Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-08-29 / 67. szám

Szekszárdi 1934 augusztus 29 67. szám. XVI. évfolyam. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER “MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TABSáDALMI LAP Szerkesztősig is kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetős! dl|i Egész évre _ 12 pengő J| Félévre __ — — 6 pengő Fő szerkesztő: II Felelős szerkesztő: , SCHNEIDER JÁNOS || BLÁZSIK PERENC A lap megjelenik minden szerdán is szombaton. Előfizetési dl|ak is hlrdetisek. valamint a lap azelleml részit Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hlrdetisek árali A legkisebb hirdetés dija 1*60 pengő. — A hirdetés etry 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 filler. Állástkeresőknek 80 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyuttir soronként 60 fillérbe kerül. A kereskedelmi miniszter Simontornyán. Dr Pesthy Pál képviselői beszámolója Gyönyörű Ünnepi díszbe öltösQtt vasárnap Simontornya, hogy méltó­képpen fogadhassa a dr Pesthy Pál nyag. igaiságügyminisiter képviselői beszámolójára odaérkező dr Fabinyi Tihamér kereskedelmi minisitert és kíséretét. A házakat fellobogózták, a középületeket virágokkal, lombfüzé­rekkel disaitették, diadalkaput állí­tottak, hogy külsőleg is kifejezésre juttassák a fontosságot, amelyet a minissterlátogatás Simontornyának, ennek as orsság határain kívül is jól ismert gyári helynek, jelent. Már a kora reggeli órákban nagy sttrgée- mosgás volt a község főbb útvona­lain, a főtereken, ahol a lakosság isgalommal várta Simontornya elő­kelő vendégeinek érkezését. A községházáról tíz óra után ment a közönség Hecskő Tamás főjegyaő vezetésével a diadalkapuhos, ahol már felsorakoztak a leventék is Mes- tyán Budi kiváló vezetése alatt álló zenekarukkal. A disdalkapu előtt gyülekeztek a képviselőtestület tagjai, a község vezető emberei, az egyesü­letek és társulatok küldöttségei, vala­mint a kerület minden résiéből ér­kezett küldöttségek. Az érkezés. 9 Tolnanémedi felől elsőnek dr Hagy- mássy Zoltán főispán autója érkezett a diadalkapuhoz éB ezt követte dr Pesthy Pál gépkocsija, melyből dr Fabinyi Tihamér kereskedelmi mi­niszter Bzállt ki a kerület képviselő­jével, valamint titkárával Enesei- Dorner Aurél dr minisiteri tanácsos­sal, míg a harmadik autóban Raj Oszkár főszolgabíró jött dr Kováts Bélával, dr Pesthy Pál titkárával, akiket a leventezenekar Hiszekegye fogadott. A Hiszekegy után a ven­dégek elvonultak a leventeszakasz frontja előtt, majd Fodor Imre biró üdvözölte a minisztert és a kerület képviselőjét. Az üdvözlő beszéd után dr Fabinyi Tihamér kereskedelmi minisater adott kifejezést abbeli őrö­mének, hogy kedves és nagyrabecsült barátjának a besiámoló beszédjén megjelenhetik és láthatja ait a nagy szeretetet, amellyel Simontornya és környékének a köaönsége visaonozaa dr Pesthy Pálnak úgy ai ország, mint kerülete érdekében kifejtett ál- dásoB munkásságát. A beszámoló vendégei. A lelkesen megéljenzett beszéd után Farkas Annus, magyar ruhába öl- töaött bájos leány, csokrot nyújtott át a miniszternek, társnője, Szalag Mária pedig dr Pesthy Pálnak. Ez­után dr Pesthy mutatta be a minisz­ternek a helyi és környékbeli nóta- bilitásokat. Rövid cercle után meg­indult a menet a köaségháaára, mely­nek udvarán több ezer ember gyűlt össze a besiámoló meghallgatására. A besiámolón többek köat ott lát­tuk : gróf Apponyi Károly nagy- birtokos felsőházi tagot, dr Dencz Ákos tamási, dr Farkas Elemér hercegfalvi, dr Huszár Dezső sár­bogárdi, dr Lányi Márton tótkomlósi képviselőt, Mechwarth Ernő gazda­sági főtanácsos nagy birtokost, átörffy Imre siekszárdi, dr Téglássy Béla paksi és dr Temesváry Imre békési orsaággyttlési képviselőt is. A megnyitó. Dr Hagymássy Zoltán főispán nyitotta meg a népgyülést. Nagy­hatású beszédben üdvöaölte a keres­kedelmi minisatert és röviden rá­mutatott Pesthy Pál politikai mun­kásságára, aki a legnagyobb önzet­lenséggel oly sok jót tett a várme­gyének és a kerületnek. Végül fel­kérte a közönséget, hogy az ország egységének megteremtése érdekében kövessenek el a saját körükben is minden lehetőt. A beszámoló beszéd. Dr Pesthy Pál a kerület nevében üdvöaölte a kereskedelmi minisztert, majd rátért aa elmúlt két év kor­mányzati eredményének az ismerte­tésére. Elmondta, hogy amikor Göm­bös Gyula vette át a kormányt, a pénzügyi helyzetnek az 1931. évben történt megingása miatt a nép any- nyira keidte veszíteni lelki egyen­súlyát, hogy katasztrófától kellett tartani. Gömbös Gyula rádiószózata öntött bizalmat a telkekbe és az ő hite erősítette meg a két• ségbeesésre hajlamos lelkeket. Ekkor bontotta ki a Vezér a Nem­zeti Egység zászlaját, amelynek az a tartalma, hogy ebben az ország­ban felekezet és foglalkozásra való tekintet nékül mindenki eggyé legyen és minden különbség nélkül tűrjön és szenvedjen annak a reményében, hogy ez az ország ismét egy és nagy le­gyen. Az összefogás, az egységes munka előnyeit egyébként — úgy­mond Pesthy Pál — legjobban pél­dázza Simontornya, amely az ország egyik legrendezettebb viszonyok kőit élő községe, ahol csupán 3 százalék a pótadó. Ilyen község nincs több ebben az országban és a szép ered­mény a simontornyai egység össze- munkálásának következménye. Sokan hangoztatják itt a politikai rendszerváltozás szükségességét. Ezek I azonban elfelejtik, hogy minden rendszerváltozás tár­sadalmi hullámzást idéz elő, mint ahogy az Németország- i ban és Ausztriában is történt. 1 A 70 milliós Németorsiág a rend­szerváltozással járt rázkódtatáaokat a saját erejéből tudja kiheverni. Ausz­tria pedig a nagyhatalmak támoga­tásával. Mi azonban belepusatulnánk a ráské diétásokba, mert nemosak gyengék vagyunk, hanem támoga­tásra sem saámitbatunk. A kormány vezetés helyességét iga- zolja aa a körülmény, hogy nálunk osend és rend van. Ez a rend tessi országunkat, kormányunkat és né­pünket a külföld siemében meg­becsültté, mert egész Európa látja, hogy a magyarság tiszteletreméltó, komoly országfenutartó nép, amely­nek a revisió érdekében hangozta­tott követeléseit meg kell valósítani. (Éljeniés, taps.) Én beszámolómban ai ország meső- gaidasági kérdéseivel kívánok fog­lalkozni, — úgymond Pesthy Pál — mert a kereskedelmi és ipari hely­zetet a kereskedelmi miniszter ur kí­vánja megvilágítani. Gömbös Gyula kormányra jutása előtt az ország fenntartó rétege, a magyar fÖIdmi- ves társadalom érdekében osupán az történt, hogy törvényt hoztak a föld- terhek rendezésére. Most azonban megkezdődött e törvény végrehaj­tása és el lehet mondani, hogy nincs állam Európában, ame­lyiknek a földvagyona kisebb százalékú kamatot fizetne, mint a magyar föld. (Nagy éljeniés.) Intézkedés történt arra nézve is, hogy senkit a hajlékától, a birtoká­tól önhibáján kívül megfosztani ne lehessen. Elmondta azután Pesthy Pál, hogy micsoda előnyt jelent a mezőgazda­ságra az olasz gabonakiviteli meg­állapodás, amelynek sierzője a be­számolón jelenlevó kereskedelmi mi­niszter. Az ő tárgyalásai szolgáltat­tak alapot arra, hogy meg lehetett kötni a római saeriődéet és lehetővé lett a 14 pengős búzaár. (Sittnni alig akaró éljeniés és taps.) A Gömbös kormány — úgymond Pesthy — mindent elkövetett arra, hogy a saját hibáján kívül eladóso­dott gazdák földjét, hajlékát eladni ne lehessen és hogy a telepítés ke­retében a földmiveseknek juttattae- sék az a föld, amelytől a tulajdonosa meg akar szabadulni. Szerencsétlen volna ugyanis minden olyan intézkedés, a mely erőszakos kézzel, a tu­lajdonos nélkül akarna hoz­zányúlni a megmozduló föld­höz, hogy aisal csináljon politikát. A föld nemzeti vagyon, hitelbásis és érték­alap, amely szerint az országot a I külföldön megítélik. A telepítést tehát I úgy kell végrehajtani, hogy csak | azokat a birtokokat használja fel erre a óéira aa állam, amelyeknek tulaj­donosait már a saját beismerésük sze­rint sem lehet megmenteni. Aa állam péosügyi erejével lépést tartó, állandó és egészséges telepítési akoiót akar megvalósítani, hogy sok magyar csa­ládnak tudjon eaiel kenyeret biato- aitani. Külügyi vonatkozásokban beszólt esután az orBiág belső rendjének im­ponáló hatásáról, majd ismertette aa elszakított területek magyar kisebb­ségének kétségbeejtő helyzetét, amely ellen a kormánynak a népszövetség­nél kell jogorvoslatot keresni. A Gömbös kormány kétesztendőa mérlegének a lerögzitéaével végezte beszámolóját dr Pesthy Pál, meg­állapítva, hogy míg azelőtt nem volt biiakodás, most mindenki látja a gaz­dasági eredményeket és aa óriási ha­ladást, amely Gömbös Gyula és kor­mánya munkájának a következménye. Felszólította végül a választó polgár­ságot, hogy a nagy, saent oél érde­kében billiómmal álljanak a Nem­zeti Egység zászlaja alá. (óriási, szűnni alig akaró taps és éljeniés.} Dr Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter beszéde. A dr Pesthy Pál ny. igazságügy- miniszter beszámolóját követő tet- siészaj elcsendesülése után jelent meg a siónoki erkélyen dr Fabinyi Tiha­mér kereskedelmi miniszter, aki a kővetkezőképpen kezdte beszédét: — Ha siámot akarok adni arról, hogy tulajdonképpen miért jöttem ide ilyen saivesen, ennek az az oka, hogy látni akartam, miképpen szere­tik itt a válásitól dr Pesthy Pált, akit az ország fővárosában is any- nyira sieretttnk és tisztelünk éa bi­zonyságot akartam tenni amellett, hogy érdemes dolgozni a népért, amely szivébe zárja aat, aki alkotá­sokkal tette magát érdemessé a köz hálájára. Orvendek, hogy láthatom azt a szeretetet, amellyel dr PeBthy ö Exoellenciáját itt is körülveszik és amely szeretet újabb és újabb erőt ad ueki arra, hogy nem lankadó buzgalommal szolgálja az országot és választóit. — Én — úgymond a kereskedelmi miniszter — hónapok óta járom az orsságot, hogy megismerhessem a né­pet, amelynek bizalmából a kormá­nyon vagyok, mert tudom, hogy a nép szereti közelről látni, megkriti­zálni, megmérni és megnézni vezetőit, akiket bizalmával megajándékoz. Já­rom az országot, mert össze akarom kovácsolni egy egységbe az összes magyar polgárokat, hidat akarok verni Dunántúl és a Tisaáutul közé, hogy az egész országot a maga egy­ségében hívhassam tetemre Trianon­hoz, beharsogván mindenkinek a lei­kébe, hogy vessük le és ne köves­sük tovább ősi hibáinkat, melyek Mohácsot is okozták. Ne irigyked­i jünk, ne veszekedjünk, ne pártoa­Eflyes szám ára 12 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom