Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-02-14 / 13. szám

XVI. évfolyam. Szekszárdi 1934 február 14. 13. szám. TOLNANEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Hirdetések árait I A legkisebb hirdetés dt|a 1 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mtlllmélersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető | A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyflttér soronként 60 fillérbe kerül. közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Városunk és a fővárosi sajtó Újabban Szekssárd városa mester­ségesen ai érdeklődés központjába ájjittatik be a fővárosi sajtó ntján. Nem azért, mintha erre az érdeklő­désre ezúttal reászolgált volna, mert más városok költségvetését is meg­változtatja a felsőbb hatóság, s leg­több városban nem 87 °/0, hanem 100°/0-on felüli pótadó is van, ámde esekben a városokban a gazdasági viszonyokból fakadó kedvezőtlen kö­rülményt a városok polgársága ne­hezen viseli ugyan, de nem kiabálja ki baját ország-világnak és nem igyekesik azért sem a város vezető­ségében, sem másokban bűnbakot keresni. Lehet, hogy ennek a fővárosi nsgy érdeklődéskeltésnek háttere csak egy­szerű kenyérkereset. Ugylátszik Szek- szárd zzon szerencsés városok közzé tartozik, ahol valami tollforgató em­ber úgy akar javítani a helyzetén, hogy a város nehéz viszonyainak ok­nélküli kiteregetéséból, soronként fizó- tett szensációt csihol ki. Pedig, ha a szerkesztők nagyobb körültekintés­sel fogadnák ezeket a híradásokat, nem látnák azokat annyira nyomda- festékre érdemeseknek, mert hiszen ennek a csonka országnak igen sok városáról és még sokkal több köz­ségéről megírhatnák, hogy nagyok a terhek és azért bizony az adózók elégedetlenek. Lehet, hogy ez az elégedetlenség más helyütt nem abban robban ki, hogy úgy akarnak a hozzá nem ér­tók a dolgon segíteni, hogy az eddigi terhek teljes fenntartásával, sőt fo­kozásával, városból nagyközséggé akarnak visszafejlődni. Az is meg­lehet, hogy ez a csodabogárterv köl­csönöz a mi városunk életének na gyobb érdekességet. Azért mégis azt a következtetést vonjuk le, hogy azok a lapok, ame­lyek a siekszárdi lap tudósitó elfer­dített, sőt némelyik helyen alattomos gyanúsításokat is tartalmazó híreinek felülnek, nagyon szűkében lehetnek az érdemes közölnivalóknak. Hiszen ennek az országot kevésbé érdeklő eseményeknek s/4 lapoldalt is szán­nak, akkor, amikor a valóban emlí­tést érdemlő megyei kiállításunkról és akár nálunk, akár máshol történő érdemes eseményekről CBak alig pár sort közölnek. A fővárosi sajtó egy- része, ugylátszik,' ismét abba as irányba tolódott el, hogy a szenzá­ciót hajhássó cikkeket kevés kriti­kával fogadja és a szenzáció kedvéért el is helyezi, mig a konstruktiv munka és elismerést érdemlő vidéki események megörökitésével csak a vidéki sajtó foglalkosik. Szekszárdi város gazdasági hely­zetének felülvizsgálatát a városi párt kérte és ehhez a polgármes­ter is a legnagyobb készséggel hozzájárult. Célja e vizsgálatkérés- nek az, hogy végre érdektelen szak­emberek süssék rá a bélyeget a ve. aetőségnek és a városnak érdekeit sértő, felelőtlenül elhangtó asohra a suttogásokra és gyannsitáEokra, ame­lyek bizonyos irányban tagadhatat­lanul kifejlődtek és amelyek igen alkalmasak arra, hogy e város pol­gárságának nyugalmát és békéjét megzavarják. Szekszárd abban az időben, amikor bizonyos külföldi kölcsönök a váro­sokra úgyszólván ráoktrojáltattak, eien rendelkezésére álló pénzeket közegészségügyi intésmények létesíté­séibe fektette. Esen intézmények költ ségei a kedvező konjunktúra folytán akkor nem jelentettek elviselhetetlen terheket. Most azonban, tagadhatat­lan, hogy ezen intézmények létesíté­séből fakadó áldozatok, a mai viszo­nyok között nagy terhet jelentenek. De ezért felelőssé tenni sem egy, sem több embert nem lehet, mert hisz nem ezen emberek könnyelműségé­ből, avagy vétkes mulasstásából sza­kadtak nyakunkba, hanem a gazda­sági viszonyok előre nem látható mostohasága folytán! A vizsgálat jön. Nem hisszük, hogy valaki fel meri tételezni, hogy ezen vizsgálat nem a legnagyobb pártatlansággal és igas- ságéraettel fog lefolyni. Várjuk meg e vizsgálat eredményét ób abból von­juk le a követkeltetéseket, de hagy­junk fel a fővárosi lapokban el hely e- aett céltalan és városunk hitelét is alááBÓ igaztalan és elfogult táma­dásokkal. Ha e vizsgálat vétségeket fog megáilapitani, azt torolja meg a felsőbb hatóság, de elvárjuk ast is, ha vétségek nem találtatnak, úgy a város polgárságától, mint a fővárosi sajtótól, hogy adjanak elégtételt a most meghurcoltaknak. r. Közigazgatási bizottsági ülés. Tolna vármegye Közigazgatási Bi­zottsága folyó hő 13-án délelőtt 9 órakor tartotta dr Hsgymássy Zoltán főispán elnöklete alatt rendes havi közgyűlését, amelyen a hivatalbeli tagok és előadók dr Peresei Béla alispán vezetésével vettek résst. A választott tagok közül megjelentek: Döry Frigyes, báró Fiáth Tibor, Kiss Lajos, Kovács Sebestény Endre, Schneider Gábor és Schneider János. Az egyes előadók jelentéseit a bi­zottság tudomásul vette. László Ala­dárnak, az államépitésseti hivatal főnökének jelentése kapcsán dr Per özei Béla alispán hivatkozott Schnei­der János bizottsági tagnak a Sió hajózhatóvá tétele ügyében a múlt havi ülésen tett indítványára, ismer­tette a Sióhajózás kérdésének még háború előtti állását és bejelentette a bizottságnak, hogy ezen viziut ren­dezése, amely a Siónak 123 és a Balatonnak 80 km viziutját vonná be a forgalomba, 11 millió pengőt igényel szakértők véleménye szerint, tehát km-ként 50—55000 pengőt, vagyis egy elsőrangú köveBUttal egyenlő össseget. Számítások sserint ezen visin'on 300.000 tonna áru ke­rülhetne szállításra, amely 750.000 pengő megtakarítást jelentene a gaz­dasági életnek. Csak felem'iti, hogy Tolnavármegye kavicsszállitásáná), ha az útépítéshez szükséges kavics nagy­részt a Balaton melletti bazaltbá­nyákból szereztetnék be évenként 60.000 pengő volna megtakarítható. Javaslata ezen rendkívül fontos ügy­ben az, hogy ne felirattal forduljon a közigazgatási bizottság a kormány­hoz, mint zzt Schneider János indít­ványozta, mert a közigazgatási bi­zottságnak felirati joga nincs, csakis | a törvényhatósági bizottságnak, ha- i nem kéressék fel a vármegye főis- | pánja, hogy egy monstre küldöttséget vezessen ez ügyben a miniszterelnök­höz, a földmivelésügyi és péozttgy- minisiterekhes, kerestessenek meg Somogy, Vessprém és Zala várme­gyék, hogy ők is csatlakozzanak vár­megyénk mozgalmához és vegyenek részt a küldöttségben. A közigazgatási bizottság egyhan­gúlag hozzájárult dr Perczel Béla javaslatához. Dr Hagymássy Zoltán főispán kö­zölte a biiottsággal, hogy előzetesen tájékozódott a földmivelésllgyi mi* niszternél, ahol a vármegyének a Síd hajóaha'óvá tételére kezdett erőteljes akcióját szívesen látják, set örömmel támogatják és Kállay Miklós föld- mivelésügyi miniszter kijelentette, hogy ezen Ügyet annyira fontosnak tartja, hogy ssemólyesen kívánja & helyszínen a kérdést tanalmányomi. A földmivelésUgyi minisztérium a Sió hajóshatóvá tételének kérdését hoBSsabb idő óta tanulmányossa és arra rendkívül nagy súlyt helyes maga a miniszterelnök is és ezen kér* dést elsősorban megoldandónak tartja. A közigazgatási bizottság nagy örömmel vette tudomásul a főispán bejelentését. Úgy látjuk, hogy a kérdés mi» előbbi és előnyös megoldása a leg* jobb vágányra kerttlt és Tolna vár­megyére rendkívül nagy fontossággal bíró viziut mielőbbi kiépitésére min­den alapos reménység megvan. Dr Barabás Imre állategészségügyi tanácsos jelentése váltott ki még na­gyobb érdeklődést, aki a sertések szimultán-oltásának fényes eredmé­nyéről tett jelentést. Ezzel a kérdés* sei lapunk jövő számában fogunk bővebben foglalkozni. Az együttes Ülés után a gyámügyi felebbviteli, adóügyi, népoktatásügyi, gazdasági és közegészségügyi albizott­ságok ülésestek. J Felszámol a Tolnamegyei Föld- bérlők Szövetkezete. T 1 ff A tagok aránylag igen CBekély érdeklődése mellett tartotta meg va­sárnap délelőtt a szekszárdi város­háza nagytermében közgyűlését a Tolnamegyei Földbérlők Szövetke­zete, amely ez alkalommal kimondta a felszámolást, a szövetkezet meg­szüntetését. A vidéki csoportok ve­zetői mind megjelentek ezen a köz­gyűlésen, mig a csekély érdeklődést mutató szekszárdi tagokat zavarkel- tésre alkalmas külső emberekkel erő Bitették meg. Erre állítólag azért volt szükség, mert többen indítványt ter­jesztettek e'.ő és arra hivatkozva, hogy a szövetkezetét olyan peres veszteségek érték, amelyek a szövet­kezet anyagi erejét megrendítették : a szövetkezeti tagok anyagi érdekei­nek megvédése cé'jából azt javasol­ták, hogy mondassák ki az anyagi felelősség az egész igazgatóságra, vagy legalább is a mulasatást elkö­vetett Pöndör József elnökre és Tak­sonyi János Heimann ügyvezető igaz­gatóra. Egyúttal azt is kérték az indítványozók, hogy a szövetkezet eddigi üzletvitele és vagyoni kezelése vizsgáltassák felül az Országos Köz­ponti Hitelszövetkezet szakértői által. Úgy látszik, bogy az e tárgy körül várható vita irányítására rendeltek be egy csomó olyan embert, aki nen2 tagja a szövetkezetnek. Pöndör József elnök a határozatképesség megállapí tása után megnyitotta a közgyűlést, majd felkérte az ügyvezetőt az igaz­gatósági jelentés ismertetésére. Taksonyi János Heimann aa általa felolvasott jelentésben felsorolta az év eseményeit és előterjesztette az igazgatóság ama javaslatát, hogy a szövetkezet az Országos Földbirtok- rendeső Bíróság erre vonatkosó ha­tározata alapján számoljon fed. Az igazgatósági jelentéshez többen szól­tak hozzá. Első Borban dr Dulin Jenő szövetkezeti ügyész, aki igen dicsé- rően emlékezett meg az igazgatóság működéséről. Majd az igazgatóság felelősségre vonását indítványozók, elmondották, hogy a szövetkezet­nek körülbelül 5000 pengő kártérí­tést kell fizetni Péterbeneze József balesetet szenvedett vadőr számára, akinek szolgálati viszonyát a szövet­kezeti igazgatók nem jelentették ba az illetékes pénztárhos. Kérték egy­úttal szóval is a szövetkezet ügy- | menetének a felülvizsgálatát. C Egyes szám ára 12 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom