Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-02-17 / 14. szám
XV F, évfolyam. Szekszárdi 1934 február 17. 14« szám. TOLNÁIMÉI üJMG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség is kiadóhivatal: I Főszerkesztő: II Felelős szerkesztő: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 SCHNEIDER JÁNOS || BLÁZSIK FERENC I A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési diJi I Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető Egész évre _ 12 pengő || Félévre-----------6 pengői közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hird etések árait A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mliltmélersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nylltiér soronként 60 fillérbe kerül. A magyar Igazság és a Népszövetség. Irta: dr Kenéz Béla ny. miniszter, országgyül. képviselő. Lehet* e csodálkozni, ha mi ismé- telten le ismételten a Nemzetek Szövetségéhez fordulta ok, hogy vessen véget a kétszínű, kockázatos és vég* zetes játékának, az adott szó és a tett ígéret megszegésének ? A Nemzetek Szövetsége a maga garanciája alá helyezte a kisebbségi szerződésekben az utódállamok magyarságának jogait is, ennek ellenére tizenöt esztendő alatt egyetlen őszinte és eredményes lépés sem történt az igazság érvényesítése érdekében a magyar faj megvédelmezésére. A Népszövetség nem tudta kikényszeríteni Csehszlovákiától annak a törvényes kötelezettségének teljesítését, hogy a panaszaikat, — amelyeket nemcsak a trianoni határon innen és túl élő magyarok kiáltottak világgá, hanem amelyeknek jogosultságát elfogulatlan külföldiek is helyszíni tapasztalataik alapján számtalanszor megerősítették — csak egyszer is megvizsgálja a helyszínre küldött pártatlan bizottsággal. Évek során át fenntartott egy olyan elképzelhetetlen rendszert, amely mellett a jogfosztás miatt bepanaszolt állam a maga ügyében bíró és még hozzá praejudiciálisan perdöntő bíró legyen. Közönyösen nézték, hogyan pusztul el ez a magyarság, amely a Duna völgyében először alkotta meg az állami konszolidációt, amely ezer esztendőn keresztül a rendnek, a békének, a tisztességnek és a civilizációnak őre és fenntartója volt és amely vére hullásával védte a Nyugat kultúráját. Nem vette észre a párizsi és párizskörnyéki diktátumok rettenetes erkölcsi és materiális következéseit. Nem látta a termelés anarchiáját, a fogyasztás elsorvadását, a kereskedelmi forgalomnak felére, sőt harmadára való összezsugorodását, a nyomorgók, az éhezők, a munkanélküliek millióinak elkeseredett és mindenre elszánt hadát. Nem vette észre a gyűlöletnek, az elzárkózásnak azt a poetises légkörét, amelyben az emberek együttműködése és boldogulása lehetetlenség. Nem vette észre, hogy itt nemcsak a magyarság, hanem az egész emberiség ellen is bűnt követnek el. Mert mi az emberiség ? Üres fantom, amely testet csak az egyes nemzetek alakjában és cselekedeteiben ölt. Ha nem engedik érvényesülni a faji tehetséget, akkor az emberi fejlődés béna marad és megáll. Ha ennek a fejlődésnek a lehetőségeit a Népszövetség a maga mai szervezetével nem tudja biztosítani, akkor most, a békés megoldás lehetőségének a legvégső határán, követeljük, hogy azonnal és gyökeresen változtassák meg azt a szervezetet, mert mi nem nézhetjük azt, hogy a trianoni határon túl úgy irtsák a magyart, hogyha egy-két évtized múlva egy Julian barát odakerül, akkor a nyomait is alig találja azon a földön a magyarnak, aki ott ezer esztendőn át élt és dolgozott és nagy tettek fényes betűivel irta bele nevét a világtörténelembe. Nem nézhetjük azt, hogy itt a trianoni határokon belül egy, az Istentől megalkotott gazdasági egységnek oktalan feldarabolása lehetetlenné tegye a megélhetést és egy állam- bontó, jellemrontó züllésbe kergető társadalmi deklasszifikációt idézzen elő. Aki igazságot és békét akar, annak le kell vonnia a történelem tanulságait. Meg kell tanulnia, hogy a magyart az Isten keze állította ide olyan hivatással, amelyet egyetlen ország, egyetlen nemzet sem tud betölteni, mert egyedül a magyar az, aki a maga faji különállásával soha sem lehetett és nem is volt az egymással szemben álló országok világhatalmi törekvéseinek uszályhordozója, függvénye, vagy munkálója. De, hogy est a hivatását teljesíthesse, nemzeti élete teljességének tetőfokára kell emelkednie és vissza kell ölelnie elszakított testvéreit és meg kell tanulnia a történelemnek azt a tanulságát is, hogy igazság nélkül nincs béke. Több, mint Bzázesztendővel ezelőtt megmondotta Kant, a nagy német filozófus: „Prius justitia, deinde paxu. (Előbb az igazság, azután a béke.) És meg kell szívlelnünk a történelemnek azt a tanulságát is, hogy erőszakkal és becstelenséggel nem lehet maradandóan egy államot fenntartani, hanem csak tisztességgel és igazsággal. A tisztesség és az igazság volt a magyar nemzet ezeresztendős múltjának alapja és ez záloga jövendőjének is. A föld- és házbirtok túlterhelése. Nemcsak tőlünk, hanem a szekszárdi kerület képviselőjének személyétől is távol áll az adódemagógia, amelyet politikai akarnokok oly gyakran használnak fel pecsenyesütöge- tésre. Éppen azért országos feltűnést keltett őrffy Imre képviselőnek, a képviselőház pénzügyi bizottságában e héten tartott ama felszólalása, amelyben a magyar föld és házbirtok túlterhelését statisztikai adatokkal alátámasztva adta elő és amelyről a fővárosi sajtó is beszámolt. Minket szekszárdiakat elsősorban beszédének az a része érdekel, amely a közüzemeket háború után építő városokra vonatkozik. Meg vagyunk róla győződve, hogy örffyt utolsó sorban a szekszárdi helyzet késztette felszólalásra. Felszólalásában egyébként egy pár oly adatra mutatott rá, amelyet lehetetlen nekünk — ha röviden is — meg nem említenünk. A házadé a békebeli adó többszöröse lett s ma már ott vagyunk, hogy az állam összes bevételei között, vezetőhelyen áll. Különösen terhesek ennek az adónak a pótlékai és azok | az u. n. „vegyes“ adók, amelyekkel j együtt — az adőpótlékok nélkül is — meghaladja a 113 milliót. Növeli e teher nagyságát a már említett pótlékokon felül az is, hogy — amint őrffy kimutatta — a jövedelem- és vagyonadónál is igen nagy aránytalanságok vaunak e téren. A legutóbb megjelent hivatalos statisstikai adatok szerint ugyanis a föld-, ház és általános kereseti adóalap az összes magyar jövedelmi adóalap 70°/o-ánál többet tesz ki és ha ebhez vesszük még a szolgálati viszonyból eredő jövedelmi adót, 96°/o jön ki, szemben az egész magyar tőkevagyon 1*5%> ával, ami meglepően kevés. őrffy rámutatott végül arra is, hogy a vagyonadó tételénél is nagy ez az aránytalanság, mert ott a főid és ház vagyonadója 86%'Ot, az összes magyar mobil tőkéé pedig mindössie csak 4*7°/o*ot teas ki. Értesülésünk szerint a pénzügyi kormány komoly megfontolás tárgyává teszi a fent előadottakat és alapos a remény arra, hogy ezek az aránytalanságok fokozatosan enyhítve lesznek, természetesen úgy, hogy a kívánt intézkedérekkel a külföldi tőke ne legyen elriasztva. Védekezés a sertéspestis ellen. Annakidején megírtuk, hogy a vármegye az 1932. év október havában 5000 pengő segélyösszeget bocsájtott rendelkezésre a sertéspestis leküsdését célzó propagadaojtások végzésére. A közigazgatási bizottság keddi ülésén ssámolt be ezen ojtások kedvező eredményéről dr Barabás Imre m. kir. állategészségügyi tanácsos, a törvényhatóság m. kir. állatorvosa, kinek jelentéséből felemliten- dönek találjuk az alábbi adatokat, amelyek a szimultán ojtások hasznosságát igazolják. A propagandacélt szolgáló ojtások keretáben az 1933, évben a vármegye 36 községének 447 udvarában beojtottak 9093 darab sertést, A beojtott sertések közül megbetegedett 1233 darab, vagyis 13*6 °/*- Az így megbetegedett sertések kőiül elhullott 39 darab, ami a betegeknek 3*2 °/«át, a beojtott állománynak pedig 0 42°/o-át tette ki. Az ojtások helyén megfigyelés alá vették a természetes utón fertőződött udvarokat is. A nyilvántartásba vett 301 ilyen udvarban elhelyezett 4183 sertésből megbetegedett 1&34 darab, vagyis 366 °/0. A megbetegedett sertések kőiül elhullott 1265 drb, amely szám a megbetegedett állománynak 82 °/o-át, a megfigyelt állománynak pedig 30°/o át teszi ki. Amíg tehát a szimultán ojtással mesterségesen fertőzött állománynak csak 13 5°/o'* betegedett meg, addig a természetes fertőzésnek kitett Bertések közül 36*6 °/o. —• A különbség még szembeötlőbb, ha az elhullások arányszámát vesszük figyelembe, mert az ojtás után megbetegedett állatoknak csak 3 20/o-a, a természetes fertőződés után megbetegedett állatoknak ellenben 82 °/o-a hullott el. Tekintetbe véve, hogy a szimultán ojtásban részesített összes sertésekre vonatkoztatva az elhullások irányszáma félszázalékot sem tett ki, a propaganda céljából végzett ojtások eredménye alkalmas lehet ezeknek minél szélesebb körben leendő felkarolására. A propagandaojtások keretében 50% os segélyben részesültek mindazok a kisgazdák, akiknek sertés- állománya a 20 darabot nem haladta meg. A rendelkezésre állott összegből ojtóanyagokért kifizetésre | került 2310 P 78 f, ebből az összegEgyes szám ára 12 fillér*
