Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-10-20 / 82. szám
XVI. évfolyam Szekszárd, 1934 október 20. 82. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 86 és 102 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Fő szerkesztő: Felelős szerkesztő: Hirdetések drali SCHNEIDER JÁNOS BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. A legkisebb hirdetés dl|a 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mtlllmélersoronként 10 filler. Álláskeresőknek 50 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyiltiér Boronként 60 fillérbe kerül. Lengyel - magyar barátság. Gömbös Gyula minisiterelnök varsói látogatását a magyar közvélemény fölötte élénk érdeklődéssel kíséri. Nem mintha egy uj barátság megalaposását várná tőle, hanem annak a szinte történelmivé vált meleg és benső viszonynak felújítását és megerősítését, mely a két rokonsorBU nemzetet már régóta összekapcsolja. Az érintkezés a két nagymultu nemzet között már majdnem ezer- éves. Az árpádházi magyar királyok alatt kezdődött, jóval elevenebbé vált az Anjouk, a Hunyadiak és a Jagellók korában és szinte tetőpontjára emelkedett a magyar Báthory Istvánnak lengyel királysága alatt. A két nemzet belső kifejlődése, politikai viszonyainak kialakulása és különösen társadalmi tagozódása ssá- mos hasonló tünetet mutatott és euró pai elhivatottságuk is sok tekintetben azonos volt évszázadokon át: Európa keletén velük végaődött a nyugati kuliura és keresztény civilizáció, melyet Kelet barátai ellen egyforma önfeláldozással, egyforma vér- áldozatokkal védelmeztek. Mindkét nemzetnek önfenntartásáért és szabadságáért súly os küzdelmeket kellett vívnia, ugyanaz a lovagias, harcos Bzabadságszeretet alakult ki bennük. Hz a fanatikus szabadságvágy hozta őket lelkileg olyan mély közösségbe, amelyhez csak közös szenvedés nyújthat alapot, A magyar nemzet aggódó együttérzéssel kisérte a nálánál jóval számosabb lengyel nemzetnek sorsát: a lengyelség kétségbeesett nagy és hősi- szu harca a szabadságért mindig megdobogtatta a magyar sziveket is. — Lengyeloszág 1773. évi első, 1793. évi második és a több, mint száz évig tartó 1815. évi harmadik felosztását a magyarság kivétel nélkül a történelem legnagyobb igazságtalanságai közé sorozta, a legmélyebb részvéttel kisérte a lengyel nemzet óriási szenvedéseit, de saját szabadságában erősen korlátozottan segítséget e rokonszenven túl is nyújtani nem tudott, legfeljebb szeretettel fogadta a szabadságharcok után a külföldre menekülő lengyel emigrációnak ama csekély részét, mely Magyarországon keresett és talált menedéket, megélhetést. De lelkileg összeforrott a mindennél drágább szabadságát féltő és vesztő testvérnemzettel. Ezt az aggódó szeretetet a legszebben Vörös marty Mihály a XIX. század első felének nagy magyar lírikusa fejezte ki, aki 1841-ben irta „Élő szobor“ című remek költeményét, mely Lengyelország szörnyű sorsát allegori- sálja. A mozdulatlan rabságra kárhoztatott Lengyelország lelkét szólaltatja meg benne és az egész emberiséghez fordul végső soraival: „Ember, virág, természet, nemzetek, ha van jog e földön, égben irgalom, reám és kínjaimra nézzetek.“ Néhány évvel később Magyarország hasonló szolgaságba merült és ekkor ea a költemény Magyarorsaág kínjainak is kifejezőjévé vált és ma is azokhoz a költői alkotásokhoz tartozik, amelyeket minden magyar ember ismer. A lengyel köavélemény teljesen tudatában volt is akkoriban annak a mély vonzalomnak, amellyel a magyarság testvérnemsetének szabadságügyét állandóan kisérte. Úgyhogy, amidőn a magyar nép az 1848—49. évi szabadságharcban feltámadt elnyomói ellen, az egész lengyel nemzet megmozdult és tagjai tömegesen siettek a végső veszéllyel küzködő magyarság megsegítésére. A magyar szabadságharc kitörésének hírére a lengyelek egyre tömegesebben saök- döstek át Magyarorsaágba. Különösen, amidőn 1848 október 19 én Za- bokliciky Péter lengyel emigráns felhívást küldött haza Pestről honfitársainak, amelyben őket a bécsi ka- marilla ellen folytatott küzdelemben részvételre szólította fel. A felhívás nem is hangzott el hiába: rövid hetek alatt ezrek és ezrek érkeztek, úgyhogy már november hó elején 8 légió alakult lengyel hősökből, ösz- szesen mintegy 20.000 emberrel, akik önfeláldozó hősiességgel küzdötték végig a szerencsétlenül végződő magyar szabadságharcot. Küzdöttek a zsarnokság ellen abban a reményben, hogy a magyar földön felszíthatják a szabadság ama szellemét, mely Lengyelországban kegyetlen gúzsba volt kötve, mert hátha itt megdönt- hetik az elnyomást és így utat egyengethetnek saját hazájuk felszabadítása felé. Küzdöttek hősies kitartással, még akkor is, amidőn a magyar szabad- ság ügye leáldozóban volt, Laláit- megvető bátorsággal, mely közülük nem is egyre végzetessé vált: vértanúivá lettek a magyar ügynek. így Woronieczky Miczisláv herceg is, aki a hires lengyel hercegi család utolsó tagja volt. 23 éves korában esküdött 1848 ban a magyar lobogó alá, a lengyel légió egyik legvitézebb hőse volt. Kitartott a végletekig, mig 1849 augusztus 9-én a szerencsétlen temesvári csatában foglyul esett. Az osztrákok kegyetlenül végeztek vele, 1849 október 20 áo Pesten felakasztották. A magyar ifjúság 1877-ben, a budapesti kerepesi temetőben síremléket állított neki, melyet március hó 15-ód, a szabadság ünnepén évről évre felkeres, hogy hódoljon a lengyel hős szent emlékének. De még jobban hoszánőtt a magyar nép leikéhez a szabadságharc legendáshírű, nagy hadvezérének, a lengyel Bem Józsefnek felejthetetlen emléke. | Az iganyei győzőnek, aki a végzetes j ostrolenkai csatában olyan felejthetett I len érdemeket szerzett, menekülnie kellett basájából. Kossuth Lajos lelkesedéssel fogadta éB az osztrák hadseregtől elfoglalt Erdély visszasaeraé aét bízta reá. Bem erdélyi hadjárata, melyet maroknyi OBapattal, de ember- fölötti bátorsággal küldött végig, minden idők legfényesebb haditényei közé tartozik. Bem gyönge testű, véana, beteges, sebekkel borított ember létére a csatákban mindig az élen járt és rettenthetetlen bátorságával a végletekig fellelkesitette katonáit. Különösen a székelyek szerették babonás tisatelettel, pedig még csak beszélni sem tudott velük. Petőfi, a legnagyobb magyar költő, aki Bem oldala mellett harcolt, valósággal is tenitette. A segesvári csatában eldőlt a hadjárat sorsa, az orosz túlerő letaposta Bem seregét, Petőfi elesett. Bem tovább küldött, de végül neki is Törökországba kellett menekülnie. Itt is bü maradt magához, ahhoz az eszméjéhez, hogy halálig az orosz ellen fog küzdeni. A hálás magyarság Erdélyben, Marosvásárhelyen a magyar szabadság helyreállítása után szobrot állított neki, de ezt az oláhok kevéssel arra, hogy a világháború végén Erdélyt megsaállották, elpusztították, de hiába, mert a lengyelmagyar szabadsághős emléke minden magyar szívben a legnagyobb magyar szabadsághősök sorában örökké él. A XIX. század második felében uj idők jöttek, melyek az 1867. évi Báta szinmsgyar népe katolikus templomában nem tud vallásos kötelességeinek eleget tenni, mert a kicsiny sientegyházba a katolikus híveknek alig tizedrésze fér be. Dr F e i t h Jenő plébános évekkel ezelőtt mozgalmat indított arra, hogy az egyházközség ä piciny templom helyett felépíthesse romjain a vérző szentostya csodájáról hires bátai búcsú- járó templomot, amely hirdetné Hu- nyady János emlékezetét is, aki győzedelmes bátai csatája után indult el világtörténelmi útjára és akinek egész családja hálás szeretettel viseltetett a bátai apátságnak a török pusatitás idején vérbe, hamuba veszett temploma iránt. Dr Peresei Béla alispán, aki nagy megértéssel és érdeklődéssel viseltetik e valláserkölcsi szempontból annyira fontos üggyel siembea, a maga rászóró) is előmosditani kivánja a vagyontalan bátai egybáiközség kívánságának a megvalósítását és nemcsak arra indít széles mosgalmat, hogy a templom épitőköltségének egy része országos gyűjtés utján összebozassék, hanem e hó 24 én küldöttséget is fog vezetni dr Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi minisiterhez, hogy a I templom építéséhez szükséges tetemes | hozzájárulást a róm. kát. vallásalapkiegyezés után Magyarersiigra felszabadulást hoztak, mig Lengyelor* siág továbbra is keserű rabságban tengődött. De a magyar nép ebben a boldogabb helyzetében sem feledkezett meg a teatvérnemzetről. A magyar irodalom, publicisztika, a politikai élet, a társadalom egy pillanatra sem feledkezett meg azokról a kapcsolatokról, melyek a lengyelséghez fűzik. Budzpeaten lengyel-magyar egyesület alakult, mely társadalmi utón ápolta a régi barátságot. És végül jött a világháború. Galíciába és Keletmagyarországba betört Lengyelország óéi ellensége, az orosz. Újra megdobbant a lengyelek szabadságsierető szive. Ismét alakult egy lengyel légió a fiatalságból, mely ritka hősiességgel küzdött a Kárpátok bércei között. Szétszórt, kis kárpáti temetőkben sok ifjú lengyel hős teteme porladosik. A világháború után Lengyelország visszanyerte területét és egész népének szabadságát, úgyhogy ma Kelet- eurőpa leghatalmasabb állama. Magyarország pedig majdnem Lengyel- ország egykori sorsára jutott: elvesztette területének kétharmadát, magyar népének egyharmadát. Ennek a sorstól mélyresujtott, de szabadság- I vágyáról óh a lengyel néphez való I Bzeretetéről soha meg nem feledkező I nemzetnek miniszterelnöke Gömbös I Gyula. tói kieszközölje. A küldöttségben résztvesznek: dr Hagymássy Zoltán főispán, Kiss Lajos szekszárdi apát- plebános felsőházi tag, dr örffy Imre országgyűlési képviselő, dr Feitb Jenő bátai plebánoB, Szongott Edvin főszolgabíró, vitéz Vendel István szekszárdi polgármester éa Gévay- Wolff Aladár közalap, főfelügyelő. Az újjáépítendő bátai apátsági templomhoz történelmünk sok emléke fűződik. Gara János, Zsigmond király hadvezére 1415 ben ide vitte nehéz rabláncát a Megváltó drága szent vérének tiszteletére. 1434 ben IV. Jenő pápa búcsút engedélyes az Űrnapján ott gyónóknak és áldosóknak. Rauzanus, a nápolyi király Mátyás udvarában levő követe hazánk nevezetes helyei közt említi a bátai monostor temp'omát. Mátyás k'rály hosi- szabb időt töltött a monostorban, II. Ulászló is útba ejti a templomot, melyet II. Lajos az Ur szent teste templomának nevez. A szerencsétlen király egyébként a mohácsi csata előtt itt hallgatta utolsó miséjét és itt végezte utolsó gyónáeát és szent- áldozását. A templomnak kincseket ajándékoztak : Hunyadi János, Szilágyi Er zsébet, Hunyadi László, Mátyás király, Korvin János, Kinizsy Pál özKüldöttség Hóman miniszternél a bátai templom épiiése ügyében. Egyes szám ára 12 fillér.
