Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-12-05 / 95. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1934 december 5. Leszkovszky György festőművész, Megyery Alfonz előszállási ci Bitére it* plébános, Nagy Lajos bíró, Németh István kisbirtokos, dr Ritkay Lissló Ügyvéd, Visy Pál bölcskei plébános, * ssomsiédos Solt plébánosa, továbbá • danaföldvári segédlelkéssek és • ferences atyák. As ebéden P. Faragé Fábián guár- dián mondott felkössöntét a pápira, a kormányiéra és Zadravets püspökre, majd ismertetve a templom renoválás sának történetét, kössönetet mondott mindenkinek, aki munkájával a meg valésuláshos segítette a templom restaurálásának as ügyét. Zadravets püspök a vasárnapot Danaföldváron töltve, hétfén reggel antébasson utasott el Kecskemétre. Meddig és hogyan lehet adótörlést kérni! Igen gyakran előfordul as as eset, hogy as adásénak még van annyi árukészlete, aminek elárveresésébél befolyna annyi öesseg, amennyit as adózó adétartosása kitesz, de elérve* resése után nem volna mivel folytatnia Usletét. Ily esetekben as 1929. évi XXIII to. as u. n. Irx Wekerle 4. § a alapján a mér jogerősen megállapított egyenesadék törlésére is fel vannak hatalmazva as adóügyi hatóságok. A jogerősen kivetett jövedelem és vagyonadót törölni akkor lehet, ha as adósé a folyó évben önhibáján kivül, rendkívüli körülmények folytán oly helysetbe került, hogy jövedelme tartósan lecsökkent és a hátralékos jövedelem- és vagyonadóját még méltányos részletekben sem tudná megfizetni, viszont as adó mindenáron való behajtása as adósé meg élhetését vessélyestetné. Az általános kereseti adóval kapcsolatban akkor áll fenn a jogerősen megállapított .összeg elengedésének lehetősége, ha as adósó halála, vagy más, az adózótól függetlenül bekövetkezett rendkívüli hUrülmények folytán a jövedelemforrás megszűnt, vagy akkor, ha a tartozás behajtása a hátralékos adósó megélhetését létalapjában támadná meg. A kérvényt a folyó év végéig a pénzügy igazgatósághoz (elkésett kérvényeket e határidőn túl kösvetlenül a pénzügyminisztériumhoz) konkrét adatokkal és bizonyítékokkal felszerelve kell benyújtani. Fel kell sorolni a kérvényben mindasokat az okokat, amelyek kétségtelenné teszik, hogy a jogerősen kivetett adó törlésére jogosító fentebbi körülmények valóban fennforognak, Nem elegendő a körülmények fennforgását állítani, hanem minden állítást kétséget kizáróan igazolni kell. Legcélsserübb a község elöljárósága által kiállított igazolvány. Ingatlannal rendelkezőknek adótörlést nem igen engedélyesnek. Hogyan kell felmondani a rögzített adókat? Azoknak az adózóknak a jövedelem-, vagyon- és kereseti adója, akiknek a kereseti, illetve jövedelemadó alapja az 1934. évi kivetés alkalmával a 10.000 pengőt, vagyonadó alapja pedig a 6000 pengőn aluli kereseti- és jövedelemadóalap mellett 160.000 pengőt, 6—10.000 pengős kereseti és jövedelemadó mellett pedig a 200 000 pengőt nem érte el, — az 1936. évre továbbra is rögzítve marad. Es azt jelenti, hogy az 1935. évre ugyanolyan össsegü kereseti , jövedelem- és vagyonadót tartoznak fizetni, mint amennyit rájuk az 1934. esztendőre kivetettek. Ha az adósó est az adókivetést az 1934. évi eredmény figyelembevételével az 1935. évre vonatkozóan magasnak tartja, legkésőbb 1936 január 31 ig jogában áll a rögsitett adókivetést felmondani és kereseti, jövedelem- és vagyonadójának az 1935. esztendőre történő uj megállapítását kérni. A felmondás csupán mindhárom adónemre együttesen történhetik és szükséges hozzá az is, hogy írásban benyújtott felmondásához az adósó egyúttal az 1936. évi adókivetés céljaira uj kereseti-, jövedelem és vagyonadó bevallást is csatoljon. E bevallásokat az 1934. évi eredményéről kell benyújtani, tehát az 1934. évi keresetről s az 1934. évi december hó 31-én meglevő tiszta vagyonról. A rögzítés felmondását, illetőleg az adóbevallást a m. kir. adóhivatalhoz kell benyújtani. Nem elegendő asonban csak állítani, hogy csökkent a jövedelem, hanem konkrét bizonyítékokkal igazolni is kell ezt. A fősulyt ne a kincstár által imputált összeg sokal- Iására fektessük. Ne azt mutassuk ki, hogy mennyi jövedelmünk nincs, hanem azt, hogy mennyi jövedel műnk, vagy veszteségünk volt. — Teljesen jogos az adózónak az a követelés, hogy adóját ne képzelt, hanem a valóságos jövedelem és vagyon után vessék ki. Ennek előfeltétele azonban az, hogy meg legyen állapítva pontosan, mennyi is volt ez a tényleges jövedelem, vagy vagyon. Est pedig elsősorban magának az adózónak kell megállapítania. Az elsőfokú kivetés sérelmessége esetén felebbezéssel lehet élni az adó felszólamlási bizottsághoz, esen túl a m. kir. közigazgatási bírósághoz lehet panaszt benyújtani. A felebbezésnél, a panasznál szintén nagy súlyt kell fektetni az állítás és bizonyítás közötti óriási különbségre és sohasem az adót kell megfelebbesni, vagy megpanaszolni, mert az adót száz- ssázalékBzerüen törvény írja elő, azt a kivetőhatóságok nem mérsékelhetik, hanem az adó alapját kell felebbesni, vagy panasz tárgyává tenni, mert ha az adóalapot mérséklik, akkor természetesen az adó is kevesebb A református teológusok szekszárdi hanguersenye. Zsúfolt ház hallgatta végig a Budapesti Református Teológiai Akadémia Ssgélyegylétének vasárnap esti pompás hangverssnyét a Szekszárd Ssálló nagytermében, ahol ez alkalomból sokan megjelentek a környék értelmiségének a vezetői közül is. Tóth Lajos szekszárdi református lelkész mondott a hangverseny előtt költői szépségű megnyitó beszédet, üdvöaölvén a teológusokat, akik eljöttek Szekszárdra is megmutatni, micsoda értékek rejlenek abban a reményteljes, fiatal gárdában, amely a magyar jövő erkölcsi gondozására és irányítására hivatott. A nagy tetszéssel fogadott megnyitó után Arany László kántUB vezérrel az élen megjelent a teológusok tíz tagból álló Kiskántusa és három vallásos klasszikus darabbal vezette be az estet. Az első Schubert miséjének a szekszárdi diákmisékről ismert Szent Nap (SanotUB) című részlete volt. Ezt követte Doniaetti A harang cimü szerzeménye, mig a sort ismét Schubert dal: a Teremtőhöz zárta be. Gyönyörű kidolgozásban hangzottak el a Kiskántus tagjainak pompás orgánumán ezek az ábitatkeltő klasszikus dalok, amelyek után a közönség percekig ünnepelte a kiváló együttest, amelynek minden egyes száma magas zenei kultúráról tett bizonyságot. Ifj. Gyökössy Endre, az ismert költő fia olvasott fel ezután mutatványokat a saját költeményeiből. Gondolatgazdagság, művészi forma- készség és bravúros verselési technika jellemzik a fiatal teológus poétát, akiről még bizonyára sokat fogunk hallani. A hallgatóság meleg elismeréssel honorálta a bájos ver seket. A zongora szólalt meg ezután. Dr Nagy László Rachmaninoff Cis-moll prelüdjét játszotta kiváló muzsikai! tással, melyre kellemes meglepetéssel figyelt fel a zeneértő közönség, megállapítva, bogy a fiatal teológus valóban nagy reményekre jogosító komoly értéke a muzsikának. A tetszészaj lecBÍllapulása után Moszkowszky Spanyol táncát zongorázta ráadásul. A zongoraszámot dr Incze Gábor teológiai magántanár Porlik, mint a szikla címen mondott el apró epi- ződszerü visszaemlékezéseket a megszállott Erdélyről, ahol a magyar lélek kezdi megfogni az oláh hódítókat is, hisz azok sorra megtanulnak magyarul. Ssékelyudvarhely és az udvarhelyi siók történetét, szellemét, kulturértékeit ismertette ezután, nagy örömmel hangoztatva, hogy ottani véreink szentül bíznak a jobb jövő, a felszabadulás eljövetelében. Szünet után Szabó Sándorban, egy erdélyi ref. pap fiában pompás hegedűst ismertünk meg. Strausz R. Dal áriáját, Brahms Walzerjét és Wie- niawsky Mazurkáját játszotta Szőke László bravúros zongorakisérete mellett az igazi művészeket jellemző nyugodtsággal, könnyedséggel és természetesen — magával ragadó hatással. Szabó Sándor a szűnni alig akaró tapsviharra ráadásul Dobay Pál teológus Visszaemlékezés cimü darabját hegedülte a szerző ügyes zongorakiséretével. Művészi egyszerűséggel szavalta ezután Nagy Gyula Ady Endrének Az Úr érkezése és Krisztus kereszt az erdőn cimü költeményeit, valamint Muraközy Gyulának Miso cimü versét, mely utóbbi különösen irredenta hangulatánál fogva aratott nagy tetszést. Est követően újból zeneszóm következett. Händel Trio szonátáját hegedülték Szabó Sándor és Véber Mihály D. Nagy László zongoraI kíséretével szépen, gyönyörű felfogásban, hatásosan. A hangverseny utolsó számaiként Kacsóh—Demény, Laurisin Miklós és Farkas Ferenc népdalátiratait énekelte a Kiskántus, amely megismételtetett ráadást is adott. Frenetikus hatása volt ezeknek a nagy művészettel dirigált és előadott énekszámoknak. De hisz az nem is csoda. A kántus minden tagja pompás orgánuma, tisztán csengőhangu fiatal ember, aki amellett zeneileg is any- nyira képzett, hogy valamely hangszeren is játszik. így azután köny- nyen megérthető, hogy ez a Kórus vitte el az első dijat a teológiai akadémiák dalosainak a versenyén. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I Miklós napja. A keresztény világ több évszázados hagyományából a Miklós-nap az örömnek és a félelemnek napja. Sziv- repesve és kíváncsian tekintenek a kisgyermekek milliói e nap elé, mert számukra ajándékot és örömet jelent ha jók voltak és félelem tölti el azoknak szivét, akik attól tartanak, hogy a cukorzacskó mellé virgácsot is helyez a jó Mikulás. A magyar nemzet történetében a háborút követő évtől kezdve a Miklós- nap egy uj határkövet jelent. Ez a nap, mióta a magyar nemzet fővezérévé és abból az ország kormányzójává választotta meg Horthy Miklóst, a hódolatteljes tiszteletnek és szeretetnek napja, amikor a trianoni határokon belül és kivül összedobban sok magyar szív és sok millió ajak nyílik imára, hogy azt a férfiút, akit történelmünk legválságOBabb pillanatában állított a Gondviselés a magyar nemzet élére, áldja, védje és tartsa meg sokáig, hogy az ő böl- csesége, akaratereje és vezéri elhivatottsága el tudja nemzetét vezetni egy boldogabb jövendőbe. A különböző felekezetek templomainak harangszava, a felbúgó orgonák hangja hirdetik, hogy december hatodikén ünnep van Magyarországon és a sziveknek ünnepi összedob- bánását megérzi millió és millió rabságban élő magyar testvérünk is. Szivükben ők is ünnepelnek. Nem küldhetnek ugyan templomaikban hálaadást a Mindenek Urához, de annál mélyebben és fenségesebben ég szivükben a hálának és vágyakozásnak érzése. A messzeség ködén keresztül szemük a budai vár palotájára van szögezve és reménykedő hittel várják, mint évszázadok hoss- szu során keresztül a kisgyermekek, azt a férfiút, aki a nagy püspöknek, Miklósnak nevét viseli, hogy örömet vigyen közéjük és megjutalmazza őket a magyar nemzethez való hűségűkért és ragaszkodásukért. Adja az Isten, aki a világ minden eseményét irányítja, hogy Kormányzónk elvezethesse népét abba a boldogabb jövendőbe, amikor nem a
