Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-02-07 / 11. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Í934 február 7. ~ > Székszárd várót jövője. ^ Ait a sok mellőiéit, melyet váró inak a hábora előtti vasu’politikától síén vedet t, akarta a fÖldmivelésUgyi minisztérium bisonyára jóvá tenni, mikor már 1904 ben o'y tervet dol- goitatott ki a Sió bajóshatóvá tété* lével kapcsolatban, mely iserint a Sió nem Tap'ósnál folyna ai elisza< polt Holt-Duoába, hanem egy telje sen nj meder kéastllne a Vámhidtól * szekszárdi vasúti állomásig, itt kikötő létesülne él innen a KeselyUai nt töltése mellett újonnan ásott me derben folyna tovább Keselyűsig. — (Mindesen munkálatok költségvetési összege 2,285 307 aranykoronára kai knláltatott.) Úgy látssik e tervnek minissté rinmi propagálói nem kaphattak megyénkből elég bistatást, a terv elaludt és a későbbi kivitelesésbői ki maradt. Életképes szekszárdi kikötő. Aionban a vámhidi kikötő jelenlegi helyén is teljes mértékben szol- gálhatja városnak fejlődését. Ha ránézünk a térképre, látjuk, hogy a vámhidi kikötő kitünően ki épített utak gócpontjában fék szik. Délről Sárkös és Sseksiárd felől a széles topekaut, nyugatról a jól fenn tartott konyhád—kakasdi ut, a tevel— murga—kéty—sombai ut, éssakról Möss irányából as állami ut. Tehát itt • helyen megvan ai előfeltétele egy életképes szeksiárdi kikötőnek. Sárpilis, Várdomb, Szálka, Bonyhád, Tevel, Murga, Mözs körön belül a legtöbb tömegáru be- és kirakása, feladása eien sieksiárdi kikötőnkben koncentrálódhatna. Elszállításra szóba jöhető nagymennyiségű és elsőrangú terményeink, valamint áruszükségleteink a kikötő forgalma felől Iegssebb reményeket ígérik. Gabona, cukorrépa, a hires mözsi rózsaburgonya (ma már Egyiptomban keresik), bor, préselt szalma és széna, kender és lenkóró, tojás (egy szekszárdi cég évi exportja 50 wsggoo, melyet most Dombodban rak hajóra), paprika. Tömegáru szükségleteink: műtrágya, benzin, szén, fa, kő, kavics, tégla, cserép, só, rézgálic stb. jönnének a szekszárdi kikötőbe. A város fejlődésének u] iránya. A kikötői forgalom megindulása után a Vámhid és az Újváros közti terület gyorsan benépesülne. — A pompás topekaut melletti terep igen alkalmas idetelepülésre, lakóház építésére. Ideköltöznének a hajósok, berakómunkások, a hajózássá kapcso latos iparosok, kovács, hajóács, továbbá vendéglős, hentes és szatócs Különösen, ha a város e terület be építőinek külön kedvezményeket biz tositana. A házadómentességen kivü díjtalanul adna ide építési engedélyi és as első tis évre csak fél közUzem egységárat állapítana meg. (Sőt fel teszem, hogy ilyen kedvezményei mellett a szekszárdi Allamépitésset Hivataltól, Ssekssárd várostól és i asekssárdi vállalkosóktól élő sok ssái mös8Í köveső köaül sokan, kiknél esőleik éppen itt, Székszárd e réBséi fekUssnek, szívesen idetelepednónek. Az esen területre biztosított ked vesmények révén a város céltalai elnyulása Ebes felé megszűnne é itt e helyen bekapcsolva a városho a palánki iskola ssép épületcsoport jait, nagyszámú közutak és viziu gócpontjában fsjlődnék. Építési problémák. As 1908. évi XL1X. te. 6 millű koronát állipitott mag a Sió nviz I Dr ISGUM AdAM tüzifatelepe, SZEKSZARD Telefon 21 ___________KeselyUai ut Telefon 21 Első rendű, száraz bükk, íyertyún, cser, szil, nyár, hősim es Korans tűzifa Aprított gyertyán és szil! Villanyerőre berendezett fűrészelő- és faapritó telep 707 Megrendelések a telepen, valamint a telep vezetőjénél, Fekete Géza lakásán, Szent László utoa 14. szám és Welsz Andor ujságüzletében eszkőzOlhetők. Dorogi és tatai tojásszén9 valamint óbudai l-a diókoksz kapható lefolyási, hajózási és közgazdasági szempontból szükséges szabályo zási munkálatok elvégzésére“. Máig elkéssült a Sió kikotrása és 18 méterre való kiszélesitése a tor kolati szakasz kivételével. A hajózhatóvátételhez szükséges további munkálatokat a Főldmivelés. ügyi Minisztérium Vízügyi Tanácsa 1930 junius 20 án tartott ülésén tárgyalta, aat csonka országunk legaktuálisabb vizimunkálatainak ngil vánitotta. A Tanácsnak bemutatott ssámitások számszerűleg is kimutatják a sió—balatoni ut közgaadasági hasznát és azt évi 300 000 tonna várható forgalom mellett a beruházandó tőke 7% kamatoztatásában állapítják meg. A kiviteli tervekkel kapcsolatban dr Gyöngyös uj gondolatot vetett fel. Az ezt követő eszmecsere megyei visiu tjeink problémájának felszínen tartásához igen hozzájárult. Azonban a Siónak Gemenc helyett Doromláaon való Dunába vezetése a Siót 5 km-el meghosszabbítaná, a távolabbi és magasabb beömlési nívó az issaplerako- dist igen fokozná és az építési költségeket a töltésemelésen kívül aBartal- ssiiipnél építendő, a hátaihoz hasonló átemelőtelep költségei terhelnék. Azonban ha a Sió beömlése után Kutyatanyánál, a bogyisalói róvben | egy olyan duszasztó- (vasszerkezetű, I árvíznél a csatorna fenekére lefektet- | hető mozgógátat) művet építünk be, mely egyidőben Ssekszárd—Siőagárd felé, másrészt a Holt-Duóén Tolnáig állandó hajózási mélységet biztosit (210 cm), úgy Tolna vizikérdése is megoldódott. A régmúlt előrelátása és a közeljövő kötelességei. Ha a római császárok távoli kereskedelmük és polgáraik jóléte ér dekében idegen országban megépi tették a Sió-hajóié utat, kell, hogy az arra hivatottak a mi saját hazánkban mezőgazdáink, iparosaink, kereskedőink, munkáért esdő munkáskezeink kedvéért, azt fenntartani ős rekonstruálni tudják. Hasánkban as 1933 évben a munkanélküliek ssáma 242 433 volt, akiknek munkabérvesztesége 357,077 625 pengő kiesett a gasdasági élet körforgásából. A gazdasági élet teljes kiszáradásának elkerülésére halaszthatatlanul meg kell indítani az előirányzott rentábilis munkákat és elsősorban a Sió hajózhatóvá tételére vonatkozó munkálatokat, mert az abba a munkakategóriába tartozik, amelyről Bethlen debreceni beszédében beszélt, ezen mnnkaalkalomnál tényleg: „produktiv beruházások és a gazdasági életet tápláló munkák megindításáról van szó*. Fábián Mátyás. Megnyugtató eredménnyel végződött a viharosnak beharangozott városi közgyűlés. Az elmúlt héten röviden már ismertettük a vármegyei számvevőség előterjesztése alapján kiadott alispáni véghatározatot, amely Szekszárd város költségelőirányzata felülvizsgáló sának eredményeképpen 87 százalékban állapította meg a városi pótadót. Eszel az intézkedéssel kapcBO latban a Városi Párt rendkívüli közgyűlés ÖBBiehivását kérte és azt javasolta, kerestessék mag a belügy miniszter, hogy a város adminisztrá dójának és anyagi helysetének a megvizsgálására küldjön ki a minisztérium szakbizottságot, melynek munkája alapján tisstán fog látni a város kösönsége abban a kérdésben, vannak-a mulasztások és hibák Sseksiárd vezetése körül. A polgármester szombaton délutánra hívta össae a kösgyülést, amelyre nagy tömegben akartak felvonulni azok, akik a múlt közgyűlés rendjét is megsavarták és akik miatt rendőri ' segítséget is kellett kérni. Meglepetéssel vették azonban tudomásuk, hogy a polgármester kar zat hiányában vaskorláttal elhatárolt külön helyet jelölt ki a hallgatóság számára a közgyűlési teremben, ahová csak jeggyel lehetett bejutni. Tóth Pál főszámvevő olvasta fel a költségvetés felülvizsgálata alapján hozott végbatározatot, amelyre vonatkozóan Saabé János ős társai a Városi Párt határosat! alapján ast a javaslatot terjesztették elő, hogy a város az ügyben felülvizsgálati kére lemmel forduljon a belügyminiszterhez, kérve, hogy a lakosság teherbíró képességét tekintve, 50°/e-ra csökkentse a 87% ra felemelt pótadót ős hogy küldjön ki a kormány a lelkek megnyugtatására miniszteri szakbizottságot, amely a takarékossági bisottság és a helyi szakértők bevonásával megvizsgálná a város gazdálkodását és ügyvitelét. A polgármester ismertette esután a beadvány esetiemében szerkesztett határozati javaslatot, majd Szabó János képviselőtestületi tag indokolta meg néháy sióval a maga és társai indítványát, megállapítva, hogy az megegyező a polgáranster javaslatával és annak egyhangú elfogadását ajánlotta. Dr Dalin Jenő mondott ezután hosszabb beszédet, kritika alá véve Szeksaárd gazdasági helyzetét és megállapította, hogy a város lakosságának a lelke meg van bolygatva. (Felkiáltások: Kik bolygatták meg?.. Maguk bolygatták meg!..) Majd különböző kérdésekre választ kérve a polgármestertől, hozzájárult ahhoz a javaslathoz, hogy a közgyűlés miniszteri vissgálóbisottság kiküldését kérje. Dr Dalin Janó után Taksenyi János beszélt a lelkek meg- bolygatásáról, majd Törő József intézett a polgármesterhez különböző kérdéseket. Vitéz Vendel István polgármester I mondott esután nagy figyelemmel I hallgatott beszédet. Részletesen is. j mertette a város vagyoni visionyait, az egész világon keresztül viharié gazdasági válságnak a kösületek gaz dasági életére való hatását, majd összehasonlította más városoknak Szekszárdin» viszonyított helyzetét. Rámutatott arra, hogy Szekszárd kedvezőbb körülmények közt van sok városnál, amelyek legtöbbje nem hasznot hajtó beruházásokat épített a városokra oktrojált Spayer-kölcsönből, hanem kultnrhizakat, városházát stb. létesített, amelyek pótadóját minden ellenszolgáltatás nélkül viseli az ottani lakosság. Ssekszárdon viszont 6 olyan beruházásokat eszközölt és olyan vagyontárgyakat szerzett meg, amelyek tekintélyes összegekkel gyarapítják a város bevételeit. Ennek lehnt betudni, |1 hogy Szekszárd kötelezettségeinek teljesítésében soha meg nem torpant. Majd kitért arra, hogy a legutóbbi hetekben Szekssárdon olyan mozgalom ütötte fel a fejét, amely a városnak községgé való visszafejlesztését akarja keresztülvinni. Én — úgymond a polgármester, ennek a mozgalomnak nem akarok gátat vetni és nem akarok senkit rábeszélni arra, hogy a visszafejlesztés ügyében hozzá vitt iveket alá- „ írásával ellássa-e vagy sem. Annál kevésbé tessem ezt, mert a kérdést ngyis a plajbász, a számadás dönti el. Ennek a mozgalomnak a következményeit is bizonyára el fogja bírálni a javaslatban kért miniszteri vizsgáló bizottság és be fogja bizonyítani, hogy én a munkáimmal, törekvé seimmel mindig az általános közérdeket képviselem és meg akarom akadályozni, hogy ezt a képviselőtestületet bárki is felhasználhassa politikai ugródeszkának. Mert erre enged következtetni —■ folytatta tovább a polgármester beszédét — az is, hogy a perifériák népe az utóbbi időben már olyan tömegekben lepte el a közgyűlési termet, hogy az már szinte félelmes lett és ami ellen külön intézkedésekre volt szükség. Mert a város gazdasági és kulturális élete őrdekóben szükség van arra, hogy itt nyugalom legyen. Részletes felvilágosításokat adott ezután a polgármester úgy a vég- határozatban felsorolt, mint az ellenzék által bozzáintézett kérdésekre vonatkozóan, amelyek meggyőző volta szinte megsemmisítő hatással volt azokra, akik ettől a közgyűléstől a polgármester kivégzését várták. Kiderült, hogy nincs semmi szabálytalanság, semmi visszaélés, Szekszár- don semmivel sincsenek nagyobb terhek mint más hasonló városokban és hogy a város gazdálkodása egyáltalán nem áll csőd előtt. Végül ezeket mondotta a polgár- mester : Mindezeket nem azért mondottam el, minth) bárkit is befolyásolni kívánnék politikai elhatározásaiban. Sőt azt mondom, hogy mindenki kövesse szabadon politikai meggyőződését, azonban se jobbra, se balra ne hagyja magát befogni senki mások érvényesülése érdekében. Tartozom végül annak a megállapításával, hogy a közgyűlésen megjelentek egyikére sem értettem, hogy a képviselőtestületet politikai ugródeszkának akarja felhasználni. Tóth Pál főszámvevő adott ezután a nyugdíjügyekre felvilágosítást, majd Szabó János felszólalása után a képviselőtestület egyhangúlag elfogadta
