Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-08-04 / 60. szám

XVI. évfolyam Szekszárdi 1934 augusztus 4. 60. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési dili Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Pő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 filler. Állástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a ny fillér soronként 60 fillérbe keríti. KIÁLTÁS ŐHOZZÁ... Irta: VIDOVICS FERENC Hindenburg. Több napi küzdelem után a nen- decki kastélyban a halál lett a győz­tes. A tannenbergi csata világhírű hadvezére elvesitette a csatát az élet ellenségével, a Halállal szemben. Hiába volt az orvosoknak minden igyekezete, az emberiség hatalmas ellensége biztos fedezékben volt és a német birodalom elnOke angnsztns 2-án reggeli 9 órakor, egy egész éjjel tartó halálküzdelem után el­pihent OrOkre. Napok óta az egész világ szeme a nendecki kastélyra volt irányítva. Mindenki várta-leste a hirt és nem­csak Németország, de egész Enrópa félve gondolt arra a pillanatra, ami­kor Németországnak legnagyobb had­vezére és a háború után is leghatal­masabb taktikusa lehunyja szeméi. Hindenburg hatalmas egyéniségére az egész világ tisztelettel tekintett. Meg voltak róla győződve, hogy Hin­denburg bOlcsesége, nagy népszerű­sége és aggkora dacára is hatalmas akaratereje meg tudja akadályozni, a még levertségében is hatalmas német népet attól, hogy a teljes szélsőséges irányzat ragadja magához Német­ország vezetését. Mint végrendeleté­ből kitűnik, utolsó lehelletéig monar­chist» érielmU volt. Egy császár fennhatósága alatt tudta még utolsó óráiban is elképzelni Németországot olyannak, amely régi egységét és igy régi hatalmát is vissza tudja állítani. Rettenthetetlen bátorságu volt a háborúban. Nem ismert akadályt és nem volt csata, amelyet ő irányított, hogy abból ne a német fegyverek kerültek volna ki diadalmasan és a háború után minden törekvése en­nek, az élete nagyobb részét hatal­mas harcokban eltöltő kiváló ember­nek az volt, hogy békét teremtsen bent a darabokra szakadni készülő Németbirodalomban és hogy külpoli­tikai viszonylatban is Németország ne a revans politikának legyen ex­ponense. A nemzeti öntudat ébren­tartásával annak a külföld előtt is tekintélyt szerzett és legfőbb célja az volt, hogy a kiengesztelődéa és kiegyenlítés utján vezesse a nagy megpróbáltatások nehéz óráiban nem­zetét. Ezért vállalkozott aggastyán kora dacára a birodalmi elnökség nehéz terheinek vitelére és neki si­került csak az állandó forradalmi megmozdulásokon, az ő nagy tekin­télyével és legendás népszerűségével, Anyám, én félek. Maradj velem. Altass el szépen: tente — tente. Mélységek fölött, szirének között | Suhan a sajkám éjjelente. Hűvös szellők és bűvös sellők Ezüstös hanggal szíven vernek: Anyám, én félek, gyenge vagyok, Szegény, elhagyott árva gyermeki Anyám, lásd csak: oly magam vagyok, Fehér köntösöm drmdny-tépte. Fekete-zászlós vad kalózok Törnek hajómra éjjelente. Csobolyóm szomjas, kucsmám vedlett, Folt után ásít ványadt csizmám. Mit adjak nekik, nincs tallérom. Csak gyémántom, egy szent talizmán. Anyám, én félek. Orkán bömböl, És kurjongat a tengermente; Kifáradtak a matrózaim És cserben hagynak éjjelente. tiszteletet parancsoló egyéniségével átvezetni a németséget ezeken a hul­lámveréseken. Méltán áll az egész németség meg­indult tisztelettel ravatala előtt. A mai idők egyik legnagyobbjának szive szűnt meg dobogni augusztus 2 ának reggelén és egy oly ajak lett némává, amely minden időben parancsolni tu­dott, egy oly kar lett bénává, amely akaratának minden időben érvényt is tudott szerezni. Ha volt idő, ami­kor Németországnak egy ily hatal­mas szuggesztiv erővel rendelkező emberre volt szüksége, úgy a világ­háborút követő kommunista éB nem- I zeti szocialista szélsőségekkel telített sok szenvedést kiváltó idők legener- gikusabban megkövetelték, hogy pár­tok és szenvedélyek fölött álló oly hatalmas egyéniség irányítsa Német­ország ügyeit, mint Hindenburg. Abba a rettegésbe, amely az ő ha­lálát kíséri, reménységet és nyugal­mat ismét az ő végrendelete visz, amikor az egész világnak tudomására adja, hogy mindhaláláig rendíthetet­len volt bizalma Hitlerben, akit al­kalmasnak talál arra, hogy Német­országot tovább vezesse a kibontako­zás utján. A magyar nép, amely a világhá­ború küzdelmeiben hűséges bajtárs­ként állott a németséggel együtt a lövészárkokban, a négy és fél év alatt megpecsételt barátság érzésével tekint J ezekben a gyászos és nehéz órákban Hiába várok fölváltásra. Hiába mondom: holnap, holnap! Anyám, én félek: a zöld habok Haláldalokat turbékolnak. Anyám, én félek. Szörnyű a harc. Elbukhat itt a szentek-szente. Akikért küzdők, furkósbottal Csapnak arcomba éjjelente. Akiket ütök, elém hozzák Dús termését egy gazdag nyárnak; Imádkozz anyám — fáradt lábam Oda ne vigyen, ahol várnak I Anyám, nem félek! Öklöm a szél Acélpengéjü karddá fente; Villám dörög és hullám hörög, A föld megmozdul éjjelente. Robban... lobban... az árbóc alatt Hullákat látok és hollókat — De jön a hajnal — s holnap, holnap Fölakasztom az árulókat! Németország felé és reméli, hogy a nagy hadvezér, ha nem ia tudta le­győzni az emberiség győzhetetlen el­lenségét, a halált, de halálával egybe tudja olvasztani a Németbirodalom millióit és végrendeletében lefektetett bölcs tanácsok irányitói lesznek a gyászbaborult Németországnak, hogy miként kell haladnia, hogy egész ön­érzettel odakiálthassák ismét az egész világnak: Deutschland Uber alles 1 8. • Hindenburg Pál 1847. évi október hó 2-án Posenben született régi po­rosz nemesi családból. A katonai pá­lyára lépvén 1867-ben nevezték ki hadnaggyá. Több helyen teljesített CBapatszolgálat után elvégezte a törzs­tiszti tanfolyamot és bekerült a ve­zérkarba. Az ezredesi rangot 47 éves korában érte el. 1896-ban a német Vili. hadtest tábornok* vezérkari fő­nöke lett, 1900-ban a 28. gyalog- hadosztály, 1903-ban pedig a IV. hadtest parancsnokává nevezték ki. Keletporoszországban minden szabad­idejét egy esetleges orosz háború stratégiai tervezésének kidolgozására fordította. Az 1911. évben nyugdíjba vonult. A világháború kitörése után, mi­kor Rennenkampf orosz tábornok had­erői elözönlötték Kelet-Poroszorszá­got, II. Vilmos császár hannoveri magányából visszahívta ennek a te­rületnek stratégiai tudósát, Hinden­burgot és 1914 augusztus 22 én a VIII. hadsereg vezérletével bízta meg. Augusztus 23-án Hindenburg meg­kezdte a tannenburgi ütközetet és Gumbinnennél 8 nap alatt tönkre­verte a vele szemben túlerővel álló orosz hadsereget. Egyúttal nyomban offenzivát indított és mesteri módon végrehajtott kettős átkarolással meg­semmisítette az oroszokat. Szeptem­ber 6—16-ig a mszuri csatában tönkre verte a Németországba betört ellen­séget. E diadalmas csaták után, mint vezérezredes ő lett a keleti had­színtér főparancsnoka. November hó 27-én a császár tábornaggyá nevezte ki, majd a rigai, dünebergi és.móló­dé csnoi offenzivák után 1916 augusz­tus 29-én a nagy vezérkar főnöke lett és mint ilyen Ludendorff segéd­letével irányította valamennyi front hadműveleteit. Az összeomlás után a demoralizált hadsereget a legpéldá- sabb rendben vezette haza és 1919 junius 26-ig megtartotta a keleti erők főparanosnokságát, majd visszavonult a magánéletbe. A nagy tisztelet övezte ősz tábor­nagyot 1925 ben újból a közélet te­rére szólította a kötelesség: a párt­harcok pergőtüzében emésztődő német nemzet 1925 április 26 án köztár­sasági elnökké választotta. Másodszor 1932 áprilisában válasatották meg. Hindenburg 9 esztendőn keresztül páratlan eréllyel és bölcseséggel kor­mányozta a német birodalmat, ame­lyet halála gyászba döntött. Nemze­tével együtt gyászolja fia, Hindenburg Oszkár ezredes, 1925 óta atyja se­gédtisztje, Irmengard leánya, Brock- hausen Joachim herceg özvegye éa Anna Mária nevű leánya, Penta Krisz­tián nyug. katonatiszt felesége. A legendás hadvezért őszinte sziv- vel gyászolja Magyarország népe is, de elmúlta gyászt jelent vármegyénk­nek íb, mert tulajdonosa volt a székes­fehérvári 69. gyalogezrednek, amely­nek legénysége részben Tolna vár­megye felső részéből rekrutálódott. A nagy hadvezér büszke volt az ő magyar ezredének katonáira, akiket a fronton igen sokszor meglátogatott és a Hindenburg-bakáknak mindig örömünnepe volt, valahányszor világ­hírű ezredtulajdonosuk megjelent kö­zöttük. Sok földinket kitüntette meg­szólításával és számtalan vitézünknek, a mellére sajátkezüleg tűzte fel a. német vaskeresztet. Temetésén a volt 69-eB gyalogezred testületileg kép­viselteti magát. Egyet szám ára 12 ffillóra

Next

/
Oldalképek
Tartalom