Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-07-28 / 58. szám

XVI. évfolyam, Szék szárd, 1934 Julius 28. 58. szánh TOLNAHEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POUTITAI ÉS TÁRSADALMI LAT Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 Előfizetési dl|i Egész évre _ 12 pengő || Félévre____.6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. | Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon miillmélersoronként 10 filter. Állástkercsőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzés!, családi hír, valamint a nyutiér soronként 60 fillérbe kerül. Dollfuss halála. A bécsi városháza dtszcsarnokában ravatal. áll. Aa égési világ megdöb­benéssel és fájdalommal telten tekint e ravatal felé. As örökké mosolygó arca, istenadta nagyképességü jó ember, a bámulatos erőfeszítést ki­fejtó Dollfuss Engelbert dr, Ausztria kancellárja feksaik megmerevült vo­násokkal a ravatalon. Aljas terroris­ták golyója terítette le, amikor ha­zájáért dolgozott, Ausztria független­ségének megmentése érdekében mi­nisztertársaival tanácskozott. A megbomlott világrend utolsó tizenöt évének második nagy politikai vértanúja Dollfuss kancellár, őt is, mint vértanú elődjét, Tisza István grófot aljas szenvedélyű söpredék fegyvere terítette le. A Hermina-uti katasztrófa és a bécsi Ballhausplatz kancellári palotájában lefolyt esemé­nyek csodalatosán hasonlítanak egy­máshoz. A magyar politikai életben Tisza István, az osztrák függetlenségi harcban Dollfuss kancellár emelked­tek ki lelkileg óriási mértékben kor­társai kösül. Mindkettő fanatikusan hivő ember, hazáját és annak függet­lenségét végtelenségig szerető hazafi és a kötelességteljesitós párját ritkító példányképe volt. Ezért kellett meg* halniok. . Mindketten úgy állták meg helyü­ket a világháború lövészárkaiban, hogy bámulattal tekintettek reájuk bajtársaik. Tudták róluk, hogy a politika meséjén is táotorithatatlanul és megfólemlithetetlenül állnak őrt hazájuk és nemzetük érdekében. Azok­nak tehát, akik 1918 ban Magyaror­szágon, 1984-ben Ausztriában ma­gukhoz akarták ragadni a hatalmat, ennek a két, talpig embernek életét kellett kioltaniok. Magyarországon sikerült. A Her­mina úti fegyverdörrenések után Ma­gyarország megindult a lecsúszás utján, amely az ostoba őszirózsa for­radalom és a kommunista dühöngé­seken keresztül elvezetett a trianoni határcsonkitásig. Dollfuss eleste, hála az isteni gondviselésnek, nem rántotta magával Ausztriát. Bécsben akadtak még olyanok, akiket 1918 ban hiába vártunk és kerestünk Budapesten. Hazájuk függetlenségéért akadtak még harcolók és rövid néhány óra után Bécs ismét azok kezébe került, akik hálájukat, Ausztriát minden terroron keresztül is függetlennek és önállónak kívánják megtartani. Tisza István halálával a magyar némáét bukott el. Dollfuss halálából tán Ausz­triában a főiforgató elemektől való megtisztítás és a konszolidáció helyre­állítása születik meg. Rajtunk, akik csak messziről szem­léljük a bécsi nagy tragédiát, a hir első érkezésekor ugyanaz a szivet és agyat megállító bénultság vett erőt, mint Tisza István halálhire alkalmá ból. Ereztük, hogy az emberiség éle­téből erőszakosan oly férfiú ragadta­tott ki, aki Istenben bizó lélekkel, hazájának és embertársainak ssere- tetével, nagy képességeivel és fisikai erejével alig össieegyeztetbető óriási munkával, mindig a béke érdekében dolgozott. Diktátort hatalom volt a keiében, de ezzel nem azért élt, hogy önös célokzt juttasson diadalra, ha­nem bogy a felforgatással szemben a békét biztosítsa. Fegyelmet tartott. Megtörte az Is­tent és hazát nem ismerő kommu­nisták tizenkétéves hatalmát ób rá­lépett arra az útra, amely Ansatria függetlenségét Németország Anschluss törekvésével szemben biztosítani volt hivatott. Mussolini vei és Gömbös Gyulával megkötötte Rómában azt a szövetséget, amely úgy Ausztriá­nak, mint Magyarországnak pzlitikai és gazdasági megerősödését és vé­delmét volt hivatva biztosítani. Mint politikust hűség és egyenesség, mint embert baráti.meleg éraés füite Mas solinihoi és Gömbös Gyulához és az ő hatalmas szellemi képességével, érzé­seinek tisztaságával Ausztria jobb­jait és nagy tömegeit az olasz ób ma­gyar nemzet megértésébe és szerető­iébe kapcsolta bele. Aki egymaga hat miniszteri tárcát töltött be, talált időt és alkalmat, hogy Rómában éa Budapesten a nemzetek közötti meg­értést és miniszterelnökök közötti ba­rátságot az országok fővárosiba való megjelenésével megerősítse. Politikai pályáján, amelyre pedig csak 1931 tavaszán lépett, mint Bu- j reach kancellár utóda, csakhamar egész Európa szimpátiáját érdemelte ki nemcsak azért, mert férfias bá­torsággal állt ellen annak az áram­latnak, amely az Európában lakó ősz- szea germánokat Németország fenn­hatósága alá akarta össievonni és amely nemcsak Ausztria független­ségének feladását jelentette volna, de egy njabb rettenetes bábom kitöré­sére nyújtott volna alkalmat, hanem azért is, mert minden emberi áldo­zatot meghozott, hogy hazáját nyíl­tan és őszintén oly irányba vezesse, hogy az Európa békéjének egyik biz­tosító pillére legyen. Mi magyarok szivünkben őszinte gyásszal tekintünk a hires bécsi vá­rosháza dísztermében felállított rava­tal felé. Igaz megértéssel, baráti ér­zéssel vonzódott hozzánk, akik év­századokon keresztül testvéri viszony- ban álltunk az osztrák néppel. Át- érezte azt a megmérhetetlen csapást, amely Trianonban bennünket ért és ez az átérzés feledtette velünk a 400 éves gyűlölködést, amely Ausstria ób Magyarország népei között fenn­állott. Nemcsak a magyar hivatalos politika, de a magyar nép is szere tettel és nagyrabecsüléssel fogadta ez év tavaszán Dollfuss kancellárt Buda­pesten és a mezőgazdasági kongresz- szuson felhangzott lelkes tüntetés nemcsak a szövetséges állam kancel- lárjának, de a keresztény világnézet S exponensének, hazáját és családját | szerető, példás életű, igaz lelkületű I és nagy képességű férfiúnak is szólt. Amikor a múlt szerda déli éráiban lefolyt tragédiára gondolunk, amikor halljuk, hogy ennek a nemes férfiúnak az őt körülvevő gyilkosai sem a lelki, sem a testi segítséget nem engedték megadni, akkor lelkűnkben hatalmas ellenszenvet és megvetést vált ki az az undorító aljasság, amelyet a német nemzeti szocialista elvakultság és go­noszság követett el. Da ngy látják, hogy zz egész világ becsületes köz­véleményéből iz*ei a felfogás tör ki éz tán figyelmeztetés lesz ez zz egész világnak, hogy az erőszakból, igaz­ságtalanságból, nemzetiségek és népek elnyomásából oszk forradalom, csak vérontás, csak nyomorúság éz aljas­ság ssármashatik. Egyedül az Isten igazságában való hit, az emberiea érzés és gondolkozás és zz igazság útja vezethet el egyeseket, éppúgy nagy éz kis nemzeteket a békesség éz boldogság világába. Dollfuss Engelbert koporsójánál as Isten véghetetlen igazságában való hittel éz az emberiség tiastultabb és jobb érzésében való bizalommal ál­lunk meg. S. A hercegprímás meghívója a Katolikus nagygyűlésre. Dr S e r é d i Jnsstinián bibornok | hercegprímás, a Budapesten ssep- ; tember hó 22—25. napjain tartandó { XXV. jubiláns Országos Katolikus Nagygyűlés alkalmából a következő felhívást bocsájtotta ki: Katolikus Magyar Testvérek! Országos Katolikus Nagygyűléseink a hit szerint való élet sürgetésével és irányításával az egyén és a család megszentelését, az Egyház és a Haza felvirágoztatását célozták minden­koron, úgyhogy egyszerre vallásos és hazafias munkát iz végeztek. Ma pedig, mikor a világháború nyomán reánk szakadt gazdasági és erkölcsi válság következtében az egész embe­riséggel együtt nemzetünk is nagy­beteg: az Actio Catholics irányítása mellett Krisztus nevében, Krisztus Egyházának hitével és erkölcsi ere­jével elsősorban gyógyítani iparko­dunk nemzetünket, hogy azután feU virágoztatbazsuk. Hogy szent, nemzetmentő törekvé­sünket biztos siker koronázza: első­sorban a nemzetnek Istentől rendelt alapaejtjét, a családot kell meggyó­gyítanunk. Ezért XXV. jubiláns or­szágos katolikus nagygyűlésünkön, amelyet Budapesten szeptember h6 22—25. napjain tartunk, családjaink méltóságát éz szentségét fogjuk ol­talmunkba venni. Jöjjön tehát minden a hazáért ag­gódó katolikus testvérünk jubiláns nagygyűlésünkre: vegyen részt ta­nácskozásainkon, családjaink éz nem­zetünk sorsáért könyörgő eucharisz­tikus kör menetűn kön. Esztergom—Budapest, 1934 julius hava. Dr Serédi Jusztinián bibornok, hercegprímás, az Actio Catholica országos elnöke» A nagy veszedelem. Régi, elsárgult lap került a ke- I zembe, melyből egy érdekes referá- dát olvastam el. A laptudósi tás be­számolt arról, hogy Jankó Ágostonná, vármegyénk akkori főispánjának neje 1928. évi február hó 20-án délután 4 órára ülésre hívta egybe a vár­megye vezetőit, hogy az „egyke" elleni küzdelmet megindítsa. Vármegyénk lelkes Nagyasssonya, mint a MaNSb. elnöke mutatott rá arra a nagy veszedelemre, mely az „egyke" révén veszélyezteti legszebb magyar fajtáinkat a kipusztulástól. Majd boldog emlékű dr Kramoiiu Gyula volt vármegyei tiszti főorvos ecsetelte az egyke pusztításait ób dr Halmos Andor tanfelügyelő az egyes községek népmozgalmi statisztikájá­ból matatta be a rettentő csapást. A hozzászólók mindenike igyekezett lelke legjavát nyújtani a kérdés helyes megoldásához. S megindult a munka! Jankó Agostonné kiment Szederkényi Annával és több vezető férfiúval Decsre, végiglátogatták a több gyer­mekes anyákat ób tartottak „anyák I napját", őcsényben Újsághy Gézáné | tartott a gyermekáldás örömeiről elő­adást, mély hatást váltva ki és azóta a lelkes munka tovább folyik. Hi. momentán nem is látható nagy ered­ménye a megkezdett munkának, ami természetes is, mert évszázados ba­jokat nem lehet máról holnapra meg- gyógyitani, a jég mégis megtört és bizony kevesebb menyecske kerül élte tavaszán a sírba, az angyalcsi­nálás kezd kimenni a divatból és most volna alkalom arra, hogy ke­ményebben nekilássunk a magyar faj e szép típusa megmentéséhez. Az a falu, melynek utcáin nincsen gyermekssivaj, ahol a gyermekek víg dala, játéka nem zavarja meg a ház csendjét, ahol a szüle nem örül gyer­meke csinytevéseinek, az a falu ki­halásra, az a család pusztulásra van predesztinálva. Fáj a szivünk e pusztulás láttára, sir a lelkünk, mikor legszebb faj­tánk helyét idegenből bevándoroltak foglalják el s ha kérdezzük, hogy* mindez miért van, azt kell felelnünk, mert magyar fajtánk öngyilkos, ön­magát pusztítja. Mi is az „egyke" okozója? Először gazdasági probléma. Nem Egyes szám ára 12 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom