fogadott beszédben ismer tette Gömbös kormányának a Nemzeti Munkaterv megvalósítására eddig tett intóikedéseit, különösen kiemelve a Munkaterv ama részeit, amelyek áldásait a lakosság máris tapasztalhatja. Közölte ezután az elnök, hogy dr Órffy Imre országgyűlési képviselő, akin orvosi műtétet kellett végezni, nem utazhatott le a gyűlésre és felolvasta azt a hosszú táviratot, amelyben üdvözletét küldte a választmánynak, kitartást kívánva a megkezdett és Bzépen haladó hazafias munkához. Nagy lelkesedést keltett az a be jelentés, hogy a párt tagjainak a létszáma a nemrég tartott választmányi ülés óta 415 el szaporodott. Közölte az elnök dr Haggmássg Zoltán főispánnak azt az izenetét, hogy a szekszárdi közmüvek racionalizálására kiküldött miniszteri bizottság munkájának az előkészítőse akadályozza őt a választmányi ülésen való megjelenésében és örömmel vette tudomásul a választmány az üzenetnek azt a részét, hogy a közmüvek racionalizálási munkájának végrehajtásával kapcsolatban leszállítható lesz a vlzdi| nemcsak a belső, hanem a legszegényebb osztályok által lakott külső városrészekben is. Nagy megértéssel hallgatták a választmány tagjai dr Zsigmond elnöknek a városi képviselőtestület működésére vonatkozó fejtegetéseit, melyekkel kimutatta, hogy a városi közgyűlésen való ellenzékieskedés nem vonja magával azt, hogy az illetők az orsiágos politikában is ellenzéki álláspontot foglaljanak el. Helyesléssel vették ezt tudomásul, megállapítva, hogy más az országos és más a városi politika. Az ülés több aktuális kérdés letárgyalása után véget ért. A húztuloldonosok szaklapjai a hózterhekröl. A háztulajdonosoknak két szaklapja is van. Kötelességünk beszámolni arról, hogy a lapok miként ítélik meg a háztulajdon közterheit és ezzel kapcsolatosan órffy Imrének a ház- tulajdon védelmében kifejtett politikai működését. A „Ház“ c. szaklap a következőket írja s „A képviselőház pénzügyi bizottságában az a kérdés került szőnyegre, amely minden háztulajdonosnak fáj: a házbirtok adókérdése. A legsulyo sabb gondok, az álmatlan éjszakák kínos vergődése egy félórára a parlamentben kapott hangot. Dr órffy Imre, a képviselőház kiváló tagja szólaltatta meg az igazságos adóztatás nevében a házbirlok súlyos sérelmét. Az aránytalanul nagy adóterhek alatt szenvedő házbirtok terheinek leszállítását BÜrgette nagy pénzügyi tudás sál megalapozott beszédében. A ház tulajdonosok hálája és elismerése fogadja beszédét, mert ezzel a képKüzéMük relormja. Talán sohasem hangzott el jogosabban a megállapítás, hogy a „tudás hatalom“ ób hogy a magyarság jövője mindenekfölött kultúrájának jövőjétől függ, mint napjainkban. Minden alkalommal hangoztatják, hogy nemzetünk politikai fölényét csak kulturális fölényével biztosíthatja. Mindazonáltal társadalmi életünk egyes jelenségeiből arra következtethetünk, mintha egyesek nem látnák világosan, hogy a szellemi élet terén bizonyos reformok milyen súllyal bírnak. Az a benyomásunk, mintha tu- dománymüvelés jelentősége tekintetében még homályosak lenuéuek a fogalmak. A készülő középiskolai reformmal kapcsolatban olyan hírlapi cikkeket látunk, mintha kötelező iskoláról volna szó. Mintha a középiskola is népiskola lenne, melynek elvégzése állampolgári kötelesség és igy tanulói a bővebb tananyagtól, vizsgálatoktól és osztályzatoktól — a humanizmus nevében — megkimé- lendők lehetnének. Olyan szentimentális elérzékeuyülésBel védik a rossz diákot, mintha legalább is minden szeknuda mögött egy-egy géniusz bujua meg. Senki sem tagadja, hogy a középiskola fejlesztése, mint a demokratikus irányzat folyománya, az az eszköz, mely a nemzeti kultúra szellemét a legszélesebb mederben terjeszti. Senki sem vitatja, hogy a középfokú oktatás tökéletesítését a középosztályok színvonalának emelése érdekében is támogatni tartozunk. Ámde ne feledkezzünk meg arról, hogy a középiskola előlépcsője az akadémikus tuEgyes szám ára 12 fillér. \
