Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-11-14 / 89. szám
XVI. évfolyam. Szekszárdi 1934 november 14. 89. szám. HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési difi Bgész évre _ 12 pengő |[ Félévre«. ____6 pengő Fő szerkesztő: II Pelelős szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS || BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dl|ak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a l’SO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fliler. ; Álláskeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a ny 111 tér soronként 60 fillérbe kerül. Gondoskodás a faluk vezetőiről. Nemrég Budapesten országos gyű lést tartottak a jegyzők, amelyen a Jegyzőegyesület elnöke bejelentette, bogy Gömbös Gyula miniszterelnök egyenes kívánságára a belügyminise tér rendezte a jegyzők fizetésének kérdését. A jövő évi állami költségvetési év kezdetétől a jegyzők nem a községektől hanem az állami illetményhivataltól fogják megkapni a fizetésüket. Ez a hir nemcsak sz érdekeltek, hanem az egész magyar társadalom körében is osztatlan örömet keltett. Azok, akik tudják, hogy nemzeti és szociális szempontból milyen rerd- kivttl fontosságú munkát végesnek a jegyzők, csak sajnálkosássaí hallhatták, hogy bisony néht-néha a községek zilált anyagi helyzetének következtében, a jegyzők itt-ott késéssel kapják meg a fizetésüket. Az a munka, amit ők végesnek, teljes lelkinyngalmat s habár szerény, de mégis anyagi gondoktól mentes megélhetést kíván meg. Mert á jegyző összekötőke pocs a nép és az ország vezetőségei között, ö az, aki sokszor származásánál, de mindenesetre hivatalánál fogva részben a néphez tartozik, másrészt a reá háruló kötelességek következtében végrehajtója az államhatalom elgondolásainak. Nem könnyű feladat a jegyzó feladata, akinek sokszor bizony nem a legnépszerűbb intézkedéseket kell a nép körében végrehajtani, még pedig úgy, hogy lehetőleg meggyőzze az érdekelteket ezeknek az intézkedéseknek a múlhatatlan szükségességéről. Azt mondhatnék, nemcsak rideg végrehajtója a jegyző a felsőbbség intézkedéseinek, hanem egyben magyarázója is. Különösen, ha jól tölti he hivatását, akkor szükségképpen nemcsak elöljárója, hanem egyben atyja is igyekszik lenni a népnek s 'felvilágosítással, a nemzet életérdekeinek a nép előtt való feltárásával, a szelídség és meggyőzés eszközeivel s nemcsak a kényszerrel igyekszik rávezetni a népet az állam iránti köteles szolgáltatások vállalásának útjára. Ezek a feladatok olyan természetűek, amelyek ha egyszerűeknek látszanak is, mégis igen kényesek. A jó jegyzőnek nemesek egyszerű hivatalnoknak, hanem bizonyoa fokig pszichológusnak is kell lennie, aki nemcsak a rendelkezések rideg betűit látja maga előtt, hanem azok lelkét, érzelemvilágát és anyagi lehetőségeit is,- akikkel szemben az állam intézkedéseit végre kell hajtania. Gondoljuk most el, hogy e nehéz feladatának teljesítése közben, ha még anyagi nehézségekkel ie kellett küzdenie a jegyzőnek, mennyire megnehezítette ez a körülmény számára kötelességteljesitését. Ezért üdvözöljük örömmel kormányunk intézkedését, amely hivatva van arra, hogy * jegyeik megélhetésének biztosításával levegye vállukról a napiélet gondjait s teljes erejüket felszabadítva, minden odaadátukat a nép szolgálatába állítsák. A Gömbös- kormány intéskedése tehát követkesményeiben nemcsak a hivatalnoki kar egy részének megélhetési visionyait rendezi, de egyben szociális téren is fontos feladatot teljesít .Mert a mennyivel gondtalanab bnl szentelheti a jegyző életét és munkásságát a nép ügyeivel való törődésnek, annyival inkább megérti a nép a haza és a kösösség iránti kötelezettségeit, annyival kevésbé érsi tehernek azokat a szolgáltatásokat, amelyek mir den országban a lakosság minden tagjára nehezednek z amelyek nélkül nincs modern állami élet. Meggyőződésünk, hogy ez az intézkedés a jegyzők eddig is példás munkateljesítményét csak fokozni fogja s hazafias buzgalmuk növeléséhez nagyban hozzá fog járulni az a megértés, amelyet a Gömbös kormány sorsunk iránt tanúsít s amelynek kézzelfogható bizonyítéka a szom- I bati gyűlésen elhangsott örvendetes | bejelentés. Előkelő kűlpoliiikusok a MANSz. szekszárdi estélyén. Hirt adtunk már arról a nagy ér- dekességü és jelentőségű kulturese- ményról, hogy a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége szekszárdi szervezetének külügyi osztálya nagyszabású estélyt rendez a vármegyeháza nagytermében. Folyó hó 17 én este 8 órakor less ez az est, amelynek előadói dr Oratz Gusztáv nyugal mázott külügyminiszter, a bonyhádi kerület országgyűlési képviselője, a Magyar Külügyi Társaság alelnöke, báró Villani Lajos dr m. kir. kö- vetségi tanácsos, a Magyar Külügyi Társaság elnöki tanácsának tagja és dr Eöttevéngi Olivér udvari tanácsos, nyng. főispán, a Magyar Külügyi Társaság ügyvezető igazgatója. Az estet dr Gratz Gusztáv nyug. külügyminiszter »Európa külpolitikai helyzete« cimü előadása nyitja meg. A nagytekintélyű pulitikns, akinek kiterjedt és előkelő külföldi ősz- szeköttetései közismertek, bizonyára világviszonylatban is szenzációs adatokat fog elmondani az enrópai külpolitika legújabb fordulatairól. Olaszországgal való kapcsolataink tekintetében is nagy érdekességü less dr Villani Lajos báró tanulmánya. Történelmi és irodalom filozófiai munka ez, címe: »A dunai államok Dante Divina Commediájában*. A tudós követségi tanácsos, előbbi párisi, jelenleg római követünk fivére, aki diplomáciai szolgálata alatt hosszabb időt töltött Olaszországban, kutatásai alapján avatott módon, művészi formában tájékoztatja majd a közönséget arról, hogy a halhatatlan olasz költő, az isteni poéta miként gon* dolkodott a Duna völgyének a problémájáról, amelynek sorsa most Olaszország kesében van. Érzelmi voltánál fogva megható lesz dr Eöttevéngi Olivér elmefnttatása. ö a Csonkamagyar országtól elszakított magyarok, mint nemzeti kisebbségek sorsáról fog szenzációs adatokat elmondani. Midőn erre a szenzációsnak ígérkező estre felhívjak a közönség érdeklődését, rgyuttal azt is küsöljttk, hogy a rendezőség az este 8 órakor kezdődő előadássorozatra pontos meg- jelanést kér, mert az egyes számok alatt az ajtókat zárva tartják. Szekszárd visszafejlesztésére irányúié mozgalomnak nincs logalapla. Nagy érdeklődés mellett folyt le Szekszárd város képviselőtestületének hétfőn délután tartott közgyűlése, melynek napirendje előtt vitéz Vendel István polgármester bejelentette, hogy a pénzügyminiszter a városnak 30 ezer pengő vissza nem fizetendő újabb államsegélyt engedélyezett. Ennek a tekintélyes segélynek a kieszközlésé- ben óriási szerepe volt dr Orffy Imre országgyűlési képviselő közbenjárásának, miért is a kösgyülés neki egyhangúan köszönetét szavazott. A tárgysorozat első pontja volt Vesztergombi József és társai kérelme Szekszárd megyei városnak nagyközséggé leendő visszafejlesztése iránt. A kérelmezők 2175 aláírással ellátott folyamodást intéztek a belügyminiszterhez és hangoztatják, hogy ezt a mozgalmat nem azért indították meg, mintha attól rögtön Szekszárd pénzügyi viszonyainak a javulását remélnék. Tudják, hogy eleinte átmenetileg még növekedni fognak a terhek, amelyek csökkenése a visszafejlesztés során csak évek múlva remélhető. Az aláírók a kérelmen feltüntették adójukat is és kijelentették, hogy Szekszárd évi adóalapjának többségét képviselik, tehát kívánságuk jogos. A városi adóhivatal az adatokat tételről-tételre átvizsgálva megállapította, hogy az aláírók kijelentésükben tévedtek, mert a többséget jelentő összeg agy 'állott elő, hogy az illetők nemosak évi adójukat szerepeltették a kimutatásban, hanem adóhátralékukat is, ami visiont nem képes jogos adóalapot. Az adóhivatal a felülvizsgálat során eszközölt helyesbítésekkel kimutatta, hogy a 2175 aláíró az évi adóalapnak ősapán 39, illetve 40 százalékát képviseli. Ezért a képviselőtestület akként határozott, hogy a kérelmet, amely nem képviseli Szekszárd összes lakossága adóalapjának a felét, mint Jogalappal nem blrótj terjeszti fel a törvényhatósági bizottsághoz a belügyminiszterhez való továbbítás végett. A határozatot a képviselőtestület egyhangúlag hozta. Tudomásai vették ezután a vármegyei kisgyttlésnek Zemán János és Társai ügyében hozott határozatát, majd arra való tekintettel, hogy Szekszárd 1934—35. évi költségvetésében gondoskodott Ínségeseiről, elhatározták, hogy a városnak az Ínség- járulék alól leendő mentesítését fogják kérni a kormánytól. Határozatot hoztak a házalókereskedés eltiltásáról, a hordójelzőhivatal helyiségének jókarbahelyeséséről, majd ez élelmiszereket árusító üzletek záróráját nyáron 5—9 és télen 7—8 óra közt állapították meg. Az üzemek vitelének gazdaságosabbá tétele érdekében engedélyt kér a közgyűlés a kormánytól az üzemi gasgató-mérnöki állás betöltésére, majd tagokat delegáltak a város különböző szakosztályaiba és bizottságaiba. Leszállították a viz- ós csatornamű felülviisgálati dijait is akként, hogy az alapdij ezentúl 6 P, az első viz- vételi hely után 1 P, a többi viz- vételi helyek ntán 50 fillér. Csatorna- felülvizsgálat dija földszintes háznál az eddigi 5 P helyett 2 50 P lesz, emeletes háznál 10 P helyett 5 P, minden további emelet után az eddigi 5 P helyett 2 P. Jelentékenyen csökkentették a vizvesetéki csatlakozásoknál az ólomnyomőoaő árát 10 pengőről 3*50 pengőre. Tudomásai vették a Magyar Assfalt Rt. 1925—26- —27. évi számláinak a városi mérnöki hivatal által történt ntánmérésea felülvizsgálatát és elfogadták a polgári iskolák iskolaszékének felső mesőgaidasági iskola szervezése tárgyában előterjesztett javaslatát. Az Alkotmány- utca és a Kisbödő-utoa kövezését kiadták Fábián Mátyás szekszárdi mérnök vállalkozónak, — majd határozatba ment, hogy mozgalmat iodit a város a Horthy Miklós közkórház fertőző osztályának 15ft ággyal leendő kibővítése iránt, amely osztály létesítése esetén Szekszárd. fertőző betegei nem szorulnának ki a kórházból, mint ahogy az most a járványok idején ismételten előfordult. Végül több kisebb jelentőségű ügy került elintésésre. Egyes szám ára 12 fillér.
