Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-10-20 / 82. szám

XVI. évfolyam Szekszárd, 1934 október 20. 82. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 86 és 102 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Fő szerkesztő: Felelős szerkesztő: Hirdetések drali SCHNEIDER JÁNOS BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. A legkisebb hirdetés dl|a 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mtlllmélersoronként 10 filler. Álláskeresőknek 50 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyiltiér Boronként 60 fillérbe kerül. Lengyel - magyar barátság. Gömbös Gyula minisiterelnök var­sói látogatását a magyar közvéle­mény fölötte élénk érdeklődéssel kí­séri. Nem mintha egy uj barátság megalaposását várná tőle, hanem an­nak a szinte történelmivé vált meleg és benső viszonynak felújítását és megerősítését, mely a két rokonsorBU nemzetet már régóta összekapcsolja. Az érintkezés a két nagymultu nemzet között már majdnem ezer- éves. Az árpádházi magyar királyok alatt kezdődött, jóval elevenebbé vált az Anjouk, a Hunyadiak és a Ja­gellók korában és szinte tetőpontjára emelkedett a magyar Báthory Ist­vánnak lengyel királysága alatt. A két nemzet belső kifejlődése, politi­kai viszonyainak kialakulása és kü­lönösen társadalmi tagozódása ssá- mos hasonló tünetet mutatott és euró pai elhivatottságuk is sok tekintet­ben azonos volt évszázadokon át: Európa keletén velük végaődött a nyugati kuliura és keresztény civili­záció, melyet Kelet barátai ellen egy­forma önfeláldozással, egyforma vér- áldozatokkal védelmeztek. Mindkét nemzetnek önfenntartásáért és sza­badságáért súly os küzdelmeket kel­lett vívnia, ugyanaz a lovagias, har­cos Bzabadságszeretet alakult ki ben­nük. Hz a fanatikus szabadságvágy hozta őket lelkileg olyan mély közös­ségbe, amelyhez csak közös szenve­dés nyújthat alapot, A magyar nemzet aggódó együtt­érzéssel kisérte a nálánál jóval szá­mosabb lengyel nemzetnek sorsát: a lengyelség kétségbeesett nagy és hősi- szu harca a szabadságért mindig meg­dobogtatta a magyar sziveket is. — Lengyeloszág 1773. évi első, 1793. évi második és a több, mint száz évig tartó 1815. évi harmadik fel­osztását a magyarság kivétel nélkül a történelem legnagyobb igazságta­lanságai közé sorozta, a legmélyebb részvéttel kisérte a lengyel nemzet óriási szenvedéseit, de saját szabad­ságában erősen korlátozottan segítsé­get e rokonszenven túl is nyújtani nem tudott, legfeljebb szeretettel fo­gadta a szabadságharcok után a kül­földre menekülő lengyel emigráció­nak ama csekély részét, mely Ma­gyarországon keresett és talált mene­déket, megélhetést. De lelkileg összeforrott a minden­nél drágább szabadságát féltő és vesztő testvérnemzettel. Ezt az ag­gódó szeretetet a legszebben Vörös marty Mihály a XIX. század első felének nagy magyar lírikusa fejezte ki, aki 1841-ben irta „Élő szobor“ című remek költeményét, mely Len­gyelország szörnyű sorsát allegori- sálja. A mozdulatlan rabságra kár­hoztatott Lengyelország lelkét szó­laltatja meg benne és az egész em­beriséghez fordul végső soraival: „Ember, virág, természet, nemzetek, ha van jog e földön, égben irgalom, reám és kínjaimra nézzetek.“ Né­hány évvel később Magyarország ha­sonló szolgaságba merült és ekkor ea a költemény Magyarorsaág kín­jainak is kifejezőjévé vált és ma is azokhoz a költői alkotásokhoz tartozik, amelyeket minden magyar ember ismer. A lengyel köavélemény teljesen tu­datában volt is akkoriban annak a mély vonzalomnak, amellyel a ma­gyarság testvérnemsetének szabad­ságügyét állandóan kisérte. Úgyhogy, amidőn a magyar nép az 1848—49. évi szabadságharcban feltámadt el­nyomói ellen, az egész lengyel nem­zet megmozdult és tagjai tömegesen siettek a végső veszéllyel küzködő magyarság megsegítésére. A magyar szabadságharc kitörésének hírére a lengyelek egyre tömegesebben saök- döstek át Magyarorsaágba. Különö­sen, amidőn 1848 október 19 én Za- bokliciky Péter lengyel emigráns fel­hívást küldött haza Pestről honfitár­sainak, amelyben őket a bécsi ka- marilla ellen folytatott küzdelemben részvételre szólította fel. A felhívás nem is hangzott el hiába: rövid he­tek alatt ezrek és ezrek érkeztek, úgyhogy már november hó elején 8 légió alakult lengyel hősökből, ösz- szesen mintegy 20.000 emberrel, akik önfeláldozó hősiességgel küzdötték végig a szerencsétlenül végződő ma­gyar szabadságharcot. Küzdöttek a zsarnokság ellen abban a reményben, hogy a magyar földön felszíthatják a szabadság ama szellemét, mely Lengyelországban kegyetlen gúzsba volt kötve, mert hátha itt megdönt- hetik az elnyomást és így utat egyen­gethetnek saját hazájuk felszabadí­tása felé. Küzdöttek hősies kitartással, még akkor is, amidőn a magyar szabad- ság ügye leáldozóban volt, Laláit- megvető bátorsággal, mely közülük nem is egyre végzetessé vált: vér­tanúivá lettek a magyar ügynek. így Woronieczky Miczisláv herceg is, aki a hires lengyel hercegi család utolsó tagja volt. 23 éves korában esküdött 1848 ban a magyar lobogó alá, a lengyel légió egyik legvitézebb hőse volt. Kitartott a végletekig, mig 1849 augusztus 9-én a szerencsétlen temesvári csatában foglyul esett. Az osztrákok kegyetlenül végeztek vele, 1849 október 20 áo Pesten felakasz­tották. A magyar ifjúság 1877-ben, a budapesti kerepesi temetőben sír­emléket állított neki, melyet március hó 15-ód, a szabadság ünnepén évről évre felkeres, hogy hódoljon a len­gyel hős szent emlékének. De még jobban hoszánőtt a magyar nép leikéhez a szabadságharc legen­dáshírű, nagy hadvezérének, a lengyel Bem Józsefnek felejthetetlen emléke. | Az iganyei győzőnek, aki a végzetes j ostrolenkai csatában olyan felejthetett I len érdemeket szerzett, menekülnie kellett basájából. Kossuth Lajos lel­kesedéssel fogadta éB az osztrák had­seregtől elfoglalt Erdély visszasaeraé aét bízta reá. Bem erdélyi hadjárata, melyet maroknyi OBapattal, de ember- fölötti bátorsággal küldött végig, minden idők legfényesebb haditényei közé tartozik. Bem gyönge testű, véana, beteges, sebekkel borított em­ber létére a csatákban mindig az élen járt és rettenthetetlen bátorságá­val a végletekig fellelkesitette kato­náit. Különösen a székelyek szerették babonás tisatelettel, pedig még csak beszélni sem tudott velük. Petőfi, a legnagyobb magyar költő, aki Bem oldala mellett harcolt, valósággal is tenitette. A segesvári csatában eldőlt a hadjárat sorsa, az orosz túlerő le­taposta Bem seregét, Petőfi elesett. Bem tovább küldött, de végül neki is Törökországba kellett menekülnie. Itt is bü maradt magához, ahhoz az eszméjéhez, hogy halálig az orosz ellen fog küzdeni. A hálás magyarság Erdélyben, Marosvásárhelyen a ma­gyar szabadság helyreállítása után szobrot állított neki, de ezt az oláhok kevéssel arra, hogy a világháború végén Erdélyt megsaállották, elpusz­tították, de hiába, mert a lengyel­magyar szabadsághős emléke minden magyar szívben a legnagyobb magyar szabadsághősök sorában örökké él. A XIX. század második felében uj idők jöttek, melyek az 1867. évi Báta szinmsgyar népe katolikus templomában nem tud vallásos köte­lességeinek eleget tenni, mert a ki­csiny sientegyházba a katolikus hí­veknek alig tizedrésze fér be. Dr F e i t h Jenő plébános évekkel ez­előtt mozgalmat indított arra, hogy az egyházközség ä piciny templom helyett felépíthesse romjain a vérző szentostya csodájáról hires bátai búcsú- járó templomot, amely hirdetné Hu- nyady János emlékezetét is, aki győ­zedelmes bátai csatája után indult el világtörténelmi útjára és akinek egész családja hálás szeretettel viseltetett a bátai apátságnak a török pusatitás idején vérbe, hamuba veszett tem­ploma iránt. Dr Peresei Béla alispán, aki nagy megértéssel és érdeklődéssel viseltetik e valláserkölcsi szempontból annyira fontos üggyel siembea, a maga rá­szóró) is előmosditani kivánja a va­gyontalan bátai egybáiközség kíván­ságának a megvalósítását és nemcsak arra indít széles mosgalmat, hogy a templom épitőköltségének egy része országos gyűjtés utján összebozassék, hanem e hó 24 én küldöttséget is fog vezetni dr Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi minisiterhez, hogy a I templom építéséhez szükséges tetemes | hozzájárulást a róm. kát. vallásalap­kiegyezés után Magyarersiigra fel­szabadulást hoztak, mig Lengyelor* siág továbbra is keserű rabságban tengődött. De a magyar nép ebben a boldogabb helyzetében sem feled­kezett meg a teatvérnemzetről. A ma­gyar irodalom, publicisztika, a poli­tikai élet, a társadalom egy pillanatra sem feledkezett meg azokról a kap­csolatokról, melyek a lengyelséghez fűzik. Budzpeaten lengyel-magyar egyesület alakult, mely társadalmi utón ápolta a régi barátságot. És végül jött a világháború. Ga­líciába és Keletmagyarországba be­tört Lengyelország óéi ellensége, az orosz. Újra megdobbant a lengyelek szabadságsierető szive. Ismét alakult egy lengyel légió a fiatalságból, mely ritka hősiességgel küzdött a Kárpátok bércei között. Szétszórt, kis kárpáti temetőkben sok ifjú lengyel hős te­teme porladosik. A világháború után Lengyelország visszanyerte területét és egész népé­nek szabadságát, úgyhogy ma Kelet- eurőpa leghatalmasabb állama. Ma­gyarország pedig majdnem Lengyel- ország egykori sorsára jutott: elvesz­tette területének kétharmadát, ma­gyar népének egyharmadát. Ennek a sorstól mélyresujtott, de szabadság- I vágyáról óh a lengyel néphez való I Bzeretetéről soha meg nem feledkező I nemzetnek miniszterelnöke Gömbös I Gyula. tói kieszközölje. A küldöttségben résztvesznek: dr Hagymássy Zoltán főispán, Kiss Lajos szekszárdi apát- plebános felsőházi tag, dr örffy Imre országgyűlési képviselő, dr Feitb Jenő bátai plebánoB, Szongott Edvin főszolgabíró, vitéz Vendel István szekszárdi polgármester éa Gévay- Wolff Aladár közalap, főfelügyelő. Az újjáépítendő bátai apátsági templomhoz történelmünk sok emléke fűződik. Gara János, Zsigmond király hadvezére 1415 ben ide vitte nehéz rabláncát a Megváltó drága szent vérének tiszteletére. 1434 ben IV. Jenő pápa búcsút engedélyes az Űr­napján ott gyónóknak és áldosóknak. Rauzanus, a nápolyi király Mátyás udvarában levő követe hazánk neve­zetes helyei közt említi a bátai mo­nostor temp'omát. Mátyás k'rály hosi- szabb időt töltött a monostorban, II. Ulászló is útba ejti a templomot, melyet II. Lajos az Ur szent teste templomának nevez. A szerencsétlen király egyébként a mohácsi csata előtt itt hallgatta utolsó miséjét és itt végezte utolsó gyónáeát és szent- áldozását. A templomnak kincseket ajándé­koztak : Hunyadi János, Szilágyi Er zsébet, Hunyadi László, Mátyás ki­rály, Korvin János, Kinizsy Pál öz­Küldöttség Hóman miniszternél a bátai templom épiiése ügyében. Egyes szám ára 12 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom