Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-03-03 / 18. szám
VI. évfolyam. 3. szám. 1934 március 3. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA ____________________ Fel elős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. titkár. Vármeaveház. Telefon: 125 Milyen forgalom várható a Sió vlzlnton. A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület értekezlete. A Sió vízfolyás hajózhatóvá tétele tárgyában folyamatba tett mosgalom mai kapcsolatban a Tolnamegyei Gat- dasági Egyesület elnöksége a szék szárdi és szekszárdvidéki szakértők, gazdák és kereskedők bevonásával február hó 28 án széleskörű értekezletet tartott a létesítendő szekszárdi hajóállomás várható tonna-kilométer forgalmának megállapítása céljából. Az értekezlet alapos megvitatás ntán megállapította, hogy Szekszárd és a körzetébe eső vidék tonna- kilométer forgalma egy a jövőben Szekszárdon létesitendő 4500 waggon cukorrépa kapacitású cukorgyár feltételezésével, legkevesebb 5,300.000 tonna-kilométert tesz ki. Összehasonlítva e forgalmat az egész Sió völgyének és a Balaton vidékének azon feltételezett és feltétlenül szükséges tonnakilométer forgalmával, mely a Sió—Balaton ha józó ut létesítésével kapcsolatos gaz dzságossági számítások alapját képezi, azt látjuk, hogy a feltételezett éB a Tolnamegyei Újság február hó 14 i számában már közölt 11,000.000 pengős beruházás igen is hasznos beruházás, mert nemcsak a befektetett tőke tisztességes kamatait hozza meg, hanem még a befektetést amor tizálja is. A Sió—Balaton hajóeó útra ala- pulvett forgalom tonnákban 300.000 tonna, a vizinton mozgatott áru átlagos útját 50 kilométerre felvéve 15,000.000 tonna-kilométer a minimális és feltételezett forgalom. Már most ha Szekszárd megyei város és vidéke a szakértők megállapítása szerint 5,300 000 tonna-kilométer forgalmat tud lebonyolítani, ez azt jelenti, bogy a legkevesebbnek feltété lezett és a gaidaságosBág alapját képező az egÓBZ Sió—Balaton hajózó útra vonatkozó feltételezett 15,000.000 tonna-kilométer forgalomnak 35 százalékát egyedül Szekszárd és vidéke képes biztosítani, mely vidék a 200 kilométeres hajózó ut alsó 25 kilo méteres szakaszán fekszik. Egybevetve zz előzőkben mondottakkal azt látjuk, hogyha a Sió—Balaton-csatorna felső 175 kilométernyi szakasza tonna kilométer forgalomban Szék szárd és vidékéhez hasonlítva csak egyharmad intenzitású, megállapít hatjuk, hogy a Sió—Balaton hajózó csatorna évi tonna kilométer forgalma kereken legkevesebb 18,000.000 tonna-kilométerre tehető. Tudomásunk szerint a Tolnámé gyei Gazdasági Egyesület nemcsak a Szekszárd és környékére, hanem egész Tolna vármegyére kiterjedő alapos adatgyűjtést fog végezni és már most kijelenthetjük, hogy véleményünk szerint az előzőkben jelzett 18,000.000 tonna-kilométer forgalmat egyedül Tolna vármegye képes lesz biztosítani. Az ügy érdekében már most felkérjük a vármegye közönségét, gazdáit és szakférfíait, hogy legjobb tu dósukkal és teljes odaadással támogassák a Tolnamegyei Gazdasági Egyesületet ezen önzetlen és a várgye gazdasági életére annyira fontos munkájában, hogy a Sió—Balaton hajózó csatorna megépítése mielőbb megvalósulhasson. Gazdamozgalom a vármegyében Az irányított termelés kérdésében a Toinamegyei Gazdasági Egyesület elnöksége eljárt a föidmivelésügyi miniszternél és az OMGE-nél oly irányban, bogy a tervgazdálkodás irányítására hivatott központi országos bizottságok, az egyes vármegyék különleges viszonyai által megható rozott gazdaérdekek kellő érvényre juttatására vármegyénkénti gaecU- érdekképviseletekre épüljön fel. Az előterjesztést úgy a föidmivelésügyi miniszter, mint az OMGE vezetősége helyesléssel fogadta és az OMGE ennek országos megszervezését ki látásba helyezte. A piprikarendelet kiadásával kap csolatosan a Gazdasági Egyesület azzal a kérelemmel fordult a föld miveléaügyi miniszterhez, hogy a vármegye azon községeit, amelyek már emberöltők óta paprikatermeléssel kiterjedt módon foglalkoztak, a pap rikatermelés zárt területébe szintén vegye be. A felterjesztést őrffy Imre dr országgyűlési képviselőnek is meg 1 Tolnatnegge! Gazdasági Egyesület Kereskedelmi Osztályának APRÓ HIRDETÉSEI Gazdaságok Qzemaayqgol Kereskedelmi Osztálya utján szerezhetők be: Olaj, benzin, gázolaj, traktorolaj, petroleum. Mindennemű műtrágya, zsák és kötéláru, erö- takarmányok, vetőmagvak, csávázó és növény- védelmi szerek. Mezőgazdasági gépek, j nyuak, az egyesület Kereskedelmi Osztálya l.......................... .. ré vén beszerezhetők. i Pétlsó és hóllműtrűgyo íjss Szekszárdon, az egyesület Kereskedelmi ' Osztálya révén, kisebb tételekben is. Boromllvész (kolera) elleni feltétlen biztos hatású szer, 3Ä jedését és pusztulását az állományának, beszerezhető a Kereskedelmi Osztály révéo. Gőzeke- és fűtési szén Sít5 jáni kocka, darabos vagy tojás brikett az Egyesület Kereskedelmi Osztályánál megrendelhető. — Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák és kötözö zsinegek megrendelhetők. Megvételre keresünk: . acélkeretes, golyós csapágyu Máv cséplőszekrényt 1400 milliméteres dobbal, 1 darab loko- mobilt 8 HP szalmatüzelésre, 1 darab lo- komobilt 6 HP széntüzelésre, 1 darab elevátort circa 7—9 métereset. Mindenféle oetőmog Kereskedelmi Osztálya révén beszerezhető. küldötte as egyesület, kérve hogy illetékes helyen azt pártfogolja. — Erősödik a Tolnamegyei Te]- szövetkezetek Szövetkezete. A mait év decemberében történt tejeladások bebizonyították, hogy csak együtte sen, köiös erővel lehet eredményt elérni. A Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezete a decemberi tejeladások alkalmával az egyes tagszövetkezeteinek tejét az 1933. évi áraknál átlagosan 1—1*5 fillérrel ma gasabb alapáron adta el. Ez nem múlt el hatás nélkül. A kívül álló szövetkezetek, főleg azok, melyek időközben kiléptek, egymásután jelentették be, hogy vissza akarnak lépni a megyei szövetkezetbe, mert itt érdekeik jobban meg vannak védve, mint igy, amikor kttlön, ma gukra hagyatva kell küzdeniök jogos érdekeikért. De nemcsak tolnamegyei, hanem az északbaranysi szövetkeze tek is jelezték, hogy csatlakozni akarnak a T. T. Sz. hez. Ebben az évben a következő szövetkezetek mon dották ki egyhangú közgyűlési határozattal csatlakozásukat: a kocsolai, mágocsi, bikali, a’sómocsoládi, nagy- hajmási, mekényesi tejszövetkezetek. Közgyűlést még nem tartottak, de belépési szándékukat jelezték ezideig: a szabályi, pincehelyi, bátai, sárpilisi, bedegi, szárazdi, lápafői (alakulóban), döbröközi, szakcsi, ráckozári, csikóe- tőttősi tejssövetkezetek. A T.T. Sz. kitartóan folytatja a szervezési munkát és igy remélhető, hogy az őszi eladásoknál a tolnamegyei és észak- baranyai tejszövetkezeteknek olyan erős tábora lesz már együtt, hogy nemcsak erkölcsi, hanem kézzelfogható anyagi eredményeket is tud felmutatni. — A február havi tejárak. Az Országos Tejgazdasági Bizottság Árjegyző Albizottság folyó hó 3 án tartja árjegyző bizottsági ülését Ba dapesten és igy a február hónapban kifizetésre kerülő tejárakat csak a jövő héten, a Tolnamegyei Újság jövő számában tudjuk köziétenni. Az előjelek szerint a januári árakkal j szemben emelkedni fognak a tejárak. A szekszárdi vadászterület bőrbe- 1 adása. A vármegye jóváhagyta a városnak a Hubertus vadásztársasággal kötött ezeraődését, amely szerint a társaság évi 880 pengőért 10 évre és 6 hónapra kibérli a szekszárdi vadászterületet. *- Rázuhant a tehén a fejő asz- 8Z0nyra. Totterweich Györgyné, tolnai- gazdálkodó feleségét fejés közben a ti bén úgy meglökte, hogy íejŐBzékével együtt felborult. — As asssony sikoltozására a különben jámbor tehén megvadult, ugrándoini kezdett, megcsúszott és teljes sulyá val rázuhant a földön fekvő nőre. Totteiweichné súlyos csonttöréseket és belső sérüléseket szenvedett. Beszállították a szekszárdi Horthy Miklós közkórházba. — Csaló villanylámpa ügynökök. Január 31 én két jóbesaédü, barna, alacsony ügynök állított be Nagy látván deoBi lakoshoz és mint egy fővárosi nagy villanyberendezési vállalat képviselői villanyégőket aján- 1 lottak. Nagy rendelt is náluk és bz árát is kifizette. Minthogy a folyó hó 19 re ígért áru nem érkezett meg, Nagy irt a cégnek, de levelét visszakapta aszal, hogy a megadott cim Budapesten ismeretlen. Nagy István feljelentette a csalókat. A szekszárdi királyi járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. 9042—1933. tkv. sz. Árverési hlrűetmény-hivonat. Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete bej. cég végrehajtatónak, Lengyel Mihály és neje Konkoly Anna végrehajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató és a Szekszárdi Népbank Szövetkezet csatlakozó újabb árverési kérelme folytán az 1881. évi LX. te. 176. §-a érteimében elrendeli az újabb árverést 1, Az 1930. évi november hó 1-én lejárt hátralékos II dollár 63 cent; 2 az 1931. évi május hó 1-én lejárt hátralékos 11 dollár 63 cent; 3. az 1931. évi november hó 1-én lejéit hátralékos 11 dollár 63 cent; 4. ezen járadékok után a fentebbi lejárati naptól a tényleges kifizetésig számítandó 10 °lo-os késedelmi kamatok; 5. l°/0 birság fejében 36 cent; 6. lejárt tóke 260 dollár; 7. a kötelezvény 3. pontjában foglalt kikötése értelmében esedékes 13 70 °|o külön tőke fennálló része fejében 28 dollár 92 cent; 8. a tőke, valamint ,a 13 70 °/o külön tőke összesen 288 dollár 92 cent után 1931, évi november hó 1-től a tényleges kifizetésig számítandó 10% késedelmi kamatok; 9. vegyes tartozás lejében 12 pengő ; 10. a jelen kérvény szerkesztési dija és bírói elintézés előkészítése 50 P, továbbá 60 P eddig megállapított és az első árverési kérvényért már megállapított 60 pengő és az újabb árverési kérésért ezúttal megállapított 30 P költség, valamint a csatlakozottnak kimondott Duj Jánosnak 115 P és jár., Szekszárdi Népbanknak 85 P, Schönstein Miksa és Fia cég 100 P + 43 P tőke és jár., Fleischer Ödön és Fia cégnek 160 P tőkekövetelése és járulékai behajtása végett, (a Szekszárdi Népbank Szövetkezet részére a csatlakozás bejelentési dija 4 pengő 30 fillérben megállapittatik) a szekszárdi királyi járásbíróság területén levő, Harc községben fekvő, s a harci 100. számú betétben I. 3. 10—12. sorsz. 567., 566/1—b, 566 2—b, 566/3—b hrsz., 412, 320, 214, 881 D-öl szőlőre és szántóra a bárhegyoldal dűlőben 600 P; a harci 505. sz. betétben I. 1—3. sorsz, 566., 967., 2254. hrsz., 160, 1030 és 555 Q-öl rétre a füzfás és szántóra a Gyepesföldek és Lencseföld dűlőben 600 P; u. o. betétben II. 1-31 sorsz. 130., 131/1., 151/2. hrsz. 120, 245, 117 Q-öl házra és szántóra a belteíekben 1200 P; u. o. betétben f 1. sorsz. 1246. hrszámu 658 Q öl szőlőre és présházra az öreghegyen 200 P kikiáltási árban. A telekkönyvi hatóság az árverésnek hivatalos helyiségében (földszint 2. számú ajtó) megtartására 1934. évi március hó 17. napjának délután 4-óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881. évi LX. te. 150. $-a alapján a következőkben állapítja meg: Az árverés alá eső ingatlanokat a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron eladni nem lehet. (1908. évi XLI. te. 26. §.) Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10°|0-át készpénzben, vagy az 1881 :LX. t-c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számítolt óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881: LX. te, 147., 150., 170. §§. 1908 LX. te. 21. §.) Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. (1908 : XLI. 25. §). Szekszárd, 1933 évi október hó 12. 137 Dr Péter, kir. járásbiró.
