Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-09-08 / 70. szám

VI. évfolyam. 9. szám 1934 szeptember 8. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA ___________________________ Fe lelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. titkár. Szerkesztőség: Szekazárd, Vármegyeház. Telefon: 125 Egységes tejár! A „Tolnamegyei Újság“ augusz­tus hó 25 iki siámábau „A tej kér - dis“ címmel megemlékeztem a tej nagy fontosságáról és rámutattam arra, hogy e kérdésben sürgős intés- kedésre van szükség. Hogy meny­nyire fontos kérdés ma a tej értéke­sítése, bizonyítja azon körülmény, hogy a hivatásos tenyésztő tejter­melők számára a tej biztosítja a ház* tartásból szükséges forgótőkének egy tekintélyes részét, amely nélkül a gazda ma nem tudna létezni, nem volna képes a gazdaság folytonossá­gát fenntartani. Tehát a tej ma igen fontos tényezője a gazdaság tovább­vitelének, ezért a kormánynak min­den emberileg elképzelhetőt el kell követnie a tejkérd is gyökeres ren­dezése érdekében. Szerény véleményem szerint a tej- kérdést ceak egységes tejár meg­teremtésével lehet egészségesen, igaz­ságosan és közmegelégedésre ren­dezni. Mert mindaddig, amig kétféle tej lesz elszámolva és pedig a te­nyésztő termelők ipari tejárat, 5—9 fillért kapnak, a miiimárik, aszfalt­ős lefejőtehenészetek fogyasztási tej­árat, 18 5 fillért élveznek, a tejkér­dés nyugvópontra nem juthat. Hogy .mennyire helytálló és természetes egy egységes tejár megteremtése, mi sem bizonyítja jobban, hogy évtize- 'des tejszövetkezetek, dacára annak, hogy törzskeretük van, csak 6 fillé­res tejárakat képesek kifizetni és .felszámolás alatt állanak I Ej annak a következménye, hogy az elszámo­lás alá vont ipari tej százaléka nap- nap után emelkedő tendenciát mutat s ma-holnap ez utóbbiak csakis ipari tejet fognak elszámolhatni. A hivatásos tejtermelőknek köte­lessége ez ellen az állapot ellen a •leghatározottabban tiltakozni úgy a saját, mint az országos állattenyész­tés érdekében, mert nem tűrhető to­vább ez a mostani állapot, amely ' szerint termelő és termelő között ár tekintetében ilyen igazságtalan arány­talanság legyen. A mai mesterségesen fenntartott ipari tejárakat soká megtartani úgy­sem lehet, mert ez nem természetes és ami nem természetes, nem lehet v életképes. Amint nem természetes, hogy a miiimárik, aszfalt- és lefejő- tehenészetek gombamódra szaporod­nak és fejlődnek, amely tehenészetek a mai tej túltermelésnek előidézői. — Ezeknek fejlődését minden eszközzel meg kell akadályozni, ami legköny- nyebben és legegyszerűbben az egy- ségeB tejár megteremtésével érhető «1. Mert nem lehet és nem szabad megengedni, hogy a fólddsl szorosan összefüggő állattenyésztés továbbra is ki legyen szolgáltatva ennek a ve­szélynek és hogy évtizedes tejszö- vetkezetek és évtizedes tehenészetek tönkremepjenek. Tehát vissza a ter­mészethez, a földhöz, oda, ahonnan az élet fakad és amely az életet és mindenkinek létét biztosítja ! Mi tejtermelő gazdák nem aka­runk senki ex’sztenciája ellen törni, de nem engedhetjük meg azt sem, hogy mások veszélyeztessék a mi létünket és rajtunk keresztül az ország létét is l — Nem tűrhetjük tovább, hogy a tenyésztő termelők nagy tömegével, amely tömeg az or­szág fenntartó eleme» ily mostohán bánjanak, hisz ók épp oly adófizető polgárai az államnak, mint azok, akik az előnyös tejárakat élvezik. Nem tűrhető, hogy a tenyésztőterme­lők ráfizessenek a tejtermelésre és azáltal veszélyeztetve legyen az egész állattenyésztésük. A tenyésztő-termelők állampolgári kötelezettségüknek minden erejük megfeszítésével igyekeznek becsület­tel eleget tenni. Ha tehát a köteles­ségtől j esi tésben nincs és nem lehet különbség, nem lehet és nem szabad I az előnyök élvezetében aem különb­ségnek lenni polgár és polgár között. A tolnamegyei tenyésztő-termelők érezvén a veszélyt, szükségesnek és célszerűnek látták, hogy az egyes községi tej szövetkezeteikkel egy vár- megyei szövetkezetbe tömörüljenek és igy egységes erővel léphessenek fel az ország összes hivatásos tejter­melői érdekében. Eszel az egyesült erővel kívánunk a kormánynak erőt szolgáltatni a tejkérdés gyökeres ren­dezéséhez. A vármegyénkben oly magas ní­vón álló állattenyésztés érdekében, amely állattenyésztés a mostani lehe­tetlen állapot mellett veszélyeztetve van, kívánnak egyenlő elbírálást, egy egységes tejárat, mert csak ez lehet igazságos, természetes és gyö­keres megoldása a tejkérdésnek és csak egy ilyen intézkedés hozhat közmegnyugvást és közmegelégedést termelő és fogyasztó között egyaránt. Bátaszék, 1934 szeptember 1. Micheli Mihály kisgazda, a Tolnamegyei Tej szövetkezetek elnöke. GAZDAHIREK. Őszi mezőgazdasági kiállítás Budapesten A fővárosban szeptember hó 29 én nyílik meg és október 8 ig tart az a nagyszabású mezőgazdasági kiátli tás, amely világviszonylatban is ese­ménynek ígérkezik. Célja, hogy a terme’őket tanítsa és irányítsa a kül­földi piacok szükségleteinek figye lembe vételére éB biztosítsa, hogy a magyar gazdaság veritékes munká­jának gyakorlati eredménye íb lehet. A kiállítás a mezőgazdaság sereg­szemléje lesz. Egyedül a búzából 4000 gazda küldött be mintát és to­vábbi ezrek és ezrek fognak szere­pelni a legfontosabb magyar mező- gazdasági termékekkel. A csoportok gazdagságukkal, szépségükkel, tudó mányos és tanító jellegükkel tükröz- tetni fogják azokat a helyes irányo­kat, amelyeket az áldozatkész mező- gazdaságr kultúra az utóbbi évek folyamán kifejlesztett. Csoportos tanulmányi kiránduláBO­AToininenel Gozdaidgl Egyesület Kereskedelmi Osztályának APRÓ HIRDETÉSEI GmJqiflaok flzemnngggni Kereskedelmi Osztálya utján szerezhetők be: Olaj, benzin, gázolaj, traktorolaj, petroleum. Mindennemű műtrágya, zsák és kötéláru, erö- takarmányok, vetőmagvak, csávázó és növény­védelmi szerek. Mezőgazdasági gépek, £ nyuak, az egyesület Kereskedelmi Oi nyuak, az egyesület révén beszerezhetők. Kühne ártmá- sztálya Pétlsó és kálimmá díü Szekszárdon, az egyesület Kereskedelmi Osztálya révén, kisebb tételekben is. — Augusztus havi tejárak. A Közös Árjegyző Bizottság a földmivelésügyi miniszter jóváhagyásával augusztus hó­napra a vajárat 2 30 pengőben állapí­totta meg. A kötött megállapodások alapján — 2*50 pengős alapot tekin­tetbe véve — esek szerint a követ­kező tejárak kerülnek kifis etézre augusztus hónapra: kát jelentettek be már eddig is: a finn, lengyel, észt, német és osztrák gazdák, ezeken kívül más külföldi látogatókat is várnak, főleg nagy­számú idegen kereskedőt, akik Bu­dapesten a magyar mezőgazdasággal kapcsolatos üzleti lehetőségeket akar­ják tanulmányozni. A magyar borvidékek mellett a pinceszövetkezetek, pincegazdaságok bemutatása, a Bzőlőkultura uj vív­mányainak ismertetése is gazdag része lesz a kiállításnak. A vidéki látogatók számára a MÁV 50°/o os menetdijkedvezést engedélyezett, ami nek érvényessége 1934 szeptember 24-től kezdődik. A féláru jegy vál­tására jogosító igazolványokat, ame­lyek azonosak az ugyanakkor lefolyó Nemzeti Munkahét utazási igazolvá­nyaival, 100 km-en túl 2 50 pengő ellenében bocsátják rendelkezésre a községi elöljáróságok. Mindenféle vetőmag Kereskedelmi Osztálya révén beszerezhető. Gözeke- és fűtési szén iTal£ jánl kocka, darabos vagy tojás brikett az Egyesület Kereskedelmi Osztályánál meg­rendelhető. — Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák és kötöző zsinegek megrendelhetők. Hofherr-twktort. Ajánlat egyesületünkhöz küldendő. Hindeniéie biztosítási ügyben, mint tfiz, jég, általáos és állatbiztosításnál készséggel rendelkezésre áll a gazdáknak egyesületünk biztosítási főképviselete. 9 5 I. a tejárnál fizetendő 8 7) 9*4 > 9 9 86 9 3 » 9 9 85 92 > 9 9 8*4 9*1 > 9 9 8*3 9 > 9 9 82 8 9 > 9 9 8*1 8 8 » 0 9 8 87 > 9 9 7*9 8 6 > 9 • 7*8 8*5 > 9 9 7*7 84 > 9 9 7*6 «4 8 3 > 9 9 7*5-3 8*2 > 9 9 7*4 a fi 8 1 » 9 9 7*3 C 8 > 9 9 7*2 *5T 79 » 9 7*1 78 » 9 9 7 «C 7*7 * 9 9 69 7.6 * 9 9 6*8 75 > 9 9 6*7 74 » 9 9 66 7 3 » 0 9 65 7 2 » 9 . 9 6*4 71 » 9 9 6*3 7 > 9 6‘2 6 9 » 9 9 6*1 6 8 > 9 9 6 6*7 » 9 9 5*9 Szekszárd, 1934 szeptember 3« Tolnamegyei Tejazövetkezetek Szövetkezete. Meghívó. A Tolnamegyei Tejazövetkezetek Szövetkezete, mint aa Országos Ma­gyar Tejazövetkezeti Központ tagja, 1934. évi szeptember hl! 23-án dél­előtt 10 Órakor, Szekszárdon, a Vár­megyeház nagytermében tartja az 1933. évre vonatkozó II. éol rendes közgyűlését. Erre a tagokat azzal a figyelmez­tetéssel hívja meg, hogy a közgyűlés határozatképtelensége eBetén zz uj közgyűlést szeptember hó 30-án délelőtt 10 órakor ugyanott fogja megtartani és ez a közgyűlés a meg­jelentek számára való tekintet nélkül határozni fog az alábbi tárgysorozzti pontokról. Taglétszám 1932 december 31-én 35. Az 1933. évben belépett 4 tag, kilépett 5 tag, tagállomány 1933. évi december hó 31-én 34. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság jelentése. 2. A fel ügyelőbizottság jelentése. 3. A mérleg- és eredményszámla megálla­pítása, határozathozatal a nyereség felosztá­sáról. 4. Az igazgatóság és felügyelőbizottság részére a felmentvény megadása. 5. Az igazgatóság megválasztása. 6. A felügyelőbizottság megválasztása. 7. Esetleges indítványok. 0 A mérleg- és eredményszámla a Tolna­megyei Tejazövetkezetek Szövetkezete hiva­talos helyiségében, a Tolnamegyei Gazda- sági Egyesület titkári hivatalában (Szekszárd, Vármegyeház) megtekinthető. A Tolnamegyei Tejszövetkezetek. 542 Szövetkezete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom