Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-09-01 / 68. szám
Szekszárd, 1934 szeptember 1. 68. szám. XVI. évfolyam. TOLNANEGYEI ÚJSÁG WlfTBVlrt-NT KftrS7KH MCTVTPIFTriS rrBRSTrtWT pnijnrxi te TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épllletében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre______6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden azcrdén és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a I'M pengő. — A hirdetés eny 60 mtUlmétee széles hasábon mllllmélcrsoronként 10 Aller. ! Állási keresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 flUárbe kerül. Útépítési politikánk. Abban a nagyszabású beszédben, melyet Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter mondott megyénkben Si- montornyán, számos oly probléma vonult fel, amely méltán vonhatja magára a magyar közvélemény érdeklődését. Mindenki, aki komolyan szivén viseli ennek az országnak és nemzetnek a sorsát, bizonyára egyet fog érteni mindazzal, amit Fabinyi Tihamér a különböző horgas, nyilas és egyéb fajta keresztek jegyében indított mozgalmakról mondott, mert valóban igaza van a miniszternek abban, bogy van a magyarságnak amngy is egy keresztje, amely egyforma súllyal nyomja mindannyiank vállát: ez a trianoni kereszt és van viszont egy másik keresztünk is, amely ezeréves maitank teljes fényében ragyog előttünk: ez az apostoli kettős kereszt, s mindannyiunknak éppen arra kell törekednünk, hogy a magyarságnak ez az évezredes hagyományokon alapuló keresztje ismét régi fényében ott ragyogjon a hármas halmokon. Igaza volt a kereskedelmi miniszternek abban is, amit az ország három legfontosabb gazdasági tényezőjének: a mezőgazdaságnak, az iparnak és a kereskedelemnek egyetértéséről mondott. A magyar nemzetnek szükségé van mindhárom gazdasági ágazatra s éppen ezért az ország csak ngy fejlődhetik és ngy gyarapodhatik, ha a három tényező megtalálja a kölcsönös együttműködés és a közös megértés lehetőségeit. Fontos és figyelemreméltó kijelentéseket tett a kereskedelmi miniszter az utak kérdéséről is. Megállapította, hogy bár az állami költségvetés kényszerű csökkentése folytán aránylag szerény összeg áll rendelkezésre az útépítés folytatása céljából, a kereskedelemügyi minisztérium mégis megtalálta a módját annak, hogy egy tíz évre megállapított utfejlesztósi terv alapján megkezdje az ország úgynevezett bekötő útjainak kiépítését. Ezzel a kijelentésével Fabinyi Tihamér a magyar életnek egyik legfontosabb kérdését érintette. A mai gazdasági viszonyok közepette ugyanis mérhetetlen jelentősége van annak, hogy az ország megfelelő, jókarban tartott és az év minden szakában használható utakkal rendelkezzék. Fontos ez elsősorban a mezőgazdasági termelés, a falusi nép és általában a gazdasági forgalom szempontjából. Hiszen közismert tény, hogy az ország egyes vidékein, különösen az Alföld tanyás vidékein, valamint a közlekedési hálózattól távoleső helyeken a mezőgazdasági termelők éppen azért képtelenek termel vényeiket megfelelően értékesíteni, mert hiányzik a szükséges úthálózat, amelyen a gazda verejtékes munkájának eredményeit a legközelebbi fogysBztó- piacra, vagy vasútállomáshoz beszállíthatná. De ugyancsak a megfelelő utak hiánya teszi oly sivárrá, nehészé és kétségbeejtővé egyes falvak és vidékek életét, amelyek a téli időjárás beálltával, feneketlen sártenger- tői körülvéve, valósággal elszakadnak a külvilágtól. Az utak hiánya teszi lehetetlenné a falvak és a tanyavidék megfelelő egészségügyi ellátását, a kultúra kifejlődését, a pontos és mintaszerű közigazgatást, mert a városi ember talán nehezen is tndja elképzelni, hogy a jó ut úgyszólván az egyetlen kaposolat, amely a falvak és a tanyák népét a nagyvilággal, az országgal és az emberiséggel össze- fÜzK De felbecsülhetetlen fontossága van az utkérdésnek az njabb időkben örvendetesen fejlődő idegenforgalmunk szempontjából is. Nem szabad ugyanis felednünk, hogy ma a külföldi utasok és vendégek jelentős része gépkocsikon, autókon jön országunkba. S az idegen természetesen csak azokat a vidékeket, azokat az államokat és azokat a látnivalókat keresi fel sziAzon alkalomból, hogy az „Esti Kurirtt-ban Dinnyés Lajos képviselő nyilatkozatot tett közzé, amelyben éles kritika tárgyává tette Eckhardt Tibor és a Független Kisgazda Párt politikáját, lapunk egy barátja beküldte hozzánk DinnyéB Lajos nyilatkozatát, amely a következőket tartalmazza: „Amióta a Független Kisgazdapárt nagynevű vezére, Gaál Gaszton elhunyt, a párt Eckhardt Tibor vezérlete alatt régi pregrammját lassan feladta. A földmives nép panaszait a párt képviselő tagjai ma már sokkal kisebb lendülettel tessik szóvá. De még ennél is különösebb a pártvezér ugra-bugrálása a szélső ellenzékiség és a kormányt támogató ál- ellenzékiség között. Egyszer nyíltan beszélgetnek arról, hogy a párt Gömbössel lepaktált. Utána rögtön Eckhardt Tibor népgyülÓBi beszédben élesen elítéli a kormány gazdasági politikáját. A vezér és a párt képviselő tagjai kint a vidéken heves ellenzékiek, itt Budapesten pedig titkos támogatói Gömbösnek. „Lábhoz tett fegyverrel várunk 0 — mondja a pártvezér, de ebben a fegyverben, mióta Gaál Gaszton elhunyt, nincsen golyóbis.® Lapunk ezen előkelő barátjának óhajára közzétesszük e nyilatkozatot, azonban tárgyilagos ób még politikában is mindig igazságos álláspontunk e kérdésben az, hogy Eckhardt Tibornak, a Független Kisgazda Párt elnökének és azon társainak eljárása, akik a meddő ellenzékeskedés útjáról a cselekvés és alkotás útjára kívánnak térni, politikai felfogásunk szerint teljesen helyes, az ország egye- , teme, különösen azon társadalmi ősz- 1 tály érdekében, amelynek ügyei iatá- | poláaa céljából alakította meg néhai vesen, amelyekbe! sima, lehetőleg pormentes ut veaet. Ezért lehetünk igen hálásak a kormányzatnak, hogy Nyugat felé kiépítette as európai színvonalon álló Budapest—bécsi országutat, mely idegenforgalmunk egyik főtttőerévé vált. Ezért jelent mérhetetlen hasznot a budapest— miskolci, a balatoni országút és ezért igen fontos a Budapestről Balkán felé vesetó nemsetköii országúinak mielőbbi befejezése. Modern nemzet ée haladni vágyó ország a jó utakat nem nélkülözheti, a legfontosabb nemzetpolitikai érdekek megvalósítását helyezte tehát Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter simontornyai beszédében kilátásba. — Az ország közvéleménye megnyugvással láthatja, hogy a kormány minden anyagi nehézség ellenére gondot fordít arra, hogy utakat adjon az országnak, olyan ntakat, emelyek a magyar falvakat a városokkal, aa egész országot pedig a külfölddel kötik össze. Gsál Gaszton annakidején pártját. Ha valaki figyelemmel kiséri a magyar politikai élet folyását, megállapíthatja azt, hogy Eckhardt Tibor és társai a magyar gazdatársadalom érdekében mindig osak követeléseket támasztottak és hangoztattak, Gömbös Gynla miniszterelnök pedig nagyvonalú politikai programmja alapján igyekezett ée igyekszik a gazdatár- sadalom megsegítése érdekében megvalósítani mindazt, amit az ország gazdasági helyzete lehetővé tesz. Csak fiatalos elfogultság és politikai rutinirozottság hiánya kovácsolhat vádat Eckhardt Tibor és a párt egyes tagjai ellen, ha nem felforgató eszközökkel és nem a társadalmi osztályok közötti békének demagóg felforgatásával óhajtják egyéni és nem közérdekű céljaik elérését, mert hisz a magyar politikusok között ma nem lehet éles választóiul, mint a boldog béke idejében a 67 és 48 között volt és ez a tizenhárom vármegyére le- csonkitott ország és politikusai nem engedhetik meg, hogy csak az ellen- zékeskedés kidomboritása érdekében támadják és tépjék egymást, hanem minden becsületes érzésű magyar politikusnak és embernek össze kell fognia abban, hogy az egész nemzet kttl- és belpolitikai ügyei előbbre vitessenek és megvalósítható legyen minden olyan gondolat, amely a magyar nemzet összes társadalmi érdekeit jól szolgálja. Nem az a nép barátja, aki hordóra állva egyebet sem tud, mint belevájkálni az emberek nyomorúságába és szomorú gazdasági helyzetükből fakadó keserűségüket arra akarja felhasználni, hogy önös érdekeit szolgálja éB nem törődik aszal, hogy olyan tüzet visz a néprétegek közé, amely esetleg elhamvasztja a Trianonban meghagyott kis nyomorúságunkat is, hanem, aki maga ie neki feesiti vállait aa ország kátyúba került szekerének és nem nézi, hogy mások is emelik-e, de igyekssik ezt a szekeret arra az útra terelni, amelyen biztonságosan és békésen haladhat a kivezető ut felé. A uemiet politikája szempontjából nem oly veszélyes, ha a kisgazdapárt puskapora a lábhoz tett fegyverben kissé megázott és nem robba- nik olyan gyorsan, mint azt a párt szélsőséges tagjai kívánják. Sokkal jobb, ha egy fegyver nem sül el, mintha lövés közben szétrobban és azokat sebzi meg, akiknek érdekei védelmére a fegyver valamikor megtöltetett. Dinnyés Lajos támadása, amelyet a minden ellenzéki irányzattal kacérkodó és a politikai életben egyedül álló Rasaay Károly lapja oly szenzációsnak ígérkező pecsenyeként tálalt fel, Eckhardt Tinornak nem árthatja Gömbös Gyula miniszterelnökkel párhuzamos irányban haladva kívánja a kisgazda társadalmat mai nehéz helyzetéből kiemelni és az agrár elemek milliói jólétének megteremtésével akarja ebben az országban as egészséges gazdasági vérkeringést megindítani. A római szerződés hatása. Alig vette át Sohuschnigg osztrák kanoellár Dollfuss hagyatékát, sietve ragadta meg az alkalmat, hogy Magyar- országon látogatást tehessen ée Gömbös Gyula kormányeluökkel tárgyalhasson. Meg is mondta az osztrák kancellár, hogy gazdasági vonatkozások mellett ennek a látogatásnak politikai jelentősége is van, mert ő, a kanoellár ezzel is aláhúzni és hangsúlyozni akatjs, hogy mindenben egyetért az olasz—magyar—osztrák hármas megegyezés tekintetében mártírrá lett nagynevű elődjével és ba azon egyáltalán valamit változtatni akar, az csak egy lehet, hogy azt minél jobban kimélyitse és minél erősebbé tegye. Erős a hitem — mondotta többek közt a kanoellár, — hogy a Mussolini—Gömbös—Dollfuss alkotása: a római egyezmény a háború utáni idők leghatalmasabb alkotása, amelyben éppen annyira benne él) a három nagy államférfi béke utáni vágyakozása, mint ahogy benne él az a természetes óhajtásuk is, hogy a nagy gasdasági küzdelemből hazájukat sikeresen vezethessék a talpra- állás, a boldogulás felé. Joggal hangsúlyozta Schuschnigg kancellár, hegy e hármas egyezménynek főként az adja meg különös jelentőségét, hogy eltérően az eddigi szerződésektől, az nem irányul senki- ellen, mert hiszen, amint az egyezmény aláírói az aláíráskor és azóta, is mindig hangoztatták: a jegyző- I könyvek nyitva állanak minden or» I Bzág előtt. Aki figyelemmel kíséri a. Indokolatlan politikai támadás. Egyes szám ára 12 fillér.
