Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-02-10 / 12. szám

XV F. évfolyam. Szekszárd, 1934 február 10. 12. szám. TOLNAHEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Pő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dlfsk és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllltmélersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyütiér soronként 60 fillérbe kerül. A nemzet lövőle. As őregek és a fiatalok, as idő' sebb és as ifjabb nemzedék őrök nemieti és emberi problémájával fog- lalkosott az idősebb magyar nemze­dék egyik legtissteletreméltóbb alakja, Károlyi Gyula gróf azon a vacsorán, amelyet a magyarság örökértékü alakjának, a legnagyobb magyarnak, Sséchenyi látván grófnak emlékére rendesett a Nemzeti Kaszinó. A nem zet sorsa ma a férfikor legjavában lévők s az utánuk következő nem* ■edékek kezébe van letéve, mondotta a volt miniszterelnök. Vájjon mara­déktalanul és fenntartás nélkül el­fogadhatjuk-e ezt a tételt, amelyet Károlyi Gyula gróf a tőle megszokott leplezetlen őszinteséggel és keresetlen nyíltsággal tárt nemcsak a vacsora résztvevői, de as egész magyar köz­vélemény elé ? As ország közvéleménye bizonyára igazat fog adni Károlyi Gyula gróf­nak abban, hogy szükség van arra, hogy az öregek, akik életük munká­ját elvégezték s immár szellemi és testi erőik fogyatkosásával a megér­demelt nyugalom korába jutottak, a cselekvés, a munka, as alkotás sze­repét és feladatait as erősebb, rugal­masabb, edsettebb fiatal nemsedéknek adják át. Szükség van erre elsősor­ban a nemzet egyeteme szempontjá­ból, mert csak az ifjúság ereje, tettre- készsége, lendülete vezeti előre a nemzetet a fejlődés, a haladás, a bol­dogulás, a gyarapodás utján az élet örök törvényei szerint; az idősebbnek már hiányzik a rugékonyság, eleven­ség és kitartás, amely az ifjabb kor­osztályokat jellemzi, s amelyet egyet­len nemzet sem nélkülözhet. Esért fogadja a magyar közvélemény Ká­rolyi Gyula gróf bátor és őszinte igazságát örömmel. A magyar közvélemény és első­sorban a magyar fiatalság azonban nem eshetik a szertelen túlzás hibá­jába s éppen ezért különbségeket kell, hogy tegyen az idŐBebb korosztály egyes tagjai között. A magyar fiatal­ság ugyanis nagyon jól tudja, hogy a nemzet sorsát és jövőjét nemcsak az ifjúság rugalmas ereje, lendülete, hanem az öregek egy életen át le­szűrt tapasztalatai, bölcsessége, példa­adása,megfontoltsága együttesen viszik előre. Éppen ezért a magyar fiatalság őszinte tisztelettel tekint az idősebb magyar korosztály kiemelkedő tagjai felé, akik közé puritán egyéniségé­nél, emelkedett gondolkodásánál és politikai múltjánál fogva Károlyi Gyula gróf is tartozik. Azok az úgy­nevezett öregek, akik ily kivételes lelki és szellemi tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a Nemzeti Kaszinó Széchenyi vacsorájának esidei ünnepi szónoka, felbecsülhetetlen értékei és nélkülözhetetlen tényezői a magyar életnek ma is s a magyar ifjúság, a fiatalabb nemzedék követelései soha­sem irányultak és a jövőben sem fog­nak irányulni a tiszteletreméltó idő­sebbek etleo. Eseket as értékes egyéniségeket a magyar közvélemény továbbra is a magyar élet' csúcspontjain kívánja látni, hogy hoBszu és becsü'etes mun­kában eltöltött életük tapasztalatai­val, kristálytiszta jellemükkel, hig­gadtságukkal és bölcsességükkel utat és irányt mutassanak aaoknak a fia talabb nemzedékeknek, amelyek az alkotás, a munka nehezebb, nagyobb erőkifejtést igénylő részét kívánják vállalni és elvégezni. Ezekkel az öregekkel a magyar fiatalság Boha­sem állhat harcban, vagy érdek­ellentétben, hanem a küzdelmes ma­gyar élet számára továbbra is meg akarja tartani őket, mint a nemzet igazi értékeit. Gróf Károlyi Gyulának tétele te hát nem is annyira az életkorra, az évek számára, a korosztályokra vonatkozik, mint inkább a szellemi és testi erők frissességére. Ebben az értelemben fogadhatjuk el a volt mi­niszterelnök által hangoztatott igaz­ságot abban a reményben, hogy az a magyar élet minden egyes terüle­tén érvényesülni fog. A magyar—orosz diplomáciai kapcsolatok helyreállítása • foglalkoztatja az egész magyar köz­véleményt. Sorban megszólalnak po litikusaink a sajtóban s méltatják e fontos külpolitikai lépés jelentőségét. Dr örffy Imre képviselőnek egyik nagy országos sajtóorgánumban meg­jelent nyilatkozatát, miután az bizo­nyára érdekli olvasóinkat, az aláb­biakban hozzuk: „A magyar—orosz diplomáciai kap­csolatok helyreállításának idejét na gyón is elérkezettnek találom s ezért örömmel üdvözlöm. Az aggodalmas­kodók figyelmét felhivom Kemál pasa példájára, aki szemrebbenés nélkül felköti a török kommunis tákat s e mellett a szovjettel a leg melegebb viszonyt tartja fenn. A megegyezés külpolitikailag is fontos jelentőségeket nyújt. Erre én már tiz év előtt rámutattam, amikor a terv felmerült s a Ház egyik kül­politikai vitájában megemlitettem azt is, hogy a szovjet Trianont nem rati­fikálta. Akkor — beismerem — más volt még a helyzet és a hangulat kint és bent egyaránt. Ma azonban bűn lett volna egy percet is késni. Az | ipari exporton kívül egész határo­zottan bízom mezőgazdaságunk egyes — minőségben vezető — cikkeinek kivitelében. Utalok az egyre híre­sebbé váló nagyszerű magtenyészté- attnkre. Nagy lehetőség van arra is, hogy Oroszországnak abba a részeibe, amelyeknek klimatikus viszonyai a mienkétől nem nagyon térnek el, állat­tenyésztésünk javából komoly expor tot fogunk lebonyolíthatni. Perese sok függ kereskedelmünk élelmességétől éB a hitelkérdés meg­oldásától, mely utóbbiban látom én is a legkomolyabb nehézségeket. Ta­lán egyeB, nálunk nem termelt és a szállítást kibiró ipari nyersanyag cse­réjével lehetne a kérdést áthidalni. Egy azonban bizonyos: nem érünk rá soká meditálni 1 Csak akkor re­mélhetünk komoly eredményt, ha a kínálkozó alkalmakat a legsürgőseb­ben kihasználjuk és megelőzzük a nekünk veszedelmes konkurrenciát lrf Hemzetgyalázással vádolták Harkovi« Márton Hátai főjegyzőt, akit a pécsi fog­házba kísértek. A csendőrség néhány nappal ez­előtt eljárást indított Markovics Már­ton bátai főjegyző ellen, aki a nyo mozó hatóságok tudomására jutott adatok szerint január 24 én este Szabó Mihály bátai gyógyszerész lakásán állítólag nemzetgyalázó kijelentéseket tett. Az említett este a gyógyszerész lakásán együtt voltak: Hamberger József igazgató tanító, Markovics Márton főjegyző, Polgár Sándor mér­nök és Szabó Gyula kántortanitó, akik poharazgatás közben politikáról és a világháborúról kezdtek beszél­getni. A diskurzus során Markovics állí­tólag kijelentette volna, hogy a világ­háborúban a magyar katonák nem viselkedtek a legkifogástalanabbul. I Hamberger tiltakozására Markovics | azzal válaszolt, hogy a magyar ka­tonák nyomába se léphetnek a szerb katonáknak, mert azok intelligen­sebbek, vitésebbek és hazaszeretőb- bek, mint a magyarok. Ezek után a kijelentések után Hamberger rárontott Markovicsra és azt mondta neki, hogy azért dicséri a szerbeket, mert maga is szerb. Markovics ingerülten kikérte magá­nak a rendreutasítást és emelt han­gon jegyezte meg, hogy hazafiság tekintetében senkitől sem fogad el kioktatást, legkevésbé pedig egy sváb tói . .. A két férfi Ütésre emelt késsel egymásnak rontott, de a házigazda közéjük ugrott és szétválasztotta őket. A kínos jelenet után Markovics ott­hagyta a társaságot, amelynek köré­ből kiszivárgott az incidens és a csendőrség nyomozása során Hamber­ger Jóasef, Ssabó Gyula, Polgár Sándor és Ssabó Mihály súlyosan terhelő vallomást tettek Markovicsra. Markovics tagadta a neki tulajdo­nított kijelentések megtételét, mert ő a társaságban csak ast mondta, hogy Magyarországot nem csonkí­tották volna meg, ha hadsere günk úgy kitartott volna, mint a szerb katonaság. A csendőrség a nyomosat anyagát felterjesztette a péosi kir. ügyészség­nek, mert az ilyen természetű ügyek a tábla székhelyén levő törvényszék­hez tartósnak. Kedden kiutazott Bé­tára Hrabéczy Jenő pécsi kir. ügyész és a helyszínén kihallgatta úgy a tanukat, mint a gyanúsított főjegyzőt. Mivel a négy tanú fenntartotta ter­helő vallomását, a királyi Ügyész őrizetbe vette és Pécsre kísértette Markovicsot, akit Ssongott Edvin főszolgabíró rögtöni hatállyal felfüg­gesztett állásától és meginditotta ellene a fegyelmi eljárást. A főszolgabíró a jegysői hivatal vezetésével Linka Károly ottani közigazgatási jegyzőt bízta meg. Markovics a királyi ügyészségen történt kihallgatása alkalmával ártatlanságát hangoztatta és azzal védekezett, hogy mindig jó magyar érzésű ember volt. Alaptalannak mondotta azt az állítást, mintha rác volna. Magyar anyanyelvű és szerbül nem tud egy szót sem. A királyi ügyészség e védekezés dacára is indítványozta a vizsgáló­bírónak, hogy helyezze Markovicsot előzetes letartóztatásba, ami csütörtö­kön meg is történt. Markovics a vizsgálóbíró végzése ellen felfolyamo­dott a pécsi törvényszék vádtaná- csához, amely szombaton dönt a sza- badlábrahelyezés kérdésében. Markovicsra vonatkozóan felsőbb hatóságától azt az információt kap­tuk, hogy a vármegye jegyzői ka­rának egyik legkiválóbb tisztviselője, aki a legnagyobb szeretettel ób meg­értéssel foglalkosott a bátai nép ügyes bajos dolgaival. Mindig igen hazafias, izzó magyarságu magatar­tást tanúsított. Nem igaz, hogy szerb származású, mert Dörypatlanban szü­letett római katolikus vallásu, ma­gyar anyanyelvű szülőktől. Bonyhá- don járt gimnáziumba és olyanoktól tudjuk, akik gyerekkorától ismerik, hogy mint diák is lelkes magyar volt, aminthogy nem is lehetett más a szinmagyar szülők gyermeke. Egé^s közszolgálata a vármegye területére eBÍk és mindig magyar és német községek közigazgatásában dolgosott. Fel sem tételezhető tehát, hogy szerb érzelmű volna. A megindítandó vizs­gálat lesz hivatva megállapítani, hogy az inkriminált kifejezések szó szerint miképpen hangzottak el. Ártatlan­sága tudatában nyugodtan és ön­érzetesen védekezik. Felsóbbsége a. legnagyobb meglepetéssel és a leg- I őszintébb részvéttel kiséri a szeren ­Egyes szám ára 12 fillér»

Next

/
Oldalképek
Tartalom