Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-07-25 / 57. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1934 julius 25. Kiadó lakás. Eot különálló 2 szobás lakás mellék­helyiségekkel azonnal kiadó. Értekezni lehet a keselyűst' vámnál levő fatelepen. A lakás Szekszárdon, a Kossuth Lajos- utca újvárosi végén van. 446 ■■ámolt * kézművesiparosok érdeké­ben tett kormányzati intézkedések- rét, a pénzügyi terhek csökkentésé- fél, a munkaalkalmak teremtésérél és a kisipari hitelellátás bistositásáról. A kongresssus egyik kimagasló eseménye volt dr ÖrfTy Imre ország gyOlóel képviselő beszéde, ki lesiögeite magát a kéz- művesiparosaág ügyei mellett, a akit a kongresszuson egybegyült késmű* vesiparosság lelkes ünneplésben ré- ■sesitett ásókért a fáradozásokért, amelyeket örffy Imre dr orasággyül. képviselé as elért eredmények ki­vívása körül ssersett. Úgy a kon­gresszuson, mint pedig a kongresssus alkalmával rendesett társasebéden kiemelték a kézmüvesiparosok, hogy örffy Imre nemcsak a választások alkalmával, ha­nem mindenkor ott van a kézművesiparosok között és nagy befolyásával igyekszik előmozdítani az iparoskiván- ságok érvényesítését A társas- ebéden Marschall Béla, a győri ipartestületnek nagytekintélyű elnöke köszönte meg dr örffy Imrének, a kézmüoesiparosság érdekében kifejtett fáradozá­sait, de a kongresszuson Nagy Antal kon- gresssusi elnök is a kongresssus őszinte kössönetét és háláját tolmá­csolta örffy Imre iránt. Városi közgyűlés. Pénteken délután tartotta Szek- ssárd város képviselőtestülete rendes kösgyülését, melyen letárgyalták a város háztartásának, önálló vagyon­kezeléssel bíró alapjainak és üzemei- nek, a Báró Augusz Arvahás alapit* ványnak, as iskolai alapvagyonnak, a gyámpénstárnak, a nyugdíjalapnak, a város késelésében levő kisebb ala­pok és alapítványok 1933. évi szám­adását, as iparostanonoiskola 1933/34. tanévi ssámadását, valamint 1934/35. évi költségvetését. A viz és osatornadij számadásnál dr MiklÓB Sándor kifogásolta, hogy a gépeknél és kutaknál 5°/o, a csa­tornahálózatnál és épületeknél 2% leirás alkalmaztatott. Schneider János helyesli a leírást és ast fenntartandó- nak tartja, mert esek a minimális leírások. Schneider Gábor hasonló értelemben Bsólalt fel, amely után a képviselőtestület többsége a polgár- mester javaslatát fogadta el. Tudomásul vették a város 1934. évi költségvetése tárgyában érkesett belügyminiszteri leiratot, melynek adatait a múlt héten már részlete- sen ismertettük. A belügyminiszteri leirat felolvasása után elhatározta a kösgyülés, hogy pártolóan terjeszti fel a kormányhoz az üzemi alkal­mazottaknak ast a kérelmét, hogy illetményüknek 20% al leendő csök­kentését elrendelő intézkedés töröl­tessék, vagy aképpen módosíttassák, hogy a kösigasgatási tisztviselőkével azonos illetményosökkentéseik a 20 százalékba betudassanak. A képvi­selőtestület azután köszönetét szava ■ott dr ői ff/ Imre képviselőnek a város szanálása körül kifejtett ered­ményes fáradozásaiért és dr Hagy- mássy Zoltán főispánnak ez ügyben ▼aló eljárásáért. Dulin Jenőnek a forgalmi adóbevé­telek várható alakulására vonatkozó kérdésére vitéz Vendel polgármester adott az ügy komplexumát megvilá­gító választ, majd arról is tájékoz­tatta a közgyűlést, hogy az üzemi alkalmazottak díjazásának végleges rendezése az üzemi szabályrendelet módosítása során fog megtörténni. Dulin Jenő az üzemi alkalmazottak illetményének külön-külön, érdem sze­rint a legmesszebbmenő méltánylás­sal leendő megállapítását kérte és ezt a javaslatot Schneider János is helyeselte, kérte azonban, hogy ez a megállapítás csak a miniszternek a 20 százalékos csökkentésre vonat­kozó döntése után történjék. Sseghy Sándor is csatlakozott Dalin Jenő és Sohneider János előterjesztéséhez, hangoztatva, hogy a becsületesen dől gozó tisztviselőket rendesen meg kell fizetni. A polgármester felvilágosításai után a közgyűlés akként határozott, hogy e kérdéseket s szabályrendelet újjáalakítása során fogja rendezni. A városmajor utca kikövesését és a caörgetői szabadfürdő létesítését be­jelentő intézkedések tudomásulvétele után meghosssabbitották dr Kliegl Lajos főjegyző és Kiss István üzemi főkönyvelő betegszabadságát, majd elhatározták, hogy a város belép tagul a Sárköz—Tolnamegyei Nép művészeti Egyesületbe, Tudomásul vették a rendkívüli ideiglenes házadó- mentesség 1935 ig leendő meghosz- szabbitásátés Schneider Gábor, Dulin Jenő hozzászólása után a Vitézi Ssék részére való telekadományozást. Az interpellációk és a póttárgy­sorozat ügyei kerültek ezután sorra és a képviselőtestület kimondta, hogy | a város a hiányos tüsoltófelszerelést I hiteltullépés utján is mielőbb ki fogja egészittetni és hogy az izraelita uj- I évre eső kisasszony napi vásárt szép- | tember 10 érői áthelyezi 3-ára. Az országos kirakodóvásárokról irt cikkünkben kifogásoltuk, hogy — amint azt laptársunk irta —- egy ellenzékieskedéséről ismert kisiparos az iparosok taggyűlésén „megállapí­totta", hogy örffy Imre képviselő az országos vásárok „teljes eltörlését" kívánta a parlamentben és ezért azt is jónak látta megállapítani, hogy örffy „vajmi kevéssé van tisztában a kisipar érdekeivel". Újból és nyo­matékosan hangsulyoszuk, hogy ezek a megállapítások merész valótlansá­gokat tartalmaznak. Eszel az ügyet magunk részéről le is zárjuk, mert úgy érezzük, hogy örffy, aki köz­ismerten legerősebb politikai táma­sza a kisiparnak (egyetlen tiszte­letbeli orsságos elnökük stb I) ilyen­fajta támadással szemben védelemre egyáltalán nem szorul. Cdak egyet nehéz szó nélkül meg- állnunk. Laptársunk amaz állítását, hogy a szerencsétlen felszólalásnak nem volt politikai célja. A tárgyi­lagos közönségre bizsuk ennek meg­ítélését és még inkább azt, volt-e egy szemernyi igazság a táma­dásban. Egészségvédelmi körzet a vármegye központi lírásában. A kormány a vidék elhanyagolt közegészségügyi helyzetének a javi tása ób fejlesztése céljából egészség­védelmi körzetek megalakítását ha­tározta el és azok megszervezésével az Országos Közegészségügyi Intéze­tet bízta meg. Vármegyénkben első­nek a simontornyai járásban létesült ilyen körzet, amelynek működése máris szép eredményeket mutathat fel. A Közegészségügyi Intézet moBt a vármegye vesetőségével egyetértőén Dicsen, a Sárköz központjában kí­ván ilyen egéssségvédelmi központot felállítani, hogy annak áldásos mű­ködése révén Sárköz pusztulásnak induló szinmagyar népe az őt meg­tizedelő népbetegségek és az egyke ártalmai ellen a kiveszés veszélyétől megvédhető legyen. Az egészség- védelmi körzet szervezett és rend­szeres munkáját a hatósági orvos a mellé adandó egészségügyi védőnők segítségével látná el. Ezek köteles­sége lesz az egészséges életberendez­kedésnek és életmódozatnak a falusi lakosság körében ismertté és nép­szerűvé tétele. A körzet kiadásainak egy-egy harmadát az állam, a vár­megye és a községek viselik. Ezért ezeket a költségeket felveszik úgy a vármegye, mint az érdekelt Decs, Öcsény és Sárpilis községek költ­ségvetésébe. A községeknek kell egy­úttal gondoskodni orvosi rendelő, váró szoba és védőnői lakás céljaira szükséges helyiségek biztosítása iránt is. Rejtekhelyén megölte magát a madocsai csendőrgyilkos. Márkus Szabó Jánosnak, a fog- ' házból megszökött halálraítélt gyil­kosnak a sorsa beteljesedett. Pénte­ken délután, amikor a csendőrség megtudta rejtekhelyét és felszólította, hogy adja meg magát: golyót röpí­tett a mellébe és félórái haláltusa atán megszűnt élni. Szülei istállójá­nak a padlásán kukoricaszárból ké­szült ravaszul leplezett helyiségben rejtőzködött a szökevény, akit fel­tűnés nélkül élelmezhettek hozzá­tartozói. Hulláját a szülői házban jéggel hütötték a szombat délutáoi bonco­lásig, amelyet dr Gaal Dezső kir. ügyész és dr Gergely Lajos h. vizs­gálóbíró jelenlétében dr Kovács V. Károly kórházi boncoló főorvos, tör­vényszéki orvos, dr Nagy István kórházi orvoB segédletével végzett. Az orvosi vizsgálat megállapította, ' hogy a halált okozó golyó a bal mell­bimbó alatt hatolt be a testbe, szét­roncsolta a tüdőt és a jobb derék táján jött ki. A golyó behatolási nyílása körül a lőpor a seb szélét megpörkölte. A halál külső és belső elvérsés folytán állott be. Különös fontosságú volt a boncolásnál a ko­ponya- és agyvizsgálat. Nagy meg­lepetést keltett a gyilkos koponyá­jának hihetetlen, 5—6 milliméter vas­tagsága, amely a degeneráltság jele. A koponyacsont kivételes vastag­ságán kivül az agyburkolat is meg volt vastagodva. Az agyvelőn apró, opálszinü szemosék voltak, olyanok, amilyenek az alkoholisták és epilep­tikusok agyára jellemzők. Mivel Márkus Szabó János köztudomásúan nem volt alkoholista, kétségtelen, hogy itt az epilepsziának olyan meg- ' jelenési formája volt jelen, amely Keresek jókarban levő noQqobb cierépkáHUmt megvételre. Cím a kiadóhivatalban. ingerlékenységében féktelen és fékez- hetetlen dühöngést váltott ki. Az epilepszia mellett bizonyít az is, hogy a gyilkos nézését különös benyomásu elszántságon kivül az epileptikusokra emlékeztető bárgyú és réveteg tekin­tet jellemezte. Degenerációé jel volt az is, hogy a gyilkos egyik veséje alig fele volt a másiknak. A pécsi egyetem Márkus Szabó halálra ítélése után megkereste a kir. ügyészséget, hogy az ítélet végre­hajtása után a gyilkos agyát tudo­mányos vizsgálatok céljából küldje meg az egyetem anatómiai intézeté­nek. A kérést az öngyilkosságot Jsö- vető boncolás után azonban nem lehetett teljesíteni, mert a boncoló orvosok nem vitték magukkal az el­szállításra alkalmas tartályt. így hát az agyat a gyilkossal együtt el­temették. A temetés szombaton délután 6 órakor történt a nyilvánosság kizá­rásával. A csendőrkordon távoltar­totta az érdeklődőket a temetőtől és az egyszerű rabtemetésen csak a pap, a rektor, a szülők, dr Gaal Dezső királyi ügyész és a 4 sirásó jelent meg. Mező Benő ref. lelkész rövid imája után elhantoltók a koporsót. A végtisztességtétel után a meg­tört anya, aki a koporsó fölött a hiszekegy elimádkozásakor fennhan­gon kért bünbocsánatot a fia számára az Istentől, elmondta dr Gaal Dezső királyi ügyésznek, hogy 6 csak 10 nap múlva szerzett tudomást fiának Madocsán való tartózkodásáról. Tuba János madocsai ember ment ugyanis hozzá azzal az üzenettel, hogy fi% ruhát és élelmet kér tőle. Össze­pakolta és átadta a kért dolgokat a lánya férjének, Kata Ferencnek, aki a rejtőzködő' gyilkoshoz juttatta a csomagot. Még a szökést megelőzőleg meg­jelent nála Tóth Ferenc Csányi szek­szárdi lakos, aki a csendőrgyilkossal együtt volt a szekszárdi fogházban becsukva. Es azt az izenetet hozta az anyának, hogy a Jancsi gyerek szökési tervekkel foglalkozik és hogy kérdi, elrejtik-e a szülei, ha egyBzer otthon megjelennék. Az erre vonat­kozó igenlő választ azután eljuttatta a fiához. Ez a Tóth Ferenc Csányi szerzett Frommer pisztolyt a gyilkos­nak, amelyért Márkus Szabóné 30 pengőt fizetett neki. A pisztolyt Már­kus Szabó Sándor révén juttatta fiá­hoz, a Mannlicherré átalakított orosz katonai fegyvert egy 9 mm-es forgó- pisztollyal együtt Márkus Szabó Pé­ter adta fivérének. Ebben az ügyben fogolyszöktetés és egyéb bűntettekben való bünré- szesség miatt letartóztatták és a szek­szárdi fogházba szállították id. M. Szabó Jánost és nejét: a gyilkos szüleit, Katz Ferenc bölcskei lakost és nejét, aki M. Szabó nővére, M. Szabó Pétert és Márkus Szabó Sán­dort, a gyilkos fivéreit, Tuba János és Bacsó József madocsai lakosokat, a gyilkos barátait, Ruszmusz Istvánt és Tóth József Csányi szekszárdi lakost. A bűnjelek közt szerepel M. Szabó­nak a budapesti főkapitányság által kiállított A 369.654—295.042. számú útlevele, amely az 1933. év végéig volt érvényes és amellyel az 1932. évi november 19-én Mogersdorfnál tért haza külföldről a csendőrgyilkos, aki szökése után újból szeretett volna külföldre kijutni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom